A szalag volna a legjobb szerintem is . Viszont a tető 14 éve készült és az elmúlt évek alatt a cserepek felszíne szennyeződött rendesen . Valószínűleg hiába vakargatom tisztára a cserepeket nem úgy fog a ragasztó tapadni mint az új , esőt-havat soha nem látott cserepekhez.
Porhó elleni védelmét akarom megoldani a házam tetejének. A gerincek mentén jelentős hókupacokat fújt be a szél az elmúlt telek során. Nem tudom eldönteni mi a jobb megoldás a kúp cserepek kikenése malterral vagy alápakolni azt a fémből készült kúpalátét szalagot vagy szivacs profilt a kúpcserepek alá.
1. Fűrészporos tapétát festenék át újra (már kb 2x volt, de jól tart!) sima héra festékkel, színkevert. Melyik fajta festőhenger jobb hozzá, hogy a fűrészpordarabkák (rücskök) mellett is befedje a gödröket? Rövidebb vagy hosszabb szőrű, műszálas vagy a másikfajta, ... vagy melyik henger praktikusabb?
2. Mi a technikája annak, hogy a plafont fehérre festem a falakat színesre, és a szögletes "csatlakozásnál" ne legyen összevisza pacsmagolt? Milyen eszközzel, takarással, stb lehet megoldani?
Szobákba díszlécet nem akarok feltenni! Tehát mindenképpen egyenesnek kell lennie!
(Mascing-tape-et felejtsük el, nekem eddig még mindent letépett, amire felragasztottam, még a zomácfestéket is! Olcsó is meg a drága is! Szóval minden más tipp jöhet!)
3. Mindenféle hungarocell-kütyü (álmennyezet wc-be, kábeltakaró elősz-ba) felragasztásához ragasztóanyag készítéshez jól emléxem, hogy a bécsifehérhez csak hérát kell keverni, ugye? Tapétaragasztó ugye nem kell bele?
4. A 2. pontnál említett mascingtape helyett tud valaki használható, nem mindent-letépő takaró-megoldást mintafestéshez és szegélyvédelmre?
Gondolom volt már párszor kérdés, de eddig nem találtam rá választ..
Régi fajta, azbesztes hullámpalához milyen távolságra "illik" a tetőléceket helyezni? (pontosabban zártszelvény lenne, legalábbis a hosszanti, jelentősen teherhordó részek.)
Hogy keresztbe léc, vagy kisebb zártszelvény kerül, még nem tudom, ez függ a véleményetektől is. :)
(a pala méretei 160x100-as, ha ez számít...)
Egy fészerről beszélünk egyébként, amit kineveztem garázsnak, és ha minden jól megy, akkor ytong fallal(válaszfal 10cm szélesség) és vastag betonalappal.
Jelenleg fából van az egész, de nem stabil, be is ázik, így mindenképp csere pár gerenda (szarufa?) akkor meg már legyen igényes, és időtálló, ne csak foltozgassam..
Az 1. verzió jöhet számításba. A szuterén 1 méterre magasodik ki, de a hozzáépítés szintje +20cm körül lesz, tehát úgymond eltolt szint lesz. A külső dryvit diletáció azt jelenti, hogy a két szigetelés között van mondjuk fél centi hézag? És a rá kerülő hálót is szakítsam meg?
1. Az alapozás után megkapja a szerelőbetonját, a meglévő szuteréntől eldilatálva.
Majd a falak és koszorú is végig függőlegesen eldilatálásra kerül, és csak a talpszelemen koszorú köti össze a két épületrészt, mivel a fa birja a mocorgást.
Ekkor a külső dryvit hőszigetelésnél kell a dilatálást megcsinálni, és a hézagot purhabbal tömiteni. Hajszálrepedés lesz, arra érdemes valami takaróprofilt kitalálni, de hőhid nem.
2. Elkészül az új rész alapozása, és az ezen lévő szerelőbeton (általában 12 cm vastag vasalt beton lemez) a meglévő szuterén tetejére is rákerül. Igy lesz egy egybefüggő "placc", ahol már lehet a földszinti részt egészben ráépiteni.
Félreérthető voltam. A két sávalap nem lesz összetüskézve, a meglévő alap -2,5 méteren van, innen fog indulni az új sávalap lépcsőzetesen felfelé, a vége -1 méteren lesz.
Mit értesz azon, hogy "EPS/XPS rátakarással teljesen kezelhető". Azt, hogy az eps nem fog repedni a falon, csak a tégla? Idén lesz alapozás, jövőre téglafal+szigetelés.
Nem szabad összekötni a bővitményt a meglévő épületrésszel, külön kell dilatálni. Pont amiatt, mert az egyik már beállt épület, a másik külön fog ettől mozogni, ha fejreállsz, akkor is.
A dilatáció mentén lesz repedés, de nem lesz komoly mértékű, EPS/XPS rátakarással teljesen kezelhető.
Ha a kettőt összedolgozod, akkor az új rész "magával rántja" a régit, és azon új repedések jelennek meg.
Az összedolgozás sem lehetetlen, de krva drága, és nagyon igényes munkát követel:
1. az alapokat össze kell tüzkézni, a régi alapba fúrt, és betonragasztóval beragasztott tüskékkel (ebből rohadt sok kell)
2. a falakat spéci szalaggal kell egymáshoz kötni soronként
3. kell a tetejére végig egy koszorú vagy egy komolyabb szerelőbeton, ami egybefogja az egészet (ezt a meglévő részre is át kell vinni teljesen)
4. nagyon oda kell figyelni az új részen a tömöritésre az alapozás alatt
Hozzáépítés ügyében kérek segítséget. Van egy szuterén amire rá és mellé építünk házat. A két alap amennyire lehet össze lesz "dolgozva", de így is mocoroghatnak külön-külön. A szigetelés miatt aggódom, hogy a fallal együtt fog repedni és lesz egy nagy hőhidam. Van ötlet ennek kiküszöbölésére. Eps szigetelésnél jobb vajon a kőzetgyapot ilyen esetben?
Nem tudok éveket várni, míg beáll az épület és csak azután szigetelek.
Az esetek 90%-ban nem kerül külső falsikra az ablak, mert kell a redőnynek a hely.
Idén egy olyan házterven volt az eddigi 13-ból, ahol falsikra kerülhetett az ablak, de ott is csak amiatt, mert zsaluzia lesz, aminek nem kell annyi hely.
Az épeszű szigetelési vastagság most max 16 cm grafitos, nagyon kevesen raknak ennél többet.
Köszönöm a példát. A redőnytok a példánál könnyen rögzíthető? Vagy egyáltalán hova szokták rögzíteni? Elég sok körülötte a hőszigetelés, az pedig annyit nem tart. Lehet rosszul látom.
Én azt szoktam, hogy már a falazási terveken két oldalt, és alul is elhagyok 5-5 cm-t a beforduló XPS-nek, tehát az ablaknyilás ennyivel szélesebb, illetve a parapet 5 cm-el alacsonyabb.
A nyilászáróra ráfordulni már elég kényszermegoldás, ráadásul ha van redőny, akkor annak a szerelési paneljéhez nem férsz hozzá emiatt.
