Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.06 0 0 37
Kedves HID!
Ez nem volt jó szólás! A nagy enter gombra rendszerint nincs írva semmi, csak egy derékszögben tört nyíl látható rajta. A shift, a tab és a backspace (általában) sincs felírva. Az újabb billentyűzeteken további felirat nélküli billentyűk vannak, nem is beszélve a szóközről. Oktatói tapasztalatból tudom, hogy pl. a kezdők az utóbbit szívesen keverik a shifttel. A billentyűket, sajnos, meg kell tanulni, és a rajtuk levő feliratnál sokkal fontosabb, hogy nem változtassák a helyüket (mint a magyar billentyűzeten az í és az ű).
Amit a magyar informatikusokról mondasz, az úgy van, hozzátehetem, hogy általában a mérsékelt magyarítás a legelfogadottabb elv, tehát, "amit lehet magyarul, de ami nem megy, azt ne erőltessük".
A szöveg érthetősége és szépsége vonatkozásában az ÉS-kapcsolat szerintem az igazi, de, ha ez nem megy, valóban az érthetőségé az elsőbbség.
Kis Ádám
Előzmény: Híd (36)
Híd Creative Commons License 2001.02.06 0 0 36
Kedves Ádám!

Képzeld el a szituációt: egy egyszerű felhasználó ül a gép mögött, tegyük fel, hogy tud angolul. Kap egy olyan üzenetet, hogy nyomja meg az Enter-t vagy az Esc-et, de a billentyűre más van írva. Szerinted mit fog csinálni?

Különben az informatikusok nagyon nyitottak a magyarításokra, szerintem egy-két év alatt elterjednek a jó magyar szakszavak, csak nem mindegyik jó. Végül is fontosabb szempont az, hogy érthető legyen a szöveg, mint az, hogy szép legyen.

Előzmény: Kis Ádám (35)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.06 0 0 35
Kedves HID!
A számítástechnikai szaknyelv egyik legnagyobb vétke az, hogy megkerülhetetlen, ámde magyarul nehezen írható-ejthető elemei vannak. Ilyenek például az egyes kódolt alakok nevei. A billentyűk nevének angolos használata ezzel függ össze. Bár meg lehet találni a Shift, Caps Lock, Inser, Deelet stb. magyar megfelelőit, főleg, ha használjuk a régi írógépes terminológiát (váltó, váltózár, visszaváltó stb.). Ugyanakkor nem lenne célszerű pl. a billentyőkombinációk nevét magyarosítani, bár ez sem lehetetlen. Érdekes viszont, hogy a shift nem terjed sift alakban, pedig ez lenne az elfogadás biztos jele.

Kedves L. W.
Sjnos, baj van a metakommunikációval a neten. Szerintem téged azért szólnak le időnként, gondolom, mert nem veszzik észre, hogy viccelsz. Bizony, itt sokkal élesebben kell karikírozni, mint az élőbeszédben, mert itt nem látjuk a cifferblattodat. Magam nem vagyok ellene a nyelvi ökörködésnek, sőt, ha jól emlékkszem, a hüjesírás gondolatát magam hoztam be a Magyarulezba, ha magam nem is alkalmazom. Még annyit ehhez, hogy a net általános hangulata is ingadozó: úgy érzem, néha az általános idegeskedés, értetlenség, türelmetlenség ide is átvonul.
A konkrétumokkal vagy egyetértek, vagy nem, viszont mindet lehetséges megoldásnak tartom. Fontos, hogy vitatkozzunk, de nem lenne helyes, ha azt hinnénk, döntési helyzetben vagyunk (ez nem neke szóló szemrehányás). Azt a nyelvújítót, aki úgy gondolja, csak elhatározás kérdése, és sokmindent megváltoztathat, ahhoz a légyhez szoktam hasonlítani, aki az ökör orrára ül, és dicsekszik, hogy mekkora szekeret húznak ők ketten.
Kis Ádám

L. W. Creative Commons License 2001.02.06 0 0 34

Naanagyonmajomelbarmoltegytaget....

... hanem valódi hibák.
Hadd foglaljak állást a vita- és topikindítóban szereplő szavak egyik-másikáról!
Chip: Mivel eredetileg - legjobb tudomásom szerint - a morzsa jelentését hozta a kicsike, szerintem a csip, mint csipetnyi valami tökéletesen áthozza az eredeti jelentést, és túlzottan fordítgatni sem kell 1éb nyelvek és a miénk közt oda-vissza.
E-mail: Gyönyörűen ....

Szóval... Kábé ilyen fazonban akartam eredetileg.

Továbbra is maradok (6ározottan tartós) 10telettel:

Laczy

L. W. Creative Commons License 2001.02.06 0 0 33

Kedves mindnyájan!

Több rovatban is élvezettel olvasom Ádám rugalmasságról tanúbizonyságot tévő hozzászólásait, melyekből az is világosan kiderül, hogy nem amatőrként műveli anyanyelvünket. Hozzászólni csak igen ritkán szoktam, minthogy magam inkább csak használom azt. Szeretek vele játszani-bohóckodni is, amit időről időre túlzásba viszek. Olyankor rám is szólnak érte, s legritkább esetben tanúskodva a legcsekélyebb toleranciáról, noha a rámszólók zöme semmivel sem ír helyesebben nálam. Mi több, többségüknél hemzsegnek az olyan hibák, amik nem mellébillentésből származnak, hanem valódi hibák.
Hadd foglaljak állást a vita- és topikindítóban szereplő szavak egyik-másikáról!
Chip: Mivel eredetileg - legjobb tudomásom szerint - a morzsa jelentését hozta a kicsike, szerintem a csip, mint csipetnyi valami tökéletesen áthozza az eredeti jelentést, és túlzottan fordítgatni sem kell 1éb nyelvek és a miénk közt oda-vissza.
E-mail: Gyönyörűen megmagyarosodott, mint emil, szerintem nem kellene bolygatni. Minden érintett tudja mit jelent: "Küldd el, légy szíves a táblázatot emilben!", és kicsit sem hangzik idegenül.
A topic szerintem topik alakban jól beilleszkedik a rovat és téma szavak közé, kiegészítve azokat új szininímával. Az off-topic-ot viszont (bár magam is használom) nem igazán tudom +védeni.
CD: Na, ez kicsit fáj, hogy cédé alakban meghonosodott, de tény: megtette. Én szívesebben használom a sokkal általánosabb lemez szót ott, ahol az nem teszi a mondatot 1/2reérthetővé.
A kurzor, backspace, és escape az én szememet is csípik, de óvakodnék erőszakosan lecserélni őket, nem megvárva a józan paraszti nyelvérzék alakító 6ását.
A program és szavakkal úgy ahogy van nem értem mi a gond.

Szerintem a szakzsargonoknak azokat a részeit, amelyek nem mennek át a köznyelvi használatba másképp kellene kezelni. A matematika szavait különben is igenigen macerás lenne jól használhatóan megyarítani. Az, hogy a tweetert és a woofert csipogónak és dumnak is mondják a már Nibiru által említetteken felül, csak jó. De (tudom, mondatkezdet) a sebész akkor is appendicitisszel fog műteni, ha utána neked vakbélgyulladásról beszél, sattöbbi, sattöbbi... (Ha nagyon törjük magunkat akár a processzort is lefordít6juk, csak hát biztos-é, hogy jobban járunk?)

Kedves phls (mé' csupa kisbötyű?)!
Kérlek ne nézz minket oly' retardáltnak, hogy nem értjük meg Ádám "ismét a humortalanság vétkébe esni" +j1zését!

Továbbra is maradok (6ározottan tartós) 10telettel:

Laczy

Híd Creative Commons License 2001.02.06 0 0 32
Igen, általában csupa naggyal írják, de már így is láttam. Szó, ami szó, lusta voltam nyomni a shift-et.

Na itt egy újabb érdekesség: shifter - léptető, ha logikai áramkör,
ha billentyű, akkor viszont SHIFT.
Ezt is szeretik kevergetni.

Előzmény: Kis Ádám (31)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.06 0 0 31
Kedves HID!
Kösz a kiegézítést, annyit tennék hozzá, hogy ezek a megfelelő logikai algebrai (Boole-) műveletek elektronikus megvalósításai. Érdekességképpen annyit, hogy az angol terminológiában néha a "ventil" szóval is találkozhatunk, ugyanis pneumatikus megvalósításuk is lehetséges.
Hozzászólásodban az írásmód is figyelemre méltó: a kapuk (műveletek) nevét nagybetűvel kezded.n Ez nem felel meg igazán a szokásnak, mert általában csupa nagybetűvel szokták írni őket, ami ugyan nem szabályos, de a célnak igencsak megfelelő.
Kis Ádám
Előzmény: Híd (28)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.06 0 0 30
Kedves Niburu!
Ne haragudj, hogy most felelek, de valahogy átsiklottam a kérdésen.
"Valaki mindig kitalálja őket, aztán vagy kénytelenségből, mert nincs más választás vagy azért mert elég erőszakosan használja a média, végül az emberek megszokni, majd alkalmazni kezdik." -- írod. Ez csak félig igaz.
Nem mindig lehet egy szó kiötlőjét azonosítani, mint az ottlap (vagy a mosi) esetében. Így akkor is lehet észrevétlen egy szó keletkezése, ha van kiötlője. Sokszor tükörfordítással jön létre a magyar szó (ez se baj), de kérdenélek, te sejted, ki használta először a directory helyett a könyvtárat? Az ilyen szókeletkezést nevezem észrevétlennek. Ha kézbe veszem az első magyar számítástechnikai szótárat, sok magyar szó van benne, és senki nem érezte akkorban erőszakosnak a létrejöttüket.
Sorolnék néhány szakszót, amelyek szerintem nem erőszakkal keletkeztek: adat, alaplap, tápegység, tár, szerelőkeret, behúzás. Nem is érdemes: szerintem ezeket természetesnek érezzük. De akkor is léteznek, és ezekkel is találkozol, csak nem figyelsz fel rájuk.
A másik dolog pedig: nem minden esetben függ össze egy-egy szakszó elterjedése erőszakkal. Mi több, szerintem ezek az erőszakos elterjesztések ritkán eredményesek, és éppen azt próbáltam firtatni, hogy nem igazán tudjuk, mitől terjed el egy szó.
Kis Ádám
Előzmény: Nibiru (22)
Híd Creative Commons License 2001.02.06 0 0 29
Gateway: erre az átjáró szót használjuk.
Előzmény: phls (27)
Híd Creative Commons License 2001.02.06 0 0 28
Igen, vannak ún. And- (ÉS), Or- (VAGY), Nor- (NEM VAGY), Nand- (NEM ÉS), XOr- (KIZÁRÓ VAGY) és Not- (NEM) kapuk, tehát ezek az ún. logikai áramkörök. Mindegyik 2-3 tranzisztorból áll. Kb. 4-5 ilyen kapu képes 1 bit információt tárolni, vagy 2 bitet összehasonlítani (műveletekhez ez kell) stb. De ez elég bonyolult dolog, nem akarok most részletesen belemenni. Na meg témán kívüli(:-)) is.
Előzmény: phls (27)
phls Creative Commons License 2001.02.06 0 0 27
Kedves Híd!

Kösz, hogy szóltál, így világos minden, s akkor Ádámot is megkövetem. A szgép hardvere tekintetében teljesen általános felhasználó vagyok; számomra a port lényegében a csatlakozó maga. Ádám régebben emlegette a gate-et, nekem errôl csak a gateway jutott eszembe, de gondoltam, az nem "zavar bele" a képbe. Ezek a kapuk azonosak azzal, amit a hardveresek kapuáramkör néven emlegettek régebben, csak mára már lerövidült a nevük?

Híd Creative Commons License 2001.02.05 0 0 26
Kedves phls!

Nagyon ragaszkodsz ahhoz a kapuhoz, én viszont Kis Ádámnak adnék igazat. A kapu magyar szót mi, informatikusok a gate-re használjuk, nem a portra. Nagyon nagy zűr lenne, ha egy szakszövegben a kettő összekeveredne. A gate-ek vagy kapuk a chipek belsejében lévő 2-3 tranzisztorból álló pici kapcsolók, míg a portokon a számítógép ki- és bemenő jelei kódolódnak (pl. byte-okat lineáris bitekké alakít át, vagy fordítva). Magyarul, az egyik az, amiből 7,5 millió van az 5x5 cm-es Pentium II-es procidban, a másik meg az, amibe az egeret, a modemet, a nyomtatót meg a mittoménmit dugdosod, pontosabban a csatlakozóaljzat + a chip + a NYÁK együtt. És persze így a portban is van egy halom mindenféle gate, szóval oltári kaotikus lenne egy hardveres szakszöveg egy ilyen magyarítás után, hidd el.

Előzmény: phls (25)
phls Creative Commons License 2001.02.05 0 0 25
Kedves Ádám!

Helyzô: egy pillanatig sem állítottam, hogy a helyez ige folyamatos mn-i igeneve nem helyezô. Viszont a -z (és még több más) képzô elôtt bizony sokszor kiesik a kötôhang, s ez táptalaja a szóhasadásnak. (Mely jelenség során e körben többnyire fônevek állnak elô.) Néhány példa a TESz-ben, a NyÚSz-ban vagy a SzófSz-ban adatoltak közül, az évszámot csak simán hozzácsapom:
Bélyegzô 1560., porzó 1531., jegyzô 1544. - 'nótárius' értelemben 1795., ellenzô 1519., fürdô1256. (vö. feredô), tagló XV. sz., csörlô 1405., cséplô 1522., forgó 1377., bolygó 1343., csatló 1634., csörgô 1193. (vö. csörge és csöröge), padló XVI. sz., seprô/seprű XIV. sz., lábtó 1470. (vö. lábító), erdô 1138. ( < ered+ô), képzô 1636. ('képzelô'), kajla 1394. (kajlós 1691.).

Úgyhogy, Ádám, egy kicsit felületesen néztél utána a példáimnak. Van egy nagyobb gond is: ahol viszont igazad van, ott csúsztatsz egy nagyot. Ui. az igaz, hogy a szorzó, segélyzô, alakzó, sorzó, túlzó, képzô ('képezô'), súlyzó, szabályzó stb. nyelvújítás kori szó, csak azt "felejtetted el", hogy ez nem a -zó/-zô képzésű alakokra vonatkozik, hanem az "alap"-alakokra vagy a -z képzésűekre. Azaz: Kazinczyék gyártották magát a szoroz, segély, soroz, túloz, képez, súlyoz, szabály szót is (az alakot – ebben az értelmében – fölélesztették). Ezért aztán, ha így vagy úgy, de volt mondjuk egy túloz igénk, akkor ennek mn-i igeneve teljesen szabályszerűen lett túlozó, majd abból túlzó.

Hogy – persze fgtlenül attól, hogy a szó természetes vagy mesterséges úton jött létre – ilyenkor megmarad-e mindkét alak, vagy csak az egyik, s az elsô esetben jelentésben eltávolodnak-e egymástól, az a legváltozatosabb képet mutatja. Már a fentiekbôl is van bôségesen példa mindegyik esetre:
Bélyegzô, bélyegezô (ritka); porzó, porozó (ritka); jegyzô, jegyezô; ellenzô, ellenezô (ritka); fürdô, *fürödô, feredô (elav.); tagló, tagoló; csatló, csatoló; csörgô, *csörögô; padló, *padoló (kihalt az eredeti ige); seprô, seperô; erdô, eredô; képzô, képezô; súlyzó, súlyozó; túlzó, túlozó (régies); szabályzó, szabályozó; szorzó, *szorozó; stb.

Azt, hogy e folyamat természetes, világosan mutatják az egyéb származékok is: ôrizem - ôrzöm - *ôrizés - ôrzés, szerez - szerzet - szerzôdik stb. Világos itt is, hogy puszta hangzókieséssel van dolgunk: végez - végezô - végzô, ebédel - ebédelô - ebédlô. Az érez - érzik - érzô, hangoz - hangzik - *hangozó - hangzó, poroz – porzik - porzó, szemez - szemzik - szemzô, dohányoz(ik) - dohányozó - dohányzó példák mutatják, hogy nem jogos amiatt megszólnod, hogy ikes igékkel is példálóztam, mert az alapjelenség a körükben is ugyanaz.

Mindent összevetve, a helyzô – nem mint mn-i igenév, hanem annak egy fônév alakváltozata - a lehetô legszervesebb módon beleillik nyelvünk szóalkotási rendszerébe. Képzési módjának semmi köze sincs a nyelvújítás során alkalmazott módszerekhez, hanem egy kutya közönséges hangzókiesés. E jelenség legalább egy évezrede megvan a magyarban, s ahol mindkét ágon továbbfutott a "cselekmény", ott csak gazdagodott a nyelv: képzô, erdô, tagló stb.

Kapu - port: elôször is szögezzük le, hogy a port az angolban latin jövevényszó, jelentése Hannibál tanár úr szerint :-) kapu.
Másodszor: ha a port elnevezést a cölöpökhöz kötött hajókkal teli kikötô képe sugallná, akkor maga a szgép lenne a kikötô (azaz port), merthogy a kapuknak a cölöpök szerepe jutna. Sokkal ésszerűbb az a magyarázat, hogy bizony a kapun keresztül nyílik az út a világba: Bécs Nyugat kapuja, a nagy tengeri kikötôket pedig mint a világra nyíló kapukat emlegetjük. Sôt, újabban a légikikötôket légikapunak.
Harmadszor: egy elnevezésben nem kell feltétlenül az eredeti képet visszaadnunk. A képernyô (screen) sem rács magyarul, pedig látnivaló, hogy az eredeti elnevezés a pixelekre bontást, a raszterizáltságot emeli ki legfôbb, névadó tulajdonságként.

Kedves ZsB!

A korzót kihagytad :-) Hogy mitôl nem magyaros a kurzor hangzása? Vegyítsd el 10 másik, tök átlagos magyar szó közé, és kérdezd meg egy kisgyerektôl, hogy melyik neki a legfurcsább! Majd ô válaszol neked.

Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.04 0 0 24
Kedves Főnök!
Tegnap beszélgettünk a nekünk dolgozó fordítókkal, és arra kértük őket, hogy ha az angol szöveg egyenesen megszólítja az olvasót, ne önözéssel vagy tegezéssel második személyű állítmányt fordítsanak, hanem keressenek más megoldást. A magyar műszaki irodalmi nyelvben elterjedt a többes szám első személy, de lehetséges például az "olvasó" szót alanyként használni, és az állítmányt harmadik személybe tenni.
Például:
"..- and it's where you want to bee too, or you wouldn't be reading this."

lusta fordítás:
"... és bizonyára Ön sem szeretne lemaradni róla, különben nem olvasná ezt a könyvet."

Javasolt megoldás:
"... és bizonyára a tisztelt Olvasó sem szeretne lemaradni róla, különben nem olvasná ezt a könyvet."

Más:
"This allows you to concentrate on more important things...",

lusta fordítás:
"Ez módot ad Önnek, hogy fontosabb dolgokkal foglalkozzon..."

Javasolt fordítás:

"Ez lehetővé teszi, hogy fontosabb dolgokkal foglalkozzunk."

Megtanulható.
Kis Ádám

Előzmény: fönök (23)
fönök Creative Commons License 2001.02.03 0 0 23
Kedves Ádám!
Sajnos én sem lehetek elégedett az orvosi nyelvvel, csak az már begyepesedett, sőt egyre inkább terjednek most az angol szavak. Hiszen a szakirodalom is angolul van! Igaz a beteg nem ért belőle semmit, de az még jó is, hiszen minek felvilágosítani, az csak bonyodalmakat szülhet (de ez egy más téma!). A szó szerinti fordítás dolgot kicsit félreértetted. Arra gondoltam pl., hogy hirdetésekben konzekvensen lefordítják az önt. Ettől nekem már a hajam hullik! Sajnos a másikra most hirtelen nem jut példa az eszembe, de majd keresek, és akkor megírom.
Előzmény: Kis Ádám (15)
Nibiru Creative Commons License 2001.02.03 0 0 22
Milyen észrevétlenül keletkezett szavakra gondolsz? Mondnál erre példát? Mert én mindig olyanokkal találkoztam, amik erőszakkal jöttek.
Mester Sándor, vagy valaki az ő köreiből kitalálta pl. az ottlap ortopéd szóborzadványt, amit a jobb érzésű internetezők nem győztek átnevezni honlapra. Az előbbi is, az utóbbi is, bár jó szándékú, de erőszakkal terjesztett szó volt. Hál' Istennek az utóbbi látszik megmaradni, de mit csépeltük állandóan, hogy így legyen.
Szerintem észrevétlenül nem keletkeznek új szavak.
Valaki mindig kitalálja őket, aztán vagy kénytelenségből, mert nincs más választás vagy azért mert elég erőszakosan használja a média, végül az emberek megszokni, majd alkalmazni kezdik.
Előzmény: Kis Ádám (21)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.03 0 0 21
Kedves Niburu!
Nem értek teljesen egyet. Azt hiszem, keveset tudunk arról, hogy miért terjed el egy szó (vagy miért nem). Az viszont kétségtelen, hogy vannak, akik szeretnek félig értett szavakkal felvágni. Emellett az is megfigyelhető, hogy az észrevétlenül keletkezett szavak könnyebben elterjednek, mint a kissé erőltetetten gyártottak.
Kis Ádám
Előzmény: Nibiru (20)
Nibiru Creative Commons License 2001.02.03 0 0 20
Azt vettem észre, hogy nagyon nehezen szokunk rá egy új kifejezésre mi magyarok.
Ellenben ha egy idegen szó beépüléséről van szó, a folyamat sokkal gyorsabban és könnyebben zajlik le. Szerinted miért van ez?
Előzmény: Kis Ádám (19)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.03 0 0 19
Kedves Nibiru!
Szerintem a megoldásod kiváló, ha egyértelmű, miről van szó. Tehát, semleges szövegkörnyezetben oda kell tenni mellé a hangsugárzót vagy a hangszórót.
Nem vagyok feltétlenül a nagyképű, definitív terminológia híve, azonban a túl bennfentes nevek sem jók. Persze, minden a megrögződéstől függ, és abban rengeteg a véletlen elemÖrülnék, ha a csicsergő és a dörmögő megfoganna, de félek, nem fog.
is Ádám
Előzmény: Nibiru (18)
Nibiru Creative Commons License 2001.02.02 0 0 18
Sziasztok!

Én nemrégiben újra elkezdtem használni egy régi mániámat. Konkrétan a hangszórók fajtáinál a tweeter és a woofer (jobb esetben mélynyomó) helyett én most már csak azért is csicsergőt, és dörmögőt szoktam mondani. Az eredeti angol hang is állathangokhoz hasonlít, miért ne tehetnénk ezt mi is?
Szóval CSICSERGŐ és DÖRMÖGŐ!

Nibiru

Kis Ádám Creative Commons License 2001.02.01 0 0 17
Kedves phls!
Kár a helyzőért annyit küzdened. Nem gondoltad át a dolgot rendesen. A mai magyar nyelvben a -z deverbális képző használata esetén a kötőhang sosem esik ki. Emiatt a helyző képzése nem szabályos, az szabályosan helyező lenne.
A példáidnak utánanéztem, azok bizony a nyelvújítás táján keletkeztek, emiatt nem szabályos képzésűek.
Zavart okoz továbbá, hogy olyan példákat is felhozol, ahol a -z ikes ige tövét képezi, amelyikben viszont kiesik a kötőhang, és az valóban produktív (dohányzik, patakzik stb.)
Ez a két eset nem azonos, hiba összemosni.
A helyzőt elég óvodás módon nevezed ki jónak. Szerintem nem jó. Ez legalább annyira megalapozott állítás, mint a tied.

A beszúrási pont kapcsán azt mondtam, hogy a Microsoft így honosította. Ezzel az alakkal sok ezren találkoznak. A megoldás a lehető legszabatosabb, mert a dolognak nem az a lényege, hogy villog, hanem az, hogy az a pont, ahova kell a betűt beszúrjuk.

A port -> kapu értelmezése nem felel meg az eredeti terminológiai szándéknak. A port eredetileg azt a látványt vette alapul, ahogy a hajók a kikötőben a cölöphöz vannak kötözve.

Te, ha tanítasz, magyarázhatod a kaput, lelked rajta. És akkor magyarázd rögtön azt is meg, hogy ez a kapu nem az a kapu, ami az angolban a gate volt, és amelyet valóban kapunak neveznek magyarul. Vedd már észre, hogy a nyelvhasználót a homonímia jobban zavarja, mint az, hogy egy alak új, különösen, ha a magyartól egyáltalán nem idegen.

A kapu homonimavoltát felismerve a portot, amelyik később jelent meg, mint a gate értelmű kapu, ezért inkább portának próbálták magyarítani, de ki tudja, miért, ez sem ment igazán át.

Ide tartozó megjegyzés, hogy a homonima a terminológiában hiba. Igaz, hogy a terminológia elveit csak a szaknyelv legmagasabb irodalmi rétegén szabad számon kérni, azonban az, hogy egy szó ugyanazt jelentse, alacsonyabb szinteken is elfogadható követelmény. Ezért, szíves engedelmeddel, a port -> kapu megfeleltetés mindenképpen hibásnak kell tekinteni.
Kis Ádám

Előzmény: phls (16)
phls Creative Commons License 2001.01.31 0 0 16
1. "Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az ... árt a tevékenységével. (13)"
Kedves Ádám, a fentit az alábbira válaszoltad, vagy vmelyônk félrenézett vmit?:
... alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, nem szabad kategorikusan nemet mondani...(8)

2. A szabályos képzés a helyezô lenne. A súlyzó, vonalzó, körzô nézetem szerint nem szabályos képzések...(13)
Kedves Ádám, a helyzô szóalkotási módja a létezô szóképzések legszabályosabbika.
Nem mosom ui. össze a tározó és a súlyzó alakot. Az elôbbivel a tározó/tároló/tárló hármasra akartam utalni. Figyeld csak meg e szavakat: zuhanyzó, vonalzó, (vad)orzó, képzô, zsírzó, bélyegzô, hangzó, lúgzó, szorzó, porzó, kormányzó, dohányzó, térzô, patakzó, szemzô(kés), önzô, szerzô, versenyzô, jelzô, jegyzô, körzô, ellenzô, magánzó, bagzó, segélyzô, alakzó, sorzó, szabályzó, toborzó stb. Bennük a kötôhang kiesése, hiánya – ami ugyebár sokszor szófajváltáshoz vezet – lehet természetes, sok évszázados folyamat eredménye (szóhasadás), de lehet – valóban – nyelvújítási lelemény is (már némelyik alapszó is ennek köszönheti létét). S ha az utóbbi eset áll is fenn, akkor is miért "szabálytalan" a képzés? Vannak szavak, melyekben csak a -z nem áll már meg, így a -zó/-zô tekinthetô képzôbokornak. (Egyébként uígy viselkednek a -z képzôhöz hasonló -l képzôs szavak is: gázló, tárló, nyakló, ebédlô stb.)
Eszerint teljesen lényegtelen, hogy a helyzôt hely+zô-nek vagy hely+(e)z+ô-nek tekintjük-e. Jó, tömör, szabályos, magyar. A kétségtelenül idegennek tűnô (6) kurzor-, körzör-, trezor-féléket mindenképpen lepipálja.

3. A beszúrási pont angolul helyesen insertion point, magyarul – a már említett mellett, nem tükörfordítással s egyszerűbben – villogó. Szövegmódban a helyzô neve szövegék vagy szövegmutató. Ha nem így írtam volna, elnézést.

4. Port – kapu.
port- egyesek kapunak (is) mondják, de az informatikai értelemben nem elég kifejező (0/2)
A kapu ürügyén: nem értem, hogy "informatikai értelemben nem elég kifejezô". Miért? (2)
port = kapu, kikötő (3)
Nézetem szerint a port sem kifogásolható szó. (5)
Miért nem jó a kapu a port helyett? (8)
A port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.) (13)

Hogy egy kicsit konstruktívabbak legyünk, s ne elbeszéljünk egymás mellett: a porton mint kapun jönnek-mennek az adatok, ezért szerintem a kapu képileg-hangilag-eszmeileg-filozófiailag-nyelvileg-szakmailag-hardverileg-informatikailag nagyon is találó szó a portra. Különösen az ablakból nézve.

Kis Ádám Creative Commons License 2001.01.29 0 0 15
Kedves főnök!
Nem vitatni akarom azt, amit mondasz, inkább továbbfejleszteni. Ami az orvosi nyelvet illeti, éppen ma találkoztam nyelvművelő orvosokkal, messze nem annyira elégedettek a nyelvükkel, mint Te. Szerintem a számítástechnika magyar nyelve jobb, mint az orvosoké. (Érdekes állítást hallottam: az orvosi nyelvben születik a legtöbb új szó.)
A szó szerinti fordítást illetően is igazad van, de nincs is ilyen törekvés, igen sok olyan magyar szó van, amelyik nem szószerinti fodítása az angolnak, a legnevezetesebb ezek közül a directory, melyet hagyományosan könyvtárnak, újabban címtárnak fordítanak.
A szófaji különbözőséggel kapcsolatban annyit tennék hozzá, hogy gyakori az az eset, amikor az angol szó szófaja környezetfüggő, és ennek megfelelően másképp kell fordítani: pl. az input (output) lehet ige (pontosabban cselekvést jelentő főnév: bevitel), főnév (helyet jelölő: bemenet) és melléknév: bemeneti, beviteli.
Kis Ádám
Előzmény: fönök (14)
fönök Creative Commons License 2001.01.29 0 0 14
Engedjétek meg, hogy beleszóljak. Szerintem ezt az egészet úgy kell felfogni, mint a szaknyelveket általában. Az orvosi nyelv is tele van latin kifejezésekkel, és nagyobb részük "átmagyarult". El kellene fogadni, hogy a számítógépnek az angol a szaknyelve. Amit tudunk magyarul mondani, az úgy is elterjed, ami nem az meg nem. Sajnos a mai világunkban már nem szájról szájra terjednek az új szavak, így nem olvad be olyan jól a nyelvbe, holott erre az emil egy jó ellenpélda. Mindezek ellenére amellet vagyok, hogy próbáljunk meg ezeknek a szavaknak magyar megfelelöt találni, és használjuk is öket. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne akarjunk mindent szó szerint lefordßitani, mert a magyar sokszor igével fejez ki olyan dolgokat, amit az indoeurópai fönévvel.
Üdv!
Előzmény: Kis Ádám (13)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.01.28 0 0 13
Kedes phls!
30 éve foglalkozom a számítástechnikával, oktatok, szerkesztek. a helyző szóalakot most hallottam először. A képzés nyelvtanilag nem megalapozott, zó, ző képzőbokor a magyarban nincs. Hogy a tározót idézted, azt mutatja, hogy érzéketlen vagy a tározó és a sulyzó alakok különbségére. Ugyanis a magyarban van -z képző, amelyik szabályosan kötőhanggal kapcsolódik a tőhöz, és ez a kötőhang rendszerint nem esik ki, és ehhez, mint az igékhez általában kapcsolódhat az -ó, -ő képző. A szabályos képzés a helyező lenne. A súlyzó, vonalzó, körző nézetem szerint nem szabályos képzések, hanem nyelvújítási alakulatok.
A szó ejtésével kapcsolatban ZSB-nek van igaza, és az ő hozzászólása a 7. pontodnak is bírálata. Nem az számít, hogy idegen-e a szó, hanem az, hogy be tud-e illeszkedni a nyelvünkbe. Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az én szememben nem naiv Don Quijote, hanem a nyelvvédelem hatásfokát rontva, árt a tevékenységével.
A beszúrási pont angolul nem text cursor, hanem inserting point, ami arra mutat, hogy a Microsoftnál felismerték, hogy ez a két fogalom különbözik. Nagy baj lenne, ha minden fogalmat azonos szóval jelölnénk, amely értelmileg összetartozik.
A hely problémáját félreértetted, ez az írásra vonatkozott, és ez a kérdés itt, a Magyarulezban elég sok hangot kapott. Persze, oldottnak csak neked szabad lenned.

A 8. pontot remélem, nem nekem írtad, a igen, határozottan visszautasítom, mint azt is, hogy nekem célozd bírálatodat egy sor olyan dologért, amelyet nem mondtam.
A 9. és 10. pont szintén nem nekem szól, maximum azt kérdezném meg, hogy a port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.)
Kis Ádám

Előzmény: phls (8)
ZsB Creative Commons License 2001.01.28 0 0 12
"Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól"

Márhogy mi idegen mitől? Van ugye a latin curro ige (fut, szalad, rohan, siet; folyik), - ami ilyen jó kis etimológiákat produkált az évszázadok során: cursarius (lat), corsaro (ol), husar (szerb), huszár (magy), hussar (ang) stb. - és remekül megvan ilyen magyar szavakban: kurzív, kurzus, kurír...

Mitől is "idegen a magyartól" a kurzor kiejtése? Épp elenkezőleg, a cursor angol ejtésénék (legyen mondjuk körször :-)) "el- (vissza-) magyarosodása.

(Tényleg, nevezzük a kurzort huszárnak...)


Előzmény: phls (8)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.01.27 0 0 11
Kedves Szigiri!
Én nem tudom, te ki vagy. Én a saját nevemmel veszek részt ebben a vitában. Ha utánanézel, megláthatod, hogy a számítástechnikai terminológiáról nemcsak fatáziálgatok, vitatgozgatok. Kialakult az a szilárd meggyőződésem, hogy a purista megközelítés többet árt ennek a célnak, mint használ. Válaszaim a következők:
1. Ha megjelenik egy új fogalom, a legtermészetesebb, hogy a meglevő szókészletből keresünk szót a megnevezésére. Az idegen szavak átvétele során igen jómegoldás az, ha a már korábban meghonosodott hangalakot alkalmazzuk rá. Te mondhatod, hogy ez nem jó, de a mértékadó közönség így döntött. A program szót ebben az értelemben a szakma 30 éve elfogadta, kár hadakoznod ellene. A portál újabb, de az analógia azt mutatja, ez is sikeres. Na és, ha akárki voluntarisztikusan kiötöl valamit, az miért lesz jobb?
2. A cd azért nyereség, mert teljesen motiválatlan, semmilyen kialakult konnotációja nincs, ugyanakkor nyelvileg kezelhető.
3. Én is lapkát szerettem volna. Tiltakoztam is azellen, hogy a csip ebben a formában bekerüljön a szótárba. Nálam lapka.
A hatodik pontodra azt válaszolom, amit a bevezetőben írtam. Lehet, hogy nem vagyok valami lelkes, de teszek a dologért, nem csak beszélek róla, és szerencsére lehetőségem is van erre. Ugyanakkor mindenkit arra kérek, és bizdítok, hogy reálisan, a nyelv önmozgásához igazodva foglalkozzanak ezzel a dologgal, mert az erőszakos voluntarizmus árt.
Kis Ádám
Előzmény: szigiri (10)
szigiri Creative Commons License 2001.01.27 0 0 10
kedves kis adam,

Erdekes dolgokat irtal nekem. Egy gond van veluk. Engem nem igazan gyoztek meg. Ugyhogy alljon itt a felelet az altalad kifejtett mondolatokra:

1. program es portal:nyilvan mar magyarosan hangzanak ezek a szavak, leven nem ujonann behozottak. A programnak mar van egy jelentese, mint musor, idotoltes stb. Csakhogy figyelembe kell vennned, hogy ezeknek a szavaknak mindnek megvan a magyar megfeleloje, es mintegy szinonimakent hasznalhatjuk ra a kulfoldi megfelelojet. Szerintem a lehetoseget meg kell adni a magyar szavaknak is!

2.Miert nyereseg a CD szo. Ezen sokat gondolkodtam. Ez valami olyasmi magyarazat, amit nem ertek( miert rosszabb a fenylemez?, talan a cd kifejezobb, vagy a compact disk)Tudod lehet mankoval jarni, csak akkor az ember elfelejt egy ido utan jarni!

3. Oszinten, nem kifejezobb a lapka? MIERT HAGYTUK HOGY CHIP LEGYEN?- tehetnem fel a kerdest egy kicsit Szorenyisen. mert lustak voltak kitalalni egy masik szot a helyere. Vagy mond meg, nem lesz logikusabb, ha a sajat nyelvunkhoz igazitjuk a beszivargott szavakat. Miert baj az?

4.Nos ez a pont nekem is tetszik:)

5.Ez csak a szuk kor kedveert van benne, ugyanis ezek olvassak a rovatot:)

6. Lehetne egy kicsit lelkesebben! Azt hiszem a vilaghalot hasznalok nagyobb befolyassal birnak a halos-nyelvtan alakitasaban, mint az MHSz. Ugyhogy ez esetben kerdeses, hogy ki is a kutya.

Varom a valaszod

Előzmény: Kis Ádám (5)
phls Creative Commons License 2001.01.27 0 0 9
Rendszer: a "rencer" ejtés nem hasonulás, hanem összeolvadás.
Számítógép: írásban sokaknak a két középsô (s nem az elsô kettô) hosszú mgh.-ja jelent gondot.
Bocsánat.
phls Creative Commons License 2001.01.27 0 0 8
Kedves Ádám!

Helyénvalóbb lenne, ha egy másik rovatban való vitánkat még egy elejtett megjegyzés erejéig sem gyűrűztetnéd át ide ("ismét a humortalanság vétkébe esni"). Ha valóban így gondolod, válaszolj ott. Az itteniek nem tudnak mit kezdeni ezzel.

Ami a helyzô szót illeti, jó néhányan használják. Érdeklôdésedre a következôket tudom mondani róla:

1. Alapja az echte magyar hely szó, belôle a "-zó/-zô" képzôbokorral jött létre. E képzési mód korántsem improduktív a mai nyelvben, ld. tározó. E tekintetben rokona pl. a súlyzó, zsírzó stb. Hogy e képzési mód nem a leggyakoribb, azt elismerem, de ez szerintem inkább az elônyére válik a szavunknak, mintsem a hátrányára, mert valamelyes egyediséget kölcsönöz neki, ugyanakkor a szó megmaradt rövidnek.

2. Értelmileg a két fogalom szorosan összetartozik, a körzörrel ui. vminek a helyét mutatjuk meg, rámutatunk vmire (innen a másik találó magyar elnevezése: mutató).

3. Nézzük az eredeti szó ejtését! Az elôzô pontban szándékosan írtam a másik gyakori ejtés szerint, mint ahogy te említetted: kurzor és körzör. Elég régóta megvan már e fogalom a sztech.-ban, s a mi hangrendszerünktôl idegen ejtés következtében még mindig nem dôlt el, hogyan is ejtsük. Nem hogy egyértelműen nem gyôzôtt egyik alak sem, hanem megfigyeléseim szerint – programozó vagyok – továbbra is fele-fele arányban ejtik így meg úgy, mélyen vagy magasan. Már csak ezért is magyarítani kellene a cursor szót. Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól.

4. A helyzô szó használatával elkerülhetjük a bántó ismétlôdéseket ott, ahol a cselekvést is meg kell neveznünk: "mutassunk a helyzôvel a kívánt ikonra". Persze így is lehetne: "vigyük a mutatót..."

5. Ne vedd személyeskedésnek, de hozzád méltatlan kijelentés, hogy a helyzô szót legfőképp azért tarhatjuk magyarosnak, mert hordozza helyesírásunk egyik tehertételét, az ly-t. Mint már írtam, s te is tudod, meg nyilván mindenki, aki e rovatban megfordul, e szó alapja ôsi magyar szó. A képzése szabályos, nem elkoptatott. A szó nem tehet róla, hogy éppen ly van benne – de különben is, ez miért baj? Magyarítás címén csakis olyan szavakat szabad kiagyalni, melyekben helyesírásilag gond egy szál se? A "számítógép" elsô két hosszú ékezete nem problematikus némelyeknek? A "rendszer" (mely a szaknyelvben tk. "op. rsz.") nem íródik sokszor a hasonulás miatt c-vel? (Itt a hálón "brahiból" szinte már csak így...) Stb.

Más:
6. Szakmai dolog, de a mutató/helyzô mint fogalom nem pontatlan. Amit említesz mellette, a beszúrási pont (szövegmutató, rövidebben szövegék), az text cursor névre hallgat.

7. Határozottan hibásnak tartom azt a kijelentésedet, miszerint a nyelvvédelemnek nem feladata általában az idegen szavak bekerülésének gátat szabni. Az más kérdés, hogy nincs egyértelműen létszámstop, hogy alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, hogy nem szabad kategorikusan nemet mondani, hogy nem egy íróasztal mellôl kell kimondani a verdiktet stb. stb.

8. Károsnak tartom azt a felfogást is, hogy inkább vegyük át sebtiben az idegen szavakat, mintsem keressünk rájuk vagy alkossunk helyettük magyar szót. Tipikus nemtörôdömség, lustaság.

Az elôzô két pont természetesen elvi kérdéseket pendített meg. A kérdés szakirodalma tengernyi, a pillanatnyi állás tudtommal 1:1.

9. Miért nem jó a kapu a port helyett?

10. Van magyar billentyűzet a Macintosh-on.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!