Keresés

Részletes keresés

m52 Creative Commons License 2008.08.21 0 0 946
"Joseph Heller (1923. május 1. – 1999. december 12.) világhírű amerikai regényíró, novellista és forgatókönyvíró, hazájában neves liberális közíró.

A második világháborúban az olasz fronton B-17-es pilótaként szolgált, ebből az élményéből született egy bő évtizeddel később első és leghíresebb regénye, A 22-es csapdája. A háború után állami ösztöndíjjal Kaliforniában angol irodalmat hallgatott, eközben megházasodott és több lapban novellákat publikált.

A 22-es hatalmas sikere után regényei témájában visszatért gyökereihez, a brooklyni (azon belül is Coney Island-i) zsidó közösség érték- és útkereséséhez, az értelmiségi gondolkodók társadalmi-politikai felelősségéhez. Mindezt ironikus, gyakran szarkasztikus szemüvegen át, mint aki szatíra nélkül nem is hajlandó a világot nézni – és főleg látni."
Előzmény: m52 (945)
m52 Creative Commons License 2008.08.21 0 0 945
Joseph Heller: Gold a mennybe megy


"És amikor az alabamai Selmában Luther Kinggel menetelt, és szívvel-lélekkel agitált a faji megkülönböztetés ellen, soha, egyetlenegyszer sem jutott eszébe, hogy eljöhet még az a nap, amikor a saját környéke is lezüllik, és a saját gyerekeit is költséges magániskolákba kell küldenie, hogy elkerülhessék az autóbuszozást, az integráció fizikai veszélyeit és az állami iskolai oktatás minőségi leromlását."

"Ha el tudjuk érni, hogy az oktatási rendszerünk ugyanilyen rossz maradjon, de közben csökkenjenek a költségei, akkor jelentősen tökéletesítettük az oktatási rendszerünket, nem igaz?"

Wic Creative Commons License 2008.07.28 0 0 944
Pénzügyi tönkretételünk története

Mindig új hiteleket veszünk fel, romló feltételekkel, hogy meglévő hiteleink adósságszolgálatát fizetni tudjuk Hogyan lett a 22-ből 230 s a százból nulla? E képletben az előbbi az adósság, az utóbbi a népvagyon. A rendszerváltás óta a nemzetgazdaság összesített adóssága dollárban kifejezve mintegy a tízszeresére nőtt, a profittermelő működő tőke pedig nagyjából-egészében eltűnt.

Fekete-szakasz (1968–1981) Új gazdasági mechanizmus. A társadalmi tulajdon csonthéja repedezik. A bővülő anyagi érdekeltség feszíti a korlátokat, miáltal a pénzviszonyok növekvő szerephez jutnak. A Magyar Nemzeti Bank – Fekete János aktív közreműködésével – nekilát a produktív világbanki hitelek felvételének az előkészítéséhez. 1970 és 1980 között, az utolsó ötéves tervek keretében jelentős produktív állami nagyberuházások valósulnak meg, mindenekelőtt az infrastruktúra és egyéb termelő szolgáltatások (például a távközlés, a hírközlés és a közlekedés) területén körülbelül egymilliárd dollár értékben. Medgyessy-szakasz (1982–1989) A bejövő pénz – ebben a szakaszban kizárólag bankhitel! – a Fed és a Világbank által papíron és/vagy elektronikusan kibocsátott, jobbára fedezetlen játékpénz dollárhitel; ami viszont innen kiment, egyrészt értékes mezőgazdasági és ipari cikk, áru, másrészt jóval az árfolyam feletti ráfordítással, keservesen kitermelt valódi dollár a kamatos kamatok törlesztéseként. A bejött játékpénz nem termelt új értéket, mert kamatfizetésre költöttük.

Az MNB belső műhelytanulmányai szerint az egymilliárd dollár hitelt tizenegymilliárd dollár kamattal terhelten fizettük vissza. A magyar társadalmi tulajdon észrevétlenül a titokban felvett pártállami hitelek fedezetévé alakult át. És hogy az adósságspirálra felépített adósságcsapdából soha többé ne szabadulhassunk ki, Medgyessy Péter vezényletével beléptették Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba.

Antall-korszak (1990–1993) A rendszerváltás valódi célja termelőkapacitásaink privatizálása és leépítése, a magyar beruházási és fogyasztási piac megszerzése volt – a hitelek miatti "jelzálog-követelés" érvényesítése révén potom áron. Hogy a magyar
társadalmi tulajdon "csonthéjas burkát" az átalakulási és társasági törvényekkel (Sárközy Tamás) feltörjék, miáltal minden használható érték és jövőbeli profit – immár közjogilag is – a nemzetközi részvénytőke tulajdonába kerüljön. Németh Miklós reformkommunista miniszterelnök néhány hónappal a hatalom (színlelt?) átadása előtt drámai bejelentést tett. Magyarország külföldi adóssága – a leírt előzmények után és dacára – huszonkétmilliárd dollár (1990). Nos, nézzük a hatalom "átadása" mint kasszazárás körüli fontosabb makroszintű adatokat. Külső államadósság: huszonkétmilliárd dollár. Hogy ez tételesen hogyan, miből jött össze, sohasem részletezte, mutatta be, hagyatta jóvá (például az új Országgyűléssel) senki. Elfogadták, átvállalták, mint a Németh-kormány hagyatékát. Állami vagyonból működő tőke: a világbanki szakértők globális, mértéktartó felértékelése szerint nyolcvan-százmilliárd dollár, üzleti-piaci értéken mérve, ami a tőkés vagyonértékelés gyakorlatában a működő tőke hozadékaként elvárható profit jelen értékre diszkontált, tőkésített összegével egyenlő. A privatizációban azonban a külföldi befektetők nem piacot, hanem csődportfóliót vásároltak, ezért tízszeres haszonnal vették meg a magyar termelőkapacitásokat, valójában a piacot. Az Antall-adminisztráció legalább két történelmi hibát követett el. Egyrészt jogfolytonosan átvállalta az örökölt huszonkétmilliárd dollár (akkor még az államadósság egyenlő volt a nemzetgazdasági adóssággal, az MNB-nek pedig devizamonopóliuma volt, a forint még nem volt konvertibilis) adósságszolgálatát, anélkül hogy felülvizsgáltatta volna, miből is ered. Másrészt pánikszerűen elindította szinte a teljes működő tőke alapos előkészítés nélküli privatizációját, mintha tényleg csak jelzálogjog-érvényesítést teljesítene, kvázi külső kényszer alatt, pedig még

Soros György is az ellenkezőjét tanácsolta. Schamschula György, aki ekkor Antall személyes tanácsadója volt, írásaiban szintén megemlékezik arról, hogy Antallt senki és semmi nem kötelezte sem az államadósság átvállalására, sem a kampányszerű, átgondolatlan privatizációra. A terve az volt, hogy a bevételből kifizeti a teljes adósságot, a maradékot pedig állami befektetésekre és szociális juttatásokra költi. Mint tudjuk, ebből nem lett semmi. A káposzta mind elfogyott, de a kecske nem lakott jól. Mára az állami vagyon az eredeti érték tíz százalékára olvadt, az adósság pedig a többszörösére nőtt.

A nyolc-tizenkét milliárd dollárnyi privatizációs bevétel minden évben eltűnt az állami költségvetés feneketlen, a becsődölt nagybankokat is konszolidáló bendőjében. Horn-szakasz (1994–1997) 1995-ben és 1996-ban az infláció az égbe szökött, 28-30 százalék volt, a kamatláb még ezt is meghaladta. A gyógyító érvágásnak mondott Bokros-csomag hatására a reálbérek mélyen az 1989-es szint alá zuhantak, és ekkor érték az első súlyos találatok az általános egészségbiztosítást és az ingyenes orvosi ellátást is. A büdzsén tátongó hatalmas lyukakat a pótlólagos privatizációs bevételekkel igyekeztek betömni, körülbelül négymilliárd dollárért eladták a teljes energiaszektort egy német-francia állami konzorciumnak, nyolc százalék tőkearányos állami profitgaranciával. A tranzakció egész bevételét az államadósság csökkentésére fordították, de a szakasz végére így is meghaladta a 38-40 milliárd dollárt. Viszont első ízben sikerült valutatartalékot képezni tíz-tizenkét milliárd dollár összegben. 1998-ra az állami vagyon hetven százalékát már privatizálták, döntő hányada multinacionális cégek tulajdonába került. Az állam megkezdte a forintért vásárolható államkötvények kibocsátását is, miáltal megkezdődött az állam eladósodásának második, "belföldi" szakasza. Ennek lényege, hogy a költségvetés növekvő hiányát államkötvények eladásával fedezik, ami tovább fokozza a távlati esélytelenséget, hiszen az államkötvények kamata (a vásárlók profitja) – húsz-huszonöt százaléka – jóval meghaladta a banki hitelkamatok mértékét. Az időszak végén véghezvittek egy különös tranzakciót is, az úgynevezett adósságkonverziót kétezermilliárd forint összegben, ami azt jelentette, hogy az MNB által "előtalált" újabb dolláradósság egy részét könyveléstechnikailag bevitték az állami költségvetésbe, kamatozóvá téve, és ezzel még tovább növelve a büdzsé amúgy is egyre elviselhetetlenebb kamatterheit, melyek már akkor is a költségvetés húsz-huszonöt százalékát tették ki.

Orbán-szakasz (1998–2001) A forint konvertibilissé vált, az MNB devizamonopóliuma is megszűnt. Ettől kezdve minden természetes és jogi személy is hozzájuthatott külföldi hitelekhez – ennek okán megkülönböztetjük az államadósság és a nemzetgazdaság adóssága fogalmakat. Természetszerűleg a második jelenti a nagyobb hitelösszeget, mert az állam adósságán túl már tartalmazza a vállalkozások, a kereskedelmi bankok, az önkormányzatok és a magánszemélyek hiteleit, tartozásait is (beleértve a multinacionális nagyvállalatok hitelállományát is), mivel mindezen tartozások kamatait, profitját és tőketörlesztését is a belföldi magyar munkateljesítménynek kell kitermelnie. A szakasz sok tekintetben jelentős javulást eredményezett mind a makro-, mind a mikroszféra gazdálkodási mutatóiban. A külső államadósság mintegy 43 milliárd dollárra rúgott, de a belső államadósság nagyobb mértékben nőtt, az időszak végére elérte a kilencezermilliárd forintot. A valutatartalék összege nem változott jelentősen. Az Orbán-kormány is folytatta a privatizációt, de sokkal szolidabban, mint elődei. Az állami vagyon maradványértéke az 1990-esnek már csak körülbelül húsz százaléka.

Gyurcsány-szakasz (2002–2008) Az Európai Unióba történő belépésünk után előtérbe került az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése, miszerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát, a költségvetés hiánya pedig a GDP három százalékát. Az állam külső adóssága 2006 januárjában 66,3 milliárd dollár volt. 2008-ban a nemzetgazdaság összevont adóssága körülbelül 130-140 milliárd dollárra becsülhető, ebből a lakossági eladósodás közzétett összege önmagában több mint harmincmilliárd dollár. A külső államadósság pontos összege nem ismert – legalább hetven-nyolcvan milliárd dollár –, sem a maastrichti követelményekhez mért adatban, sem a költségvetés adósságszolgálatában nem szerepel. Ezekben csak az államkötvények állománya – a "belföldi" adósság – van feltüntetve. Hivatalosan az államkötvények forintban nyilvántartott állományát nevezik államadósságnak, vagyis azt az összeget, amely közvetlenül az állami tevékenységek következtében keletkezett, és mint ilyen, egyrészt a kamatszolgálat, másrészt a maastrichti viszonyítás alapjául szolgál. Ez az összeg – tehát a "hivatalos" államadósság – jelenleg körülbelül tizennyolcezer-milliárd forint körüli, a GDP mintegy nyolcvan százaléka, a hatvanszázalékos uniós limittel szemben. A teljes kamatszolgálatot Magyarország azonban nem a "hivatalos államadósság" után, hanem a nemzetgazdaság teljes adóssága után fizeti. Mekkora lehet ez az összeg? Minimum a kettőnek (külföldi és belföldi) összege, vagyis 140 + 90 = 230 milliárd dollár. De még ez az összeg sem teljes, tőkehozadék ugyanis nem kizárólag kamat formájában keletkezik, s hagyja el az országot. Tőkehozadék a profit is, ami nem a banktőke, hanem a termelő tőke hozadéka. A külföldi befektetések állománya ötven-hatvan milliárd dollárra becsülhető (1998-ban, amikor a privatizáció lényegében befejeződött, húszmilliárd dollár körül volt). Ebben azonban nincs benne az a termelőtőke-érték, amely az állami vagyon kampányszerű privatizációjában vált multinacionális tulajdonná. Ennek piaci-forgalmi értéke az 1990-es dollárparitáson számolva körülbelül százmilliárd dollár volt, átszámítva a mai paritásra legkevesebb 250-300 milliárd dollár körüli értéket ad. A hármat (230 + 50 + 250) összeadva, és mindent lefelé kerekítve – minimum ötszázmilliárd dollár hitel + "tőketartozás" adódik; a felvett hitelekből meg egyszerűen abból, hogy a privatizált vagyon már nem a magyar nemzetgazdaságnak termeli a profitot, hanem a multinacionális tulajdonosnak, aki az átlagprofitrátának megfelelő hozadékot realizálja, ami tőkearányosan számolva évi nyolc százalék.

Mint minden kapott hitellel, kölcsönnel, tartozással kapcsolatban, felvetődik a visszafizethetőség kérdése. Aki gondolkodik és számol egy kicsit, az világosan átlátja: lehetetlen. És nem elsősorban a visszafizetendő összeg intergalaktikus méretei miatt. Mert miből is lehet visszafizetni – kamatos kamatostul – bármilyen tartozást? Többletjövedelemből, pótlólagos profitból. Pont ez az, amire a mi országunknak már semmilyen lehetősége nincs, hiszen éppen az a működő tőkénk veszett oda az állami vagyon nyolc-tízéves elprivatizálásakor, amely a profittermelésre alkalmas lenne. Most végre be kell látnunk – aritmetikai és közgazdasági egyszeregy –, hogy sem a kamatokat, sem a tőketartozást nem tudjuk soha visszafizetni, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen profittermelő portfóliónk. Emiatt egyetlen "lehetőségünk", hogy mindig új hiteleket veszünk fel, egyre romló feltételekkel, csak azért, hogy a már meglévő hiteleink adósságszolgálatát fizetni tudjuk. Összeomló kártyavár Ma éppen ez folyik – állami és egyéni szinten egyaránt. Az emberek előveszik harmadik-negyedik hitelkártyájukat, a szegény országok, népek kifosztásában egyesült nyugat-kelet és kelet-nyugat újkori könyöradományát, csak hogy befizessék a többi kártya használatának éppen esedékes kamatszolgálatát. Az állam is ezt teszi – minimum 1982 óta. Ezek azok az igazi okok, amiért évről évre több adót és járulékot kell fizetnünk, s ez a generális, évtizedek óta elhazudott oka annak is, hogy most még az egészségbiztosításunkat is elveszik. Hiába dolgozunk egyre többet, nincs látszata. Ja, a valutatartalékunk jelenleg tizenhatmilliárd dollár… Hátravan még egy szomorú és egy tragikomikus tétel. Az európai csatlakozásunk egyik aláírt szerződéses feltétele volt, hogy a magyar termőföld váljék az uniós működőtőke-piac szerves, mobilizálható részelemévé, vagyis váljék eladhatóvá és megvehetővé. A kapott hétéves moratórium jövőre lejár. ...

/ Czike László közgazdász, publicista
Wic Creative Commons License 2008.07.11 0 0 943
Derek válasz | megnéz | könyvjelző 2008.07.10 17:48:12 Š (8)

Akik verekedtek azok a felelosek miert ki mas?

 

 

csak, hogy legyen mit idézni... :)

Wic Creative Commons License 2008.06.18 0 0 941

A liberóbolsik azon jajongtak, hogy a fidesz 4 milliárdot pazaroltat a népszavazásra.

ÉRDEMES ezt ÖSSZEHASONLÍTANI az államadósság elmúlt 6 évi fejlesztésével:

2001-ben 7 719,5 milliárd Ft, a GDP 51,5 %-a volt!
2002. MÁJ. 8225 milliárd Ft
2003. JAN. 9011
2004. JAN. 10 815
2005. JAN. 11 670,7
2006. JAN. 13 121,8
2007. AUG. 15 869,5 milliárd Ft! , a GDP 70,1 %-a!

http://www.allampapir.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d-71f805d83db1.ivy

De növelik ezt még Gyurcsányék!
Nemrég vettek fel újabb 400 millió euró hitelt. http://www.mno.hu/portal/532540m
Jelenleg ujabb hitelfelvételek vannak folyamatban.

Érdekes, hogy az ország több 8000 milliárdos kommunista adósságbaverésén nem ajvékolnak, csak a népszavazás 4 milliárdján!



Ha a 8000 milliárdot elosztjuk 2000 nappal, ami majdnem 6 év, akkor kiderül, hogy a komcsik 6 éven keresztül naponta növelik 4 milliárddal az államadósságot!

Ha csak egy nappal korábban bukik meg a hitel-kúrmány, már bejön a népszavazás 4 milliárdos kiadása!
Wic Creative Commons License 2008.06.12 0 0 940
Álomvédelmi twist válasz | megnéz | könyvjelző 2008.06.05 14:19:57 Š (101)

Azt hiszem torrente22 zseniálisan lukra futtatta zsolti05-öt!

 

De innentől beszéljen magáért ez a hatalmas elszólás:-DDD

 

zsolti05 (81)-ben, kapásból idézi Gréczy Zsolt blogját, de a felvezetőben kommunikációs tanácsadónak nevezi

 

Mire torrente22, 2008.06.05 13:29:33 Š (87)-ben a hiúságára apellálva így húzza csőbe:

 

"Ne szerénykedj! A kommunikációs FŐtanácsadó :))"

 

Mire zsolti05 - azt híve, hogy megengedheti magának ezt a kis összekacsintást, amit senki se vesz észre - ezt válaszolja:

 

"ennyire felértékel sz?"

 

Figyelem, mostantól fogva ennek tudatában olvassuk és ítéljük meg zsolti05 szavait, és a kormányt!!!

Sőt, érdemes visszafelé is elovasni, hogy miket írt zsolti05 Orbánról, a Fideszről. Különösen pl. az alábbi topicokban:

 

Ballib rasszista, etnicista kiszólások

 

"Ide figyelj, te rohadék!" (H.GY.)

 

Külsőért náciknál volt szokás gúnyolni

 

stb.

Előzmény: zsolti05 (88)
Wic Creative Commons License 2008.05.06 0 0 939

http://www.youtube.com/watch?v=7HsnMWdAQFM

 

Fletó rendszeres bérmálkozása

 

m52 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 938
Előzmény: m52 (937)
m52 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 937
"Az OECD-tagországok közül a magyarok fizetik a második legtöbb adót és járulékot, 54,4 százalékot. Ennyit csak Belgiumban fizetnek az emberek, de az ő átlagfizetésük négyszerese a magyarokénak: 610 ezer forint.

Németországban pedig kevesebb teher hárul a munkavállalókra, mint nálunk. A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elemzéséből kiderül: hazánk adófizetői 25 százalékkal több terhet fizetnek, mint az ide tartozó országok átlagosan. "

Rövid hír, de sokatmondó.
fanyűvő Creative Commons License 2008.02.22 0 0 936

[IMG]http://www.barikad.hu/sites/barikad.hu/files/images/new_york2.JPG

[/IMG]

Wic Creative Commons License 2008.02.20 0 0 935

csak, hogy ne vesszen el...

 

A Népszava legalább tényszerűen próbálta leírni a történteket:

 

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=703054

 

 

Megsértette az MTM-SBS Rt. - a TV2 tulajdonosa - az S-Komplex Rt. jó hírnevét - döntött a Legfelsőbb Bíróság (LB) múlt heti jogerős ítéletében. Mint lapunk a bíróságtól megtudta, az LB - megváltoztatva az elsőfokú ítéletet - kimondta, hogy a kereskedelmi tévé egyik adásában valótlan tényt közölt a cégről, amikor összefüggésbe hozta a Fidesz- Magyar -Polgári Párt vezetőinek megfigyelésével. Az alperes TV2 nem tudta bizonyítani, hogy az S-Komplex Rt. megfigyelte volna az akkori kormánypárt vezető politikusait, illetve családtagjait. Ezért az LB kártérítést ítélt meg a cégnek - 5 millió forintot és a kamatait -, továbbá 1-1 millió forintot a másod- és harmadrendű felperesnek, a cég vezetőinek.

A TV2 Tények című műsora - saját oknyomozására és titkos dokumentumokra hivatkozva - annak idején azt közölte, hogy S-Komplex végezte a Fidesz vezetőinek megfigyelését - elevenítette föl lapunknak a hat évvel ezelőtt történteket Nagy Lajos. Az S-Komplex vezetője, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori elnöke elmondta, cégét - amely azóta tönkrement, felszámolás alatt áll - összefüggésbe hozták az izraeli titkosszolgálatokkal is. Az S-Komplexet úgy említették, mint amely koordinálni és finanszírozni tudta a nem létező megfigyelést. Hiába bizonyosodott be később, hogy nem történt semmi, a TV2 nem kért elnézést - tette hozzá.

 

Nagy Lajos a megfigyelési ügy kapcsán úgy fogalmazott, Orbán Viktor egy hazugsággal kezdte kormányfői pályafutását. A Nemzetbiztonsági Hivatal egykori elnöke szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a "megfigyelési ügy" a Fidesz elterelési akciója volt, amit az egész nyilvánosság, beleértve a baloldalt - bevett.


szóval, drága olvtársam, nem a LB mondta ki, hogy Orbán hazudott, mivel a pernek ehhez semmi köze nem volt, hanem ez Nagy Lajosnak (az egykori NBH elnöknek) a véleménye volt.

 

És a per a TV2 saját oknyomozása kapcsán jött létre.

Családi Alapszerv Creative Commons License 2007.10.29 0 0 931
ike001
Wic Creative Commons License 2007.10.27 0 0 930
m52 Creative Commons License 2007.10.22 0 0 929
Jelentős érv:

boci boci tarka válasz | vissza a topikba 2007.10.21 19:10:22 © (38)

Ezt ki állapította meg?
Rendőrség?
Ügyészség?
Bíróság?
Még az MNO is csak kérdőjellel írta le, amit itt már tényként kezelnek, s hozzá már az ítéletet is meghozták egyesek.

Lehet azért ennél finnyásabbnak is lenni.

Szerintem.
Előzmény: lms (34)
Wic Creative Commons License 2007.10.16 0 0 928

eddig a Köztársaság tér 27-ben volt a www.stop.hu szerkesztősége. ma viszont az impresszumban ez van:

 

http://www.stop.hu/misc/impresszum.php

Szerkesztőség
Cím: 1053, Budapest, Szép utca 3.
Telefon: +36/1 688 7030
Fax: +36/1 688 7031

 

lásd:

 

http://209.85.135.104/search?q=cache:rBP6qLpzmd0J:www.stop.hu/misc/impresszum.php+stop.hu+szerkeszt%C5%91s%C3%A9g&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu

 

Szerkesztőség
Cím: 1081 Budapest, Köztársaság tér 27.
Telefon: +36/1 8875200
Fax: +36/1 8875232
E-mail: stop@szerkesztoseg.stop.hu

 

 

érdekes... :o)

túl sokaknak feltűnt a cím? :))

Wic Creative Commons License 2007.08.24 0 0 926
tomp Creative Commons License 2007.08.11 0 0 925

 

Oké, izé, nem oké

 

 

 

jaaaaa

 

 

 

 

jaaaa, oké

 

 

 

jaaaaa, akkor nem oké

 

Wic Creative Commons License 2007.07.19 0 0 924
Előzmény: Wic (923)
Wic Creative Commons License 2007.07.17 0 0 923
Törölt nick Creative Commons License 2007.07.15 0 0 922
A Lenin altal ra kimert sorsot senki nem keruli el...
Előzmény: m52 (921)
m52 Creative Commons License 2007.07.15 0 0 921
Megérdemli az öröklétet...

lefty056 Creative Commons License 2007.07.03 0 0 919
szép kis helyre irányított minket az Lftárső:
Előzmény: szarvasmarha (918)
szarvasmarha Creative Commons License 2007.07.02 0 0 918
nagyon szépen köszi mindenkinek a segítséget:)

 

a Noé dobogós lett,hivatalos eredményhirdetés 6-án.

 

http://www.youtube.com/watch?v=1hpGzB7ITR8

szarvasmarha Creative Commons License 2007.06.30 0 0 917
 

Volna egy rövid offom, mindenkitől bocs de ez nagyon fontos

 

SOS! Már Csak 16 óránk van LÉCCI SZAVAZZATOK A NOÉ-ra!!!Sajna lecsúsztunk a 4. helyre! 1 regisztráció 3 szavazat http://www.asopronibudapestert.hu
a bejövő pénzből további állatokat menthessünk meg, gyógyíttassuk őket, és új esélyt adva nekik, gazdihoz juttathassuk őket. Állatotthonunkban a legnagyobb nehézséget az ivóvíz hiánya okozza, melyet immár 15 éve tartályban hordunk fel állatainknak; abban reménykedünk, hogy ha esetleg nyerünk, sikerül ezt a beruházást is megvalósítani.Jelenleg közel 400 állatról gondoskodunk, sokan közülük idősek vagy sérültek, így a folyamatos orvosi ellátás biztosítása mellett sajnos nagyon szűkös forrásokból tudunk.

 

előre is köszi,több mélcímről is lehet szavazni, mindegyikről 3-at

 

http://www.youtube.com/watch?v=1hpGzB7ITR8

Inkognitó Ergó Sumák Creative Commons License 2007.05.29 0 0 916
nekem se
Előzmény: személyzetis (913)
m52 Creative Commons License 2007.05.19 0 0 915
hmmmm. elvtársnő, úgy bele az őszinteségbe...ez tényleg nagyon brutális... ha így igaz. Két dolog lehet szörnyű: 1. az erőszak, 2. a visszautasítás. (Bár ez a 1,5 környékinek tűnik...)
Előzmény: szarvasmarha (914)
szarvasmarha Creative Commons License 2007.05.19 0 0 914

Itt van Lovas "nemi erőszkja", kenedifencsik szerint:))))



"Ezután Lovas István II. rendû vádlott lépett be a szobába, a sértett tiltakozott, mire Lovas szóbelileg megfenyegette a sértettet, az[t] pedig olyan formában, hogyha nem hagyja magát, a többiek lefogják. Ezek után M. Mária sértett hajlandóságot mutatott Lovas Istvánnal való közösülésre, azonban Lovas István közösülés nélkül elhagyta a helyiséget."
személyzetis Creative Commons License 2007.05.18 0 0 913

sehogy se jó.

 

Előzmény: személyzetis (912)
személyzetis Creative Commons License 2007.05.18 0 0 912

és

ha

így

írom

be?

 

fanyűvő Creative Commons License 2007.05.18 0 0 911
 

Néhány

sor

kell

csak

nekem

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!