Üdv!
A társasházakról szóló jogszabályok módosítása nyomán a társasházunknak szüksége lesz egy Szervezeti Működési SZabályzatra (SzMSz). Mivel alapvetően fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mit is kéne tartalmaznia, ezért ha valakinek van infója ilyesmiről, ne tartsa magában!
Úgy vélem, nem csak a mi házunk jár hasonló cipőben, szóval valszeg sokunk okulására szolgálnak a vélemények/információk.
A 20-30ezres szerintem irreálisan alacsony. Az 50 ezres reális lehet, de ezt értékbecsléssel kell meghatározni. Függ az épület elhelyezkedésétől, az építhető lakás fekvésétől, a területen szokásos átlagáraktól, attól, hogy milyen lakás alakítható ki, ...
Azt tudja valaki, hogy milyen négyzetméterárra számíthatok egy belvárosi (VII.ker) tetőtér esetében? Megvásárláskor a "csupasz" bruttó terület ára érdekelne. Hallottam 50 ezres, és 20-30ezres négyzetméterárról is. Melyik a reálisabb???
A kerületi ügyészségek és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a padlásterek külön tulajdonba vételét jogszabály ellenesnek minősitette. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a padlásterek ügyében bírósághoz is fordult és egy konkrét peres ügyben a Legfelsőbb Bíróság határozatot hozott. A legfelsőbb Bíróság határozata a Bírósági Határozatok című kiadványban jelent meg 201/1988 számon és a következőket mondta ki: "A padlástér a tetőzet és a padlásfödém által körülhatárolt terület, amely nem tekinthető a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, hanem a közös tulajdont képező épületszerkezeti elemnek, így annak önálló értékesítésére nem kerülhetett volna sor." Az 1988-ban megjelent Legfelsőbb Bírósági határozatot követően a társasházi alapító okiratoknak azon részét, mely a padlástereket külön tulajdonként tartalmazza, jogszabályba ütközönek és ezért semmisnek kellett tekinteni.
Ezt nem értem. Egy önálló albetéten szereplő tetőtérnek miért nem jegyeztethetem be a tulajdonjogát, mindenféle építkezés nélkül? Mi van, ha nem is akarok lakást kialakítani benne, csak egyszerűen meg akarom venni, és kész?
Először a helyi Önkormányzat településrendezéssel foglalkozó osztályát/csoportját keresd fel. Konkrétan kérdezz rá, hogy a településrendezési terv alapján milyen beépítés vagy ráépítés jöhet szóba az adott épület tetőterében. Kedvező válasz esetén készíts egy rajzot, amiből egyértelműen kitűnik, hogy hova, és mit szeretnél építeni. Ehhez próbálj a közös képviselőtől egy másolatot kérni a tető rajzáról, amin eltérő színnel, lehetőleg méretarányosan berajzolod az elképzelésedet. Feltételezem, ha építésen töröd a fejed, már kikalkuláltad, hogy mi az az ellenérték, amit fel tudsz ajánlani a Társasháznak. Yrsz egy levelet a T. Tulajdonosközösségnek, amiben részletesen tájékoztatod őket az elképzelésedről, közlöd velük a beépítési jogért általad reálisnak vélt és megfizetni szándékozott ellentételezés összegét, kéred, hogy hívjanak össze közgyűlést, melynek napirendi pontja a levélben foglalt megkeresésed megvitatása. Kéred, hozzanak határozatot a napirendben, és a határozat tartalmáról nemleges döntés esetén is írásban tájékoztassanak. Tájékoztatod őket, hogy a kialkudott vételáron felül vállalod a földhivatali ügyintézés valamennyi költségét, beleértve a lakásod használatbavételi engedélyének kiadása után szükséges alapító okirat módosításának, és a módosítás bejegyzésének költségét is. A legrázósabb a tulajdonjog bejegyeztetése lesz. Tudnod kell, hogy nem a tetőteret vásárolod meg, hanem beépítési vagy ráépítési jogot. Vagyis az önálló albetét, amit kialakítanak azért, hogy ott építkezhess, végig a Társasház tulajdonában marad. A tulajdonjog bejegyzését a jogerős használatbavételi engedély kiadását követően kezdeményezheted. Ehhez viszont valamennyi tulajdonos, és feljegyzett joggal rendelkező személy írásos hozzájárulása szükséges. Tisztában kelllenned azzal, hogy egyetlen tulajdonos is megakadályozhatja a tulajdonjogod bejegyzését, ha megtagadja az erre vonatkozó írásos nyilatkozat megadását.
Az osztatlan közös tulajdont képező albetétek értékesítéséhez a társasház közgyűlési határozata szükséges, elég magas (90%?) szavazati aránnyal. Vannak műszaki korlátok is, az alapterületet másképp kell számolni, mint nem tetőtéri ingatlannál, és bizonyos mérethatárok alatt nem értékesíthető lakásként a tetőtér. Erről talán az önkormányzat műszaki irodáján tudnak pontosat is mondani.
Bár tudom, nem teljesen idevaló a téma, de a kapcsolodó topic elég halott. Szóval, a kérdésem volna: Egy kb. 20 lakásos belvárosi társasház tetőterét szeretném megvásárolni, lakható ingatlan kialakítása lenne a célom. Nem befektető vagyok, saját részre szeretnék lakást kialakítani. (A tetőtér egyik felét már megvették, beépítették, én a másik felére kacsingatok) Egyelőre még a jogi szinten tájékozódnék, hogy mik a lehetőségek, korlátok. Ha valaki tud segíteni, hogy miként induljak el, szívesen veszem hozzászólását.
Minden Önkormányzatnak saját szabályozása van a településen történő építkezésekkel kapcsolatosan. Ezt a Településrendezési terv. Minden építkezésnél figyelembe kell venni a Települsérendezési terven kívül az OTÉK előírásait is. Amennyiben a tervnek, és az OTÉK szabályozásban foglaltaknak is megfelel a tervezett építkezés, nehéz lenne megakadályozni azt, annak ellenére, hogy az építési engedély kiadásáról minden szomszédot írásban értesít az Építésigazgatási Osztály, és lehetőséget biztosít a fellebbezésre is. Fellebbezni csak akkor érdemes, ha a súlyos érdeksérelmet igazolni is tudja a fellebbező szomszéd. Ellenkező esetben komoly anyagi következményei lehetnek, ha az építkezés a szomszédok alaptalan akadályozása miatt késve indul vagy elhúzódik. A helyi Önkormányzat Építésigazgatási Osztálya minden szükséges információt megad a szomszédoknak a szabályozással, az engedélyezéssel és a fellebbezési lehetőségekkel kapcsolatosan.
Üdv a topicnak. Egy kicsi segítséget szeretnék kérni. Hol merre találok szabályozást arról hogy a szomszédos telkemen milyen jogi alapon tudom megakadályozni társasház építését. Előre is köszi.
A közös képviselő nem jelentheti be a felmondását, ugyanis ő egy választott tisztségviselő, aki megbízást lát el. Közgyűlést hívhat össze, melynek indoka, hogy kéri a felmentését, és új közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztását.
Közös képviselőt minden esetben kizárólag a közgyűlés választ, illetve menthet fel.
Természetesen a 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény nem csak a közös képviselő választását és felmentését szabályozza, hanem azt is, hogy a tisztségéből felmentett közös képviselő 30 napon belül köteles az új közös képviselőnek vagy intézőbizottságnak átadni a ház iratanyagát, és a teljességi nyilatkozatot megtenni. A teljességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Társasházzal kapcsolatos összes iratanyagot átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadja, a ház gazdálkodásával, és a pénzkészletekkel hiánytalanul elszámol. A lezáratlan, folyamatban levő műszaki, gazdasági, jogi ügyeket szintén jegyzék kíséretében adja át az utódnak.
Igyekezzetek olyan közös képviselőt választani, aki ezekkel a kérdésekkel is tisztában van. Új háznál nagyon fontos, hogy lelkiismeretes, gyakorlott közös képviselőt válasszatok.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. A társasházunk még alig féléves, de úgy tűnik egy közös képviselőt már sikerült elfogyasztinia, ugyanis ma bejelentette felmondást. A kérdésem az lenne, hogy szabályozva van-e valahol, hogy ilyenn esetben meddig, kinek és mivel kell elszámolnia, illetve mit kell átadnia (gondolok itt a különböző műszaki dolgok garanciális karbantartására, érvényben lévő szerződésekre, garancia papírokra...)?
Egy kissé off téma itt, de remélem megbocsátjátok.
Megbízható takarító vállalkozót keresek a társasházunknak, Zuglóba, heti kétszeri takarításra, plusz szokásos feladatok (kukakihúzás, hóeltakarítás stb.). Ha ismertek valakit, akit érdekelhet, kérlek, adjátok meg neki a címem: xtlight-kukac-freemail-pont-hu, vagy írjatok egy mailt nekem a vállalkozó elérhetőségével.
MaMy! Én is annak tartalak. Jó lenne, ha csak olyan tartozók lennének a Társasházakban, akik egy téves értelmezés, vagy némi ismeret hiányá okán néhány héttel késöbb fizetnek, de rendszeresen. Néha szánj azért egy kis időt a törvényre. Sok érdekességre rádöbbenhetsz, minek következtében a kk. lejjebb vehet esetleg a magasC-ből.
Jajj! Pedig én eddig rendes embernek tartottam magam ..... Közös képviselőnk, huhh, hát nem egyszerű. Én nem vagyok hajlandó már értekezni vele, mert rögtön a magasCén kezdi a mondókáját, magyarázni nem hajlandó, mindenki maga nézzen után a törvényben. Na, pont arra van időm! Szóval nagyon jó, hogy van ez a topik, és hogy itt vagy Te! :-)
Marcesz Ne egyezkedj az SZVB-vel és a közös képviselővel. és a kéményseprőket se korrumpáld. Gondolom, kaptál egy írást, hogy mi a feltétele a kéményseprők engedélyezésének. Tértivevényes levélben szólítsd fel a közös képviselőt, hogy intézkedjen a járda kiépítéséről. Tájékoztasd, hogy amennyiben a Társasház nem tesz eleget az építésügyi szabályozásban előírt kötelezettségének, panasszal fordulsz a helyi Építésügyi hatósághoz, hogy kötelezze a Társasházat a lakhatás körülményeinek biztosításához szükséges hiánypótlásra. (Ezt csak legvégső esezben tedd meg, mert a Hatóság nem csak kötelezhet, hanem birságolhat is) Kamattal terhelt hitelt csak közgyűlés által hozott határozat alapján nyújthatsz a Társasháznak. Azt sem javaslom, hogy végeztesd el a munkát és nyújtsd be a számlát, mert ha a Társasház nem fogadja be, csak hosszas pereskedés árán juthatsz a pénzedhez. Az nem megoldás, hogy kifizeted a munkát, és nem fizetsz egy ideig közös költséget. A törvény nem teszi lehetővé a közös költségből történő jóváírást. Bármikor segítheted anyagilag a Társasházat egy szükséges munka elvégzésében úgy, hogy nagyobb összeget fizetsz be közös költségre. Ezt a Társasház túlfizetésként tartja nyilván, de kamatot nem számít fel rá. Ilyen esetben a költségvetést is a Te részed figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni, mert másképp felborul a terv.
szmuti! Alaposan tanulmányozd át a társasházi törvényt, különös tekintettel a közös képviselőre vonatkozó rendelkezésekre. A ház sajátosságai és a törvény ismeretében hozd meg a döntésedet. Merész vállalkozás peres ügyekkel felvállalni egy ház képviseletét. Alaposan fontold meg a döntést.
MaMy A kötelezettség előíársa minden hónap 01-én történik. A fizetési határidő tárgyhó 10-e. Ebből következik, hogy a 10-ig be nem fizetett közös költség 11-től tartozásnak minősül. Jogos a késedelmi kamat felszámolása az esedékesség első napjától. Tehát, ha Te évek óta ezt a gyakorlatot követed, hogy csak következő hónapban fizeted be az előző havi közös költséget, akkor évekre visszanemőleg minden egyes hónapban joosult a késedelmes napok arányában kamatot előírni és követelni. Ez egyébként a szolgáltatóknál is így történik. Legyen az a kamat a tanulópénz. Engem csak az zavar, hogy ezt a képviselőtök nem tudta neked megnyugtatóan elmondani, és hitelt érdemlően alátámasztani.
Ismét lenne egy kérdésem, ez már a saját lakásommal kapcsolatos, amit nemrég vettünk. Körfolyosós, 1936-ban épült belvárosi társasház, a legfelső emeleten lakunk. A pár hónappal ezelőtt elkezdődött felújítás során lecseréltük az eddigi fűtési rendszert (a fürdőben lévő öreg gázmelegítő már gyakorlatilag életveszélyes volt), és egy cirkókazánt tettünk a helyére. A kéménybéleléskor szóltak a kéményseprők, hogy a kéményünkhöz (feltételezem, hogy osztatlan közös tulajdon) a tetőn nem vezet szabvány szerinti kéményseprőjárda (ennek amúgy is ott kellene lennie, függetlenül a mi cirkónktól), és ameddig az nem készül el, nem tudnak papírt adni a kéménybélelés megfelelőségéről. Szakvélemény hiányában pedig nem tudjuk megindítani az engedélyeztetést a Főgáz felé sem.
A közös képviselővel már hónapokkal ezelőtt beszéltünk erről. Ő akkor azt mondta, hogy a társasház a kéményjárda építésére a hetekben esedékes nagyobb tetőfelújítás során fog sort keríteni. Mi időközben kértünk egy alpinista cégtől egy árajánlatot, és ezt továbbítottam a számvizsgáló bizottság felé, valamint felajánlottuk, hogy adott esetben meghitelezzük a háznak ezt az összeget, aminek erejéig (+ jegybanki alapkamat fele, szerintem ez méltányos, miután nem egy alacsony összegről van szó) mentesülünk a közös költség fizetése alól.
A közös képviselő ma tájékoztatott arról, hogy a számvizsg. biz. magasnak tartja az árajánlatban szereplő összeget, nem kívánnak erre áldozni, és inkább "kenjük meg a kéményseprőket". Én őszintén szólva nem kívánom azzal tölteni az időmet (és pénzemet), hogy embereket korrumpáljak, és jeleztem a közös képviselő felé, hogy felőlem ő elintézheti ezt, de tőlem ne várja el.
Milyen jogi lehetőségeim vannak, ha a számvizsgáló bizottság ellenáll?
Mondjuk nem értem, hogy lehet tartozásnak nevezni ezt, mikor minden hónapban fizetek, tehát tul.képp hónapról-hónapra kiegyenlítem az előző havi tartozást.
Oké, ezentúl betartom a szabályt, de idegesít ez a késedelmi kamat, nem nagy összeg, de akkor is ...
Eddig még nem töltöttem be a tisztséget, csak felkértek rá. De mivel tervezem, hogy a másik utcában lévő bővíthető lakásomba teszem át a "székhelyemet", de megtartom az ottani ingatlanomat is... Gondolkodási időt kértem a lakóktól, hogy így elvállaljam-e. Amúgy a ház közelében maradok, naponta háromszor sétáltatom két kutyámat itt,...
SENKI nem vállalja el, idősek lakják a házat. Ez eddigi közösképviselőkkel pereskedünk, mert több milliót loptak el tőlünk.
szmuti! 27. § (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk;
Semmi olyan feltétel nincs a törvényben, hogy a házban kell laknia, tehát nyugodtan maradhatsz a bizottságban, ha úgy érzed, távolról is megfelelően részt tudsz venni a ház ügyeinek intézésében.
Maradhatsz I.B. tag. Más kérdés, hogy nem etikus, valamint az is kérdés, hogy láttad el eddig a feladatodat, ha ennyire alpvető dologgal sem vagy tisztában...
Szeretnék érdeklődni tőletek, hogy mi a feltétele az Intéző Bizottsági tagságnak. A házban lévő tulajdon, vagy ott is kell állandóan lakni. Tehát ha két utcára költözöm, de tulajdonom marad a házban, akkor is müködhet a jogszabályok között a dolog?
Egy kis kiegészítés: 496 Ft akkor lehet a késedelmi kamat, ha ez a tartozás több mint 10 hónapja fennáll. A 7 % éves mérték, és a jegybanki kamat számításának elve szerint kell kiszabini, azaz napi kamatszámítással.