azért én Csepel sziget, illetve falujával nem sietném el annyira. Egyrészt, függetlenül Anonymustól, a müvek alatt, a szabadkikötő alatt, illetve a szgetcsúcsfelé, rendre falut, templomot, temetőt találtak. Ha jól emlékszem, egy kisebb várat is. A legrégebbi magyar pénz 1050-es. Innen názve, mert ellenkező oklevélről nem tudok, akár Csepel is lehet a falu neve. A lótenyésztésre amit az Árpádok korában folytattak, más is utal.
Hát mit is mondjak? Ungváry Jenő olyan vizsgálatot végzett el Anonymus szövegén, amit előtte még senki. A magyarországi középkori latinság szótára alapján azt mutatja ki, hogy azok a szavak és kifejezések, amelyek a szótár szerint Anonymusnál fordulnak elő legkorábban (1200 körül), igen sokszor csak századokkal később kerülnek újra elő magyarországi latin szövegekben.
Érdekes, hogy ez a szótár szerkesztőinek ill. a szócikkek íróinak még csak fel sem tűnt.
Még egyszer át kell néznem, mert van még benne más érdekesség is.
---------------
Mindegy.
Én egy forrást adtam.
Létezik Makkay Jánostól több is.
Szerepel benne olyan szó is többek között, amely kizárja, hogy Anonymus írása a XI. század első felénél későbbi legyen.
Másutt olyan adatot is felhoz, amely csak I. Bélához köthető.
Egyébként Makkay János ismerete a latin és görög nyelv területén nem megvetendő.
Ungváry Jenőnek jelent meg most egy tanulmánya. Én még nem láttam, de már megrendeltem Pápáról. Ahogy hallom, az a következtetése, hogy Anonymusunk valószínűleg egyik Bélához sem köthető.
Ungváry Jenő: Anonymus kora és középkori latin szótárunk. Acta Papensia 10 (2010) 1-2:65–100.
------------
Többek között Makkay Jánosnak is jelent meg már több írása a témában amelyekben véleménye szerint (és bizonyítja) Anonymus I. Bélához köthető. Evvel a véleményével nem egyedül van.
Legutóbbi ilyen írása: Kis magyar Anonymus Félresikerült tolmácsolások
Hogy mennyire sikeres a magyar történelem tényeinek eliminálása (még a téma uránt érdeklődőknek is sikerül elkerületetni a figyelmét)
Ti. Julianusék azért ott keresték először, mert előttük Ottó barát és társai (kiket Béla még erdélyi királyfi korában küldött el) ott találták meg őket. Hogy pontosabban fogalmazzak Ottó a Kaukázus déli lábainál találkozott magyar emberekkel. (:nyilván a szabarokkal:). Ő hajön tette meg odafele az utat, és így a Kaukázus alá ért partot. Ott mentek sokat, meg sokat, mire a keleti végéhez értek. Ottó sajnos halálos betegen ért haza, és itteni gyors halála megakadályozta, hogy több, pontosabb információt adjon. A melléklet térkép azt mutatja, hogy Julianus jó felé kapisgált, de nem volt szerencséje
Végül is az eredeti őshaza nem ott volt, ahol megtalálták őket, így van?
Feltehetőleg az eltelt háromszáz év alatt elvándoroltak onnét, talán északabbra, hiszen nem ott találták őket ahol az eredeti útmutatások tették őket....
Érdekes, hogy már akkor sem emlékeztek honnét jöttek vagy jöttünk?
Nem fura a népi emlékezet ilyen szintű kihagyása akkor, amikor szájhagyomány sokkal jobban dominált?
Vagy csak azok fogytak el, olvadtak be, akik esetleg emlékeztek, emlékezhettek volna?
Ennek az volt az oka, hogy a magyar történeti hagyomány két különböző őshazát őrzött meg: az egyik ugye Alania, és a Kaukázus vidéke, ahol először keresték Julianusék a magyarokat, a másik pedig a baskírföldi magyarok Magna Hungariája. A Ricardus-féle jelentés szerint Julianusék először előbbit akarták megkeresni, és csak ennek sikertelensége után indultak el északra, ahol megtalálták a magyarokat.
Az alternatívba már beírtam egy helyre, de azt hiszem itt is aktuális:
Tárgy: Anonymus kontra Julianus
Tehát a magyarok, mint közismert, keletről jöttek be a Kárpát-medencébe.
Elgondolkodott-e már valaki azon, hogy, vajon mi a manónak küldték Julianusékat délre?
Miért kerültették meg velük az akkori fél világot?
Hogy minél nehezebb dolguk legyen és át kelljen menniük egy veszélyes sivatagon?
Állítólag Anonymus egész pontosan leírta, még Julianusék elindulása előtt (!!!), hogy merre jöttek be a ősök, tehát a királyi udvarban közismert lehetett (??).
A leírásuk szerint a megbízható kereskedelmi utak is léteztek, hiszen azon jött vissza a Julianus barátunk. Miért nem azon haladtak odafelé is?
Hmmm????
Esetleg megfeleljenek a keresztényi erkölcsnek, és minél nagyobb megpróbáltatásokat álljanak ki??
Gondolom, nem!
Folytatnám, de megvárom, hátha valakinek van valami hihető magyarázata....
hiszen nem csak Anonymus hívja így, illetve nem Anonymus nyomán hívjuk ezt a vizet Fekete tengernek :)"
Még szerencse...
De arra nagyon jó, hogy segítsen abban a kérdésben bennünket, hogy mikor élhetett a császári könyvtár (valahányadik) scriptora, aki Trója történetek másolásával kereste kenyerét Bécsben.)
Emlékszel még mit is mondott - állítólag - Lenin?"
OFF.) Arra gondolsz, amikor a kis Leonyid Brezsnyev bizonyítványát nézegette?
Szegény szerencsétlen "egyik másolója" lányos zavarában "aegaeum mare" alakból "nigrum mare" alakot fabrikál, majd a második hullámban már személyesen Anonymus alkot "latere">atere>ater>niger" alakot.
Az ma a nyenyec "Magyar nyelv" folyóirat szintje...
Én Fekete-tenger ügyben korábban ezt találta, az 1490-es évekből (Juan Pardo):
"Hæc cum in Oriente ita se habeant, ego sedes respiciens Nigrum mare; et dilectam tuam Scylam et Carybdin, et hunc periculorum sinum moram hic aeyse ferens, dolens quod navigare mihi non liceat."
Anonymus a görögökön Bizáncot érti, ez vitán felül áll, Hollernél is. Akkor viszont a Macedónia határait miért az ókori viszonyok közt keresi? Mert volt olyan bizánci thema, hogy Makedonia, ami pedig határos volt a Fekete-tengerrel, viszont az Égeivel nem! Az Égei-tengerrel a Strymon ("Sztrümon") és Thrakia themák voltak határosak csak. Anonymus a saját korához viszonyítva nagyon jól használja a Makedonia (latinosan Macedonia) helynevet, mert az csak a Fekete-tengerig terjedt a bizánci tartománybeosztás szerint, és ugyan miért ne lehetne beszélni egy Duna és a Fekete-tenger által határolt csücsökről?
Másrészt a középkori kéziratok nem igazán használták az ae-diftongust, Holler pedig abból indul ki a módosításánál, hogy szerinte az eredetiben aegaeum állt, ami egy ilyen korú kézirat esetében, aminek az írásképe és iníciálé-díszítése a 13. sz.-ra mutat, finoman szólva képtelenség. Ha már ezt a szót feltételezzük, akkor ott 'egeum' formában kellett volna szerepelnie, ami csak igen nagy jóindulattal romolhatna 'nigrum' alakká.
Holler próbálkozása annak (a sajnos "profiknál" is előforduló) példája, hogy tételezzünk fel valamit, hogy mi volt az eredetiben, és addig-addig csűrjük-csavarjuk a ránk maradt forrást, amíg ki nem jön, amit feltételeztünk, ami ezután már bizonyossággá emelkedik.
Természetesen létezik paleográfiai alapú szövegrekonstrukció, de amit itt Holler csinált, az már bőven túlmutat ezen.
"Végigkövetve a szövegrészlet fejlődését, gondolatmenetünk végére érve láthatjuk tehát, hogyan lett a Pontos Euxeniosból előbb északi tenger, később fekete északi tenger, majd Anonymus tolla nyomán fekete tenger.... "
Tehát egy újabb nagy magyar internacionalista névadót ünnepelhetünk kis hazánkban...
