Nagyon - nagyon köszönöm a hozzászólásokat! Mint írtam a terasz hozzá lesz építve a házhoz! Kívülről pedig kap 15 cm kőzetgyapotot. Gyakorlatilag körbeépítema a házat 15x7,5 és 15cmx5 ős szarufáből és deszkából állóó vázzal ami közé kerül a szigetelés majd osb. A jelenlegi teraszból nem marad semmi hanem építek elé másikat fából.
Párazárásra belűről van valami ötlet? Én arra gondoltam valamilyen folyékony bitumenes anyaggal kívülről (és akár belülről is) körbekenem. Belűre még erre a folyékony fóliára gondoltam amit bár hidegburkolat alá ajánlanak de gondoltam megtenné akára hajópadló alá is. Hozzáteszem és párnafára fektette nútféderese osb re gondoltam alminált parkettával..
Szerintetek?
Belső falak jelenleg kb fél centis farostlemezzel borítottak. (Farost lemez - 3cm szigetelés - lambéria. kb ez 5cm es falat jelent).
Itt is kell párazárni? Borítsam be az egész falat párazáró hőtükrös fóliával és kartonozzam le? A mennyezetre gondoltam egyszerűen felragasztom a polisztiroll álmenyezetet..
Nem figyeltem a képen a teraszt, amit bmalag írt, viszont így a lábazati szigetelés valóban nehezen lesz megoldható.
A padló alá a szigetelés akkor is kellett volna, így is kell, de a meglévő fal alá nem tudsz szigetelést tenni, ezért kell a minél jobb párazárás belülre, mert a fal alatti hideg betonon páralecsapódás lesz, és attól nedvesedni fog a fal alsó része.
Ha jól látom betonterasz van a faház előtt. Ez sajnos frankón bevezeti a hideget a faház alá. Nem sok valószínűsége van egy hőszigetelő sávnak a fal tövében. Emiatt a faház belső padlója alá kell rendes hőszigetelést tenni. Ha 5 centi vastag fér, akkor 5 centit és akkor arra hajópadló. Parafa padló még "melegebb" lenne, de az drágább is.
Én a saját 30 nm-es hétvégi faházamba az első két télre csak 5 cm gyapotot tettem...padlóba, falba...és 10 cm volt a plafonon. így is gatya meleget csináltunk 1 óra alatt a vaskályhával, de éjjel azért elég sokszor kapcsolt a szintentartást biztosító elektromos fűtőpanel.
Harmadik télre már 15 cm gyapot lett a falakba, padlóba (új külső faburkolat lett) és 20 cm a plafonba (új tetőhéjazat is készült). Nem számolgattam a fogyasztást. Ritkábban kapcsol a panel, de enyhébb is volt ez a harmadik tél.
A vásárláskor dohos szag volt, 10 éve nem jártak már oda. A tapétás forgácslap falakra és a menyezetre új lambéria kerül, hajópadlóra új hajópadló. Persze ezek alá párazáró fólia is. Dohos szag így nincs, időnként felfűtjük és ott töltjük a hétvégét.
Ha elkezdesz majd fűteni, meg szellőztetni, akkor a beltéri párával nem lesz gondod.
Viszont ami problémás lehet: a falak alja nedvesedni és korhadni fog ott, ahol a hideg betonra támaszkodik, hacsak nem csinálsz valami tökéletes párazárást belülre. Ha megfelelő a párazárás, akkor nem kell kőzetgyapot sem, szigetelhetsz a jóval olcsóbb EPS-sel is, főleg ha a zajszigetelés nem túl fontos szempont.
Lehet hogy a fal aljának nedvesedését meg lehetne szüntetni a lábazat szigetelésével is, de erről több okosságot a hőszigetelős topicban tudsz olvasni, páradiffúzió, harmatpont, párazárás szavakra érdemes keresni.
Szeretnék segítséget tanácsot kérni szigetelés kapcsán.
Vásároltam egy faházat amelyet szeretnék téliesíteni. A házikó 80 évek körül építmény egy beton kiszögellés tetején. A fotón látszik is, hogy egy kis lépcső vezet fel a házig melynek teraszát hozzá építtetem a házhoz.
A ház jelenleg nem lakott, nincs temperáló fűtés sem. Azt vettem észre, hogy a kinti hőmérséklethez képest is jóval hűvösebb van (legalább 5 fok ) és nagyon magas a páratartalom odabent a házban. Vittem egy páratartalom mérőt és az eszköz szerint olyan magas a páratartalom, hogy ködnek kellene lennie odabent.. J Több napszakban is voltam kint és mindig tapasztaltam az a nagy hőmérséklet különbséget. A pára szinte azonnal kicsapódott mindenre ajtónyitás után. Jelenleg linóleum van a házban ami több helyen is páracseppes. Nem tudom ez normális dolog e. A falban van hungarocell szigetelés. Az aljzatbeton alatt gyanítom nincs. Szeretném téliesíteni ezt a házat, kívülről kőzetgyapot szigetelést kap de kicsit aggódom a jelenlegi igen magas páratartalom miatt. A ház nem vizes sehol, nem ázik be, a betont is felvéstem a fürdőben és száraznak találtam teljesen (a falak vékonyak, talán 5cm 3cm hungarocellal). Viszont egyszer nyitva maradt a kisablak a fürdőben és reggelre folyt a víz a falról.
Gondolom kellene szigetelnem az aljzatot bár a belmagasságom csak 230.
Két kérdésem lenne a tisztel hozzáértőbbekhez.
- Normális lehet ez a párásság nem lakott épület esetén?
- Úsztatott padló alá terveztem 3 -5 cm xps szigetelést. Megfelelő lehet?
"Emeletes házakba pedig így is, úgy is kell klíma."
Ez mindent elmond a hozzászólás tényszerűségéről, szakszerűségéről.
Az épületet érő nyári napsütés melegítő hatása a falak esetében hasonló a téli időszakban a beltérben levő hőtermelő berendezéséhez. Ha a falszerkezet jó hőszigetelő képességű, akkor ugyanolyan védelmet nyújt a nyári felmelegedéstől, mint a téli lehűléstől. Ezzel nem lehet vitatkozni.
Ebből következik, hogy mindegy mivel érem el a jó hőszigetelő képességet.
Minél jobb a hőszigetelő képessége a lakótér körüli hőszigetelő buroknak, annál kevesebb fűtési energiára van szükségem télen illetve annál kevesebb hűtési energiára nyáron. Ezzel sem lehet vitatkozni.
Mégis, sokkal kedvezőbb a komfort egy könnyűszerkezetes házban, mint a nehéz szerkezetűben. Miért?
Mert télen magasabb a felületi hőmérséklete a belső gipszkarton burkolatnak vagy faburkolatnak.
Mert nyáron a falak nem tárolják be sem a magas léghőmérsékletet, sem a napsütés okozta hősugárzást. Ezért az esti léghőmérséklet csökkenést kihasználva, reggelre szellőztetéssel lehűthető a lakás.
A nyári túlmelegedést minden (könnyű és nehéz) épületnél a legegyszerűbb árnyékolással kiküszöbölni. Ez nem csak a falakra értendő, hanem inkább az üvegezett nyílászárókra, de a tetőfödémre is. Hiszen a falakhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelésűek az üvegezett nyílászárók, ráadásul, ha az üvegen át tud sütni a nap, akkor a belső tér fokozottabban átmelegszik.
Itt van a válasz arra, hogy miért forrósodnak fel az emeletes házak, miért lehet kibírhatatlanul meleg egy padlástér beépítés, egy lapos-tető alatti lakás.
Ha egy földszintes, könnyűszerkezetes házat nyáron klímával kell hűteni, akkor ott valamit nagyon elrontott a tervező, a kivitelező vagy a benne lakó. Ezt sok éves tapasztalatból mondom.
erősen gondolkodunk egy könnyűszerkezetes ház építésében. Olvasom az oldalakat/blogokat régóta ami talán nem is biztos hogy annyira jó. :) Eléggé vegyes a kép. Szeretnék olyan emberrel beszélni aki túl van már egy ilyen építkezésen és esetleg van néhány év tapasztalata is a bentlakással. Természetesen bárkinek bármilyen ötlete, tanácsa van azt is szívesen venném! Nagyon köszönöm a válaszokat!
Nagyon sok építész sulykolja a laikusok fejébe, hogy a fűtés szempontjából jelentősége van az épületszerkezet hőtartásának, mert az csökkenti a felfűtési és lehűlési ciklus miatti kellemetlen hőérzetet. Sajnos nem teszi hozzá, hogy ilyen változó hőmérsékletű fűtés pl. szilárd tüzelésű kályháknál, kazánoknál alakul ki. Az olyan fűtési módnál, ahol biztosítható a folyamatosság, ott nincs szükség nehéz szerkezetekre, hőtároló tömegre.
Mindenki számára egyértelmű, ha a helyiség hőmérsékleti igénye szerint vezérelem a fűtést, és mindig csak a szükséges hőmennyiséget állítom elő, az mindennél gazdaságosabb.
Korszerű fűtési módnál, ahol a helyiség fél Celsius-fokos hőmérséklet-különbségére is reagál a fűtés, nincs szükség hőtárolásra. A nehéz, súlyos épületszerkezetek helyett olyanra van szükség, melyek megakadályozzák a helyiség hőveszteségét. Mivel a könnyűszerkezetnek a legtöbb esetben kétszer olyan jó a hőszigetelése mint a hagyományos téglafalnak, ezért nem csak a helyiségből kifelé áramló hő útját zárja le, hanem nyáron fordítva is, a befelé igyekvő magas hőmérsékletnek is az útját állja.
Üdv!Véleményt szeretnék kérni mert meglévő téglahàzunkat szeretnénk 25m2-el kibővíteni.A könnyűszerkezetes àrajànlata sokkal kedvezőbb mint a kőmüvesé.Van pàr internetes cikk ami azt írja,hogy nem tudja jól tartani a kőzetgyapot a meleget csak a folyamatos fűtés mellett(bàr ezt egész hàzta írjàk nem hozzàépítésre)Mennyire időtàlló,belemennek e a ràgcsàlók?stb.Vàrom a tapasztalatokat,véleményeket,tanàcsokat.Köszönöm
Szia! Köszönöm a javaslatot. Utána nértem és találtam is egy gyártót. A cserép helyett lemez lesz, speciális kőzúzalékkal bevonva. A súlya 6kg/m2. Egész jó megoldásnak tűnik. Nem
merünk kockáztatni. A szigetelés lesz nálunk is a következő lépés. A tető alatt 15 cm kőzetgyapottál tervezzül kivitelezni, viszont azt házilag fogjuk megoldani és az azt követő lambériázást is. Szívesen megnézném milyen lett a házatok, ezért várom a képeket. minden ötletnek örülök. Köszönöm! Szabolcs
Helló! Nekünk a '80-as évek elején épített - szerintem valamilyen típusterv koppintásával házilagosan épített - fa hétvégi házunk van, ráadásul, mivel ártéren van, ún. "lábonálló" kivitelű.
Hullámpala volt rajta, amit tavaly cserepeslemezre (+alatta kőzetgyapot szigetelés) cseréltettük le. Szerintem néz olyan jól ki, mint a cserép, a súlya pedig összehasonlíthatatlanul könnyebb, persze nem a legolcsóbb lemezben kell gondolkodni.
Ja, és még 5 cm külső szigetelést is kapott, nemesvakolattal, így meg sem lehet mondani ránézésre, hogy alapvetően faházról van szó.
Ha esetleg érdekel, egy-két képet teszek fel róla.
Könnyűszerkezetes házat szeretnék építeni. Nemrég azt hallottam, hogy állítólag erős szélben nyikorognak, nyöszörögnek az ilyen házak és ez eléggé zavaró tud lenni. Legalábbis az informátorom barátnője ezt állítja, mondván, hogy ő régebben lakott ilyen házban és ezt tapasztalta.
Ezért kérdezném mindazok véleményét, akik könnyűszerkezetes házban laknak, hogy szerintük mi igaz ebből?
Nagyon remélem, hogy ez csak kacsa, vagy pedig nem megfeleően kivitelezett háznál fordulhat elő, mert őszintén szólva tetszik ez az építési technológia és már beleéltem magam, hogy ilyet építek.
Sziasztok! Vagy egy Poniklec típusú faházunk. Tökéletes állapotban van. 1985-ben szereltek össze egy már meglévő beton épületre. szeretnénk lecserélni a palát és helyette cserére gondoltunk. Váltotta már valaki ki ilyen típusú faháznál a palát cserépre? A tető maga véleményem szerint elbírja a plusz súlyt, ami a cserépből adódik, azonban az oldal falak terhelhetősége aggaszt. Van valakinek tapasztalata ilyen jellegű felújítással kapcsolatban? Köszönöm
Sziasztok! Szeretnék venni egy cseh faházat, flóra éva típust felszeretném építeni mi ennek most a menete, meg kell terveztetni engedélyeztetni mik kellenek még hozzá én felépíthetem, vagy kell hozzá minösitett kivitelező e napló... tud valaki nekem ebben segíteni? Köszi
Sziasztok! Az alábbi tervdokumentáció (részlet) alapján ti mit gondoltok, érdemes elgondolkodni a ház megvételén, vagy felejtős? 2004ben épült, ránézésre sehol sem látszik rajta repedés, vagy vízesedés.
Magyarul akkor most gyakorlatilag nincs a födémen hőszigetelés :) De hogy ha van is, az vagy nagyon karcsú, vagy nincs összekötve semmilyen formában a homlokzati szigeteléssel. De még mindig aggasztó, hogy a falakban mennyi hőszigetelés van és az hogy van megcsinálva...
Igen, a mienk ki lett kupálva, de igazán majd csak tavasszal tudom megmondani, hogyan sikerült. Egyelőre ígéretes.
Volt fűtés, csak nem ~22 fok volt bent, hanem mondjuk 10. (de ezt nem tudom, hiszen nem voltam ott). A penészedés csak a fal legfelső részén van, ahol kapcsolódik a tetőhöz. A födém szigetelés az nem túl jó, de azt mondjuk mondta is a tulaj, hogy ha nem adná el, tenne rá még 15-20 cm tőzeggyapotot (nem tudom az könnyű szerkezetesnél jó-e). Azért írtam telek ár nélkül, mert az relatív. Vehetsz a fővárosban 30 milláért telket (és akkor lehet még keveset is mondtam), vagy nagyon vidéken pár százezerért is. :) De ha jól sejtem akkor nektek végül sikerült kijavítani a házat? Mert ez a ház 10 éve már áll, repedést én nem láttam rajta pedig az eredeti festés és vakolat van rajta. A penészedést meg gondolom lehet javítani ha a fallal van gond. (de akkor átnézek a másik topikba is amit ajánlottál)
Höhö. Penész akkor van, ha fűtés van és a páradús meleg levegő lecsapódik a hideg falon. Ha nincs fűtés, nincs penész sem.
Könnyűszerkezetes házban a penész nagyon-nagyon nem jót jelent, mert a fal önmaga is egy hőszigetelés. Ha az át tud hűlni annyira, hogy a pára lecsapódjon rajta, az nagyon nem jó. Hogy nálunk mi volt a gond? Inkább azt írnám, hogy a cserepek és a falak gerendaszerkezetén kívül minden. A (HŐ)Szigetelések topikban szoktam hozzászólogatni. Nálunk a szegélylécek alatt volt penész, mert egyrészt kispórolták a falakból a szigetelést, 15 cm helyett 5 (ÖT) cm-t raktak bele, azt is önmagába rogyó üveggyapottal, másrészt sikerült a padlószintet pár centivel a homlokzati szigetelés vége ALÁ belőni, a lábazaton meg 2 cm EPS volt cakk-pakk. Az sem a földig. Illetve a fürdőszoba melleti szoba fala volt penészes, mert azok a drága jó sógoromék (tőlük vettük meg) kb. 3/4-ed évig úgy használták a sarokkádat, hogy keresztbe volt repedve az alja. Vagyis vígan folyt a víz az aljzatbetonba (mert még burkolat sem volt alatta...) és a szigetelésbe. Meg tovább.. Az egyik tartógerendát ki is kellett cserélni, mert teljesen szétrohadt az alja. Az aljzatból meg az összes vízszigetelést kispórolták, a ház egyik felén folyt ki a víz... Stb, stb...
+telek ár? Jó vicc, ma már a telek annyiba kerül, mint a ház, ami rajta áll. Tehát kb. 20 millió?
Köszi az infókat! Penész az elég erősen van két szobában, mert állítólag tavaly télen bő 2 hétig csak nagyon minimálisan volt fűtve a ház (kazán problémák, így a központi fűtés nem ment), és szellőztetve se nagyon volt, hogy ne menjen ki az a kevés meleg. Az ára nagyjából egyébként 10 milla + a telek ára.
A tervekkel az a baj, hogy azokkal semmi gond nem szokott lenni, a problémák a kivitelezésnél kezdődnek. Tervekben a miénk is maga volt a tökély...
Az acélszerkezet általában több paraméterben is jobb lehet, mint a fa, hátránya az, hogy nagyon merev, nem tűri a mozgást. Tehát ha nem jó a kivitelezés, vagy már a tervezés, akkor feszültségek keletkezhetnek, repedni, törni fog. Illetve hőhíd problémák is lehetnek.
A hőszigetelések az akkori követelményeknek tökéletesen megfeleltek, ma már karcsúak. De azon lehet javítani, az egyetlen, amin már nem, az az 5 cm-es aljzat hőszigetelés. Illetve semmi infó nincs arról, hogy a garázs és a lakótér között van-e hőszigetelés. Nyilván az eladó tud mondani gáz fogyasztási adatokat, azok vagy valósak, vagy nem. A gázórát elvileg tavaly mindenképpen cserélni kellett hitelesítési csere okán (5 vagy 10 év), na annak az állása sokat elárulhat.
Dupla gipszkartonozás van, az jó.
Innetől csak a saját esetemből okulva: Meg kell nézni, hogy vannak-e bármilyen kis repedések a sarkokban, mert az utalhat szerkezeti problámára. Bár acélszerkezetnél az már régen rossz. Ha "frissen festett, felújított" akkor kizárólag úgy foglalkoznék vele komolyabban, ha meg lehet bontani a gipszkartonozást és be lehet kukkantani a fal mögé. (Nem nagy ügy a javítása, ha nagyon mereven elzárkóznak, akkor ott kell hagyni az egészet.
Ezután szigorúan szvsz: Ha jól sejtem, ez is egy 70 nm körüli házikó lenne. Az ára nyilván nagyon döntő, 10 millióért látatlanban megvenném, ha lenne még egyszer ennyim ( :D ), 15-ért át kell nézni, kis bontással, afölött mutasson fotókat az teljes építési folyamatról (az építési napló és hasonlóak nem sokat érnek). Sajnos a könnyűszerkezetnél, ahogy írtam már korábban, nem csak egy kis penész, meg salétrom, meg magas fűtési számla a következménye annak, ha elszúrják a kivitelezést. De 11 éve már áll, az végül is jó jel :D
De kíváncsi lennék, mi a helyzet ma a használt könnyűszerkezetes házak frontján érték szmpontjából.
Sziasztok! Adott egy acél vázas könnyűszerkezetes családi ház aminek a megvásárlásán gondolkodom. Vétel előtt meg akarom nézetni szakival is, és itt most csak előjáróban szeretném kikérni a véleményeteket magáról a ház szerkezetéről (aki ért hozzá), hogy érdemes-e egyáltalán rá több időt fordítani. Pár oldalt lefényképeztem a tervdokumentációkból ami magára a szerkezetre vonatkozik. (tételezzük fel, hogy valóban úgy épült meg, ahogy le is van írva. 2006-os építésű)
