Én se bánnám, ha a tökhülyét a tök jó, tök mindegy, tök részeg, tök sötét mintájára külön kellene írni, de a tökhülyében sokak szerint világosan él a hasonlítás: hülye, mint a tök, tehát a hollófekete stb. mintájára való egybeírás dukál.
Azokkal az a baj, hogy valójában nem jelzők ők, hanem fokozópartikulák, azaz mondatrészi szerepet sem töltenek be. Így transzformációk se tudnak működni rajtuk. Ezekről persze nem szól a szabályzat, a szabályzat készítésének időpontjában még a magyar nyelvleírás sem foglalkozott velük. Mindez érvényes a kutya hideg kérdésére. A rongy fráterre viszont működik a trafó: ez a fráter egy rongy. Nem véletlen, hogy az ÉKsz.2 is tud a rongy melléknévi szófajáról ’hitvány, silány; aljas, megvetésre méltó’ jelentésekben.
Köszönöm a gyors választ. Meggyőző az átalakításra vonatkozó példád, valami ilyesmi kellett volna. Viszont a vonatkozó 114-es szabály példái mégiscsak kétségesek. Mert ilyet se lehet írni, hogy *ez a hideg kutya, *ez a fráter rongy, pedig a szabályzat szerint külön kell őket írni. ?
A kötőjelet semmi sem indokolná. A különírás akkor lenne lehetséges, ha a perdita szónak lenne melléknévi szófaja, vagy legalábbis elképzelhető lenne főnévi minőségjelzői szerepben. Ekkor érvényes lenne a következő átalakítás: Ez a szerelem perdita. Mivel ez azonban felettébb furcsának hat, és az érveid teljesen jók, marad az egybeírás.
Az volna a kérdésem, kedves Fórumozók, hogy a "perditaszerelem" vajon egybe, külön, vagy kötőjellel írandó. Magam jelentéstömörítő összetételként értelmezem, ezért egybe írnám, dehát, mint a bejegyzés is jelzi, korántsem vagyok biztos benne. Lehet birtokos jelzős is - mármint nem a perdita szeret, hanem én :) Persze akkor is egybeírandó.
Na, ez már érdekes felvetés. Attól függ, mit tekintünk szónak.
Olvasom: "A lexikai szó fogalmát szemantikailag határozzuk meg.... Lexéma lehet tehát egy képzett szó, egy összetett szó egy szószerkezet ('frazeológiai egység') vagy egy mondat."
A TeX-hel már 1989-ben nyomtattunk oldalfordítottat, ráadásul XT-n használtuk. De 3 menetes dolog volt. Megírni, fordítani, megnézni. Jó, ma már van wysiwyg változat. No meg van driver is, amennyit akarsz.
A különböző méretek meg nem csúszhatnak be, és nem is kell olyan nagyon sokat számolni, csak rendesen megtervezni a stílusokat.
1. Persze, driverfüggő. Pont ez az, ami egy átlag tördelőproginál nem gond.
2. Erre mondtam azt, hogy sokat kell számolni. 10/12 kenyérszöveghez mondjuk 16/18-as cím pont nem jön ki. Tehetsz elé-mögé térzőt, de mi van, ha két soros lesz? Újra számolsz. És mi van, ha becsúszik mögé egy 14/16-os alfejezetcím? Megint számolsz...
Részemről áshatunk, és ne keressük, hogy a gány szó milyen összefüggésben van a fikával.
Ami a dolog érdemi részét illeti, csak kettőre reagálnék (a olyasmi, hogy wordös vagy LATeXes folyóirat van- több nem érdemel szót, főleg azért nem, mert ha muszáj, tudunk mindkettőben dolgozni, sőt, újabban XML-ezünk is).
1. Oldalfordított PS. Már a 6-os Worddel is lehetett alkalmazni, ez igazából nem Word- hanem nyomtatófüggő. Ha a nyomtatódriver tudja, a Word nem akadályozza meg.
2. A soregyennel kapcsolatban - épp emiatt berzenkedtünk, talán nem volt eléggé érthető. Én fejszével csak aprítani tudom a fát, de vannak, akik szobrot faragnak vele. Ha a Wordben fix sorközzel dolgozol, és figyelsz arra, hogy a térközök is a sorköz többszörösei legyenek, akkor bizony soregyen lesz.
1. Ez a hiba nem Word-specifikus. Bármelyik programban előfordul, ami az említett modult használja. "Hiba"-gyűjteményem sem a Wordből van. A Venturához, TeX-hez szerencsére van más.
2. Elképzelhető, rég nem próbálkozom már vele. Ha így van, azt a Win PS-driverének javításával érhették csak el. A vágójellel még adós.
3. 2003? Korábbiakban én még nem találtam meg.
4. Nyilván vannak a könyvkészítéstől idegen szempontok is. Soroljuk a nemzetközi tekintélynek örvendő tudomáynos folyóiratokat, kiadókat, ahol TeX-et kérnek? Netán "camera-ready" anyagot?
5. Mert nincs benne ilyen opció (vagy már beletették?). A pontos elhelyezéshez elég sokat kell számolni. Persze, mondhatjuk, hogy mindent meg lehet csinálni Worddel, csak nem mindegy, mennyi idő alatt, milyen erőbedobással, és főleg, hogy mennyire megbízható. Semmi biztosíték arra, hogy egy másik gépen ugyanaz fog lejönni. Ez alkalmasint fontos szempont lehet nagy terjedelmű könyveknél.
A kedvedért összeszámoltam: az utóbbi négy évben 92-t. A korábbiakból elég hiányos a műszakipéldány-gyűjteményem. Nem sok, kevés munkám van. Szerzői terjedelemben ez kb. 1400-1600 ív. Pénzre hajtó kollégák kb. a kétszeresét követik el. Az említett kiadónál egyébként volt szerencsém Wordben csinálni könyvet. Van elképzelésem az előnyeiről és hátrányairól.
Lehet, hogy így jön le, vegyük visszahatásnak a kezdő megszólításra. Kétségtelen, hogy nyelvészeti, helyesírási kompetenciám mélyen alul marad a tiedének, viszont kérdezni jöttem, nem baromkodni (akár a szó 18. sz.-i értelmében is).
Kedves rumci!
222: Napi szakmányban használom. Szívesen megnéznék, a látatalnba fikázást tudd be a kérdésemre kapott fikázásnak. Sajnos én nagyon ügyetlen vagyok: még nem találtam meg. Hol van?
Nagy terjedelmű szövegek megírására valóban nem jók a tördelő programok, de nem is arra készültek. Mint ahogy a Word sem nyomdai előkészítésre. Egyébként a WP-t (az sem nyomdai előkészítő) használók legalább ennyire berzenkednek az MS-termékektől. Tehetik nyugodtan, bizonyos tekintetben többet tud az övék. Persze, amiben kevesebbet, azt a részét nem tekintik fontosnak...
223: Előfordulhat, bár nekem nem hangzik meggyőzően. DJG többet tudna erről mondani, úgy érzem...
Részemről szívesen elásnám a csatabárdot, a nyelvi jelenségek jobban érdekelnének...
A Magya-rország, tanár-ok, börtön-ében, emlék-ének elválasztásokkal kapcsolatban: meghökkentően Word-verzió-függő, hogy így vagy úgy történik-e az elválasztás (régen jó volt, egy ideig rossz, aztán megint jó; de amikor rossz, akkor is meg lehetett nézni a kivétellistát, és benne volt). Mivel egyéb tényezőkből látható, hogy maga a nyelvi modul azonos a különféle verziókban, ezért erős a gyanú arra, hogy ezek a hibák nem a MorphoLogicnál keresendők (nem úgy, mint az egy szótagú igekötők hibás kezelése), hanem a Microsoftnál, ahol is hol jól, hol rosszul drótozzák be a nyelvi modult a szövegszerkesztőbe.
„Nyelvészek közt a de facto szabvány a LaTeX” Hibáztam. Nem gondoltam rá, hogy a nyelvészetnek a természettudomány-közeli területén valóban nem a Word, hanem a LaTeX a de facto szabvány. Ettől még a többi területre ez nem érvényes. Elegendő megnézni a ma élő magyar nyelvészeti folyóiratokat – a három legnagyobbat: Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, mind Wordben tördelik.
„nem lehet vele tükörfordított PS-t írni, vágójeleket felrakni” Én szoktam. :-))
„a leginkább szembeszökő tipográfiai nonszensz a soregyen hiánya, aztán nem lehet korlátozni az egymás alá kerülő elválasztások számát” Használtál már öt percnél hosszabban Wordöt? Regisztert a Word régi verzióival is lehetett tartani, az újabb verziókban még fejlesztettek is e vonalon. Az elválasztások számának korlátozása is mindig képesség volt.
„Csak egyet mondok: WordPerfect.” Sajnos elég sokat dolgoztam vele. Tudnám mesélni a rémségeket.
„lehetne fikázni a ti (te?) véleményeteket az igényes könyvről, könyvkészítésről, de nem sportszerű. Úgy tűnik, ahhoz ti nem értetek.” Nem tudom, minek alapján tűnik úgy, de – nem szoktam ilyet tenni – ezt most kikérem magamnak. Ha megnéztél néhány, általam csinált könyvet, és alaposan megbíráltad, akkor természetesen elfogadom a kritikát, de látatlanban egyszerű sértegetésnek tekintem.
„»A magam részéről nem ismerek egyetlen olyan eszközt sem…» Látszik. Épp ezért nem kéne véleményt mondanod róluk.” Nem értelek. Ha kerestem – elég hosszan, kitartóan – olyan szoftvert, amivel ki tudnám váltani a Wordöt (zsigeri MS-undorom okán), és nem találtam, akkor ezt miért is nem mondhatom ki?
„Tipikus ortográfus magatartás: csak úgy helyes, ahogy azt mi kijelentjük.” Erre kénytelen vagyok azt mondani, hogy mielőtt ítélkezel, olvassál el néhány korábbi hozzászólásomat (vagy akár Ádámét, de nem akarok fogatlan prókátor lenni, ezért csak magamat védem), és látni fogod, hogy az ortográfus (ha tekinthetem annak magam) nem így működik. (Fel se merem tételezni, hogy nem ortográfusra, hanem ortológusra gondoltál.)
2. Ahogy már írtam, a döntés nálam is ilyesféle hibaminimalizálási megfontolásokból született. Azonban az angolhoz ennek semmi köze. Másokét természetesen nem ismerem belülrôl, csak a sajátomat, de semmi kimondott vagy kimondatlan kapcsolat nincs az angollal. A szótagolómodul kap egy szót, és vissza kell adnia a lehetséges szótagolási pozíciókat (a fôprogramtól függôen kaphat további paramétereket, és adhat vissza a puszta pozícióknál több információt is). Semmilyen további megszorítás, más nyelvnek vagy a fôprogram valamiféle — nyelvi, gondolati vagy egyéb hasonló — struktúráinak nem kell megfelelnie. Az elválasztómodul írója, természetesen, elkövetheti azt a hibát, hogy nem tiszta lappal kezd, hanem korábbi, más nyelvi fejlesztéseibôl indul ki, és azokból túlságosan sokat emel át, de nem hinném, hogy ez a mi konkrét eseteinkben bárkivel is megtörtént volna.
A kérdéseddel kapcsolatban csak sejtem, mit kérdezel, mert nem világos, milyen szabályokra gondolsz.
1. lehetőség: a magyar nyelv különírás-egybeírás szabályai
Ezzel kapcsolatban van kialakult érvrendszer, az Osiris Helyesírási Szótár 90. oldalától kezdve viszonylag részletesen kmi van fejtve. A kérdés nyelvfilozófiai kérdése természetesen vitatható, és van benne önkényes pont, azonban a rendszer következetes.
2. kérdés: a morfológiai elemző miért helyezi a szabad morfémákat a kötött morfémák elé. Ez minden bizonnyal valamilyen optimalizálás eredménye, és ugyancsak minden bizonnyal összefügg azzal, hogy ezeknek az eszközöknek az alapjait a kváziizoláló angol nyelv figyelembevételével alakították ki.
nézd, a 203-ban voltál szíves kiemelni a mondatot külön. Még csak érintôleg sem volt benne szó a Worddel készült könyvekrôl és azok fogyasztóiról, hanem a szövegszerkesztô programról és annak alapvetô felhasználási irányáról.
De ennél a meddô vitánál sokkal érdekesebbnek tartom a dolog meritumát, amelyben egyszerûen csak nem értünk egyet.
Emellett teljesen elsiklottál amellett a szempont mellett, ...
Nem siklottam el, de mint többször jeleztem, a Worddel kapcsolatos vitát itt szeretném befejezni. Élve felajánlásával, Rumcinak írtam egy levelet, amelyben elkezdtem kitérni bizonyos szempontokra, és ezt örömmel megvitatom bárkivel, veled is, levélben és nyilvánosan egyaránt (de erre a célra nem javaslok például egy már létezô Word-topikot, mert oda berobbanva csak ott okoznánk nyugtalanságot).