A Fővárosi Törvényszék meghozta a záró végzést, melyet minden hitelezőnek megküld. Amint a záró végzés jogerőre emelkedik a kifizetések megkezdődnek. Ennek idejét nem tudjuk, minden hitelezőnek meg kell kapnia a záró végzést.Sajnos törvény szerint a jogerőt csak abban az esetben hozhatja meg a törvényszék, ha már minden hitelező átvette a végzést és 30 napon belül nem tett kifogást. A jogerőt követően kezdődnek a kifizetések.
Üdvözlettel: Komjáti Mária felszámoló asszisztens Tel.: 37/311-450
Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály Nincs elévülés, ugyanis A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST!
Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (BH 2OOO. 5OO.) Na ezt kussolta el a korrupt, megvesztegetett cégbíró még a cégbejegyzési kérelem elbírása alatt, hogy majd a baumag bűnbanda cégbejegyzése lepapírozásra kerüljön, amivel csupáncsak 8 törvényi passzust sértett meg! A cégbírónak álcázott dr. Gál Ilona közvetve több száz ember haláláért is felelős, és ezután még te kelsz védelmére ennek a jogi bűnözőnek! Majd el felejtem, milyen (cég)bíró az, aki a magyar költségvetésnek több száz millió Ft kárt okoz(ott)? Szeretnék segíteni valamennyi kifosztottnak, mert ami a baumag ügyben eddig zajlott, az maga volt a tragédia!
A végkielégítés mint jogi eljárás nem azonos azzal, hogy elvárnánk végre, hogy a felszámoló küldje meg részünkre a nekünk járó pénzösszeget végleges kielégítésünkként. Tudod Te is hogy erről van szó.
A továbbiakban nem kívánok részt venni a károsultakkal történő felesleges /provokatív, heccelő/ szócsatákban, melyek nem viszik előbbre igényünk teljesülését. Ehelyett jogi tudásoddal, intellektuális képességeddel Te is inkább az ügyünk intézésében részt vevők /írásos, személyes vagy más módon történő/ megkereséseddel segítenéd elő végre kárpótlásunk mielőbbi, végleges kielégítését.
Én nem azért másoltam be a Kúria-i határozatot, mert tudok másolni, hanem mert kibuktatás hónapok óta hivatkozott rá, de sokszori kérésem ellenére nem tette közzé a hivatkozási alapját. Te most végre pótoltad, én pedig kibuktatás szirénhangjai cáfolataként úgy gondoltam, mindenki tudja meg végre, milyen megalapozatlanul hivatkozott kibuktatás. Ha pedig bárki elolvasta a közzétett határozatot, abból kiderül, hogy a kibuktatás által folyamatosan hivatkozott ítélet az elektromos szolgáltatóra vonatkozó speciális jogszabályok figyelembe vétele és a jogalap nélküli gazdagodást illető elévülési idők eltérő megítéléséről és alkalmazási lehetőségeiről szól.
Hát a károsultakat is áramütésként érte a BAUMAG csődbejelentése, de az azért mégsem azonos azzal, mintha vezetéken futó árammal hozott volna bennünket életveszélyes helyhetbe a BAUMAG, és még az áram díját is nekünk kellene fizetnünk az elévülhetetlenség miatt mai árakon.
Arról megint nincs semmi fogalmam, hogy milyen végkielégítésről és kinek a terhére álmodozol?
Egyébként pedig Te írtad kb. egy hete, hogy " A jogszabályok követésével én már nem foglalkozok. Most praktizáló ügyvédhez kell fordulni, hogy erre az esetre mit tanácsol."
Én pedig azt javasolom minden érintettnek, hogy térítéses ügyvédhez ne forduljanak, mert a BAUMAG és a számtalan károsult közötti -egyébként valóban teljesen jogszerűtlen- pénzügyi tranzakciók miatt a jogi értelemben már majdnem teljesen befejezett felszámolási eljáráson túl semmilyen más jogorvoslatra, illetőleg új eljárásra nincs jogalap, az időmúlás miatt pedig lehetőség sem!
Hosszú idő után végre megküldtétek annak a Kuria-i jogegységi határozatnak az elérhetősét, amelyre a téves következtetésiteket alapozzátok! Íme a DÖNTÉS:
"33. I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni [...]
I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. II. A villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igényekre vonatkozó speciális elévülési időt a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti igényre nem lehet alkalmazni, mert az önálló kötelmen és nem szerződésen alapuló alanyi jog érvényesítését jelenti [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 324. §, 361. §; 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 62. § (8) bek., 63. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perrel érintett településen 2010 februárjában korszerűsítés következtében 26,016 kW teljesítményről 9,216 kW teljesítményre csökkent a közvilágítási lámpatestek fogyasztása. A közvilágítási fogyasztási helyekre a felhasználó felperes és a kereskedő Áramszolgáltató Nyrt. között 2010. december 20-án teljes ellátás alapú, profil elszámolású villamosenergia-vásárlási szerződés jött létre. A szerződésben a felek abban is megállapodtak, hogy a kereskedő átvállalja a felperes hálózathasználati szerződése alapján fennálló általános rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségét és a teljesített díjakat havonta a kereskedelmi szerződés alapján fizetendő díjakkal egy számlában érvényesíti. [2] A számlázási nyilvántartásban nem állították át a lámpatestek fogyasztását, így a közvilágítás számlázása 2019. év végéig 26,016 kW teljesítményérték alapján történt. A felperes 2020. január 6-án értesítette a villamos energia kereskedelmi engedélyes Energiakereskedő Kft.-t, hogy a közvilágítás körében megkötött szerződéses jogviszonyban téves adatok alapján történt a számlázás. A Kft. ezt követően 36 hónapra számlahelyesbítést végzett és 9 471 925 forintot megtérített a felperesnek. [3] A felperes és az Energiakereskedő Kft., valamint a villamos energia elosztói engedélyes Hálózati Kft. között fogyasztóvédelmi eljárás volt folyamatban. A Fogyasztóvédelmi Hivatal megállapította, hogy a teljesítmény csökkenés nyilvántartásba vételének és ennek megfelelő számlázási adatok továbbításának elmaradása nem róható a Hálózati Kft. terhére. A Hálózati Kft. és az Energiakereskedő Kft. a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 60. § (3) bekezdése és 63. § (3) bekezdése szerinti elévülési idő figyelembevételével jogszerűen határozta meg a számlakorrekcióval érintett elszámolási időszakot 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra. [4] Az Energiakereskedő Kft. 2022. szeptember 30. napjával beolvadással megszűnt, jogutódja az alperes.
A kereset és az azzal kapcsolatos védekezés [5] A felperes jogalap nélküli gazdagodás címén 8 709 877 forint megfizetése iránt keresetet terjesztett elő. Előadta, hogy 1 819 259 forintra azért tart igényt, mert az alperes jogelődje a VET szerinti hároméves elévülési időt megtartva 36 hónap helyett csak 30 hónapra térítette vissza a jogosulatlanul beszedett díjat. A további 24 hónapra jogosulatlanul beszedett 6 890 618 forint visszatérítését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:22. § (1) bekezdése szerinti ötéves elévülési idő alkalmazásával követelte. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta a kereset jogalapját, valamint arra hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, mivel az igény megnyílásakor két év volt a VET-ben szabályozott elévülési idő.
Az első- és a másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A jogvitát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezései alapján bírálta el. A BH 1997.483. számú eseti döntésre utalással rámutatott, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális szabályok alapján nem bírálható el. A jelen esetben a peres felek között szerződéses jogviszony állt fenn. A Ptk.-ban szabályozott általános ötéves elévülési idő nem alkalmazható, mert a VET 63. §-ának 2018. december 18-án hatályos (3) bekezdése szerint a villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti energiavásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. A speciális elévülési idő figyelembevételével a felperes nem igényelhet további visszafizetést. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és helyt adott a keresetnek. [9] Indokolása szerint a feltárt tényállás alapján megállapítható volt, hogy tipikusan tartozatlan fizetés történt, amelyre függetlenül attól, hogy a felek között szerződés jött létre, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai az irányadók. A felek szerződése egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes fizetési kötelezettsége 9,216 kW teljesítmény után áll fenn, tíz éven keresztül azonban 26,016 kW teljesítmény után fizette meg a tévesen kiállított számlák alapján az áramdíjat. A BH 1997.483. számú eseti döntés nem zárja ki a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását a szerződéses jogviszonyokban, csupán arra mutat rá, hogy e másodlagos (szubszidiárius) szabály alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális előírások alapján nem bírálható el. A Kúria Pfv.IX.20.324/2007/5. számú határozatában foglaltakra is figyelemmel megállapítható volt, hogy az alperes jogelődje jogalap nélkül gazdagodott a felperes terhére, nem szolgáltatta azt a mennyiségű áramot, amelynek a díját megkapta. [10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által érvényesített követelés elévülésére az általános ötéves elévülési időt kell alkalmazni. A VET 63. § (3) bekezdésében szabályozott speciális elévülési idő azért nem irányadó, mert nem volt hatályban a felek szerződésének létrejöttekor. Az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, miért a 2018 decemberében hatályos VET szerinti elévülési időt vette figyelembe. Az alperes álláspontjával szemben nem az igény keletkezése kori, hanem a jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezések az irányadók. A VET 2011. október 1-jétől szabályoz speciális elévülési időt a villamosenergia-vásárlási szerződéseknél. A per tárgyát képező szerződés azonban 2010. december 20-án jött létre, ezért a régi Ptk.-ban szabályozott ötéves elévülési idő vonatkozik rá. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdéséből, 33. § (1) bekezdéséből következően a VET 2011. október 1. napjától hatályos 63. § (3) bekezdése szerinti elévülési időt a 2011. október 1. után keletkezett jogviszonyokra lehet csak alkalmazni. A VET 2010. december 20-án hatályban volt 62. § (8) bekezdése a villamosenergia-vásárlási szerződésre a Ptk. szabályait rendelte alkalmazni. Speciális rendelkezés hiányában tehát a jelen esetben a Ptk. szerinti elévülési időt kellett figyelembe venni. A felperes ezért a hibás számlázás észlelését megelőző öt évre megalapozottan érvényesítette az alperessel szemben jogalap nélküli gazdagodás címén az általa megfizetett áramdíj visszakövetelésével kapcsolatos igényét
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát kérte. [12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 205. § (1), (2) bekezdését, 216. §-át, a 324. § (1) bekezdését, a 325. § (1) bekezdését, a 326. § (1) bekezdését, a 361. § (1) bekezdését, a VET 63. § (3) bekezdését, a 177. § (4) bekezdését, valamint a Jat. 15. § (1) bekezdését, valamint a (2) bekezdés a), b) pontját. [13] Előadta, hogy a 2010. decemberi villamosenergia-vásárlási szerződés egy év határozott időre jött létre. A szerződés 2. pontja tartalmazza: ha a felek a szerződés lejártát megelőző legalább harminc nappal írásban nem jelzik a másik fél felé, hogy nem kívánják meghosszabbítani, úgy a szerződés hatálya a tárgyév fordulónapján egy évvel automatikusan meghosszabbodik. Ez alapján a felek közötti szerződés évenkénti meghosszabbítással 2019. december 31-ig hatályban volt. [14] A régi Ptk. 361. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatban rámutatott: a jelen esetben a túlfizetés kapcsán szerződéses jogvita áll fenn. A felperes közel tíz éven keresztül 26,016 kW teljesítmény után fizette meg a tévesen kiállított számlák alapján az áramdíjat, amelyet a felek a jogszabályoknak megfelelően számlakorrekció útján rendeztek. A BH 1997.483. számú és a BH 2010.333. számú eseti döntések kimondják, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális előírások alapján nem bírálható el, továbbá csak annyiban, amennyiben a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott jogalapot és az indokolatlanul előállott gazdagodás a szerződésszegés szabályai alapján nem orvosolható. Márpedig a jelen esetben a szerződéses szabályok [főként a szerződés részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 7. pontja] és a jogszabályi keretek között is lehetőség volt elszámolásra, a számlázásra és díjfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával a túlfizetés rendezésére is. Mivel a túlfizetés elszámolása és a számlák helyesbítése a szerződés keretén belül megvalósítható volt, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai elsősorban nem alkalmazhatók, másodsorban az alkalmazásuk szükségtelen. A klasszikus túlfizetések jogalap nélküli gazdagodásként történő értelmezése és alkalmazása a speciális iparági szabályok alóli olyan szükségtelen kimentést tenne lehetővé, amely a VET megalkotásakor nem volt cél. A Kúria Pfv.IX.20.324/2007/5. számú határozatának téves értelmezése vezetett oda, hogy a másodfokú bíróság a túlfizetést a szerződés kereteit meghaladó vagyoni szolgáltatás-ellenszolgáltatás körében értelmezte. [15] Az alperes a régi Ptk. 205. §-a, 216. §-a, a 324. § (1) bekezdése, a 326. § (1) bekezdése sérelmével kapcsolatban kiemelte, hogy az elévülés nem a szerződéskötéskor, hanem akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A felperes perben érvényesített követelései a 2015. és 2016. években a havi számlafizetésekre figyelemmel havonta váltak esedékessé. A másodfokú bíróság jogsértő jogértelmezéssel kötötte az esedékesség időpontját a szerződéskötés időpontjához és az akkor hatályban lévő jogszabályokhoz, amely az éves újrakötésekre és az elévülés jogi természetére figyelemmel a Jat. 15. §-ára hivatkozással sem helytálló. [16] Az alperes rámutatott, hogy amennyiben az elévülés jogszabályon alapul, úgy az a régi Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján akként válik a felek szerződésének részévé, hogy abban nem kell megállapodniuk. A szerződés meghosszabbításai alkalmával a régi Ptk. 205. § (2) bekezdésére, a 216. § (2) bekezdésére figyelemmel az időközi jogszabályváltozások által kötelezően szabályozott és rendezett elévüléssel kapcsolatos előírások automatikusan a meghosszabbított (így lényegében évente újrakötött) szerződés részévé váltak. A másodfokú bíróság azzal, hogy figyelmen kívül hagyta az éves meghosszabbításokat és újrakötéseket, valamint azzal, hogy nem az igény, hanem a jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, megsértette az elévülés szabályait. A követelés esedékessé válásának időpontjában a régi Ptk. 205. § (2) bekezdése és a VET 177. § (4) bekezdése alapján a perbeli elévülésre a VET 63. § (5) [helyesen: (3)] bekezdésének rendelkezései az irányadók. Ezt a gyakorlatot erősítette meg többek között a Kúria EBH2003. 953. számon közzétett határozata. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Pp. 413. § (1) bekezdése és a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [20] A felülvizsgálat a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítélet jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH 1995.163.; BH 1996.372.; Kúria Pfv.V.20.797/2016/11., megjelent: BH 2017.232.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan körülményre alapítani, amelyre a fél az első- és a másodfokú eljárás során nem hivatkozott (EBH 2002.653.). [21] Az alperes a per korábbi szakaszában nem tett tényállítást és nem alapított anyagi jogi kifogást a villamosenergia-vásárlási szerződés újrakötésére, a felülvizsgálati kérelmében viszont a régi Ptk. 205. § (1), (2) bekezdése, 216. §-a, a Jat. 15. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a), b) pontja megsértését ezzel kapcsolatban állította. A hivatkozott jogszabálysértéseket az előbbiekben kifejtettek miatt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [23] Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogszabálysértést abban határozta meg, hogy a másodfokú bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazta a felek túlfizetés rendezésére alkalmas szerződéses jogviszonyára, és a VET-ben szabályozott speciális elévülési idő helyett a Ptk.-ban szabályozott elévülési időt vette irányadónak a felperes igényérvényesítésére. [24] A szerződéses partner rovására előállott gazdagodást a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazásával akkor lehet rendezni, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem ad jogalapot, illetve a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható az igazolatlanul előállt gazdagodás (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.403/1996/4., megjelent: BH 1997.483.; Kúria Pfv.V.21.682/2018/8.). Az alperes az eljárás korábbi szakaszaiban nem hivatkozott arra, hogy a gazdagodás a felek szerződése alapján orvosolható. Nem tárta fel a villamosenergia-vásárlási szerződés erre vonatkozó szabályait. A jogalap nélküli gazdagodáson alapuló igényérvényesítést azért vitatta, mert van szerződéses jogviszony a felek között az elszámolással érintett villamos energia díjra kiterjedően. A felülvizsgálati kérelemben hívta fel először az ÁSZF 7. pontját, de még itt sem jelölte meg azokat a konkrét szerződéses rendelkezéseket, amelyek a jelen esetre jogokat és kötelezettségeket határoznak meg a túlszámlázás elszámolására. [25] Az alperesnek a Pp. 199. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján már az ellenkérelemben elő kellett adnia a védekezését ideértve az anyagi jogi kifogást is megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat. Arra utaló tényeket, bizonyítékokat nem adott elő, hogy a felek között a túlfizetés kapcsán szerződéses jogvita áll fenn, és hogy ez alapján az esetleges szerződésszegés miként orvosolható: a villamosenergia vásárlási szerződés milyen rendelkezésekkel teszi lehetővé a túlfizetés rendezését. A szerződéses jogviszony fennállására történt hivatkozása önmagában nem zárta ki, hogy az irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazza. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló peradatokra tekintettel nem sérti a régi Ptk. 361. § (1) bekezdését, a felülvizsgálati kérelemben először hivatkozott tényeket pedig a Kúria nem vehette figyelembe. [26] A VET 63. § (3) bekezdésében meghatározott elévülési idő a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények elévülésére vonatkozik. A felperes elbírálandó igénye viszont a jogalap nélküli gazdagodás (rég Ptk. 361. §) szabályain alapul. A jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti igény nem szerződésből eredő igény, mivel nem szerződésen alapuló alanyi jog érvényesítését jelenti. A másodfokú bíróság ezért nem követett el jogszabálysértést, amikor nem a VET hivatkozott rendelkezésében megállapított elévülési időt alkalmazta a jogalap nélküli gazdagodásból mint önálló kötelemből eredő perbeli igény érvényesítésére. [27] A VET 62. § (8) bekezdése akként rendelkezik, hogy a villamosenergia-vásárlási szerződésre amennyiben a VET és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz a Ptk. rendelkezései irányadók. Az elévülés joghatása nem a felek szerződésén alapul, ezért téves a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az elévülésre a felek közötti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az elévülés az időmúlás anyagi jogi joghatása, amit az igény keletkezésekor hatályos jogszabályok határoznak meg. A jogalap nélküli gazdagodásra a régi Ptk. 324. §-a az elévülési időt öt évben állapítja meg. A régi Ptk. 326. § (1) bekezdése alapján pedig az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A másodfokú bíróság e jogszabályi rendelkezések alkalmazásával azt helytállóan állapította meg, hogy a felperes követelése nem évült el. [28] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.I.30.124/2023/7.)"
1./ Már nagyon régen tanultam, és különösen régen gyakoroltam a jogot, de azt udom, hogy miután nálunk nincs peredens-értékű joggyakorlás, egy Legf.Bír, vagy Kúria-i határozast rendelkezései csak az esetben alkalmazhatók más jogesetekre, ha a két jogeset jogi tárgya és a felperes követeléási jogosultsága megegyezik. Itt még csak nyomokban sem lelek hasonlóságot az áramszolgáltató és a BAUMAG magatartása között!
2./ A fentieken túlmenően a jogegységi határozat I. pontjában megfogalmazott szövegből megdöntve és aláhúzva kiemeltem, hogy : hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. -Nos, itt nem kívánok jogászkodni a jogot szorgalmasan tanulgató személyekkel, és különösen kibuktatással, de tudni illenék, hogy a BAUMAG ügyben a Magyar Állam és a károsultak között semmilyen jogi kapcsolatfelvételre, különösen pénzügyi szerződéses jogviszonyra nem került sor! És miután vitathatatlan, hogy a BAUMAG kezdettől fgolgva jogellenesen tevékenykedett, azért a károsultak által befizetett bármekkora összeg visszatérítésére, visszaigénylésére a jogi lehetőség a befizetés napján egyidejűleg megnyílt, és az az akkori jogszabályok szerinti idő után el is évült.
3./ Érdekes lenne az is, hogy egy esetleges perindítás után a Magyar Állam felelősségét milyen magatartásban nevesítené a felperes, és azt a magatartást miként hozná kapcsolatba a felperes által kötött szerződéssel. Az az állami magatartás kellő jog alapot biztosítana-e az Állam felelősségének megállapítására?
Ezt követően az okoskodó és kellő felkészültséggel nem rerndelkező jogászkodókkal itt nem is kívánok semmilyen további eszmecserét folytatni.
A Kúriai Döntések bírósági határozatok 2024/2 72. évfolyam alapján: a Polgári Kollégium Polgári Szakág 33. pontban írtak szerint:" Az e l é v ü l é s joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülés nem a felek közti jogviszony keletkezésének hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések az irányadók"
Tehát szerintem a most érvényes elévülési szabályt kell figyelembe venni.
A jogszabályok követésével én már nem foglalkozok. Most praktizáló ügyvédhez kell fordulni, hogy erre az esetre mit tanácsol.
Én magyarul és azt hiszem, érthetően kértem, hogy közölje velem azt a BH 2000 évi 500-ik sorszámon közzétett Legf.Bír eseti döntést, amelyben állítólag ott a bizonyíték, hogy az ÁLLAM elleni polgári kártérítési igények nem évülnek el, mert annak ismeretre hiányában nem tudok érdemben állást foglalni...
Erre ezrendszer is hivatkozik a cégbíróság és Balázs közötti bármilyen jogviszonyra, amely szerint 1995. március 22-én a csalás bűntette befejkeződött!!!??? Ezt valóban "ezerszer" leírta már, de soha nem tett miatta büntető feljelentést! Gondolom, hogy a egyrészt az azóta eltelt 40 év miatt az már elévülhetett, és hogy a "csalás" büntette miatt más címen már lefolytattak egy jogerősen befejeződött bűntető eljárást, és a kétszeres eljárás tilaslma is akadályt jelenthet.
Ha nem kívánja velem a kért Legf.Bír döntést közölni, úgy azt írja meg, és én tudomásul veszem! De nem kívánok foglalkozni egy 40 éve elévült üggyel, viszont, ha a polgárjogi kártérítési igény érvényesítését az ÖOn által titokban tartott ítélet felcsillantaná, úgy más lenne a gyerek fekvése. Éles elméjét tehát addig ne fényesítse tobább a 40 évvel ezelőtti ügyön, amig nem segít át engem a legelső akadályon ahhoz, hogy az eredeti kérdésére választ adhassak.
Az sem a véletlen műve volt, hogy a cégbíró azután hívta CSAK be junius 6.-án a személyes meghallgatására, hogy Balázs még nem létező, csaló cége értékesítette 4O7 millió-Ft értékben a"fiktív" szövetkezeti üzletrészeket! A cégbíró nagyon is jól tudta, hogy a csalás bűncselekménye már március 22-én "BEFEJEZETTÉ" vált, és hogy mind az 51O megtévesztett ügyfélnek a KÁRA a tudomásszerzéstől függetlenül TÉNYLEGESEN BEKÖVETKEZETT! De el kellett kussolnia, mert cinkos hallgatásra kényszerítette Gatter elnök, őt meg a Horn-kormányból valami szar alak! Dr. Gál Ilona nem járt el a törvény szerint, vagyis, hogy postai úton hiánypótlásra szólítsa fel Balázst, mert annak nyoma lett volna, és ami után egészen biztos, hogy nem kerül a bűnbanda (cég)bejegyzése nyilvántartásba! Még, hogy nincs személyi sértettje a csalás bűncselekményének! Akkor az ott fent mi? A károk BEKÖVETKEZTE visszavezethető már 1995. március-április-május havára! Mindezzel a rendőrség, az ügyészség, na meg az első fokon eljáró bírák (Kővári, Tóth), valamint az Ítélőtáblás Nehrer Péter is tisztában volt, na meg azzal is, hogy az ügyészség egy kicsit hiányos vádiratot ganézott össze azzal, hogy nincs személyi sértettje a 17O milliárdos csalásnak! Ennek ellenére ez a három jogi bűnöző mégsem tett semmit annak érdekében, hogy a vádiratba végre (be)kerüljön! Nem tették meg, mert mindhárom bíró féltette a nyüves irháját, mert be volt szarva ennek következményeitől! Az (i).....gazságszolgáltatás szégyenfoltjai!
Kedves kibuktatás! Én az alábbiakat írtam, és kértem.
"Most végre találtam utalást a BH2000 évi 500-ik jogesetre, azonban ezt nem tudom megnyitni.
Kérek tehát bárkit, akinek birtokában van ez a Legf.Bír eseti döntés,hogy az teljes terjedelemben legyen szíves itt közzétenmi, hogy mindannyian okulhassunk, tanulassunk belőle."
Eddig arról szólt a fáma, hogy az ÁLLAM ellen nem évülnek el a kártérítési igények!...
A cégbírósági ügyek azonban nem polgárjogi kártérítési, hanem bűntetti ügyek! -amelyek a kiszabható szabadságvesztgéssel azonos idő után elévülnek!
Tehát ne folytasd addig itt az előző eszmefuttatást, ameddig az általad hivatkozott BH2000 500 jogesetet nem teszed itt közzé! Ha közzétetted, akkor elgondolkoldhatsz azon is, hogy mely Be-ban szabályozott okok szakították meg a cégbíróság 1997-2000 között elkövetett jogsértéseit? N e keverd a szezont a fazonnal. Ha elolvasom azt az általam eddig nem ismert ítéletet, vélhetően ahhoz is lesz egy két hozzáfűzni valóm. Vagy éppen az ettől való félelem miatt nem hozod azt a tudomásomra?
Kedves Márton! Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (Legf. Bír. Cgf. II. 32. 14O./1998. sz.) ami után hozták ezt a BH-t! (BH 2OOO. 5OO.) Ez a bírósági határozat kibuktatja a Rózsa utcai cégbíróság miden gaztettét! Kezemben van a letitkosított személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv, ami a cégbíró és Balázs között zajlott 1995. junius 6.-án! Ebben olvasható, hogy a még be nem jegyzett szövetkezeti bűnbanda 1995. március 22-től 1995. május 12-ig üzletrészek értékesítésére 51O magánszeméllyel 598 db adásvételi szerződést kötött 4O7.635.OOO,-Ft értékben! A cégbírónak mindezekről már tudomása volt! Ebből következik, hogy a cégbíró azért hívta be Balázst junius 6.-án a személyes meghallgatására, hogy még véletlen se kerüljön napvilágra a "fiktív" üzletrészek értékesítése, a "BEFEJEZETT" bűncselekmény, a brutális csalássorozat, hogy házon belül ezt jó mélyen elkussolják! Mi ez, ha nem a magánszemély sértetti minőségben? Folytatom...
Régóta kérem, hogy valaki világosítson fel végre, mely jogszabály teszi elévülhetetlenné az ÁLLAM elleni kártérítési igényt, de eddig sajnos elfogadható és megalapozott választ senkitől sem kaptam.
Most végre találtam utalást a BH2000 évi 500-ik jogesetre, azonban ezt nem tudom megnyitni.
Kérek tehát bárkit, akinek birtokában van ez a Legf.Bír eseti döntés,hogy az teljes terjedelemben legyen szíves itt közzétenmi, hogy mindannyian okulhassunk, tanulassunk belőle.
Jelenleg a perilleték (nem azonos a perköltséggel!) a mpertárgy értékének 6%-a, de min. 1.5 millió forint. Igen, lehet költségfeljegyzést, vagy mérséklést, de akár elengedést is kérni, melyet vagy megkap maz illető, vagy sem.
Nagyon várom bárkitől is a kért Legf.Bír határozat másolatát, mert azt sem tartom kizártnak, hogy esetleg az nem is adaptálható a BAUMAG károsultak esetére. Egyébként pedig jó tudni, hogy a NAGY perben a Leg f.Bír. kimondta, hogy a tényleges befektetők, vagyis mi, nem vagyunk sértettjei a BAUMAG bűncselekmény sorozatnak.
Jelen voltam egy ilyen tárgyaláson. ahol az államot/ BM-t/ polgári perben perlő károsult élt költségmentességét lehetővé tevő jogával. Mivel ez már nem az első ilyen költségmentességi pere volt, a bíró megszakította a tárgyalást, és úgy rendelkezett, hogy a tárgyalás csak akkor folytatható, ha befizeti a tárgyalás előtt az általa követelt /kért/ pénzösszeg törvényben előírt mennyiségét a bíróság számlájára. A pereskedő ezt már nem vállalta, így a polgári pernek vége lett.
Aki vállalja az állammal szembeni pereskedést, nehéz tortúrának teszi ki magát. Ha vállalod, ahhoz csak gratulálni tudok és sok siker kívánok.
Írod, hogy polgári jogi eljárás indításának, kártérítési követelésnek a lehetősége azonban fennáll, ez nem évül el.
Van azonban nyomós hátulütője. A követelt pénzösszeg bizonyos százalékát az eljárás megindításához a bíróságnak előre be kell fizetni.... és a kártérítés jogosságát majd a bírósági eljárás során is bizonyítani kell !!!
Lehet kérni költségmentességet is! A "kártérítés jogosságát" a BH2OOO. 5OO. tartalma ÉKESEN bizonyítja! Senki se fog szembe menni az LB. végzésével! Ha a tartalmát nem ismernéd, akkor azt a jogtárban megtalálod, és ki is kinyomtathatod! Bíró ismerősöm többször kifejtette, az állammal szemben a kártérítési pert nem lehet elveszíteni, már csak a te mindent beverő bizonyítékaid miatt sem!
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (BH 2OOO. 5OO.) Ez a bírósági határozat kibuktatja a Rózsa utcai cégbíróság miden gaztettét! Kezemben van a letitkosított személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv, ami a cégbíró és Balázs között zajlott 1995. junius 6.-án! Ebben olvasható, hogy a még be nem jegyzett szövetkezeti bűnbanda 1995. március 22-től 1995. május 12-ig üzletrészek értékesítésére 51O magánszeméllyel 598 db adásvételi szerződést kötött 4O7.635.OOO,-Ft értékben! Ebből következik, hogy a cégbíró azért hívta be Balázst junius 6.-án a személyes meghallgatásra, mert már előtte tudott a "fiktív" üzletrészek értékesítéséről, erről a "BEFEJEZETT" bűncselekményéről, erről a brutális csalássorozatáról! A cégbírónak meg arra egyáltalán nem volt jogszabályi lehetősége, hogy egy személyes meghallgatásra beinvitálja a csalást elkövető Balázst, ugyanis ennek tudtában a cégbíró Balázst csakis hiánypótlásra szólíthatta volna fel, meg hát mint hivatalos személy Balázzsal szemben azonnal büntetőfeljelentést tegyen! Csak hát volt az a pénz, neki is megvolt az ára, ahogy Gatternek is! Ez beveri a baumag cégbíróját, na meg az utasítást adó Gatter László elnököt is! Persze erről több bíró is tudott házon belül, csak hát mindenki féltette a nyüves irháját! Vérlázító, hogy erről azóta is jó mélyen kussolnak jogászok, bírók! Na persze Balázs büntetőperében sem esett ezekről szó, nem merte senki se kibuktatni, mert ha ezek ott nyilvánosságra kerülnek, akkor már rég kártalanítottak volna mindenkit! Már csak azért is, mert a média is ott volt a teremben, és onnantól kezdve nincs tovább! HOL voltak ezalatt az érdekképviseletek jól megfizetett jogászai??? Dr. Gál Ilonát és persze Gatter Lászlót csalásban, adócsalásban betöltött bűnrészessége miatt a rendőrségnek már 1995-ben meg kellett volna vádolni! Gondolj bele, hogyha ez megtörténik és Balázs büntetőperében valaki is felveti, milyen riadalmat, pánikot keltett volna, a nagy magyar (i)....gazságszolgáltatás berkein belül is!
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (BH 2OOO. 5OO.) Ez a bírósági határozat kibuktatja a Rózsa utcai cégbíróság miden gaztettét! Kezemben van a letitkosított személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv, ami a cégbíró és Balázs között zajlott 1995. junius 6.-án! Ebben olvasható, hogy a még be nem jegyzett szövetkezeti bűnbanda 1995. március 22-től 1995. május 12-ig üzletrészek értékesítésére 51O magánszeméllyel 598 db adásvételi szerződést kötött 4O7.635.OOO,-Ft értékben! Ebből következik, hogy a cégbíró azért hívta be Balázst junius 6.-án a személyes meghallgatásra, mert már előtte tudott a "fiktív" üzletrészek értékesítéséről, erről a "BEFEJEZETT" bűncselekményéről, erről a brutális csalássorozatáról! A cégbírónak meg arra egyáltalán nem volt jogszabályi lehetősége, hogy egy személyes meghallgatásra beinvitálja a csalást elkövető Balázst, ugyanis ennek tudtában a cégbíró Balázst csakis hiánypótlásra szólíthatta volna fel, meg hát mint hivatalos személy Balázzsal szemben azonnal büntetőfeljelentést tegyen! Csak hát volt az a pénz, neki is megvolt az ára, ahogy Gatternek is! Ez beveri a baumag cégbíróját, na meg az utasítást adó Gatter László elnököt is! Persze erről több bíró is tudott házon belül, csak hát mindenki féltette a nyüves irháját! Vérlázító, hogy erről azóta is jó mélyen kussolnak jogászok, bírók! Na persze Balázs büntetőperében sem esett ezekről szó, nem merte senki se kibuktatni, mert ha ezek ott nyilvánosságra kerülnek, akkor már rég kártalanítottak volna mindenkit! Már csak azért is, mert a média is ott volt a teremben, és onnantól kezdve nincs tovább! HOL voltak ezalatt az érdekképviseletek jól megfizetett jogászai??? Dr. Gál Ilonát és persze Gatter Lászlót csalásban, adócsalásban betöltött bűnrészessége miatt a rendőrségnek már 1995-ben meg kellett volna vádolni! Gondolj bele, hogyha ez megtörténik és Balázs büntetőperében valaki is felveti, milyen riadalmat, pánikot keltett volna, a nagy magyar (i)....gazságszolgáltatás berkein belül is!
BAUmagnélküli, Márton Lipcsik és Kibuktatás legutolsó bejegyzései alapján /is/ megállapíthatjuk, melyekkel egyetértek, hogy büntető eljárásnak az ügyben elévülés miatt lehetősége már nincs! Polgári jogi eljárás indításának, kártérítési követelésnek a lehetősége azonban fennáll, ez nem évül el.
Van azonban nyomós hátulütője. A követelt pénzösszeg bizonyos százalékát az eljárás megindításához a bíróságnak előre be kell fizetni.... és a kártérítés jogosságát majd a bírósági eljárás során is bizonyítani kell !!!
Így igaz. Tájékozatlanok voltunk, de a Törvényalkotó és a bűnüldöző szervek felelőssége, hogy nem előzték meg kifosztásunkat, nem tájékoztattak a lehetséges kockázatokra. És mint írod, az akkori korrupt bírói kar is vastagon felelős, amivel szintén egyetértek.
Nem bántassz meg! Egyszerűen tudomásul vettem, hogy "más állapotba" kerültem, de nem az agyammal van a baj!!! Csak érthetetlen, hogy miért kötöd továbbra is az ebet a karóhoz?
Az általad csatolt levélrészlet semmit nem igazol a javadra! Azon a címen, amit a felszámoló megjelelölt, kártérítés nem jár a BAUMAGOSOKnak, a felszámolási eljárás pedig nem szakít meg semmilyen elévülési időt? Közölték mindezt évekkel ezelőtt, amely döntést a felszámoló -vélhetően jól megfontolva- sajnálattal tudomásul is vett...
Milyen új jogszabály született azóta, amely visszamenőlegesen jogot biztosítana a BAUMAGOSOKnak a kártérítésre?
És a válaszodból hagyd ki Gattert és Gál Ilonát is, mert nem ők lehettek a jogalkotók az országgyülésben!
És Te mi érdemit tettél 2008 óta? Visszakaptál már kártérítésként akár csak egy forintot is?
Akkor jelentkezz legközelebb itt, ha ezzel a ténnyel tudsz majd előrukkolni!
Márton! Nem akarlak megbántani, mert tudom, hogy mi történt veled, pedig igencsak megérdemelnéd! Szedjed már össze magad, mert úgy tűnik, hogy halvány lövésed sincs semmiről! Olvasd el még egyszer, hátha megérted, ha nem sikerül, kérj segítséget!
Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST!
Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (BH 2OOO. 5OO.) Na ezt kussolta el a korrupt, megvesztegetett cégbíró még a cégbejegyzési kérelem elbírása alatt, hogy majd a baumag bűnbanda cégbejegyzése lepapírozásra kerüljön, amivel csupáncsak 8 törvényi passzust sértett meg! A cégbírónak álcázott dr. Gál Ilona közvetve több száz ember haláláért is felelős, és ezután még te kelsz védelmére ennek a jogi bűnözőnek! Majd el felejtem, milyen (cég)bíró az, aki a magyar költségvetésnek több száz millió Ft kárt okoz(ott)? Szeretnék segíteni valamennyi kifosztottnak, mert ami a baumag ügyben zajlik, az maga a tragédia!
Ezen a fórumon bárki megszólalhat, hiszen még szabad a véleménynilvánítási jog. (Egyelőre) De nem vagyok hajlandó viaskodni egy megszálllottal, aki több mint húsz éve szajkózza ugyanazt, és szídja ugyanazt a cégbírót, utalva a birtokában lévő bizonyítékokra. Mindeközben -vizsgáztatva sok károsultat- egy dologgal folyamatosan adós maradt: Mutassa be annak a banki átutalásnak a fotokópiáját, amelyből kitűnik, hogy ez a tudálékos pesóna mikor, mely CÉG-től, SZERVREZET-től mekkora kártérítési összeget kapott a BAUMAG-ba önként a semmiért befizetetett, és elveszített vagyonkája ellenében. De már az is valamilyen gyógyír lenne, he bemutatná azt a jogszabályi helyet, amely a kártérítési igény érvényesítési lehetőségét a BAUMAG esetében kiemelte az általános elévülési határidők köréből. Egyebekben pedig előre bolcsátom: ELMEKÁROSODOTTAK GYÓGYÍTÁSÁVAL MEGFELELŐ KÉPESÍTÉS HIÁNYÁBAN NEM FOGLALKOZOM.
Úgy igaz amit írtál, sem OBA, sem pedig BEVA tag nem volt! De a kártérítések nem ezen múlnak, egyáltalán nincs jelentősége. Hogy értsd, nem tudunk már eljutni a Rózsai-utcai cégbíróság kapuján túl! Miért is, mert a cégbírót 1995. junius 6.-án Balázs László arról tájékoztatta, hogy egy 4OO milliós csalást követett el 51O ügyfél kárára! A felelősség csakis a jogi bűnözőt, azaz, Dr. Gál Ilona cégbírót, meg hát a Dr. Gatter László vezette cégbíróságot terheli! Írod, hogy a befektetéseinket eltüntették. Itt senki semmit nem tüntetett el, mert nem volt mit! Te a semmit vásároltad meg, így hát nem lehettél befektető, aki a semmit vásárolja meg, az mindig, csak befektetési szándékozó marad! Minden ügyfél ki volt szolgáltatva a bírói, bírósági korrupciónak!
Amit írtam, azt figyelmesen olvasd el még egyszer! Abból következik, hogy aki 1998-óta a magyar állam képviselőjének egyszer sem nem jelentett be kártérítési igényt, annak sem évült el semmi! Hogy értsed, nem nekem kellett volna megmenteni a "fiktív" üzletrészeket megvásárló ügyfeleket, hanem már 1995-ben a csalásban, adócsalásban bűnrészes, jogi bűnözőnek Lantosné, Dr. Gál Ilonának! Hát, hülye is lett volna, hisz neki "IS" meg volt az ára! Tudom bizonyítani, hogy ez a cégbíróság a "korrupció" melegágya volt! Most már lehet mindenkinek bejelenteni a kártérítési igényét a magyar állam képviselőjének! Abban viszont tudok segíteni, hogy rendelkezésre bocsátom, Dr. Török Rozália minden károsultat igencsak érintő, igen értékes válaszát! Te egyáltalán, jelentettél be kártérítési igényt 1998-óta?
ÚrIsten! Már ismét visszatért kibuktatás, és kezdi előlről a vizsgáztatást....A sok kérdése között szakítson időt végre arra is, hogy válaszolja meg: MAGA MIT TETT ENNYI BIZONYÍTÉK BIRTOKÁBAN A KÁROSULTAK MEGMENTÉSÉÉRT?
Addig tehát ne bosszantsa, hergelje itt a Károsultakat, amig nem rendezi a saját szerepét!
A BAUMAG anno nem volt tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) sem pedig az akkori Befektetésvédelmi Alapnak (BEVA). Ezért a volt PSZÁF, ma MNB nem vállalta fel a BAUMAG működéséért való felelősségét. Le akarták nyomni a torkunkon, hogy a befektetéseink eltüntetéséért teljes mértékben mi vagyunk a felelősek. Az akkori PSZÁF hibázott, de erőfölényével lesöpört minket. Az eredmény, hogy még a mai napig sem kártalanítottak bennünket, még részlegesen sem...
Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST! Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető Mivel egy időben több kártérítési igény lett bejelentve, amire a jogászi válasz ez volt, ugyanezt a választ kellett megkapnia a 2OOO károsult kártérítési igényét 2OO8 szeptember 23.-án bejelentő PILIS-INVEST, BAUMAG, DUNA-PROFIT szövetkezet érdekképviseletében eljáró Dr. Ócsai Editnek, Dr. Vetró Lászlónak, és Himer Zsigmond is! Ha meg nincs semmilyen elévülés, akkor ebből az következik, hogy indulhatnak ennyi idő után is "JOGVESZTÉS" nélkül, kártérítési perek a magyar állammal szemben, ami PERNYERTESSÉGGEL végződne!
T. BAUmagnélküli! Nagy tisztelet neked, hogy fontosnak tartod a kifosztottak további sorsát! Írod, hogy 2O23. jun.6.-óta pattog a labda! De, kérdem én, hogy 1995. jun.6.után, vajon hova pattogott a labdácska, amikor is az utasított, na meg korrumpált cégbírót Lantosné, Dr. Gál Ilonát arról tájékoztatta a csalásra, adócsalásra alapított baumag bűnbanda elnöke, Balázs László, hogy már korábban, egy még be nem jegyzett, azaz még nem létező cégként 4OO millió forint értékben "FIKTÍV" üzletrészeket értékesített 51O megtévesztett ügyfelének, amit a Btk. egy nagy értékben elkövetett csalásnak minősít, és amivel a cégbírónak álcázott Dr. Gál Ilona is teljesen tisztában volt! Ha meg tisztában volt, akkor meg hogyan tovább?! Vajon, ezt az 51O becsapott embert, mikor és ki kártalanította? Na, ez a baumag ügy eleje és vége, és amitől be volt szarva mindenki, nehogy napvilágra kerüljön!!
2003. június 06. napja óta a labda a Törvényszéknél pattog. Közel két év állt rendelkezésre ahhoz, hogy a véglegesített felszámolási jelentést és zárómérleget postázzák a hitelezők részére, és a jelentést jóváhagyják. Ma már nincs elfogadható indok arra, hogy a Törvényszék tovább halogassa a dokumentum jóváhagyását. Utolsó tájékoztatás dátuma 2023.06.07. Szükséges lenne egy frissített tájékoztatásra is, amelyben kifejtenék, hogy a mai napon még milyen valós akadályok állnak a jóváhagyás útjában? Már nem lehet arra hivatkozni, hogy van még olyan hitelező, aki még két év után sem kapta meg, vagy nem vette át a dokumentumot. Kiknek az érdeke, hogy a jóváhagyás minél későbbi időpontra tolódjon el?:
