Apukád nagyon bölcs véleményét kiegészíteném még egy kis talajlazítással a tő körül, és egy csalánleves vagy esővizes beöntözéssel (akkor is, ha volt némi eső).
Valószínű foszforhiány. A leveléből ítélve nitrogén túlsúlyos trágyázást kaphatott eddig. Ha így van, válts valami másra, és ne feledkezz meg a kalcium lombtrágyáról sem, mert a túlzott nitrogénezés automatikus velejárója a kalciumhiány, amitől meg majd barna foltok lesznek a bogyók alján.
A virágelrúgás önmagában nem nitrogénhiányra utal, mert nitrogéntúlsúly esetén is lehet tünet a virágelrúgás, mivel akkor a vegetatív irányba fejlődik a növény és gátolja a foszfor felvételét. Természetesen ha sárgul a növény és rosszul fejlődik, akkor nitrogénhiány is lehet, de ha nincs más tünet, csak a virágelrúgás, akkor biztos, hogy nem nitrogénhiány a ludas. A nitrogénhiánynak elsődlegesen nem a virágelrúgás a tünete, hanem a sárguló alsó levelek és rossz fejlődés.
A virágfejlődéshez foszforra van szüksége a növénynek, így ha a növényen nincs más tünet, mégis elrúgja a virágokat, akkor vagy a túl magas/alacsony hőmérséklet, vagy foszforhiány okozza.
A lényeg, hogy a tünetek összességét kell figyelembe venni. Ha csak a virágelrúgás a probléma, akkor nincs szó nitrogénhiányról, mert az előbb a levelek sárgulásában jelentkezne.
Igen, az igaz, hogy a túl hideg és a túl meleg szintén okozhat virág- és terméselrúgást. A parinak az optimális hőmérséklet 22 °C, így a mostani nagy melegnek lehet ilyen hatása is. Ellenben én azt tapasztaltam, hogy ilyen időben azért még nem nagyon szokta eldobálni a virágokat, azért gondolok inkább a tápanyaghiányra. Persze ez is lehet fajtafüggő. Abban igazad van, hogy a lombtrágya nem árthat, így egy próbát mindenképpen megér. :)
Lehet. Apukám pedig az imént elintézte annyival: ne törődj vele lányom, a paradicsom már csak ilyen, időnként ledobálja a virágot, majd lesz rajta másik. A lombtrágya azért nem fog ártani neki, az öntözést most az eső elintézte, a meleggel meg sajnos nem tudok mit tenni. Várok, aztán vagy lesz paradicsomom, vagy nem. (Na jó, a "vagy nem" esetnek azért nem örülnék.)
Köszönöm a választ. Van otthon Wuxal, ha jól olvastam az összetételt, akkor az jó lesz.
Tápanyag többlet szerintem biztos nem okozhatja, mivel az előző tulaj max. tyúktrágyát adott a földnek, azt is inkább csak a szőlőnek, ősszel ezért marhatrágyát szórtunk ki a szántás előtt, de nem vittük túlzásba.
Igen, tapasztalom hogy leginkább a hajtások felső része olyan mintha fonnyadna, de közben meg növekszik is. :))) Tehát nem fonnyad. Ráadásul szépséges kis termések is vannak már, van ahok 3 cm is megvan. Imádni fogom, tudom. Köszönöm. :)
Több, mint valószínű, hogy valamilyen tápanyaghiány, szerintem foszforhiány, esetleg bór sem ártana a kötődés miatt. Emellett lehet Nitrogén-többlet miatt is, de azért ez elég ritka.
Én első körben adnék nekik egy komplex műtrágyát lombtrágya formában permetezve. A műtrágyánál a lényeg, hogy vízben oldódó legyen, ha alapból folyékony, az még jobb, és legyen benne minden tápelemből (N-P-K- és mikroelemek, köztük B /bór/ is). Ezt bekevered permetezőbe, és kifújod a növényekre. Az a legjobb, ha olyan műtrágyát veszel, amire fel van tüntetve, hogy lombtrágya formában milyen keverési arányt kell alkalmazni.
Amiket a licsi mögött láttál, az a kedvencem, az ACE-55. Éppen akartam írni, amikor kicsit el voltál kenődve, hogy a paprika alakú alapból kicsit kornyadtabbnak néz ki, ez ne tántorítson el, mert nagyon finom lesz:)
Igen, sajnos többnyire ez az igazság. Gyümölcstermesztés tanárom mondta, hogy a szamócát éretten szedik, mert nem utóérő, ellenben egy szakmai lapban pont szamócatermelők beszéltek arról, hogy a spanyol és egyéb import szamócát kb félig éretten szedik le, és gázos teherautóban hozzák ide, ami ezalatt bepirosodik. Mert normál esetben a szamóca felülről érik az alsó feléig, míg az import szamócának az alja piros és a teteje fehér, innen lehet tudni, hogy íztelen semmi. A magyar fajták már többnyire finomabbak, de általában ezeket sem teljes éréskor szedik le, mert szétmenne a szállítás alatt. Mellesleg szamócáknál is eltűnt sok régi finom fajta, mert a méret lett a szempont, nem az íz.
Egész biztos hogy igazatok van, és köszönöm a tájékoztatást.
Mostanában vennem kell parit mert nagyon kívánom, de mindig meg is állapítom, hogy nagyon vacak. :) Majd csak lesz itthon is. Van most kipróbálás alatt is pár fajta
Sajnos, szinte minden nagyüzemi fajta ilyen, függetlenül attól, hogy miről van szó. Az a fontos, hogy sokat teremjen, kibírja, hogy elviszik a világ másik végére, és ott még hetekig a pulton tartható legyen. Az íz nem is szempont. Van pár tő eprem (Ostara és Kortes). Nyelvemmel szétnyomom a számban és jön az ízorgia. Mint gyermekkoromban. Nem olyan, amit a boltban szoktak árulni, hogy ropog a fogam alatt, ha beleharapok és jól meg kell cukrozni, hogy valami íze legyen.
A körülmények nem rosszabbak a fóliában, tehát az íz csak fajtafüggő. Amit boltban veszel fóliás parit, az alapból nem a fóliától, hanem a fajtától íztelen. Ezeket a parikat talaj nélkül, kőzetgyapoton termesztik, folyamatos műtrágyás tápoldatos öntözéssel. Sokan azt gondolják, hogy ezért is íztelenek, de még ez sem igaz. Csak a fajta tehet róla, és az a tény, hogy többnyire nem teljes érésben szedik őket. Mert eladásnál az íz helyett a hosszú pulton tarthatóság a lényeg, így ha éretten szednék le, akkor pár nap alatt már elkezdene romlani. A másik lényeges szempont a gazdának, hogy egyszerre érjenek a fürtök, mert így gazdaságos a szüret. A folyamatos nemesítéseknek hála, ezek a nagyüzemi parik elvesztették a jó ízt adó géneket, ezért ha ezt szabadföldön éretten szednéd le, akkor is íztelen lenne.
Viszont ha bevált, jó ízű fajtát ültetsz fóliába, akkor minden bizonnyal ugyanolyan finom lesz, mint szabadföldön. Még én sem próbáltam, így biztosra nem is mondom, de feltételezem, hogy ez a helyzet :).
Az is lehet hogy a boltit olyan nagyüzemi módon termesztik, hogy amiatt nem jó az íze. Elhiszem neked hogy az otthon termelt fóliás jobb lehet, nem ettem még olyat. :) Most nézegettem, vannak olyan fürtök melyek világosodnak kifelé. Majd csak lesz már valami !
Finom és egészséges paradicsomokat kívánok neked is!
Nekem van fóliában is néhány tő paradicsom, és szabadföldön a zöme. Tavaly sokféle volt fóliában és én nem igazán vettem észre ízbéli különbséget... De lehet hogy csak nekem nem elég kifinomult az ízlésem.
Az a baj, hogy palánta korú már régen volt a paradicsomod ahhoz képest, ameddig kitart egy rezes permetezés hatása.
Régebben nem permeteztem. Idén éreztem késztetést erre, a tavalyi monszun esőzés hatására történt teljes paradicsom pusztulás miatt. Én a Cuproxat-ot használom. Eső előtt ha sikerül megszórom, és eső után amint felszárad mindjárt. Permetezés után 7 napra fogyasztható a paradicsom. Ha ilyet használsz nem perzsel, munka egészségügyi várakozási idő nincsen.
Megelőzésképpen hetente érdemes lenne használni. Én kicsit hanyag vagyok, így csak veszély esetén szórom. :)
Ha már beteg, akkor a kontakt Dithan nem sokat ér...
Ha már így jártál, és nem lehet mechanikusan, a beteg levelek leszedésével, és az egészséges levek megvédésével kezelni a problémát, akkor keress Curzate nevű szert, az valamilyen szinten gyógyítja is a növényt a gyártó ígéretei szerint...
Ha nagy a veszélye a fertőzéseknek, akkor nehéz csak kontakt szerekkel védekezni... Mert szinte 2 naponta kellene fújni, a növekedést, és eső után azonnal, ha meg több napig olyan idő jön, amikor nem lehet bevonni vele a növényt, mert esik, vagy nagyon fúj a szél, vagy nem érsz rá, akkor csak a felszívódó a megoldás.
