Lehet Euróban, kivéve Münzen, mert azzal én sem tudok mit kezdeni. Kedd, vagy szerda lenne jó leginkább. Hah, most tudom csak nézni a képeket, szokás szerint nagyon idióta vagyok rajtuk. Valld be, hogy valami Photoshoppal direkt eltorzítottad adoniszi vonásaim szépségét!
Majd egyszer odaadom a pénzt is, mondd meg mikor érsz rá. Ha lehetne euróban egy részét fizetni, igen hasznos lenne. A Plusban a kasszánál nem hallottak még egységes európai pénzről...
Da dachten wir, wir hätten auf dieser Tour schon alles erlebt, was "feuchte Hallen" angeht - und dann kamen wir nach Innsbruck! Es hat während des Konzertes dermaßen von der Decke geregnet, dass unser Soundmann Gerd seitdem ernsthaft überlegt, ob er eine Plexiglasscheibe über das Mischpult montieren soll. Die anderen Crewleute hatten eigentlich hauptsächlich damit zu tun, immer wieder die Bühne abzuwischen. Und dann ist auch noch so ein verrückter Dreadlock-Punk seitlich über Kathleen und die Gitarren auf die Bühne gesprungen, um von dort ins Publikum zu springen. Der hat dafür sicherlich einen Satz von sieben, acht Metern hingelegt!"
Nos, Sierra, ez állat volt! Félholtra röhögtem magam. Danx. Torokgyuszi komolyan? De gáz! Részvét. :)))
Nem is tudok mit hozzátenni nagyon. A véleményemet tényleg igen nehéz kifejezni. Hmmm... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁDEKURVAJÓVOLT!!!
Ez asszem fedi, nagyjából. Azért az Ärztét még mindig szeretem, és a vizihullákat is, Campi :))).
Csüssz mindenki: (Sic)Maggot aka DK
PS: Campinoval - az igazival - azért szívesen lezuhanyoztam volna... :)))
Az első sorok darálójából ki kellett jönni pihenni tíz szám után, mert az nem volt emberi, amit pogóztunk. Ezután többször is elvesztettük és megtaláltuk egymást a tömegben, mert visszamentünk örjöngeni és hálát adtunk, ha Manfredék valami lassúbb számot húztak, hogy lélegzethez juthattunk. Azokat viszont óhatatlanul énekelni kellett... Rekedtre énekeltem (énekeltem? ugyan, üvöltöttem)magam, hullafáradtak lettünk mindannyian. Összekanalaztuk egymást és háromnegyed éjfélkor kitántorogtunk az esőbe a Hafen meghitt tömegnyomorából. Kranke átöltözött maradék száraz cuccaiba - a produkcióról készült képek a www.sexxx.com-on tekinthetők meg. :-)
Lecsüccsentünk egy buszmegállóban, amíg megreparáltam a szemüvegemet, (amely zsebben hordva sem bírta ki egyben a koncertet), aztán elindultunk visszafelé.
Az eső szakadt, az Innrain Str. meg végtelennek tűnt, úgyhogy versenyt panaszkodtunk, kinek mije fáj. Egy idő után már csak vánszorogtunk előre, és néztünk ki a fejünkből, de a Kórház mellett úgy elmentünk, hogy észre se vettük, pedig ott kellett volna jobbra fordulni. Egy kissé türelmetlen bennszülött segítségével betájoltuk magunkat és irány a pályaudvar. Útközben Camper egyszercsak elhevert egy kapualjban, amíg én hot-dogot kunyeráltam egy árustól és nem is igen akart onnan felkelni, csak szívhezszóló rimánkodás után.
Szarrá áztunk, mire visszakerültünk a pályaudvarra, ahol a budiban megszárogattam a cuccaimat egy fali hősugárzón, amennyire lehetett. Ennek köszönhető, hogy most csak torokgyulladásom van és nem ravatal. Mire a budiból kiszabadultam, láttam, hogy társaim kómásan fetrengenek a pályaudvar porában és alfába mentek. Magam is leheveredtem melléjük, néhány ingyenreklám parírjából eszkábálva fekhelyet. Kurva hideg lett.
Fél háromkor életmentő kakaót vételeztünk egy automatóból, aztán kislattyogtunk a vágányhoz. Majd nagyon gyorsan visszarohantunk, ugyanis bemondták, hogy Salzburgig vonatpótló buszjárat megy - buszpályaudvarról.
Salzburgig filmszakadás ismét, ott átszálltunk vonatra, ami reggel felé Bécsbe ért. Ismét átszálltunk a budapesti vonatra a reggelink elköltése után és aludtunk volna tovább, de két kalauz, a határőr útlevélrevíziója és a rendőrség látogatása állandóan felkeltett a franc álljon beléjük.
De végül csak hazadöcögött velünk a vonat.
Itt a vége.
Bin zurück.
Nyitás után nem sokkal már beszivárogtunk és szemrevételeztük a terepet. Vegyültünk a néppel és letelepedtünk a padlózatra, hogy kivárjuk, míg kezdődik a buli. Campi ismét munkába állította fotómasinériáját és buzgón kattogtatott. Saját magunk lefényképezése többszöri nekifutásra sem akart összejönni, ezért megkértünk egy jampecet, ugyan már villantson ránk, amit az készségesen meg is cselekedett. Aztán mi is lekaptunk egy kissrácot, aki 20 Jahre Toten Hosen polóban ácsorgott apukája mellett - miközben ő maga összesen volt vagy 10 Jahre... :-P
Nyolc óra magasságában begyütt Campino (ez most kivételesen az eredeti volt, nem a magyar verzió :-) ) és bekonferálta előzenekarnak az Argiest. A színpadra beáramlottak az Argentin csókák, élükön latino ismerősünkkel, amitől terebélyes mosoly ült ki az orcánkra és a húrokba csaptak. Egy ideig kintről bámészkodtuk a produkciót (végeredményben nem is voltak rosszak), aztán mivel fellépésüket némelyest a saját hozzájárulásunknak tartottuk, közelebb nyomultunk pogózni kicsit.
Minden nagyszerű is volt, csak egy idióta csaj táncolás címén szétrúgta mindkét vádlimat a bakancsvonal felett, úgyhogy egy könyékmozdulattal sürgősen beljebb segítettem őt arrafelé, ahol jókora volt a bunyó. Mikor legközelebb láttam a lány, akkor rongyokban lógott róla a ruhaujj, s ez, kérem mélységes elégtétellel töltött el...
A Hosen negyed tíz felé jött ki és ami akkor jött, az írásban visszaadhatatlan. A lelkünket kitomboltuk. Campi már megemlékezett erről néhány szóval, also csak illusztrálásképpen: Kranke hátizsákban lévő váltás cuccai is részben szátáztak, olyan csatakosak voltunk az izzadtságtól...
Ja és életemben először hallottam a Hosentől a KKK took my baby away c. Ramones számot, azt hiszem azért mert Joey egy éve halt meg kb, vagy valami ilyesmit nyöszörgött Campino.
Az összes komolyabb számukat lejátszották, végre élőben volt az Alles aus Liebe, a Bis zum bitteren Ende, a Wort zum Sonntag, Hier kommt Alex. 4× jöttek vissza Zugabera, nem rossz. A végén mindenkin a 20 Jahre Toten Hosen póló volt. A Hosen 100000000000000000000× jobb, mint az Ärzte!!!!! :))))
Azt még ki is felejtettem, hogy az első, akit megkérdeztünk, hogy hol a Hafen, az egy jugoszláv volt és ő is teljesen el volt veszve...
:-)
Tehát megcéloztuk a kórházat. Útközben megállapítottuk, hogy Ausztriában lám gondolnak a mozgássérültekre is, hisz minden zebránál lejtőpadkát konstruáltak a járdáról való zökkenőmentes leereszkedéshez. Aztán rájöttünk, hogy mégis inkább a bicigliseknek készülhettek, mert ezerszámra lehet szinte tökingyen biciklit bérelni odakint (mint nálunk a bevásárlókocsi: bedobod a lóvét és viheted).
Camper valami érthetetlen oknál fogva elhatározta, hogy összeszámolja a város összes Audiját, ezen kellően kibuktunk.
Kórház, balkanyar. A latino kezében láttunk egy kis könyvecskét, amibe belekukkoltunk stikában: a Hafen címe Innrain Str. száznegyvenvalahány volt, így nagy lendülettel megindultunk előre.
Jé. A jelzett címen egy sietősen összedolbáltnak tűnő kalyibaegyüttes áldogált, körülötte leharcolt punkok rajzottak. A bodegacsoport neve Hafen volt... Ja, hogy ez egy diszkó és nem kikötő? Ollé!
Több óránk volt még koncertkezdésig, visszagyalogoltunk a legközelebbi Sparig, mert a helyszínen botrányosnak minősítettük az árakat. Hangulatcsinálónak vettünk egy doboz sört (javaslatomra Kaiser Maerzen, vagy Maerchen, vagy mi és az íze legalább olyan botrányos volt, mint amott meg az ára). Benyeltük, aztán lesétáltunk a szemerkélő esőben a folyópartra és kezdtünk nagyon hülyék lenni.
Campi ültő helyéből leesett a korlátról, megvágta az ujját és több litert vérzett rá a fakorlátra, amire később ráírtuk, hogy itt jártunk mink. Én kieresztettem a sört a bozótosba, amit Krankéék le akartak fényképezni, vagy mi, remélem nem leszek fent a világhálón, miközben brunyálok.
Tettünk egy kört a folyóparton, átmentünk egy hidacskán, aztán komolyabban rákezdett az eső, ezért elhatároztuk, hogy betörünk valami irodaépületbe, de még idejében felhagytunk a próbálkozással. Campi és Kranke kórusban magyarázták nekem, hogy az igazi pizza az tényleg olyan vékony, mint amit Al Pacino, vagy Al Capone pizzériájában adtak, de kifejtettem, hogy én ezt leszarom. Nekem jó a vastag magyar pizza is. Megbeszéltük, hogy ha elvesztjük egymást a városban, akkor az Al Caponéban találkozunk, aztán végre idő lett és mentünk a koncertre!!!
Órákig csodáltuk a sógorok fantasztikus tájait, erdeit, hegyeit, falvait. Tényleg mesébe illő volt, amiket láttunk. Csak a fűtést hiányoltuk kissé, mert kezdett hidegebbre fordulni az idő.
De végül kibekkeltük Innsbruckig, ahol a pályaudvaron már egy csomó fan lézengett. Sajnos amíg kajáltunk (Camper meg én, mert TeVe szinte végig étlen bírta a strapát), addig a punkok felszívódtak a terepen és nem tudtuk követni őket a Veranstaltung színhelyére. Node sebaj, edzett ifjak vagyunk, majd odatalálunk mi magunk!
Azt tudtuk, hogy a Hafenben rendezik a balhét, de a címet nem, ezért kerestünk egy nyilvános térképet. Kb. két saroknyira volt a pályaudvartól, aztán rátapadtunk és elkezdtük sasolni.
Hmm.
Hol a fenében lehet a kikötő?
Végigvizslattuk a folyó (az Inn volt az?) teljes városi hosszát, de kikötő sehol. Király.
No, akkor interjúvoljuk meg a bennszülött lakosságot. Éppen arra jött egy csaj, azt leszólítottuk. Ő rábökött a térképre, hogy a kórházig egyenesen, aztán balra és addig menjünk, amíg meg nem látjuk. OK, csaj el.
Betájoljuk, hogy hol van a kórház, közben mellettünk fékez egy kisbusz. Kipattan belőle egy latino vörös csillaggal ékesített ujjú zubbonyban és nekünkszegezi a kérdést, hogy hol a Hafen. Heh. Nagyon tájékozottak vagyunk, persze, hogy tudjuk. Latino spanyolul gagyarászik magában egy kicsit, memorizálja az útvonalat, majd vissza a kisbuszba és elporzik. Kranke közben majd megszakad a röhögéstől, kérdezzük, mi baja? Aszongya, ez volt az előzenekar, a többiek bent szorongtak a buszban. Nanehogymá...
Na, szóval.
Reggel háromnegyed hatkor álmatag fejjel találkoztunk a Keletinél, aztán elemórzsiával való feltöltekezés és felszálltunk a vonat nyergébe. Itt nekem rövid filmszakadás következett, mivel éjjel egy szemet sem aludtam, tehát, hogy Bécsig pontosan mit rosszalkodott Campi, meg Vera, azt ugye nem tudnám pontosan megmondani... :-)
Bécsben elkaptuk a csatlakozást (pont ott állt mellettünk, de hogy ezt megtudjuk, ahhoz bégyalogoltunk a fészkes fenébe az állomás mélységeibe). Eztán további órákat zakatoltunk a vonattal.
Először lefényképeztük Kufstein várát, ahol a magyarság színe java raboskodott a Monarchia idején, aztán kiderült, hogy az többszáz kilométerre van attól, amit lekaptunk... Campi szorgosan fotózta a szembejövő villanyoszlopokat (sosem azt akarta, de valahogy mindig pózna került a képre, mert a vonat ugye nem állt meg közben). Beszélgettünk egy osztrák házaspárral is, aki megkérdezte, hogy beülhetnének-e a fülkénkbe. Campi aszonta nekik, hogy csak tessék, de mi magyarok vagyunk, mire a krapek aszonta, kein Problem, das macht nichts. :-D (arra akartuk felhívni a figyelmét, hogy ne hadarjon má annyira, de ő aszitte ijesztgetni akarjuk)
Aki az Argiest kihagyta, megszívta, kivéve, ha már februárban megvette a jegyet az Arenás Hosen bulira ;-)
Viszont most szerdán (V.22) a Süss Fel Napban meg fellép a legjobb osztrák poppunk zenekar a Side Effect, azt tényleg nem kéne kihagyni. Lesz még Bankrupt, és Ex Costa (tinilánypunk). A belépő 600 Ft, kezdés 21 órakor.
Szerintem ezt gondold meg még egyszer, szvsz a Sziget (mint mindig) tökbizonytalan. Éppen pár napja kérdezte egy cimborám, hogy legújabb infói szerint a Hosen mégsem jön augusztusban és én mit tudok az ügyről... kein Kommentar.
Meg aztán odakint egy nagyságrenddel durvább lesz a buli asszem, meséltek már kinti koncertekről, ott még az égből is punkok potyogtag a show alatt... :-)
Köszi. Közben gondolkodtam meg végignéztem a rám váró dolgokat, és úgy döntöttem, hogy inkább kihagyom, megvárom a Szigetet, bármennyire is más lesz az, mint egy német nyelvterületen tartott koncert lehet :) Biztos lesz itt mondjuk akkor majd sok német :-)
Dino: Alig késtem a válasszal.
Szal eddig úgy fest, hogy innen indulás 6:00 Keleti (25.-e) aztán érkezés 14 körül. A visszautat még nem tisztáztuk, de kb ugyanígy du 2 körül érnénk haza vasárnap.
(infos thx to sierra bátyó)
zsampi: az még hagyján, én még a Steh auf klipjét se láttam :(
A Toten Hosen közelgő ausztriai koncertjein, így az Arenában is, az argentin Argies lesz az előzenekar. Ezt az erősen a Clashre emlékeztető remek zenekart szombaton itt is meg lehet tekinteni a NemArt klubban (ex-Freeport, Csepel, szabadkikötő). Egyéb info az est.hu Könnyű rovatában, illetve itt:
www.argies.4t.com
A bulin fellép még a Bankrupt, a Rózsaszín Pitbull, valamint az Aljas Kúszóbab és a Rablóbanda Pécsről. Belépő: 700 Ft.
Gyertek ti is, ha Campinóéknak tetszett, nektek is fog ;-)
A Schöner Tag valóban bónusz track a Kauf MICH-en, és hasonlóan van egy bónusz track a Love, Peace & Money albumon is, mégpedig a Chaos Bros (azaz a Katastrophen-Kommando) után, mégpedig a Guantanamera.
Campi: a vonat rögtön koncert után jön vissza? Meggondolom még, ha érdekel, telefonon jelzek (de ha másnak kell közben, akkor persze add neki :-)
Találós kérdés:
Évek óta megvan a Kauf Mich CD-n, de az otthoni lejátszónk egy nagy gagyi, nem írja ki, milyen hosszú a szám. (Tulajdonképpen semmit nem ír ki...) Ma reggel beraktam a benti gépembe (RealOne Player) és meglepődve láttam, hogy az utolsó szám (Katastrophen-Kommando) majdnem 18 perces. Gondoltam, micsoda hülyeség, ezt jól "elnézte" a gép, de mikor vége lett a számnak, a csík még mindig csak az elején volt, hát akkor lássuk, mi van még rajta! Végighúztam az egérrel, és láss csodát, 9 percnél semmi..., 12 percnél semmi..., 14 percnél semmi..., de az utolsó néhány percben zene van!!! A hangzás ismerős, bár kicsit gyorsabb a megszokottnál, meg mintha nem is Campino énekelne, a refrén olyasmi, "So ein shönen Tag"... A listán nincs rajta, a szövegek között nem szerepel, ki tudja, mi ez???
Már majdnem megkérdeztem itt is, mikor lesznek az idén a Szigeten, aztán előbb okosan végigolvastam a topikot, és már be is írtam a naptárba az aug. 4-et! Ott találkozunk! :-)
Tényleg nem nagyon irogatnak ide mostanában. No de mindegy. Egy kis helyzetjelentés:
A Steh auf, wenn du am Boden bist kislemez négy számot tartalmaz. Az első a címadó dal eredeti változata, a második egy új, Leben im Bildausschnitt, ez nekem igazából első hangzásra nem túlzottan tetszett, semmi új vagy egyéni nincs benne. Ezeket két élő felvétel követi a februári düsseldorfi Heimspiel-ből, mégpedig a Dankbar és a Call of the Wild.
A borító belsején a turnéállomások között pedig már a budapesti aug. 4-i dátum is szerepel... Már csak 3 hónap és pár nap. :-)