Anno a topikcímű gép működéséhez 2 fajta anyag kellett. Ezek minősége meghatározta a gép működését. A szén az mindig jó volt, mert azt mondták hogy az jó! (Más vélemény nem lehetett, mert aki azt mondta elvitték.) Naná, hogy a víz nem volt jó! Persze, mert csak 100 fokon volt hajlandó felforrni. Ezt a kifogást megörököltük és hangoztattuk még a 70-es években is.
Igen, itt is látszik, hogy a különböző közlekedés módok között mekkora a különbség.
Ahol emberek cipekednek, ott rábeszéléssel, fenyegetéssel, stb. lehet egy ideig pótolni az elfogyott hajtóanyagot. Egy lónak már elég nehéz az öntudatára hatni az etetés, itatás helyett. A hülye gépek pedig zofort leállnak üzemanyag hiányában. A földön közlekedőknél ez kisebb baj, a vizen közlekedőknél már nagyobb, a levegőben pedig katasztrófa.
De egy komolyabb munkahelyen nem hagyják következmények nélkül a dolgozói hanyagságból adódó károkozást. Egy elvetemült rendpárti vezetőtől hallottam, hogy ő nem kíván különösebb gondosságot a gépkocsivezetőitől, csak annyit, amennyit a saját eszközeikkel is megtesznek. De természetesen az ilyen mentalitásnak nincs létjogosultsága a modern liberális világban.
A gőzfűtés a korai példányoknál (kb. ,203-ig) nem lehetett gyári tartozék, mert a MÁV-nál 1893-ban lett beszerezve/bevezetve a gőzfűtés. Ehez egy adalék:
Az első MÁV fűtőkazán kocsik 1893-ban állnak forgalomba. Az ezt követő folyamatos növekedést összefoglalva:
1894-1898 között 34 darab
1899-1900 között 42 darab
1901-ben 48 darab
1902-1904 között 54 darab
1905-1907 között 59 darab
1908-1910 között 79 darab
1911-ben 82 darab
1912-1918 között 97 darab a állomány.
Trianon miatt a MÁV az összes gőzfűtési kazánkocsiját elvesztette…
"Anyakönyvezni" a születési időpont szerinti adatok alapján kell. Embert is, mozdonyt is.
A nyilvántartási problémát úgy kell feloldani, hogy bevezetnek egy rövidítést. Lásd a MÁVAG, MÁV Gépgyár, M. kir. Áll. Vas- és Acélgyárak helyett a Bp. rövidítést használják.
De 1943-ra lengyel nevet megadni, az már történelemhamisítás.
Értelek. De Te meg próbáld megérteni őket. Egy adatkezelőben hogyan tartod nyilván az ezerféle névváltozatot? Abból is oltári kupleráj lenne.
Zsélyi Aladár esete teljesen más, ott valószínűleg szándékos történelemhamisítás volt.
De a szándékos történelemhamisítás más országok esetében is előfordult, sokkal súlyosabb eseteket produkálva.
(Kb. 35 éve történt a román magyar határon kiakadt a szőröstalpú határőr azon, hogy a nagyapán húga - aki 1918-ban Krizbán született, de ekkor már venéz állampolgár volt - útlevelébe bele volt írva, hogy születési hely: Krizba - Magyarország. A következmény mindenféle vegzálás lett, amibe édesanyám is beleesett, mivel együtt jöttek.)
De ez akkor is a háború utáni történelemhamisítások legalizálása, főleg azok felé, akik tájékozatlanok ebben az utólagos kelet-európai múltátalakítások tárgykörében (lásd: a szlovák repülés atyja Zsélyi Aladar, csak azért, mert az elcsatolt területen született. Igaz, még Trianon előtt meghalt. Így lett szlovák...)
Ezügyben a Villányi-Tóth-Novotny-Kirchner négyessel kell vitatkoznod.
Az ok prózai lehet egyébként: valószínűleg egy gyárat egy néven tartanak nyilván - nem az időközben átesett 30-féle névváltozaton. Mint ahogy a MÁV-ot is Magyar Államvasutakként - megjegyezve azt az időszakot, amikor Királyi is volt.
Köszönöm Neked is, meg Talicskás tengernagynak is!
De ez a mozdony nem azonos azzal, amit a MVP-ben láthatsz.
Ennek a története az adattár szerint:
Type: KDL1. 1'E-h2 Gauge:1435mm1943 :Schk 12696 MF Louis Schwartzkopf, Berlin (Wildau)1943.10.30:DRG 52 6253 Deutsche Reichsbahn (Gesellschaft+DRB together)1943.10 :GedOB 52 6253 Generaldirektion der Ostbahn, General Gouvernement, Poland1944.08 :MAV * /L Magyar Államvasutak, 1946-ig: Magyar Királyi Államvasutak
1945.03 :DRG 52 6253 Deutsche Reichsbahn (Gesellschaft+DRB together)
Végülis egy gőzmozdonyt ellátni gőzfűtési lehetőséggel nem egy nagy dolog - nem mérhető egy dízelmozdony esetéhez. Kell egy csatlakozás a gőztérhez a kazánon, egy hármasszelep és a csövezés. Mi kell még?
Kinek van jó információja? Az Ezüstkönyvben van egy kép az 520,0x1-es mozdonyról, amin még az eredeti pályaszám felfestési mód látszik. Tudja valaki, hogy ez melyik pályaszámú gőzös volt? (Én nem tudom eldönteni, hogy 051, vagy 061.)
Vagy esetleg valakinek van olyan képe MÁV-os 520-asról, ahol ez a régi feliratozás szerepel?
Van egy 1915-ös kiadású album az akkori mozdonyok különleges berendezéseiről... Ez szerint (1915-ben) a MÁV összes 377-es mozdonya el volt látva gőzfűtési berendezéssel. Az sajnos nem derül ki a könyvből, hogy eredetileg is ilyen berendezéssel készültek-e a mozdonyok, vagy csak utólag lettek felszerelve, de az tény, hogy '15-ben az összes tudott fűteni.
A folytatást, azaz hogy ez a fűtési lehetőség meddig állt fenn, sajna nem tudom.
1969-ben már csak 7 db MÁV 377, volt állományban, a fotón szereplő is. Meglehet, az utolsó években kapták meg ezt a pluszt a mozdonyok. A MÁV 377,493 viszi az "Ereszd el a szakállamat" című filmben a mérőkocsit: azt is fűthette és mindenhová (tengelynyomás/ívsugár) be tudott menni vele.
Elképzelhető a kályhafűtés, mert amerre a 377-es járt, a személykocsipark nem a legujabb gőzfűtéses kocsikból állt. Na meg a mozdony se a legnagyobb teljesítményűek közé tartozott, a gőz inkább a vontatási célra kellett.
1949.III.4.-én Vésztő-Kótpuszta között 8:40-kor a 8247 sz. vegyesvonatot továbbító MÁV 377,443 psz. gőzmozdony a 349/350 számú szelvényközben kisiklott.
1949.XI.8.-án Körösszakál állomáson a tűz ütött ki a 8222 sz. személyvonatba besorozott MÁV BCx 44 011 psz. személykocsiban. Az 5:26 órakor keletkezett tűzben 50 cm2 padló kiégett.
