A szondát nem "kilóra" mérik, de a nagyobb villanyszerelési boltokban kapható OBO földelőszonda 3m hosszú, és X alakú keresztmetszetével töbnyire elegendő felületet biztosít a legtöbb talajszerkezetnél a biztonságos földelési érték eléréséhez.
A földelés megfelelő értékét mérésel kell elvégezni, a 2 Ohm érték a megfelelő, de ennél inkább kevesebb legyen.
Elvégezhető egy banálisan egyszerű próbával is az ellenörzés; Ha egy 20, 25 A-rel biztosított áramkör fázisvezetőjét a kialakított földeléshez érintjük, és a kismegszakító (automata) azonnal leold, akkor a földelés kifogástalan. Természetesen, csak ha a szabvány szerint, a megfelelő keresztmetszetű védővezetővel, és szabványos csatlakozási pontokkal lett kialakítva.
Nagyon jó földelési értéket kaphatsz, ha a levert földelőszondát az épület vasbeton alapjának vasalatához hegeszted. Ilyenkor természetesen nagyon fontos a hegesztési pontokat megfellően kezelni rozsdásodás ellen.
Ajánlom még földelőszondának az 1,5 - 2 coll-os horganyzott acélcsövet, valamivel olcsóbb, mint a gyári földelő, bár leverni nehezebb.
Ezt is 3m-es darabokban érdemes leverni; ha egy cső nem adja ki a megfelelő értéket, 1m-rel távolabb le lehet verni egy másikat, és min 12-es gömbvassal összehegeszteni a kettőt.
Az OBO szondán már eleve van egy kb 2m hosszú felvezetés hegesztve, ezt kell a házfal külső oldalára helyezett 100-as vagy 150-es MÜ-I-es dobozba vezetni, a dobozhoz a biztosíték táblától, és lehetőleg az EPH ponttól is odacsövezni a 10 2mm keresztmetszetű földelővezetéknek, amit csavaros kötéssel kell a szonda felvezetésén kialakított szemhez rögzíteni.
Ha kisiparilag kialakított földelőszondát alkalmaznak, akkor természetesen a felvezetést is külön kell a csőre hegeszteni, min 12 2mm kresztmetszetű gömbvasból, melyet szintén a dobozba kell bevezetni.
Én a gömbvas végére egy 10-es horganyzott csavart szoktam hegeszteni, és arra fogom rá a földelövezetéket, nem pedig szorítóval fogom össze a gömbvassal.
Lehet, hogy volt szó róla, akkor bocsi. Milyen vastag és hosszó szondát kell a földbe vereni és hogyan kell hozzácsatlakoztatni a földelőkábelt?
Mirima
Nekem az a gyanum, hogy az orakhoz hozza sem nyult volna, mivel azok nemreg lettek cserelve (villanybojlert telepitettek), es megnezven oket a szaki egy "ez rendben is van" mondattal nyugtazta azt.
Riaszto nem volt benne, gyengearambol pedig egy telefonaljzat. Anyagkoltsegben a kapcsolok, aljzatok ilyesmik nincsenek benne.
Igen, kaphatóak túlfeszültség levezető berendezések, amelyek a mért fővezetékbe építhetőek, éppen az érzékeny elektronikai berendezések védelme az elsődleges céljuk.
Bármely nagyobb villanyszerelési szaküzletben kaphatóak, de lehetőleg szakember telepítse.
Ezek un. B-C kategóriás eszközök, amelyek villám védelemre, az áramszolgáltató "szakemberei" okozta elkötésekre, ill az általad leírt 0 szakadási problémákra nyújtanak kielégítő védelmet.
OBO, Legrand, DIEHL, stb márkákban kapható 50-60 e Ft. körüli árfekvésben.
Telepíthető "D" kategoriájú berendezés is a védendő áramkörökre; ez lehet kismegszakítóval (automata) egybeépített készülék, 20e Ft körüli áron, vagy dugaszolóaljzattal egybeépített készülék.
Ezek villámcsapásból eredő túlfeszültséget nem biztos, hogy képesek levezetni, de 400V-ra megfelelő védelmet nyújtanak.
Bármely típusú túlfeszültség-levezető készülék megbízható működésének feltétele a kifogástalan földelés!
Rezet aluval összekötni sorkapoccsal (csokival) érdemes, esetleg 4 mm2 keresztmetszetű vezetőig kiválóan használható a WAGO v. Weidmüller típusú "dugdoshatós" kötőelem.
Ezeknek a vezeték összekötő elemeknek a belső részei kadmiummal, vagy más semleges fémmel vannak futtatva, így az alu és a réz között nem alakul ki az a jelenség, amely sodrott kötés esetén néhány év alatt az alu vezeték elporladásához és leégéséhez vezet.
Hali!
Szüleim családi házában egy éve elégett a nulla vezeték, maradt a három fázis.Igen sok elektronika megsült a házban. Van valami "relé" vagy akármi, ami ilyen esetben védelmet ad?
Más: hogy kössek össze rezet alumíniummal? Miből legyen a kötőelem?
Ha új mérőhelyet is csinálnak, (ami elvileg kötelező lenne) az akár 150eFt-tal is megdobhatja az árat, + még ha a szerelvények is benne vannak az árban akkor a 350e-t határesetnek mondanám, még ha a kivitelező az antennát, telefont, szóval erős és gyengeáramú hálózatot egyaránt kialakítja, és ebbe a riasztót is beleértem.
Különben nekem húzósnak tűnik az ár. (Ha valóban 50 m2-ről van szó)
Az optimális nyomvonalterv kialakítása nagyon sok tényezőtöl függ; betonáthidalók, nyílászárók, fűtés- és vízvezetékcsövek elhelyezkedése, kötődobozok helyének megtervezése, stb.
Olyan program nem létezik, ami magától kirajzol egy nyomvonalat.
Ha volt igény komoly tervekre, akkor én először kimentem a területre a megrendelővel, eggyeztettem vele, hová szeretné elhelyezni a világítást, kapcsolókat, aljzatokat, fényképeztem digigéppel, majd otthon nekiültem az AUTOCAD-del megtervezni a nyomvonalat, de a végleges terv kizárólag kivitelezés után végezhető el, hiszen nemritkán szinte az egész terv borul a megrendelők szeszélye miatt.
Családi ház esetében sokkal egyszerűbb vésés-csövezés után lefényképezni és/vagy videóra venni a munkát, arról nem is szólva, hogy ezzel akár 100e Ft-ot is meg lehet spórolni, ami az egész kivitelezsnek anyagárastul több, mint 10%-a is lehet.
Nem tudna valaki megmondani hogy mifele szabvanyban van az leirva hogy uj epitesu lakasnak 5m2-enkent kell adni 1 konektor kiallast? ez tenyleg szabvany? kicsit sokallom, hogy kb. 200 ezret akarnak +-ba fizettetni, mikor van szoba ahova csak 2 kiallast kertunk, igaz azt 5-5 aljattal mashova meg cak 3-at egy aljzattal, szerintem probalkoznak, de nem tudom hol, hogyan nezhetnek ennek utana. Amugy azt hogy ez valami szabvany onnet veszem, hogy a szerzodesbe ezt irtak bele.
illetve ha valaki fel tudna vilagositani mi az ami jar pl. furdo 2x db. ha ez igy konkretan megmondhato.
Ez abból adódik, hogy akinek nincs gyakorlata az nem tud olyan hornyot készíteni ami megfelelő. Ha csővezés közben jön ki, hogy nem elég mély a horony vagy az ív nem megfelelő , és a bekevert gipsz ott a kezedben akkor ....
Nehogy azt hidd, hogy a horonykivésése olyan nagy dolog, hogy a munkadíj 40-50%át kitenné. arról nem beszélve, hogy nálam általában menet közben születik meg a horony.
Szerintem nem nagyon van olyan szerelő aki úgy elvállalja, hogy te marod, ill. vésed ki a falat. Vagy ha igen akkor mondjuk 10%ot enged a munkadíjból.LACI
Koszi a valaszokat!
Valaki lejjebb azt irta, hogy sajat maga csinalta meg a falhornyokat, stb., s igy olcsobb volt a dolog.
Gondolom a villanyszerelo a munkadijbol el, s nem az anyagkoltseg haszonkulcsabol, ugyhogy azon torom a fejem, lehet-e ezzel komolyabb megtakaritast elerni.
opelgeza
Szerelvényektől függ, nekem ekkora lakásba valami 600ezer forintot mondtak beltéri ajtókra, szóval semmi sem lehetetlen, amúgy meg kicsit sok, lentebb emlegetett valaki 200 környéki árat, valahol ott kezd kultúr lenni az ár, bár véséshez nem értek, csak csatornázáshoz meg romboláshoz :-)
A nulla és a fázis között a feszültség: 240V
Bármely két fázis között a feszültség: 400V
A szimetrikus terhelés kialakítása miatt a 400V-ról üzemeltettett berendezések mindegyik fázist használják.
No, nem barkácsolni akakrok, kiváncsi vagyok.
Amit én láttam, konektor, annyi az egész, hogy 3 fázis megy rá és kész. Az én fogalmaim szerint ettől még nem lesz 380V. Hmm?? Magyarázza már el valaki.Vagy rosszra gondolok, és van külön háromfázisú dugalj, meg nagyfesz dugalj?
Ja, és ahogy ezt a megoldást elnéztem, semmiféle iskolát nem végzett a kivitelező...
Normális csatlakozónál azt az egy szem eret a kötés előtt elcsíped, annyira nem gány, mert észre sem lehet venni, vagy simán árnyék nélküli patchpanelt használsz. Én meg be nem kötöm, elbarmolják picit is az egyik oldalon a földet, aztán szépen elindul midnenfelé az áram. Háhogyne.
Ha fogalmad sincs a csillag vagy deltakapcsolásról és a fázisszögről akkor jobb ha nem próbálkozol az átalakítással egyikről másikra. Nem az a baj, hogy a készülékeid elfüstölhetnek, hanem az, hogy te is.
Normális csatlakozónál el sem lehet szerintem kerülni, hogy bekösd, vagy igen gányul néz ki. Szerintem ne aggódjatok a földpotenciál miatt, mindent kössetek be szépen. Koaxnál nagyrészt azért alakulhat ki feszültség, mert a kábel bipol antennaként viselkedik. A TP-esetében az érpárak csavarása ezt legtöbbször szépen kiszűri, az árnyék meg a max 100 méter miatt úgyis le van rakva földpotenciálra. Ez azért mégsem 280 méter. :)Egyetlen egyhez ragaszkodjatok, az pedig a hálózat galvanikus bevizsgálása az aktív eszközökkel, de gépek nélkül, és ezt jegyzőkönyvben át kell vetetni. Ha ez megvan akkor ti feltehetitek a kezeteket akkor is, ha a gépek konnektorjaiban a föld helyett fázis van. :)
Vagy a másik út, hogy minden konnektort is bevizsgáltattok, de az drága mulatság lenne.
Kisbaltát kb. 90 fokban 80 Nm erővel kell belevágni, és akkor ha elég éles, és a relatív páratartalom 45-55% között van akkor nagy valószinűséggel sikerül megállítani.
230 ból hogyan lesz 400V.(idézve téged)
Azt néhány évig tanulják oskolában.
Kérdésem: Hogyan működik a 380V? (400v??)
Tehát a három fázisból ami 230 hogyan lesz 400?
Látom a kötést dugaljon hogy rámegy a 3 fázis + föld + nulla. Ezt jelenti?
Más.
Hallott valaki arról valamit, hogyan lehet "hekkelni" az új típusú átlátszó villanyórákat? Kiváncsi vagyok, ki mit hallott.
"T. Fórum olvasók ! Nem tudjátok létezik-e olyan számítógépes program ,ami egy adott házrajz alapján megcsinálja az optimális áramúttervet.
Ha van ilyen ,mi a program neve." Valószinűleg van valami autoCados progi, de de a tapasztalat, és a gyakorlat többet ér. LACI
T. Fórum olvasók ! Nem tudjátok létezik-e olyan számítógépes program ,ami egy adott házrajz alapján megcsinálja az optimális áramúttervet.
Ha van ilyen ,mi a program neve.
