Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Az oltás felett éppen megindult fiatal kissé fagykáros datolyaszilvát tudok mutatni én is, de inkább kicsit biztatásként a több éveseket mutatom meg. Costata már virágzik, de a Vaniglia, Nikita's Gift talán hétvégén kezdhet virágozni. Costata az egész fán vannak virágok, de viszonylag kevés, de elegendő a bő terméshez. Nikita vagy Vaniglia rengeteg virág lesz rajtuk.
Az ilyenek miatt javasoltam a magas törzsű oltványok készítését. Ha a nemes lefagy , ott marad az erős törzs, amit a felső részen kifakadt alanyba újra lehet oltani, hamar lesz erős új fa. Kíváncsi leszek a fád sorsára, számolj majd be róla!
Az egyik datlyaszilvám tavaly így járt bekötöztem,de a seb alatt nem hajtott ki,nyárig bírta aztán kiszáradt sajnos.Remélem a tiéd nem fog így csinálni,az biztató,hogy alatta is van hajtása.
Mivel a termőrügyek a vesszők végén helyezkednek el, véletlenül sem szabad visszacsípni őket metszéskor, hiszen azzal a termést is eltávolítjuk. Inkább a ritkításra szorítkozzunk, ha pedig a fa 8-10 éves korában ifjítani akarjuk a megöregedett részeket, jelentősen csonkoljuk vissza az érintett ágakat.
A datolyaszilva legtöbb termesztett fajtáján csak termős virág van, ezek termésében nincs mag. Vannak azok a fajták, ahol ugyan azon a fán van termős és porzós virág is. Ezeknél a termésben mindig van mag. A termős virágúak mellett levő porzós virággal rendelkező fák beporozzák azokat, így lesz ezekben is mag .
A virginiai és lotusz kétlaki, ott külön fákon van a porzós és termős virág. A virágok kinézete megegyezik a datolyaszilváéval csak kisebbek.
Valószínű , hogy porozhatják egymást a virginiai és a datolyaszilva, mert így keletkeztek az ukrán hibridek, amelyeket ezen két faj keresztezésével állítottak elő
Nagyon jól bírja a datolyaszilva a metszést. Idősebb fákat is drasztikusan vissza lehet vágni amit most én is megtettem. Csukló vastagságú ágakat vágtam le a kordonokról.Egyre viszont nagyon figyelj oda mivel nagy a gyökérnyomás az idősebb fáknál ezért söprüsödés indul el.Ki kell választani azokat a vesszőket amelyek alkalmasak a vázágak kialakítására amit zöldmetszéssel a második megindulás előtt felezni kell.Termés általában ilyenkor kevés.Az alacsonyra vágott fáknál könnyű a szüret."
Ez biztató számomra, mert valószínű hogy gyakori visszametszést kell alkalmaznom, hogy az elképzelésem szerintiek maradjanak a fák idősebb korukban is.
Lótusszilva és a datolyaszilva rokonságban vannak egymással. Szerintem egymást nem porozzák. A Tipo csak akkor lehet keményen édes, ha külső megporzásra magot nevel. Valamelyik a másik kettő datolyaszilva fajta közül a termők mellett porzó virágokat is kell, hogy neveljen. A hím virágok csengettyűre hasonlítanak a termő virágok nagyobbak és látható a gyümölcs kezdemény. A hím virágok tele vannak porzó szálakkal és elvirágzást követően mind lepotyog. A külső megporzás hatására keményen is édes lehet a Tipo, de csak akkor, ha négy mag van benne. Tehát, ha négynél kevesebb a magok száma, akkor csersavas a gyümölcs szüretkor. Ha virágzáskor rossz az időjárás vagy kevés a hím virágok száma, akkor abban az évben csersavasak lesznek a gyümölcsök. Ez lehet a magyarázat.
Viszonylag alacsony (2-2,5 m magas) és kis alapterületű fákat szeretnék nevelni. Így 6-7 fának is lenne hely. Nem baj, ha egy fa nem terem sokat, de így több féle fajta lehetne.
Almát, körtét, kajszit neveltem már orsó alakra, őszibarackot és cseresznyét szuper-orsóra. Azoknál bevált a módszer, igaz résen kell lenni.
Nem tudom a datolyaszilva hogyan bírja a metszést?
Lámcsak, milyen apróságokon múlik a siker?! Nem kell a zacskót szorosra kötni! Az egész kertészkedés tele van ilyen 'apróságokkal'. (Mindig tanulok valami újat.)
Nekem az ékoltás jól bevált, sok kísérletezés után csak ezt alkalmazom az előzően leírt módszer minden elemét betartva. Hosszúra kell vágni az éket, hogy minél több legyen az érintkező felület. A fája nagyon törékeny, nagy a bél arány, ezért is nem lehet jó nyelves párosítást létrehozni.
A zacskót úgy kell rákötni, hogy ne legyen nagyon szoros, a keletkező lecsapódó pára kifolyik alul, nem okoz problémát. Ezért is kell rendszeresen ellenőrizni az oltásokat, ha mégis észlelünk összegyűlt vizet, lazítsuk meg a rögzítő kötést.
Jó ötlet a zacskózás, mert valószínűleg nélküle nagyon kevés lenne a sikeres oltások száma. Mennyire sikeres az így elkészített ékoltás ? Ezt azért kérdezem, mert mikor először a datolyaszilva oltásáról olvastam, akkor elsődlegesen a párosítás vagy annak javított változata a nyelves párosításról , mint legjobban bevált módszerekről olvastam. Nekem inkább csak párosítással
voltak sikereim a nyelves változattal ritkán, mert a kemény fába nagyon nehéz jól megvágni a nyelvet. A nagyon kevés siker miatt már csak Chip- szemzek, de ha jó eredményt ad az ékoltás, akkor megpróbálnám.
Én is használok zacskót, mert ha hirtelen jön egy hőhullám, akkor kiszáradhat a nemes.
Én mindig hagyok rajta apró szellőzési lehetőséget, mert ha belül lecsapódik a pára (relatív páratartalom eléri a 100%-ot), akkor rothadást okozhat a belül pangó víz.
A szél szárító hatásától a zacskóval mentesül és valamivel nagyobb belül a páratartalom.
A növekedés fajta függő a Costata igényli az erősebb metszést, mert tör felfelé mint a fenyőfa. A fa koronáját alkotó hajtások
csúcsát szoktam vissza vágni, de a rövidebb ágakat nem csak ritkítom. Tőben eltávolítom a rossz irányba növőket és
innen várható a fa rejtett rügyeiből új hajtás növekedés.
Ha a rövid oldal ágakat vissza vágom, akkor a virágban legtermékenyebb ágrészek vesznek el.
Tavaly éppen így jártam a Nikita's Gift datolyaszilvával, mert ahol vissza vágtam a ágak végét alig volt virág. Még szerencse, hogy nem voltam elég körültekintő és maradt elég termékeny ágvég egy jó terméshez.
Ha metszés nélkül hagyjuk a datolyaszilvát a csúcshajtása erőteljesen nő, ezért hajlamos szétterülni és nagyon magasra nőni. Mindig az idei hajtásokon jelenik meg a virág, és lesz termés. Ha az ágat visszavágjuk, a maradék rügyek is erőteljesen fakadnak. Lehet belőle kis fát nevelni.
Olaszországban láttam "égig érő" fákat is, de a termő fák a kertekbe erősen korlátozva voltak metszéssel.
Minden fámat kicsire nevelem, mert szűk a helyem, viszont szeretném, ha sokféle és egész évben érő gyümölcs teremne. (Unokák.) Alma, körte, cseresznye, meggy, kajszi, őszi mind tűri a szorítást, csak a diót hagytam nagyra nőni a háznál és a kert végében.
Nem tudom a datolyaszilva bírja-e az állandó visszametszést? Azt olvastam róla, hogy 6-15 m magasra nő. (Gondolom, ha hagyják.) Na én nem szeretném, ha 2-2,5 m-nél magasabb lenne.
Látom. hogy a többi fáidat is alacsonyan neveled , ide illeszkedve alakítsd a datolyaszilvádat is így. . Ez a fajta jobban tűri a hideget, így talán nem éri fagykár. Nekem nincs ilyen fajtám, ezért nem tudok személyes tapasztalatról beszámolni.
Amint az előzőekben írtam ,magas törzsű oltványokat készítettem saját célra, 150-160 cm magasságban oltottam be a lotusz alanyt de van 2 m.
törzsmagasságú is. A lotusz törzsön még soha nem láttam fagyást.
Eddig még nem tapasztaltam, hogy problémát okozott volna a zacskó . Más növények oltásánál is szoktam használni, magam készítem, fóliahegesztővel. Átlagban 4-6 hét az oltás megindulása, addig nagy veszély a nemes kiszáradása.