Tudom, hogy amatőr kérdés, de akkor most csökkentsem a táp mennyiségét és adjak több házikosztot ?
A kutyáim sokkal szivesebben ennének házikaját, mint Royal canint , de én azt erőltetem, mivel "nagyon egészséges"
Nem baj, ha valaki vitatkozik, ha tud. Kultúúráttany. Elöbb írtam másik topicba, ott gondok vannak. Na mindegy.
Szóval. Németországban a szelekciós "harcmodor" csödöt mondott? Legjobb tudomásom szerint a hovinál és a berninél szép sikereket értek el az illetékesek. A DP-t 60% felöl 5% alá csökkentették!!! Az angolok a colliet gyakorlatilag DP mentes fajtává "varázsolták"! A border collie esetében is gyönyörű eredményeket értek el több, angol-szász érdekeltségű országban. Ezeket az eredményeket el lehet fogadn. A cikk azzal operál, hogy ezek hamis értékelések. Innentől kezdve nem is kell vitatkoznia a két tábornak, mert ezt a "dogmatikusok" is állíthatják, de senki sem tud bizonyítani. A másik hivatkozás a tartási körülmények javulása. Ebben biztos van valami, de a dolog nem recept szerüen működik, erről már írtam régebben.
Gondként említettea cikk azt, hogy a jó csípőjű, de más tulajdonságokra nézve rossz kutyák kerültek előtérbe és terjesztették nemkívánatos tulajdonságaikat. Ez az eredeti kérdéstől függetlenül is gond. Ez tenyésztői hiba. Egyszerű pl: a hülye, de szép kutyával ne tenyésszünk azért, mert szebb a világgyőztesnél is. Ennyi. Inkább egy átlagosan jó és jól örökítő párossal tenyésztek, mint egy ilyen vegyesfelvágottal.
A munk és a DP összefügg, együtt jár? Ha nem öröklödik, akkor miért? Tartás miatt? Mozgatás? Tehát a fokozatos, lassú terhelés sem elég, tönkreteszi a munka a kutyákat? Akkor minden sport és munka kutyának DP-snek kell lennie. Megsem azok. Vagy a munkakutyák táplálása annyival rosszabb? Ez, úgye, nem komoly? A munkakutyákat DP-sre etetik...
Szóval ezek érdekes dolgok.
Szerintem az állatorvos tudomány jelenlegi álláspontja jól fedi a valóságot, csak hagy néhány nyitott kérdést. A genetika mindenek elött, de közvetlenül ott a táplálás, ami nehéz ügy, talán a személyre szabott étrend lenne az igazi, de ettől még távol állunk. A mozgatás leginkább az olyan extrém helyzetekben jelentős, mint amit Csupaszabó írt. Ilyenkor aztán romba dől a tenyésztői munka, a helyes táplálás eredményessége. Bár az ilyen esetekben nem hiszem, hogy csak a csípő megy tönkre. Szegény kuty teljes "futóműve" szevasz...
Táplálás végett a retriveres idézet jónak tünik bár kissé kemény a hangvétel.
Üdv:Ákos
Köszi!
De ez nem válasz, a cikket én is olvastam.
Ebban a kiragadott részben talán a 3 legdurvább hiba benne van. Érdekel?
Egyébként a másik, retis idézet nagyon jó! Ezen a részén a dolognak sok elgondolkozni való van. Alapvetően egyet is értek vele, 1-2 speciális helyzetben tekintenék el a takarmányozás ilyettén kezelésétől. Pl.: óriás fajták, és 1-2 nagyon bénán hasznosító fajtánál (biokémiailag bénán). Ezt leírva magyar fajtával kapcsolatban már hallottam, és ez ott fontos kérdés ám!
Ha a fenti hibákat szeretnéd, hogy részletesen leírjam, szólj!
Üdv: Ákos
Egy másik topicból olloztam,a nick utólagos engedelmével de a témához kapcsolódó, lehet " értelmezni " ki-ki vérmérséklete szerint "!
________________________________________________ :
http://www.retrieversport.hu/
nettomazsola válasz erre | adatok | e-mail 2002-12-12 18:54:13 (208)
a kutyanak van némi köze a farkashoz.
a farkas az növényevô allatokat eszik = megeszi a gyomortartalmat (ez az elsô!) amiben természetesen növényi anyagok vannak és aztan eszi a húst, CSONTot. ezért tévedés, a kutyat CSAK hússal etetni.
soha életében nem eszik Eukanubat, porocskat, vitamint és egész jól elvan.
nekem volt egy kutyam 1974-ben.
életemben nem hallottam se tapról, se vitaminról... a kutya olcsó húst, rizst, konyhai maradékot evett, és soha életében nem latott állatorvost. gyönyörű volt, "kiállítasi kutya". 12 évesen pusztult el.
egy ismerôsünk a hetvenes években kuvaszt tenyésztett. azok a kutyak CSAK olcsó húst és konyhai maradékot ettek. 13-15!!! évesen pusztultak el, SOHA életükben semmi izületi bajuk nem volt.
a hetvenes években mikor kutyaztam SOHA nem lattam HD-s, santikaló, bicegô kutyát!
olvastam a könyvekben, h van HD és azt se tudtam mi az.
akkor CSAK NYUGAT EUROPA-ban ismert betegség volt, az un. "gazdag" orszagokban = ahol mar akkor is tápoztak.
a táp H A T A L M A S Ü Z L E T! IPARÁG!
néha bemondjak, h az emberek mennyit költenek a haziallatoknak kajara.
MILLIARDOKAT!!!
és most figyelj mi benne az IGAZI üzlet;
kutyakaja ipar viragzik - milliardok - sok kutya lesz k.beteg = el lehet adni rengeteg gyógyszert = milliardok - ebbôl jól élnek az állatorvosok is = milliardok = az állatorvos PÉNZT KAP AZÉRT, h az embereknek hirdesse, reklamozza a tapokat amibôl aztan lesz egy csomó izületes, beteg kutya amit meggyógyíthat, = milliardokért.
v. még jobb; "elaltathat" és a kedves gazda vesz egy újabb kutyat és kezdôdik az egész cirkusz elôlrôl!!!
ha bemész a varosba sétalni, v. kimész a varosi parkokba, minden masodik kutya SÁNTÍT!!!
ilyen 20 éve nem volt!
EZ SEMMI!!
jartamban, keltemben felfedeztem egy kutya-macska természetgyógyaszt, bioboltot.
utana mentem. tudod mi benne a "BIO"?
h sajat FÔTT kajat árul az állatoknak amit a kedves degeneralt gazda ÉTELHORDOBAN hazavisz!!!
és elmondja, h milyen horror a táp...
és ebbôl valaki megint milliomos lesz, és megint nem én...
N E M N O R M A L I S dolog egy kutyanak "műanyag" bogyókat adni!
természetellenes! abnormális! undorító!
nem kell egy kutyanak plusz vitamin, ha egészséges ...
ha beteg akkor igen.
(és agyonvitaminozott tapokhoz TILOS plusz vitamint adni!)
nehogy elhidd, h a tap jobb!!
nem tudom Magyarorszagon mit lehet kapni, Bécsben van un. "kopffleisch" = marha fejhus, én azt fôztem össze rizzsel és zöldséggel (büdös!)
szegény kutya aki pl. imadja a csontot, annak most az okos allatorvosok megtiltották, h csontot egyen .... (barmok) de a csontot pótolni kell ... és ezért vedd meg a különbözô "csodaporokat"
a fenét!
tudod mi nagyon jó? a "levesmarhahus" (??? nem tudom mi az) abban van olyan szinte csontkeménységű PORC! az a legjobb! és a kutya is nyugton van amig rágja...
a Samu sikongat a boldogsagtól mikor nagy cupakokat, IGAZI HÚST kap
azok a bogyók SEMMI masra nem jók, csak, h soksoksok (millio) embernek a zsebébôl kicsaljak a pénzt és az benne a rohadt, h olyan pszichologiaval csinaljak, h tiszta szemétladanak érzed magad, ha nem veszed meg; "sajnalod a kutyatól"???
a bogyó + konzerv az CSAK ARRA Jó, h amikor nincs ra lehetôség, éppen nincs idôd, kedved
fôzni, AKKOR add neki.
persze ez az én teljesen szubjektiv véleményem. és majd a reklam, meg a szakemberek meggyôznek, h
1, amit Te fôzöl az "nem elég jó"
2, vedd a tapot AZ jó...
ha mégis tapot veszel, akkor SOSE vegyél labradornak kölyöktapot! az "túlfehérjés" túl hamar nô tôle!
hidd el, a kevesebb, az olcsóbb az ebben az esetben a jobb!
és ezt tapasztalatból mondom. én megvettem a leglegleg (Royal Canin) tapot és a kutya 5 honaposan 68cm, 44 kg volt... (felnôtt labi 60 cm).
gyönyörű, de nagyon beteg.
"kutya populációkban az évtizedek óta folyó szelekcióval okozott összkár mérhetetlen és nagyrészt helyrehozhatatlan. sok esetben az egyes fajták elitje került kivágásra "
{x}
Ugyancsak ismerteti az un. dogmatikusok munkáit, akik körömszakadtáig védik az örökletesség dogmáját, a saját és szövetségeseik jól felfogott érdekében. „A fajtatiszta kutyák tulajdonosai és tenyésztői az elmúlt időszakban, több mint 40 év alatt milliárdokat kényszerültek a vizsgálatok és kiértékelések költségeire és honoráriumaira kiadni. A pénz a zsebükből egy olyan kartell zsebébe folyik, akik érdekeltek ennek a fenntartásában.
A CSD elleni küzdelem Németországban és az egyéb kis országokban egy teljes kudarc. Még egyetlen fajtában sem sikerült szelekcióval, vagy más tenyésztési eszközzel leküzdeni. Ha esetleg egyik, vagy másik fajtánál a helyzet javult volna, a látszat csalt, és inkább egy csalóka kép volt. Vagy az egyesületek hamisították meg a statisztikát, vagy a takarmányozási- és tartási körülmények javultak.
A kutya populációkban az évtizedek óta folyó szelekcióval okozott összkár mérhetetlen és nagyrészt helyrehozhatatlan.
A kezdetektől minden fajtában az állománynak mintegy fele ki lett zárva a tenyésztésből a csípő izület kis elváltozása miatt, köztük sok, egyébként első osztályú kutya. Ezzel szemben más hiányosságokat és valódi örökletes hibákat eltűrtek, ha a csípő rendben volt, ezzel sok fajtában nemkívánatos tulajdonságok terjedtek el. Többek megfigyelése szerint összefüggés van a magas intelligencia és a csípőizületi displasya között, ebből kiindulva valószínűsíthetjük, hogy sok esetben az egyes fajták elitje került kivágásra és ezzel olyan tulajdonságok, amelyek az evolúció és az újabb idők tenyészkiválasztása alapján kívánatos célt képezett a kutyánál.
Ezzel szemben a 2000. év kezdetéig sehol a világon nem jelent meg olyan publikáció, amely a kutya csontváz betegségeinek, ezen belül a csípő izületi displasyajának kiküszöböléséről, akár csak egyetlen fajtánál hírt adott volna.
{x}
Én abban teljesen egyetértek M.L.-vel, hogy valami lehet az állatorvosok anygai helyzetével kapcsolatban is, ugyanis nekem még vannak 1970-es évekből KUTYA újságjaim, amikben csak a szolgálati kutyák esetében ajánlják a dp szűrést.
Persze akkor még rengeteg TSz volt, hatalmas állattartó telepekkel, nagyon sok állatorvosnak volt biztos megélhetése. Manapság megszűntek a TSZ-ek, a vidéki állatorvosok jó részének is a magánpraxis teszi ki a kereseti forrás jó részét, s ezek között is a kisállatgyógyítás. Lassacskán eljutunk oda, hogy egy csivinél is megkövetelnék a dp szűrést.
Lehet, hogy most megbotránkoztatok mindenkit, de én egy tökéletes mozgású, abszolút laza ízületű kutyát hülyeségnek tartok megszűretni automatikusan. A mozgás legkisebb zavarára, legyen az csak annyi, hogy felkelés után picikét sántít a jószág, akár csak 1 lépésnyit is, már javaslom a szűretést. S nekem teljesen természetes, hogy egy súklyos dp-s kutyával egyetlenegy almot se hozok le, a közepesen dp-sel sem, bár ezeket nagyon szigorú feltételek mellett 1-2 alkalommal tenyésztésbe lehet állítani.
Pár éve jelent meg azt hiszem a NIMRÓD újságban, hogy rókákat szűrtek meg dp szempontjából. Igen nagy százalékuk volt közepesen illetve súlyosan dp-s! Na, ehhez mit szóltok? Ugyanilyen felmérést csináltak állatkerti farkasokkal is, és ott is nagy százalékban találtak dp-s egyedeket.
Ha mozgásában nem korlátozza a kutyát a dp, szerintem nem kell agyon fetisizálni ezt a tulajdonságot. Sokkal fontosabbnak tartom a jó idegrendszert, mert egy enyhén dp-s kutyával, ha jó az idegrendszere, csodálatos dolog együtt élni. Egy idegbeteg blöki, ha jó a csípője, akkor is megkeseríti a környezete életét.
Az elöző hozzászólásomban valamit nem mondtam el. Ez másokszámára nem fontos, de nekem minden (lehetne).
Annak ellenére, hogy a cikket és tartalmát nem fogadom el, tudom, hogyha mégsem lenne igazam, az nekem lenne a legjobb. Az ellentmondás magyarázata a lábamnál hever most is. Csak és kizárólag DP miatt nem fedez álmaim kutyája. Arról nem is beszélve, hogy kicsiny fajtájának égető szüksége lenne olyan egyéb tulajdonságokra, amikkel ő bír.
Mint sportkutyásnak is jó lenne ez a nézet, mert így könnyen szerezhetnék/csinálhatnék magamnak DP mentes kutyát, ami, úgye, agilityben nem hátrány...
De a tények, sajnos, ellenem beszélnek...
Mindenkinek, aki ebben a témában érdekelt, ajánlom figyelmébe ezt a könyvet. Úgy gondolom, ill. teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt a dolgot újra kell gondolni, eddigi beidegződéseinktől megszabadulni, és a kutyák, meg a tenyésztés érdekében a kiutat ebbe az irányba kell keressük.
Sziasztok!
Egy jó téma!
Az emlitett ciket én is olvastam, ráadásul a téma érint is. Nem vagyok állatorvos, de egyeteni szinten tanultam/tanulok élettant, anatómiát, biokémiát, orvosi biológiát és genetikát. Ezt nem felvágásból írtam le, csak azért, hogy érzékeltessem, milyen jellegű tanulmányaimmal mond ellent a cikk. A téma bonyolult, legjobb lenne, ha specialista állatorvos, esetleg genetikus nyilatkozna. Tőlem csak 1-2 gondolat szabadon, műkedvelőként:
1., A genetikai befolyásoltság nem kérdés. Csak a módja.Gondoljunk csak arra, hogy vannak a témában érintettebb és kevésbé érintettebb fajták, vonalak. Figyelembe véve, hogy ezek zárt populációként, szűk genetikai csoportként funkciónálnak,(akár eltérő tartási körülmények közt is!) egyértelmű, hogy különbözőségük e kérdésben is genetikai hátterű, mint fajtájuk, vagy vonaluk más különbözőségei is.
2.,Ami gond: mint már itt más is leírta, nem tudjuk, hogyan öröklödik pontosan. Csak a hajlam-e, vagy mint betegség? Milyen öröklődésmenettel? Az egyik elöttem hozzászoló elég naprakész infókat közölt, jó példákkal. Ezt tényleg nem lehet a középiskolai csodatölcsérkés,(növény) egygénes példával magyarázni.
3., A táplálás számít. Ez tény. De sem egyedenként, sem fajtánként nem bizonyítható, hogyan. Ez a mozgatásra is igaz. Az pedig, hogy e 2 tényezőre egy kutya mennyire reagál érzékenyen, min múlik? Félek, valami örökletes dolgon. Már megint itt vagyunk...De ha nem így lenne, akkor lennie kéne egy receptnek, ami szerint garantáltan DP mentes kutyákat lehene nevelni. Aki tud ilyet, mondja már el!
4., Hormonokon múlna? Egy esetleg "felemás betegség"? Jobb oldalról hiányzik/ túlteng az adott hormon, másikon nem? Tudván, hogy a hormonok a vérárammal mindkét helyre egyformán eljutnak, nem túl valószinű.
5.,Nem öröklödhet "felemás betegség"? Akkor miért zárjuk ki a rejtettheréjű vagy aszimetrikus foghiányú kutyákat a tenyésztésből? Úgy-e, hogy öröklödhet "felemás betegség"?
6.,Hormonokon múlna 2. Ha hormonháztartásbeli problémákon múlik, akkor szomorú a tény, hogy az ilyen problémák döntő többsége bizonyitottan öröklödik. Na nézd csak...
7., Emberi vonatkozásban a DP öröklödése bizonyított. Öröklödik. A női ágat jobban súlytja, a betegek 80%-a nő. Családtervezéskor ebben a kérdésben is érdemes az illetékes genetikai tanácsadó véleményét kikérni, főleg, ha a családban már volt ilyen beteg.
Most így hirtelen ennyi. És még, két, nem szigorúan "szakmai" észrevétel.
A cikk szerzője az állatorvosi haszonlesésre fogja az öröklödéselmélet favorizálását. Úgyanakkor hivatkozik a hormonszint ellenörzésre és esetleges beállításra, mint a megelőzés és gyógykezelés módjára. Ez jó pár alkalom, a szteroidszármazékok jó drágák. Nem is tudom, hogy jönnék ki jobban anyagilag ;-)
A másik: én fontosnak tartanám a lehető legnaprakészebb infók közlését. Itt a legutóbbi hivatkozás 1986-os. Az már a sötét középkor... Mi olyat is tanulunk a egyetemen, amiről még semmit nem tudtak, amikor felvettek oda. (Bár tény, hogy régebbi adatokat is leadnak.) Arról nem is szólva, hogy erőteljesek a csusztatások, pont az ellenkezőjét állította az egyik forrásadó, mint ahogy az idézetdarabját felhasználták...
Jó éjszakát és Boldog Nőnapot kívánok, Hölgyeim!
Kontor Ákos
A MEOE lapjában a márciusi "A kutya"-ban jelent meg egy cikk Miklós Leventétől, ő egy Németországban megjelent publikációra hivatkozik, a címe: Az évezred tévedése az állatorvoslásban, szerzője Klaus Dieter Kammerer
Nos, én csak annyit hallottam, hogy kvantitatív - vagyis olyan, mint a szemszíned. Az egyik gént már lokalizálták, a másikat még nem találták meg. Legalábbis az idei jegyzetben még így van, de persze a genetikában gyorsan változnak a dolgok...
szerintem a kérdés arra irányult, hogy öröklődő betegség-e, nem arra, hogy ha öröklődő akkor hogyan öröklődik... Kétségkívül ez is érdekes téma.. De a cikk lényege az, hogy egy német orvos úgy tartja a diszplázia nem öröklődő betegség, kizárólag szerzett lehet.(takarmányozás, mozgatás). Engem is érdekelne ERRŐL mások véleménye.. Az ipse szerint semmi bizonyíték arra, hogy öröklődő, viszont emiatt sok diszpláziás, de egyébként fajtajellegének tökéletesen megfelelő, kiváló kutyát zárnak ki a tenyésztésből.
A cikkből:
"Az öröklődésnek semmi köze a CSD-hoz, ill. maga a CSD nem öröklődik, soha, semmilyen vizsgálat, kutatás nem állapított meg, nem talált a kutya génanyagában olyan részeket amelyek felelősek lennének a CSD átörökítéséért. Azt a "dogmatikusok" is elismerik, hogy a csontváz különböző elváltozásai nem örökletesek, hanem szerzettek, egyedül a diszpláziákról állítják, hogy azok öröklődnek.
... Még egy fontos érv az öröklődés ellen: az egyoldali CSD. Ha örökletes lenne akkor a páros szerveknél egyformán kellenne jelentkezzen"
Nos?
Feltétlenül jelentkezni fogok, most egy kicsit elvonulok "haldokolni", mert 1 hete találkoztam a Hasfelmetszővel, aki ugyan visszavarrta a hasfalamat, de hagyott egy jókora sebhelyet rajta. Pechemre itthon mindenki dög beteg, persze én is elkaptam a nyavalyát, úgyhogy most 39,7-el csápolom a billentyűket. De amint annyira összeszedtem magam, hogy nem akarok leszédülni a székről, jelentkezem!
Tehát: poligénmeghatározott. Több génlocuson kell beteg kódnak lennie. Plussz recesszív. Erre egy példa lejjebb, monogénben. Próbálok egyszerüt példát keresni. Mondjuk legyen a kerti csiga színe: domináns a sárga (S), recesszív a csíkos (c):
SS + cc
(homozigóta sárga, színe sárga) (homozigóta csíkos, színe csíkos)
F1 generáció = gyerekek: Sc, Sc, Sc, Sc
(heterozigóták, sárga színüek)
F2 generáció (2 Sc-t pároztatva) SS, Sc, Sc, cc
vagyis 1 homozigóta sárga, 2 heterozigóta, színük sárga, és 1 homozigóta csíkos, ami csíkosan néz ki. Tehát két sárgát pároztatva az eredmény 25% csíkos. Ennél sokkal bonyolultabb a dysplázia öröklésmenete, mert poligénmeghatározott, és csak az egyik locus ismert. Plussz kvantitatív, tehát a betegség kifejlödésébe belejátszik a táplálék, mozgatás, stb. is.
A beteg egyedek ki vannak zárva a tenyésztésböl, de a recesszívséget nem tudod megállapítani, plussz ahhoz másik gén is kell, meg nem tuhatod elöre, hogy melyik gén kerül a gyöztes spermiumba (beteg v. egészséges). Azonkívül a kutyatenyésztésbe az államnak NINCS beleszólása (sehol) - ez az állatorvosoknak problémát jelent mindenhol. Egy csomó fajtastandard tul.képp betegségeket ír elö. Pl. a skótjuhiknál annyira kedvelt világos szín, a Blua-Merle faktor domináns recesszív zavarokkal (látás, hallás), a szörtelen kutyák (keringés, idegrendszer, hötartás, börbetegségek), a túl kicsi kutyák (csigolyák közti porckorongok idö elötti leválása), a fehér kutyák (látás- és hallászavarok), brachicephal kutyák (komplikációk ellésnél és vemhességnél, fennál a kölyköknél az agy sérülésének veszélye születéskor, a szemgolyók luxációja).
Akarsz még kutyát? ;-)
Ha nem volt elég kimerítö, tudok még genetikából korrepetálni - egyik kedvenc területem.
A kérdésem változatlan: örökletes betegség-e a dysplasia? Vagy csak az arra való hajlam az örökletes? Ha maga a dysplasia örökletes, miért nem zárják ki automatikusan a tenyésztésből a terhelt egyed egész rokonságát? Apját, anyját, nagyszüleit, testvéreit, féltestvéreit, unokatesókat, nagynéniket és nagybácsikat heted ízilen.
Ha örökletes maga a betegség, akkor hogy lehet, hogy (mint olvasom, recesszív, tehát csak akkor bukkan elő, ha apjától és anyjától is ezt örökli)2 dysplasiás vagyis recesszív tulajdonságú szülő után születnek dysplasiamentes, vagyis domináns tulajdonságú utódok is? Honnan kerül oda az a fránya domináns gén vagy gének? Ti értitek ezt?
Bocs, hogy jöttem. De macskáknál is előfordulhat. Pld. a nagy testű Maine Coon cicáknál. Kérlek, ha vn lehetőségetek, olvassátok el László Erikával írt közös cikkemet az 'a macska" c. újság január-februári számában.
tudom ajánlani a kutya.hu fórumát, van ott is egy diszplázia topik. vannak benne érdekes dolgok.
úgy tudom örökletes betegség. minél több diszpláziamentes őse van egy kutyának, annál kisebb az esélye, hogy ő is az legyen, de szerintem ez nem 100% garancia.
az enyém diszpláziás, egy éves korában megröntgeneztettem. aztán már csak attól függ, meddig tolhatjuk ki a dolgot, hogy van táplálva, mozgatva, kímélni kell, stb. ez van.
Sajnos nálunk még nincs a márciusi lap! :-(((
Úgy gondolom, hogy csak a hajlamot örökíti és a tartással sokat lehet javítani vagy rontani.
Két teljesen mentes szülőnek is nagyon nagy eséllyes születhet súlyos utódja.
Viszont az tény, hogy sokad íziglen visszamenően mentes eredménnyel nagyobb az esély rá, hogy nem örökít hajmalot.
Mindentől függetlenül szerintem a közepessel vagy súlyossal nem szabadna tenyészteni.
Igen izgalmas cikk jelent meg a KUTYA márciusi számában Miklós Levente tollából. Előrebocsátom, nem vagyok a téma nagy szakértője, de elgondolkodtató összefüggéseket boncolgat a szerző. Véleményetek szerint örökletes betegség-e a dysplasia, vagy sem?
