Sziasztok, Asztalospalánta vagyok és eladóvá vált egy kombinált háromfázisú gyalugép (350 mm), egyengető-vastagoló-hosszlyukfúró funkcióval. Három késes, irányváltós, motor 3 KW, asztal 1300 mm hosszú. Marókésekkel és forgácselszívóval (Einhell RT-VE 550). Ha valakit érdekel keressen légyszives mailben.
2003 óta eleggé következetlen gyakorisággal olajozok/viaszolok padlókat. Egy kivételével mindig a Bona termékeit használtam és most is ezt ajánlanám.
A Fatik kft.nél szoktam beszerezni ezeke az anyagokat.
Létezik egy Hard Wax Oil ami elvileg egylépcsós de tapasztalatom szerint vagy alapozol egy sima 1k-s olajjal vagy 2x kened le a hard wax olajjal .
Ellentétben a többi viaszos termékkel, ezt nem kell masszírozni, dörzsölgetni, visszaszedni. Vékonyan hengerrel felkened és kész. Természetesen a sima olajajjal a szokásos módon kell bánni. A csiszoláshoz biztosan kell majd egytárcsás gépet bérelned, ezzel az olajat is be tudod dolgozni. A Fatiknál ehhez is megtalálsz mindent. A maradék, érintetlen segédanyagokat is visszavették régebben.
A mintatermükben megnézhető, tapintható ezeknek a felületeknek a minősége, milyensége, a különböző pigmentált olajok, viaszok keveréke.
Az akácról meg kérdezzed meg őket, biztosan tudnak segíteni!
Mikor 2002-ben beköltöztünk a házunkba, a nappaliban 2 helyen is csúnyán felpúposodott a juhar parketta. Azóta is csak elméletem van az okáról. Minden esetre vagy fél évig úgy éltünk, hogy ezeken a helyeken a betont nézegettük, mert a műszer vizesnek mutatta, legfeljebb átléptünk rajta. Aztán a szakember azt ajánlotta, hogy olajozzuk az újra lerakott parkettát, mert úgy jobban szellőzik. Így aztán évekig olajozott parkettával éltünk együtt, a szaki mindig is Bona anyagokat használt. Nem olyan volt, mint a lakkozott, de működött, mindig is vigyáztunk, hogy ne vizesedjen, és minden másra, amit ajánlanak ilyen aljzatra. Aztán x évvel utána lakkozás lett belőle, azóta úgy van. Nem úgy néz ki, mint a lakk, de más különbség szerintem nincs.
> kellett-e valami trükk, hogy ne látsszon a két lakkozás határa?
Szőnyeg :)
> Viszont élőben még nem láttam olajozott parkettát
Akácot még én sem.
Mindenesetre az olajozás egy opció, ott simán meg lehet oldani, hogy ne látszódjon a határ. Viszont...
Részemről soha nem próbáltam még akácot olajozni, állítólag ledob magáról mindent is. Ilyen szempontból a lakk azért előnyös, mert filmréteget képez, aminek "csak" tapadnia kell a parkettához, az olajnak viszont be kellene ivódni a felületbe. Szóval megvárnám valamelyik tapasztalt kolléga véleményét a kérdésben.
Ezer éve nem voltam, kicsit mozgalmassá vált az életem, nem is nagyon volt időm fával foglalkozni sajnos. Elvileg hamarosan én is belépek a társadalmon élősködő haszontalan vénemberek :D táborába, és akkor talán végre ezzel is tudok majd foglalkozni. Tervem, mint a tenger.
Egyelőre viszont halaszthatatlanná vált némi parketta-felújítás, és az anyagválasztásban szeretnék tanácsot kérni. Akácparkettánk van, 30 éve parkettalakkal kezelve. Ezt nyilván fáig csiszolom, de utána mit tegyek rá? A helyzetet nehezíti, hogy van két nagyobb, közös légterű helyiség, ahol néhány nagyméretű bútordarabot nem nagyon tudok sehová sem tenni, csak az egyikből a másikba áttolni, tehát a felületkezelést két részletben tudom csak megcsinálni.
Le tudom ezt lakkozni valamilyen vizes alapú (munka közben is a házban fogunk lakni, szóval az oldószeres lakk sajna felejtős) parkettalakkal úgy, hogy ne látsszon a kettő közötti határ? Ráadásul a két helyiség közötti terület a lakás kb. leginkább szem előtt levő része. Ha valaki csinált már ilyet, milyen lakkal csinálta, és kellett-e valami trükk, hogy ne látsszon a két lakkozás határa?
A másik lehetőség az olajozás (én a Rubio Monocoat-ra gondoltam, de más ötletekre is nyitott vagyok). Viszont élőben még nem láttam olajozott parkettát. A régi lakk fényes volt, jelenleg inkább selyemfényűnek nevezném. Ehhez képest milyen felületet ad az olaj? Mennyire matt? És több olyan panaszt is láttam, hogy túl könnyen sérül a felület (igen, tudom, könnyen is javítható). Van ezzel tapasztalatotok?
Meglátogatott a 6 éves unokám és reszelni szeretett volna. Adtam neki három reszelőt és egy fadarabot, amit befogott a satuba és szép cakkosra reszelt. Egyszer csak kissé aggódva megkérdezte: "A reszelésre rá lehet szokni?"
Ahogy elnézem itt a hozzászólókat, nem is vagyok biztos a válaszban. :-))
Már semmi, mert összeállt. De egy A5-se lapra készített 8 képnél komolyabb szerelesi utasítást feltételeztem egy nem veszélytelen szerszámgéphez. Egy skandináv éjjeliszekrénynek részletesebb a leírása.
Amikor egy-két másodpercig serceg és villódzik körülötted a levegő mindenfelé mert a vellanymotor egy szikrája megindította akkor majd rájössz hogy nem is olyan kevés az. :) Igaz én ebben az esetben épp 4 vagy 5 métert akartam vágni egyfolytában a dremel "flexkorongjával" de amikor harmadszor csinálta az első méteren belül, akkor átgondoltam. :D
Erre kíváncsi leszek én még nem mertem beleugrani. Viszont nekem meg pozitív tapasztalatom van az OBI 2in1 vizbázisú festékével kültéren, piros, citrom és fehér színben 4 éve hibátlanul állják a sarat. Jó az állaga hvlp pisztollyal is szépen fel lehet vinni.
Ma megkezdődött a "swingcolor favédő lazúr" (sötétszürke) tartóstesztje. Két éve már le lett vele felületkezelve egy nyugágy a teraszon, és annak semmi baja nincs - viszont azt nem éri nap és eső. Szóval kivételezett helyzetben van.
Most a régi kerítésdeszkáim egy részét dolgoztam meg vele mert a régi festék már eléggé hogyismondjam..... Két különböző konfig az egyik esetben 60-as fibertárcsával lecsiszolva minden a fáig, a másik esetben százassal. A felvitel szivacshengerrel. A régi hámló festék alatt számos esetben a faanyag is eléggé viseltes volt. A hatvanas koronggal tisztított kb 20-30%-al több anyagot kívánt mint a százas ez várható is volt. De tippem szerint jobban is kötődik.
Mindenesetre be lettek vonva* és most kíváncsi vagyok mennyit fog bírni. Majd összehasonlítjuk valami remmersel vagy milesivel :)
*úgy kb a kerítés 20 %-a készült el két nap alatt, a többit majd ugyanezzel, szépen lassan haladunk előre a leninin úton....
p.s.: Nem tudom megmondani, hogy vékony avagy vastaglazúr, mert az van ráírva hogy "favédő lazúr" és érzetre valahol a kettő között van - talán inkább a vastaglazúr felé tolódva.....
Van bármi tapasztalat a Tubeon Adam21 által bemutatott Sapelli2023-ról? Vennék 1-2 masszív darabot, el lenne a gardrób tetején pár évet. Aztán Explorer lenne belőle.
A gyalut megrendeltem, mert van munka. Hc 260. 2.2. (Zákány)
Na holnap majd magyarázkodok, de Párom megérti.
Sajnos ebben a közegben nem jellemző a 2-3év előretekintés.
Szép állóvizet kavartam fel a mérőszalaggal. Annyi a hozzászólas, hogy nem tudok egyre válaszolni. Sajnos saját tapasztalat, trapézlemezt rendeltem a kerítésre. Néhol van 10-15mm hiány az obis mérőszalagnak köszönhetően. A hiba Nálam volt. Szerencsére a sajátom, úgyhogy megoldom, nem megy rá a gatyám.
Azért vennék többet, mert legközelebb egyet otthagynák a szolgáltatónál, hogy ezzel mérd.
Jó neked! A klímákon sokszor az van megadva... A másik kedvencem a PSI. Egyszer emlékezetből fújtam fel egy taliga kerekét - PSI-ben volt megadva. Nagyot durrant!
Meglepően jól siklanak az utasgépek. A 767 siklószáma ~20:1, azaz 1 egységnyi magasságból 20 egységnyi távolságot tesz meg. 12 km magasságra vetítve ez 240 km. Egy Góbé vitorlázónál ez ~26:1. A jó siklószám közvetlen összefüggésben áll a fogyasztással : minél jobb, annál kisebb toló/vonó erő kell a vízszintes repüléshez. Viszont egy utasgépnél jó sok tömeget is fel kell emelni, így a végtelenségig nem növelhető.
Én úgy tudom, hogy az USA volt a világon az első ország, ahol törvénybe foglalták a metrikus rendszer használatát. Csak nem vezették be.
Szerintem a hosszmértékek ilyen-olyan átváltása még a kisebb probléma. De amikor pl. erőből és távolságból munkát, teljesítményt akarsz számolni, az keményebb feladat. A metrikus rendszerben pedig fejben is megy.
A legenda szerint a függetlenségi háború után Thomas Jefferson nagyon is be akarta vezetni a franciák új metrikus rendszerét az angolszász helyett, de a méterrúddal kihajózó francia tudóst kalózok fogták el a Karib-tengeren, úgyhogy kútba esett a terv :)
Egy szerencsésen végződött történet Kanadából, amikor a metrikus rendszerre való átállás első napján egy Boeing 767 levitorlázott 12km magasból, mert elszámolták az üzemanyagot. Érdemes végignézni, tanulságos eset. Már csak azért is, hogy mit tudnak a modern repülőgépek, ha nincs bennük kerozin.
Mert a hülyeangolok/angolhülyék, nem hajlandóak akkor sem Franciaországban feltalált és szabványosított mértékegységet használni ha az életük múlik rajta (volt pár eset)
Bizony, addig többféle hüvelyk létezett, mind különböző hosszakkal, mivel ezek ugye mindig valamelyik saját uralkodó testének méretei voltak. Az meg mitől lenne egyforma?
Az angolszász hüvelyk hivatalos definíciója 1959 óta az, hogy 1" szabványos hossza a méter ezredrészének 25,4 szerese. Tehát valójában az angolszász országok is végeredményben az SI méterből vezetik le a hosszmértékegységeiket, csak mindenféle hülye szorzók felhasználásával. És miért? Mert a hülyeangolok/angolhülyék, nem hajlandóak akkor sem Franciaországban feltalált és szabványosított mértékegységet használni ha az életük múlik rajta (volt pár eset). Így meg legalább a látszat megmarad, hiszen a fenti tényről kevés amerikainak van ismerete - így nyugodt tudatlansággal verheti a mellét, hogy csakazértsem.
Bár tényleg szokásos az elektronikában, de sokkal régebbi dolog ez már, mint az elektronika létrejötte. A fémiparban sokkal régebb óta használják. Ami fotót betettem a kengyeles mikrométerről, az a fajta mikrométer is bőven százéves, vagy régebbi kialakítású.
Például az 1942-es kiadású AUDEL féle Tool maker's handbookban is ott van már, ráadásul ezek nem is ezredes, hanem tízezredes osztásúak:
Ugye 1"/10 000 az még mindig csak 2,54 ezred milliméter. Mikor mi ezredről beszélünk, ennek az értéknek a törtrészéről van szó. Ők meg már tízezredeket emlegetnek. Csalóka.
Az Amcsi inch teljesen logikus, az ö 25,4 rendszerükhöz. Ök ezt felezik negyedelik ,nyolcadolják stb .Amit én ismerek sublert ,1/ 256 ig,( nyilván ez is felezhető ,negyedelhető.)
Honnét kezdődött az inch ezredelése? Mert ilyen sublerem is van de még értelmét nem leltem ,bár a pontosság (pontossabbság) ezt diktálná.
Ugyanezt tesszük a méterrel, csak tized, század, ezred alapon.
Írom ezt a hsz-t úgy ; elég sok Vanmac , Brouwer, Perkins-t gépet javítok tele inch méretekkel.
Amcsik kétféle törtet használnak a colos rendszerükben, a "kettes" számrendszeres valódi törtest, meg a tizedestörtest. A tizedestörtest aztán variálják, hogy tíz, húsz, ötven, száz, vagy ezer részre osztják az egészt.
Nem is véletlen,hogy pl. a kengyeles mikrométereiken a kengyel tele van vésve a váltószámokkal - meg lehet hülyülni ettől a kétféle rendszertől.
És hát elég csak ránézned egy mérőszalagra, vagy vonalzóra, amin colos osztás is van: feles, negyedes, nyolcados és tizenhatodos vonalak szinte mindegyiken vannak. Némelyiken a harminckettedek is jelöltek.
Abszolút kettes számrendszer, csak "lefelé" :D
Ezen a sima, itthoni barkácsboltban vett fémvonalzón pölö ezek vannak:
Felső sor a tizedes törtes. A 20 jelzés megfelel az ötszázadosnak, az 50 jelzés a kétszázadosnak, utána jön a tizedes. alul meg a kettes számrendszer, mint 32, 64 (!!!), és végül a 16.
Számtech műszerészként én is a digitális világban nőttem fel, de ezekkel a colos méretekkel kapcsolatban még soha nem jutott eszembe a kettes számrendszer. Azon kívül valóban azért tűnik nehéznek, mert még nem voltam rákényszerülve, hogy használjam. De sok dologgal voltam így.
Van abban a műhelyben 600millis tolómérő, 500 millis irdaló is! :)
De igazából először csak egy mérőszalagot tettünk mellé. Amikor azt megláttuk, utána vettünk elő mindent is, ami ott volt a közelben, és elhiheted, volt ott minden. Vagy öt mérőszalag, több vonalzó, meg mindenféle tolómérők.
Amikor mindennel mérve ugyanaz volt a konklúzió, akkor kezdtünk el cifrán káromkodni.
Még, ha hosszabb lett volna, a rohadék! De így nem lehetett megmenteni a munkadarabot se!
Ne felejtsd el, hogy nagyon sokan közülünk a bináris világban élünk, számunkra a 2-4-8-16-32-64 az lételem. Így a gyakorlatunk is megvan abban, hogy felezve vagy negyedelve - esetleg tizenhatodolva nézzünk dolgokat. Ez nem eleve adottság hanem egyszerűen bennünk van a gyakorlat.
Értelek. Néhány méretre vágás után azonnal rá áll a szemed. De pont így voltam vele korábban, ahogy írtad. Amíg nem csináltam, addig aggályoskodtam. Aztán megéreztem, hogy egyszerűen könyebben tudom a pontos vonalra húzni a stellert, mint amikor milliméterre állítottam. Nincs értelme ecsetelnem, mert tényleg csak az tapasztalja, aki már állított össze projectet collos terv alapján.
Nem. A fél colt látom. A nyolcadokat és a 16-odokat is, de a 7/8-adot én simán a 3/4-re jelölném, mert nekem fejben a fele az 5, és utána a két közepes vonal a 6 meg a 7. És így jönne ki az egészre a 9/8-ad :) Szóval nekem biztos kellene idő, hogy a fél az vagy 4 vagy 8.
Félreérted. Én arról beszélek, hogy itthon is ha ezt a három számot látja az ember akkor eltart nekik 5-10-15 másodpercig mire rájönnek ( azaz összeadnak 3 darab kétszámjegyű számot fejben), hogy ez 110 milliméter.
Hát én mást tapasztaltam. Akkor akadtam ki a guglira, mikor az égtájat mondta egy spanyol körforgalomban, és nekem nem volt egyértelmű. Átváltottam azonnal a Vazéra, szerintem az sokkal könnyebben kezelhető.
Egyértelmű. Csak azt akartam mondani, ha egy projekt teljes 20 oldalas dokumentációja collban van megadva, akkor felesleges az egészet átszámolni milliméterbe, mert biztosan lesznek problémás méretek, ami nem egészre jön ki. Meg hatalmas meló mindent átszámolni. Viszont ha ott a Lagunán a collskála is, akkor persze, hogy azt használom.
"Amikor össze kell adni, hogy 1/4 + 3/16 + 18/32,"
Ez esetben 18/32-el nem számol, mert az 9/16-od. Innen csak az 1/4-et kell közösre hozni, azt meg a gyakorlatnak köszönhetően azonnal tudja, hogy 4/16-od. 4+3+9=16, vagyis 1inch. :P :))
Azért ez is felhasználás kérdése. A hajózásban pl. tengeren nem ideális ha csak azt látod, hogy előre megy a hajó. A Dunán jó az is, ott nem egyszerű eltévedni. :))
Akkor nem tudja, hogy Te merre nézel, merre van az autód eleje.
De tudja, már az első generációs OEM navikban is volt digitális iránytű. Persze ma már egy telefon is képes erre, nemcsak az autós navik. (A PND-kben nem szokott lenni, ott tényleg el kell indulni.)
Persze, *ha* úgy van megadva, akkor nyilván egyszerűbb.
De mi van ha egy blum vasalatot kell befúrni ? (fogalmam sincs, hogy itthon kapható-e a blum amcsi verziója, tippre még ha kapható is, akkor sem raktárkészlet). Vagy amikor egy 180x200-as ágyat kell csinálni ? Akkor nem sokat segít az inch skála :)
Nem. A navigációk kizárólag akkor mondanak égtájat, amikor bekapcsolod, és álló helyzetbőől elindulsz. Akkor nem tudja, hogy Te merre nézel, merre van az autód eleje. Ilyenkor nem mondhatja, hogy menj tovább egyenesen. Induláskor ezért mindig először egy égtájat mond. Aztán amikor haladsz, soha nem mond égtájat, mert minek is mondana?
Körüülbelül igen. De ha meg van adva a hossz pl. 5 7/16 , akkor odaállítom a stellert, és nem számolom át tizedmilliméterekre, és kerekítgetek, aztán egyszercsak nem fognak passzolni a fiókok. Hidd el, rendkívül kényelmes csak a collt nézni, ha minden collban van megadva.
Ez csak megszokás kérdése. Te is pillanatok alatt megtalálod a 35,4 cm-t a vonalzódon, Heisz meg pislogna hogy hogyan számolja át. Ha neked a navid arra lenne állítva, hogy mindig észak legyen felfelé (egy kis iránytű ikonra kell nyomni a képen) akkor az északnyugat is egyből beugrana.
Régebben amúgy amíg papír térképek alapján autóztam, nem értettem, hogy miért forgatják a térképet nagyon sokan, hogy az legyen flül amerre éppen mennek. Nekem az volt a természetes hogy mindig észak van felül. Amióta telós navit használok, nekem is forgó térkép van beállítva mert az a kényelmesebb. De ha áttekintő képet szeretnél egy helyzetről, nem csak azt, hogy te éppen merre haladsz akkor az "észak felfelé" még mindig a legjobb megoldás.
Az amerikai nagyvárosok úthálózatát gyakran vonalzóval rajzolták, és az utcák tájolása észak-dél, kelet-nyugat. Ott tényleg releváns ez az információ. (A navik tömeges elterjedése előtt lehetett kapni pl. visszapillantót beépített digitális iránytűvel, nekem is volt.)
Furcsák ezek az amcsik innen nézve. Mindig lesek, amikor John Heisz pillanatok alatt leméri azt a 18/32-et a vonalzóján, nekünk biztos kéne némi hezitálás közben. Pedig szerintem a tizedes törtek könnyebben kezelhetők, az amerikaiak meg nem feltétlenül a jó iskolákról és túlképzett emberekről híresek.
Mint ahogy a gugli térkép közli velem egy 5 kihajtós körforgalomban, hogy "haladjon ÉNY felé", én meg csak keresem a fonalat és a kijáratot. Viszont azt hallom amcsi filmekben üldözés közben, hogy a "gyanúsított DK felé halad", és minden rendőr pontosan tudja, merre kell mennie. Ebből gyanítom, hogy náluk ez is valahogy be van drótozva. A fene se érti ezt.
Pontos szalagot kell venni, nem egyformát. (Cseszheted az egyforma mérőszalagokat, ha mindkettő pontatlan, a faipari gépen, amivel méretre vágod a cuccot, meg pontos a skála.)
"És kérlek, pont másfél centivel rövidebb az egyméteres jelzésnél, mint egy méter!!!!!"
<trollmode>
Honnan tudod, hogy amivel ellenőrizted, nem az volt 1.5cm-rel hosszabb, mint 1 méter :D
</trollmode>
De most már kíváncsi lettem. Nem ma, de holnap meglesem, van 2 db (LUX meg Herue) 1 méteres fémvonalzóm, pár mérőszalagom, tán colostok is akad.
Egyszer láttam egy CNC (tán Haas?) gyártását, amikor kalibrálták .. nem akarok hülyeséget írni, de tán vmi kő (gránit?) izével kalibrálták. A párhuzamost, a derékszöget, a mittomén mit.
Most egy gérvágó "állomás"t építek, colos számolással. A Laguna fűrészem is most collra van állítva, a mérőszalagom is collban van. Nem ist tudom mennyi a méret, ha milliben kérdeznék. Megvettem egy youtub tervet, az collban van, a rétegelt lemezek 10 db(!!) szabásmintája is collban van. Niincs kedvem átszámolni, és tizedmilliméterekkel bajlódni. Collban rendkívül kényelmes.
Az a mérőléc valószínűleg öntőminta asztalos számára készült. Azt nem kell nektek mondanom, hogy az öntőminta valahány százalékkal nagyobbra készül, mint az öntvény mérete. A hűlés közbeni zsugorodás miatt.
Ilyen mérőlécem nekem is volt - és talán van is, csak el van bújva valahol a házban.
Nekem ironikusnak tűnt az a bejegyzés. Egyik utcabélim is asztaloskodik. Egyszer kint volt angliában, ahol valami utánfutót tuningoltak. Kért egy colostokot. És az colos volt....
5mm vastag, nem valami vicces nyekenyóka darab. :)
Rá van vésve, hogy MSZ mittommi.
Meg az is, hogy 1,5%!!!
És kérlek, pont másfél centivel rövidebb az egyméteres jelzésnél, mint egy méter!!!!!
Mikor a kollégával erre rájöttünk, majdnem felrobbant az agyam! Fémiparban, bakker! Ahol nemhogy a másfél százalék, de inkább az egy ezrelék a szokásos pontossági igény!!!
Mint olvashattad, náluk ez egyik műszerrel mértek,egy másikkal gyártottak,és a kettő között 1% eltérés volt. Ebből 5 méteren 5 cm eltérés adódott.
Hogy jön ehhez az, hogy a kolléga többször mérje meg a helyszínt? Akárhányszor megmérheti, mindig egy eltérő műszerrel fogják gyártani a polcot mindaddig,amíg ki nem derül, hogy nem egyformák a műszerek!
megméred, lerajzolod, ellenőrzöd 3x, hogy amit lerajzoltál az talál a méreréssel.
Aztán megméred a helyszint 2x a rajzod szerint. Vagy ha nem lehet pontosan megmérni, úgy tervezed, hogy állítani lehessen. Kompenzáló profilokkal. Egy egy szakmai trükk.
Valamikor régen volt egy allavállakozóm, aki épületasztalosságot készitett nekem. Nem tudtak mérni, nem értették a padlószint fogalamát, nem értették, hogy egy épületbe az összes külső magassága egy szinten kell legyen, és belső nyilászáró is, de egy másikon. Szóltam többszőr nekik, de akkor sem értették. Az épületek szerkezetkészek voltak, ki volt tűzbe a +1,00 mindenhol és áthidalókba volt 1-2 cm hiba, mondtam nekik, hogy 2 cm kisebbre készitsenek mindent, mind a legalacsonyabb áthidaló magassága. Akkor lézer nem volt, slaggal adtuk meg a +1,00.
Elhoztak több épületbe a szépen megcsinált munkát és néhány darab nem talált. Visszavitték és módósítani kellett őket.
Egyszer terveztem magamnak egy könyvespolcot egy ötméteres beugróba. Lécekből összecsapolva. Lemértem, mindent pontosan kiszámoltam, apámnak elküldtem az adatokat. Ők legyártották, kifúrták, fasza volt minden. Apámmal egy nap alatt összeütöttük a padlón, majd felállítottuk.
És.
Nem.
Fért.
Be.
Voltam én ott minden, csak okos gyerek nem, öt centivel volt hosszabb a kelleténél. Szóval biztos én rontottam el, mert a lécek szélessége is öt centi volt, nyilván nem vettem figyelembe egy átfedést.
Hogy hogyan, arra már nem emlékszem, de végül kiderült, hogy az én mérőszalagom, és apámé között, amit a lécekhez használt, pont egy centi eltérés volt méterenként. Na, akkor örökre megtanultam, hogy egy projekt = egy mérőszalag.
Az emberek hülyének nézése lehet egy adott stratégia része és sokszor sikeresen működik. Viszont ha már lebukott a delikvens akkor a folytatás egyszer vagy akár többször való erőltetése kontraproduktivitásba fordul át.
Győző téged itt sokan tiszteltek és kedveltek. Minél tovább nézel minket hülyének annál több a topikot olvasó ember fog tőled elfordulni.
Hát, talán ha leveszel három egyformát valami nagyobb áruházban, és összehasonlítod ott helyben. Két emberes projekt, de ha van három ami egyszerre készült, és ott egyformák, akkor van esély, hogy akkora lécet adjanak fel, amekkorára szükséged van.
Nem hajtok a Párizsi etalonra. Nyilván azzal szabok amivel felmértem. De jó lenne ha lenne pár egyforma , megbízható darab, ha mondjuk a tetőről kell lekiabálni, hogy 2345 mm-t kérek.
A hőmérséklettől és az anyagtól függ minden. Van amikor ez egyik lenne pontos a párizsi etalonhoz máskor a másik. A megoldás: Egy projektben végig ugyanazt a szalagot kell használni.
Egy egyszerű, de fontos kérdést tennék fel. Van bevált, pontos, 5 méteres mérőszalag? Van itthon 4, csúnya eltérések vannak közöttük. Nem szeretem a meglepetéseket, vennék három bevált egyformát, a többit meg majd felragasztom saccolni fűrészbakra, meg stb.
"Megvan az eredeti gépkönyvem hozzá, de abban főleg csak biztonsági előírások és adatok, rajzok vannak, beállításról szinte semmi. "
Azért írj rá a fórumtársra (adatlapján van email), hogy megnézné-e neked van-e bármi méretezett rajz arról a kézvédőről. Én megtippelem: nem lesz, egy gépkönyv nem erről szokott szólni. De mint látod, még a beállításokról sem...
Ez a kézvédő nem egy rakétahajtómű, szerintem valamit magadtól is tudsz majd rá mókolni :-) Kérdés persze megvan-e a rugós rész, de ha nincs is, hát házilag találj ki rá valamit. Nagy összeget teszek rá, hogy a gépkönyvben is csak annyi rajz lesz róla, mint amit a lentebb linkelt jófogásos hirdetés fényképén látsz a borítóról.
Tisztában vagyok vele, hogy építész kell a dologhoz. Ez csak olyan "fejben szexelés", mint azt itt a fórumon megszokhattuk, csak itt most nem asztalos, hanem ács munkáról van szó. Hogy az építész mit tervez, vagy befolyásolható-e, hogy mit rajzol, az nyilván az építésztől és a terv komolyságától függ. Ezt az épületet én nem gondolom komolynak, ha 100 m3 alatt lenne, simán elhagynék némi helyet a műhelytől, hogy ne számítson egy épületnek, és megépíttetném az ácsokkal, mint a műhelyt.
Igen, a koszorú is egy opció, bár elég macera kizsaluzni, de kiönteni még macerásabb úgy hogy mixer nem tud bejönni. A koszorúba kellene vagy három köbméter betont felvödrözni, a 120 méter betonvasról nem is beszélve. A tető mérete alapján elegendőnek kellene lennie a vasbeton oszlopoknak, és a szarufánként két darab 5x15-ös fogópárnak.
"ezt tamasztja ala az a megfigyelesem, hogy a lelkiismeretesebb acsok szoktak szarufaval megegyezo vastagsagu darabokkal osszefogatni a fogoparokat nehany helyen. erre nem lenne szukseg, ha a fogopar huzott lenne."
Ne csak statikusan gondolkozz. nem csak felülről lefelé irányuló erők vannak ott. A nagy fogópár egyik feladata, hogy a szélnyomás egy részét áthelyezze a széllel ellentétes oldalra, ilyenkor egyértelműen nyomott a terhelése. A kis fogópárnak pl nincs ilyen.
en regen eleg sokat gondolkoztam azon, hogy a fogoparok huzasra vagy nyomasra vannak igenybeveve, de nem birtam eldonteni. hiszen jozan paraszti esszel tenyleg a szetcsuszast akadalyozzak meg, masik szerepuk viszont a szarufa behajlasanak megakadalyozasa, ami viszont nyomo ero. ket ellentetes iranyu ero nem hathat egyszerre, csak az eredojuk, ami egy iranyba mutat de merre? most azt gondolom, hogy amikor elkeszul a teto es beindul az "az erok jateka" akkor alakul ki, hogy nyomott vagy huzott lesz a fogopar. ha pl. van betonkoszoru, akkor az felveszi a "szetnyomo" vizszintesiranyu eroket, es akkor a fogopar nyomott lesz. ezt tamasztja ala az a megfigyelesem, hogy a lelkiismeretesebb acsok szoktak szarufaval megegyezo vastagsagu darabokkal osszefogatni a fogoparokat nehany helyen. erre nem lenne szukseg, ha a fogopar huzott lenne.
Az ott alul elvileg egy féloldalas függőszék. Nem kell és nem is illik alátámasztani (legalábbis a teljes kétoldalas verziója esetében), mert akkor fejti ki legjobban a hatását. Jelen esetben inkább tekinthetjük egy dúcnak a hosszú oldal felé, és csak akkor kell hosszában odatenni a gerendát ha vannak olyan szarufák amelyeket nem köt össze alul födémpalló. Ha van akkor a pallóba is beköthető.
Amúgy ha mindenképpen meg szeretné érteni mi mit csinál és hogyan akkor a neten rengeteg könyv van a tetőszerkezetek felépítéséről, akár úgy, hogy tetőszerkezetek akár úgy, hogy ácsszerkezetek keresésre. Ha az megvan akkor a statikai számításokra is lehet találni forrást.
Arra akartam célozni, hogy felesleges energiát fektetni bele mert az építészmérnökök, meg a statikusok sem arról híresek hogy hagyják magukat eltántorítani a megrendelő által.... :D Attól a ponttól meg úgyis az lesz ott amit ők, meg a szabványtáblázatok akarnak.
Még az is lehet, hogy én azt a sárga gerendát úgy álmodnám meg, hogy két darabból áll, és közrefogja a csúcsszelemenről lelógó gerendákat, át vannak fúrva, és mint a fogópárok, úgy van összefogva a három alkatrész.
Ez a legerősebb összefogási mód, ami elősegíti az alsó gerenda húzásnak való ellentartását.
A tető alapvetően a szarufákat akarja kilapítani, a V alakot ellapítani. Ennek tart ellent a fogópár. A fogópárok húzásra vannak igénybe véve, és azt a faanyag igen jól bírja is, arra az irányra jól terhelhető.
Persze a szarufák a terheléstől meg is fognak hajolni, aminek ívébe belezavar a fogópár csomópontja. Emiatt az alatta levő szakasz fog jobban hajolni, azon lesz elég nagy terhelés. Ez a hajlás némiképp széjjelnyílást is eredményez, vagyis a falazatot széjjel akarja majd nyomni. Egy normál lakóépületnél ennek a falazat tetején végigfutó betonkoszorú áll ellent, mert abba belekötjük a legfelső födém betongerendáit is, és azok így a húzás irányú erőket mind felveszik.
Itt a teljes 7 méteres szélesség kb 3 + 4 méteres szakaszban van, a 3 méteres oldalban biztos, hogy még az a középső "mestergerenda" sem kéne. A 4 méteres oldal esetére már nem árt, de szerintem nem az lesz a fő lényege, hogy mennyi erőt vesz fel függőlegesen, hanem, hogy mennyire jól meg tudod vele akadályozni, hogy az épületen hosszirányban nézve ne hasasodjon be az egész tetőzet.
Ha ezt a gerendát stabilan belekötöd, hozzárögzíted a fogópárokhoz, akkor a csúcsszelemennel, és a csúcsokról lelógó, fogópárokba bekötött függőleges gerendákkal együtt egy komplett rácsostartót képez, aminek az alsó, hosszában feszített darabját adja. A tetőzet a hosszát tekintve a közepén akar enélkül legjobban lesüllyedni a terheléstől. De ez a bekötés kialakít egy nagy területű tartót, és megakadályozza azt.
A tető oldalról nézve így akar meggörbülni:
És így áll össze a rácsostartó:
Fent a csúcsszelemen,alul a sárga gerenda, közben az oszlopok a gerinctől lefelé.
Bár Paconak igaza van, hogy ezt nem te fogod kiszámolni, mert engedélyes, de szerintem nem kell oda hatalmas gerenda, sokkal inkább arra kell figyelni, hogy masszívan egybe legyen fogva a csúcsról lelógó gerendákkal.
"Ahogy említettem, a nettó alapterület kb. 7x7 méter, a gerinc magasság kb 4,3 méter."
Kezdjük az alapoknál.... 100m3 hasznos légtér illetve 4.5 m gerincmagasság fölött az épület bejelentéskötelezett és e-építési naplót kell vezetni amit eleve úgy tudsz megnyitni, hogy építész tervrajz. De neked még rosszabb a helyzeted, mert 60 m2 hasznos alapterület felett eleve építési engedélyköteles (nem csak bejelenteni kell hanem előzetesen engedélyeztetni) a melléképület. A tiéd meg 80 (30+50) Innentől meg mindegy neked. Az építész majd kiszámolja. Cserébe sokkal de sokkal többe fog kerülni mint amire most számítasz.
A műhely tetőszerkezetében a szelemenek és a hosszanti alsó gerenda is 12x12-es. Igazából a talp- és taréjszelemenek most is viszonylag sűrűn alá lesznek támasztva, lehet hogy most is elég lenne ekkora keresztmetszet, de az már nem nagy különbség.
A 14x20-as, vagy 14x28-as BSH-ban azért gondolkodom, mert könnyebben kezelhetőnek tartom egy I gerendánál.
Az alsó fogópárak egyben a födém szerepét is betöltik, ezekre fogom rögzíteni a gipszkarton vázat tartó függesztőket, majd ha lesz negyedik fal, és nyílászárók is.
A szerkezetet a műhely tetejéről másoltam, azt ácsok készítették, csak ott mindössze 2,3 méter két oszlop fesztávja.
Nyilván kelleni fog építész, statikus meg ács az építéshez, csak szeretném nagyjából megetervezni, hogy az anyagköltségről legyen egy hozzávetőleges számításom.
mi a hejazat? az nagyon sokat szamit hogy cserep, vagy valami zsindely. erdekes megoldasok vannak ebben a tetoben. miert van a fogopar ratamasztva erre a kotogerendara? az ugysem tud felvenni hajlito erot. de lehet hogy mukodik, csak en meg nem lattam ilyet. szerintem nem eleg a 20as gerenda, foleg a ha cserep van rajta. de nem vagyok se statikus se acs
az a baj, hogy ha csak nincs epitesz/statikus ismerosod, akkor erre a kerdesre a valasz 100ezrekbe fog kerulni
Az eredetileg műhelynek épült melléképületem több, mint felét megtöltötték mindenféle holmik, amik a lakóházból kikerültek mindeféle ürüggyel. Télen meg a másik felét is megtöltik a teleltetésre behurcolt virágok, így a bővítésen dolgozom. A jelenlegi épület nettó 30 négyzetméter, ezt szeretném egy ötven négyzetméteres területtel bővíteni. Ez utóbbi anyagi okokból egyelőre csak egy beton placc lenne tetővel, csak három fala lenne. A hátsó, ami a szomszéddal közös mezsgye kerítését is alkotja, az egyik oldalról a meglévő "műhely" határolná, és lenne mégy egy fala a lakóház felöli oldalon.
Alapvetően 30x30-as oszlopzsaluból készült vasbeton oszlopok tartanák a tetőt, és 20-as ytongból tervezek kitöltőfalazatot.
A meglévő műhely teteje nem szimmetrikus, az is egy korábbi bővítés eredménye, de az új épületnél is megtartanám ezt a tetősíkot az esztétika kedvéért. A tetőszerkezet méretezésével kapcsolatban lenne kérdésem. Nem szeretnék a tér közepére oszlopot, így kb. 7x7 méter nettó területet kellene lefedni. Az alábbi kép alapján a két oldalra 4-4 oszlopot tervezek, de a rájuk merőleges oldalakra csak hármat. A képen barnával jelölt talp- és taréjszelemenek 15x15-ös gerendából lennének, de nem tudom, hogy a sárgával jelölt tartószerkezet (a nevét sem tudom) milyen keresztmetszetű kellene, hogy legyen.
Ahogy említettem, a nettó alapterület kb. 7x7 méter, a gerinc magasság kb 4,3 méter.
Elegendő lehet-e egy ilyen 14x20-as ragasztott gerenda?
igen, jo el lehet ferni. idealis muhely lesz, ha 1x elkeszul, csak egyelore se falak, se ajto, ablak, igy nem lehet kint hagyni komolyabb belteri gepeket hosszu idore, mint gyalu vagy elszivo, de meg par ev es kesz leszek, ha minden jol megy
"Ha elég ideig leszel itt megtanulod, hogy itt a szokásosnál nagyobb arányban vannak a nyelvtannácik."
Szó sincs arról, hogy gúnyolódnék! A leghatározattabban kijelentem, hogy csak jóindulattal írok, ha ilyesmire reagálok. Ha engem kijavítanak én hálásan veszem. Sőt kérem, hogy tegyétek meg.
"Van az asztal magasságra valami bevált méret, vagy teljesen egyedi?
186 magas vagyok, ha stabil támaszban kényelmesen tologatom a kezeimet a levegőben az 96 cm.
Hová érdemes belőni?"
Én egy ilyet építettem, mikor eladtam a gépet az állványt is adtam hozzá, tehát most nem tudom megmérni, de emlékeim szerint 91 cm volt a GTS 10 lapja a földtől.
A tetején talán látszik, hogy körbarajzoltam a GTS 10-et, hogy jó testreszabott ágya legyen:
Nekem a 91 cm kényelmes volt. 185 cm magas vagyok, szóval nagyjából egy magasak vagyunk.
""Más.: 30 körül szánnák excenter csiszolóra.""
Ha elég ideig leszel itt megtanulod, hogy itt a szokásosnál nagyobb arányban vannak a nyelvtannácik.
- Fúrtam egy lyukat ..
- Mit fúrtál? FURATOT baz**eg.
- Amikor az erdészfúróval ...
- Mivel....???
Stb. De mindannyian segítőkészek :-) Amúgy én is nyelvtannáci vagyok, viszonylag jó voltam helyesírásból. De a "fúrt lyuk" miatt anno én kaptam meg a beosztást :D
"leszélezel 3-4-5 pallót az egyik megvásárolt síneddel"
gondoltam en is erre, csak nincs egy igazan egyenes deszkam es jo lenne egy munkalap, ami legalabb egyenes. egyelore gyalum sincs, csak kezi.
a hosszvago lap nagyon jo otlet, mert kemenyfanal biztos jol jon majd minden segitseg. van is keszleten es nem is draga. viszont a szeszamoutletben 10-ig pont ingyen szallitasi akcio van, es van ennyiert 12 fogu bosch lap, szerinted ezek kozul jo lenne valamelyik? nem irjak hogy hosszvago
ezzel 2000-t megtakaritanek. nem ezen mulik persze., ha nme jo megveszem a CMT-t.
tok jo bolt, eddig nem ismertem. kicsit tul profi nekem, de nehany dolog egesz olcso. van pl. komolyan kinezo hasznalt gyalu nem is rossz aron csak az afa vagja haza. meg furoveso, ezt se lattam meg itthon, csak ebay-en
Vegyél egy minőségi hosszvágó lapot a kézi gépedbe. Hidd el megéri még ha elsőre drágának is tűnik. 12 max 16 fogú előreálló (kb 12-15 fokban váltófogazású) lappal jársz a legjobban, soxor gyorsabb és könnyebb lesz a vágás mint akár egy 24 fogú általános lappal, akár egy 12 fogú de gyárilag tompa (tipikus hiba a parkside lapoknál) lappal.
"gondoltam veszek egy tabla 15mm osb-t, itt az a legvastagabb es abbol ketretegben csinalok egy munkalapot"
Azt is lehet de azt is, hogy egyszerűen leszélezel 3-4-5 pallót az egyik megvásárolt síneddel a "földön" (két stafnira keresztben feldobod őket), majd azokat egymás mellé teszed két sima összehajtható lidlis vagy bármilyen bakra. Bármikor egy perc alatt szétszedhető és kis helyen tárolható vagy összerakható. Én vagy 10 éve hasonlókat használok munkaasztalnak, hol másfél méteres pallóval, hol 3 méteressel, éppen mikor mit kell megmunkálnom, és mekkora "fölösleges"* anyagom van. Van amikor osb maradékot dobok a bakokra. Vagy maradék lambériát. Mindegy. A GTS 10 XC-t is megtartják, de ha kézi körfűrésszel vagy maróval dolgozom azt is. Neked a szélezéshez bőven elég lesz. Nem kell túlgondolni.
ha minden jol megy, ki lesz hasznalva rendesen. most 190es vorosfenyo deszkakat csinalok, jo sokat, ki se merem szamolni, osszel pedig elkezdem a 3m tolgyet, 2m3 ronkbol szelezetlen deszka, el leszek vele egy darabig:)
megvettem a makita vezetosint. 3meterest nem tudtam elhozni, akkora fa "ladaba" volt csomagolva. kesobbi szallitasa is sznte lehetetlen lett volna, ezert inkabb ket 150cmest vettem, toldoval. ez plusz 20ezerbe kerult. ahoyg hazaertem, rogton kiproblaltam. leszeleztem ket deszkat, osszeforditva is tokeletes. az igazsag az, hogy mar kedden rajottem, hogy minden szivas a 2m extol viszintezom miatt volt. csinaltam ugyanis meg aznap meg egy vonalzot 10cm szeles anyagbol, es azzal is rossz lett a vagas es akkor vettem eszre, hogy 1mm hasa van a vizszintezonek attol, hogy berogyott a libellanal, ahol fel van hasitva a szelveny. ezert volt minden vagas rossz, amit erre alapoztam.
megvettem a ket leszoritot is, de ugy tunik feleslegesen, mert olyan jol tapad a sin, hogy nem nagyon kell szorongatni. nem is merem azutan, hogy az extolt behorpasztottam. mar csak a munkahelyet kell jol kitalalni, hogy haladnis is jol tudjak, mine kezre alljon. elsonek gondoltam veszek egy tabla 15mm osb-t, itt az a legvastagabb es abbol ketretegben csinalok egy munkalapot
Ez lett belőle. A steller-t átszereltem a tárcsa másik oldalára (DW7485), aztán 5 mm-es szeletekre vágtam az 5x20-as padlót. A háttércsíkok feketék lettek (a hibás csíkok inkább ide kerültek), a szebbek aranytölgy színt kaptak.
Vannak tanulságok...
- Jó minőségű fa kell hozzá, mert a görcsök 5mm-es csíkoknál nagyon bezavarnak, konkréten dobhatod el a csíkot vagy ragaszthatod a kiesett csomót.
- Nem szabad oldalirányban mozgatni a fát vágás közben, mert a csík vastagsága változni fog, bár nem látványosan.
- Hiába szép a padló és a vágás, vágás után egyik-másik szelet elcsavarodik, elvetemedik
Ezt az összeállítást akkor használom ha valami nem fér be a műhelybe / fel az utánfutóra / fel a körfűrész asztalra. Tehát nem a precíz vágás számít, csak valami nagyot kell hasítani.
Rápróbáltam a Parkside merülőt. Nem megy rá.
Az alsó kép jobb szélén a fűrész talpa többet lóg ki, és pont beleér a következő bordába (a sínen)
"Ettől mennyit térhetek el a hasítóék biztonsága mellett? 2,6-3,2-ig belefér?"
Nekem volt 2.5-ös (vagy 2.4-es?) Freud-om (értelemszerűen a kerf, azaz a vágás szélességéről beszélünk), hosszvágó. Azzal sem volt gond. Azontúl volt 2.8-as keresztvágóm, az összes többi 3.2-es.
Felder honlapján volt (van még?) egy ábra, "képlettel" hogy hogy néz ki a jó hasítóék: szélesebb mint a fűrészlap (amire a fogakat is teszik) vastagsága, és keskenyebb mint maga a fűrészfog (vagy inkább: vágás) szélessége. Ha jól rémlik, a GTS 10 hasítóéke 2.2 vagy 2.3 mm vastag. Ez elég sok fűrészlaphoz jó.
"A sikító porszívó kiváltására " - nemtom érdemes-e nagyon csendes porszívóban gondolkodni, ha csak az elszívásban gondolkodunk. Mikor a fűrészgép jó eséllyel alapjáraton is hangosabb, vágás közben meg főleg. Azt nem tudom hogy működik, hogy ha hallasz mondjuk egy 90 dB-es zajterhelést (passz hogy mennyi a GTS10, csak hasraütök), és mellette egy 80 dB-es porszívó megy: jobb lesz-e a fülünknek ha a 90 dB-es porszívó helyett egy mondjuk 70 dB-es porszívó szív. Sokmindent mértem már, de ezt még pont nem. Biztos nem adódnak össze, különben azonnal megsüketülnénk :D (tán 120+ dB a tartós halláskárosodás?)
Gyalu: nem nagyon van tapasztalatom (konkrétan semmi) a kisebb, nagyon lemezvázas, kis asztalos barkácsgyalukkal, csak a HC 260-nal. Én azt mondom: ha úgyis rákészülsz, gyűjtesz rá, és helyed is van, és nem kell hirtelen elpakolni naponta többször csak azért, hogy mást is tudj csinálni: ne menj HC 260 kategória alá.
Nekem a DW kimenő csövére rá van húzva egy vászon szatyor. A régi laphoz elég volt, az új lap viszont sokkal finomabb port csinál, így be van kapcsolva egy házi tákolású elszívó, ami előtt szívó oldalon autós pollenszűrő van, ami megfogja a finom port, így egész kultúráltan tudok dolgozni vele.
"Legalább már azt sem kell megkérdeznem, hogy jobb oldalra be lehet-e építeni a felsőmarót. Fűrészlapokat értelem szerűen felhasználás szerint veszek. 2,8-as amit adnak.
Ettől mennyit térhetek el a hasítóék biztonsága mellett? 2,6-3,2-ig belefér?"
Be lehet. Van sok videó is róla. Még nekem is sikerült.
Én lefelé semmiképpen nem próbálkoznék, felfelé meg ... gyakorlatilag mindegy, a motor jobban meghatározza.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Maradok a Boschnál, sok éve pályázok rá, most összejött.
A Dewalt valahogy nem rémlett a fórumról, de jók voltak a vélemények, ezért is volt a kérdés. Kihagytam 1-2 évet a fórum olvasásából, igyekszem pótolni.
A focilabdákra emlékszem, meg valami Laguna is rémlik valahonnét. A pontosság ahogy Pacman videóit elnéztem nem a gépen fog múlni, bőven elég nekem.
Legalább már azt sem kell megkérdeznem, hogy jobb oldalra be lehet-e építeni a felsőmarót. Fűrészlapokat értelem szerűen felhasználás szerint veszek. 2,8-as amit adnak.
Ettől mennyit térhetek el a hasítóék biztonsága mellett? 2,6-3,2-ig belefér? Az elszívásból lesz mind a két féle, fogalmazzunk úgy, hogy idő kérdése. Egy ciklont beszerzek addig is. A sikító porszívó kiváltására van már valami bevált rendszer 150-200k HuF alatt? Indukciós motorosra gondolok elsősorban. A gyalugép vásárlàs még hónapok kérdése, de azért megkérdezném. Ha nem tudok a HC 260 2.2 fölé lőni, van-e alatta valami amit érdemes megnézni? Utólag és előre is köszi!
A baj még mindig az lesz, hogy nem sík a vágandó anyag felülete, ezért lesznek benne púpok, meg horpadások, amitől a két deszka közt át lehet majd köpni.
Amit Pali mutatott videót ( https://www.youtube.com/shorts/-6tUyID8Sws ), az a sín lehet megoldás, de rétegelt lemezből, és úgy kell rászorítani az anyagra, hogy ne haoljon meg a szorítóktól, és ahol hézag marad alatta, ott kékelni fogpiszkálóval. A lényeg, hogy vágás közben semmit ne billenjen oldalirányban a gép.
koszonom, ez szuper, ugy latom a metabo gep tenyleg ramegy a makita sinre es gondolom nem vagja le a szelet, majd ha nalam lesz a furesz ezt meg tudom nezni. akkor veszek makita sint, oszt jonapot
bakker ennyiert ajandek. 2meteres extolt vettem ennyiert, igaz abban van libella, ami most nem kell, alig hasznaltam es tele van horpadassal, mintha alufoliabol lenne. mar regota nem jarok szerszamaruhazba, mert minden sokkal dragabb, de ez most sokkal olcsobb. most sajnos 100kmre van tolem a legkozelebbi obi, de 2 nap mulva megyek es veszek egy ilyet .
es elnezest, ha mindenkinek az idegeire megyek mar ezzel a vonalzo dologgal.
es akkor a kulonbozo markaknak szabvanyosan pont ott es ugyan olyan szeles a horony? mert itt azt irjak hogy a metabot sok egyeb furesszel lehet hasznalni. ez tok jo, mert akkor kb. mindegy milyen sint veszek, de azert majd beleprobalom
szuper, errol tudnal irni, mert meg sose lattam/dolgoztam vezetosinnel. nekem az alap KS 55 FS fureszem van, elvileg ez megy sinnel. a sineknel egyszeruen csak egy egyenes vall melett tolod a fureszt vagy van valami horony is, ami a furesz talpaban kialakitott nuttban fut. bocs ha hulye kerdes, de meg nem lattam ilyet kozelrol, csak a kepeken az latszik, hogy vannak hornyok a vezetosineken. most nem tudom megnezni a fureszemet, milyen a talpa. csutortokon megyek a "varosba", akkor tudnek venni makitat, ha az jo. milyen szeles a te fureszed talpa es hol van benne a vago lap?
koszi, ez tenyleg tok egyszeru. vegulis ez mar egy vezetosin, nem? az se tud tobbet, esetleg pontosabb, de ezt is eleg pontosra meg lehet csinalni.
mar csak azt nem tudom, honnan vegyem ezt az egyenes csikot. valami ami a kozelben is elerheto. mindjart lemegyek a tuzepre a ket meteres leccel es megnezek minden anyagot. lehet nem uszom meg, hogy vegyek egy tabla osb-t, itt retegelt nem lesz. annak a gyari ele jo lesz, az 2.5m, egyelore eleg lesz.
Amúgymeg ha van egy szép egyenes szál léces, raksz kisszöget a két végére, és rászögeled a deszkára, már csak a pozíció miatt. Aztán szorítózod a végén, a közepén, meg az elejétől 30 centire. Betolod a fűrészt, aztán raksz egy szorítót a végére, és leveszed a fűrész elől. Aztán amikor eléred a középső szorítót, akkor megállsz, és raksz egy szorítót a fűrész mögé, és leveszed a középsőt. Arra figyelj, hogy mielőtt indítod a fűrészt, miközben az anyagban van, picit húzd hátrább. Vagy fogsz egy asztalt, és rárögzíted a vágandó deszkát léccel alatta, hogy a fűrész ne vágjon az asztallapba. Aztán felrakod a vonalzód a fűrész másik oldalára, és ott már nem lesz útba a géptestnek a szorító.
Szerintem a világ legegyszerűbben elkészíthető, és mégis jó vezetőjéhez csak egy egyenes léc (nem kell vastag sem) és alá valamilyen vékonyabb lap kell, amihez rögzíted. Ezer videó és leírás van erről a neten, valami ilyesmi: https://www.youtube.com/shorts/-6tUyID8Sws
Tetszőleges hosszban meg lehet csinálni, első alkalommal levágod a szélét, és onnantól az kijelöli, hol fogsz vágni.
hallgatok ratok, pont azt csinalom, amit mondtok. de mar emlitettem, hogy egy olyan 2meteres vizszintem van, amit szint ujjal is behorpasztok, azt nem lehet leszoritani. extol, mar kicsit banom, hogy ezt vettem, de egy normalis 20ezer lett volna. ahol a libella van, mar kicsit meg van rogyva, ezt nem lehet szoritgatni, nincs mas, mint hogy csinalok vagy veszek egy masikat. laminalthoz most hirtelen nem ferek hozza, nem tudom kinek lehet maradek. majd kerdezgetek.
egyebkent nem a favonalzoval van a baj, szerintem, hanem a billegessel
Megint nem hallgatsz ránk, és megint el fogod baszni. Értsd már meg végre. Fém vagy nagyon merev műanyag kell. Lehet persze fa is, de akkor ha mondjuk másfél centi vastag akkor fából legalább 12-15 cm széles legyen a vezetősín.
ez jogos, nem is ertem miert nem jutott eszembe. valoszinu azert, mert olyan durung a lecem, hogy meg igy sem ferne el. de majd akkor levagok belole, remelem marad egyenesben. arra is gondoltam, hogy ragasztok magamnak egy "vonalzot". ha mar ugyis vagni kell, vagok ket vekony szeletet, ami meg elfer motoremelessel es szaliranyt forditva osszergasztom. ez jo a tovabbi vetemedes ellen, nem?
"a fureszem sajnos olyan, hogy nagyon alacsonyan van rajta a motor, nem tudom milyenek az uj fureszek, de csak ugy tudok vezetovel vagni, hogy a furesz talp kisebbik fele, kb. 3-4cm fekszik fel a deszkan, mivel ha megforditom, akkor a vastag lec nem fer el a motor alatt. kb. 1 centi magas lec ferne csak el. "
Nem véletlenül javasoltuk az öleslécet. Tapasztalat. Amúgy meg ahogy Jaca írta nem kell tövig leengedni a motort hanem csak addig hogy éppen átvágja. És ez a vágásképet is szebbé teszi.
"Így viszont azon a 3cm-en tolom a fureszt es nagyon nehez tartani a sikot, lehet hogy billeg es ez okozza a hullamokat."
Igen
"meg a vezetosint lehet kiprobalom, de egy 3 meteres szett 100ezer lesz, es ha csak ilyen eredmenyt tud az is, akkor csalodott leszek."
Nem leszel csalódott mert az nem fog billegni és egyenes lesz a vágás. De a vezető mellett vágással is csak hallgatni kell azokra akik már csinálták ezt :P
Az összes pro és kontra érveket /tapasztalatot leírtuk az elmúlt 3-5-8 évben. Csak vissza kell keresni és elolvasni. Utána majd ő eldönti, hogy neki mi a fontosabb az amit az egyik tud vagy amit a másik.
Ha a vágásmélységet nem maximumra teszed, hanem csak annyira, hogy a túloldalt a fogak kilógnak (anyagvastagság + 5mm), akkor magasabban van a motor.
A lécedbe alulról csinálsz egy lapolást, hogy belepasszoljon egy acél lemez, és a kilógó acéllemezt szorítod, alacsonyabbra kerül a szorító. Tehát füleket csinálsz a lécre. A lamináltat simán lehet toldani, eleve nútolva van. Érdemes összeragasztani, de akkor nagyon kell figyelni, hogy egyenesben álljon.
Igazából az tudna rendes pro/kontra érveket hozni, akinek volt/van mindkettő, de ilyen nem tudom lesz-e a fórumtársak közül.
Nekem egy GTS 10 XC volt, 8 évig. Nem azért adtam el, mert elromlott vagy megrendült benne a bizodalmam. Ment az végig mint a meszes. Csak ... úgy alakult, hogy el kell adjam.
Stolaz írta lentebb hogy milyen egyszerű kivenni a hasítóéket a DW-ből, ez biztos jó pont a DW mellett. De a GTS10-nél sem bonyi, ott nem kell kivenni hanem ha nútolásra használod, egyszerűen letolod a fűrészlap síkja alá. Én a fűrészlap feletti (a hasítóékre szerelt) elszívócsonkot sosem használtam, vadiúj korában leszereltem és amíg el nem adtam a gépet, sosem került vissza rá.
Vezető: igen, az a DW-n nagyon jó, pöpec, főleg a finomállítása, ezt egyszer Hobbit_G fórumtárs jóvoltából meg tudtam nézni élőban is (sok más DW szerszám mellett). De nekem sosem volt gondom a GTS 10 vezetőjével sem. Olyan gyakran nagyon finoman nem kellett állítgatni, ha meg igen, pöckölés, méricske, rögzít, csókolom.
Magasság- és szögállítás: szerintem elég egyszerű és jól működik, 90/45 fokba döntve pontos. Ha meg spéci szöget kellett állítani (pl volt hogy 4.5 fokban kellett dönteni), akkor meg mágneses didi szögmérő a fűrészlapra, és ennyi: https://youtu.be/j4RPl-mlBq0?t=203 (ittt amúgy pont a ciklonos leválasztó alá csináltam favödröt, csak azért linkeltem mert pont ezen gondolkozol te is, mármit a ciklonon)
Tolóasztal: nem sokat használtam, de néha kellett és akkor jól jött. Új korában egy nagyon minimálisat kottyant jobbra-balra, de sínállítás, és megszűnt.
Asztal: szerintem teljesen jó, sík amennyire kell, masszív. Max vágásszélesség ugye gyárilag 63 cm, fűrészlaptól jobbra. De tökig kitolva a vezetőt, úgy hogy még épphogy fogjon mindkét oldalt, én vágtam már vele 70 centit is.
Mit mondjak még ... minden fűrészgépen az egyik dolog, hogy a szerkezet jó legyen, a másik meg hogy: kur*ajó fűrészlapot tegyél bele, már ha nem tüzifát aprítasz vele. Én a Freud-ra tettem a voksom, nem bántam meg. Nem olcsók, de pipa mindegyik. Kapsz ugye egy 24 fogas Bosch hosszvágó lapot a géppel. Nyilván, első alkalommal mikor kipróbáltam azzal vágtam: tette a dolgát. De mikor megjöttek a Freud lapok, és betettem neki a 24 fogas hosszvágót, hát zongorázni lehet a különbséget. Eddig azt írtam róla mindig, hogy a gyári Bosch lap üvölt, a Freud meg zenél vágás közben. Jók a Freud-ok na .... vettem anno hozzá egyszer 3 lapot (hossz- kereszt- és bútorlapvágót), aztán vettem még hozzá másik hosszvágót (hogy minek, nemtom). Meg egyszer vettem egy Leman (francia) bútorlapvágót. Azt is hogy minek ... impulzusvásárlás.
Én ha újra asztali fűrészt vennék, ilyen "job site" kategóriát, biztos hogy újra a GTS 10-et venném. Mondom ezt úgy, hogy a DW is egy jó kis gép, akinek van/volt biztos hogy szereti.
Ha van kedved, less be ide, itt van sokminden amit az elmúlt ~10-15 évben csináltam, ennek nagyon nagy részében a GTS 10-et használtam, ha asztali fűrész kellett:
Ja igen, elszívást, leválasztást is kérdezted: a fent linkelt videóban készült favödör, meg a kínai ciklon, meg az OBI-s porszívó mindig jól tette a dolgát. Csak a nagyon finom porból ment át kcisi a porszívóba, de alapvetően egy ilyen ciklon teszi a dolgát, nagyon nagy részét a tárolóba vezeti. Én egy ilyet vettem:
Még egy: az asztali fűrészhez ilyen műhelyporszívó kell, nagy vákummal, kicsi légszállítással. A gyaluhoz meg a nagy légszállítású, kis vákumos "zsákos". Szóval kell (és legyen) mind a kettő. A zsákosnak a csöve 100 vagy 120-as, azt ha lecsökkented a fűrészhez szükséges 35mm-re, hát nagyon el fog menni a kedve.
hogy lehet a laminalt darabokat osszetoldani? azok gondolom 1 meter koruli darabok lehetnek. most nezegettem a metabo sint es azt irjak rola, hpgy szinte az osszes nagy marka gepeivel is hasznalhato. akkor viszont lehet, hgy forditva is igaz es ez jo, mert a makita pl egesz olcso, akkor inkabb azt veszek, nem metabot. makita 45, metabo 85. leszoritok is feleannyi, toldo is olcsobb, ha inkabb ket kisebbet veszek, mert nem biztos, hogy befer a kocsiba
Csak egy kérdés Pista: a DW-n nem lehet ezek szerint a fűrészlap felső síkja alá tolni? Mert gondolom azért szeded (azaz szedted anno) ki hogy nútolni lehessen. Emlékszem vettél te komoly nútmaró tárcsaszettet is hozzá, tán USA-ból (?).
A GTS 10-en ez úgy van megoldva, hogy letolod/felhúzod. Letolásnál annyira megy a fűrészlap síkja alá, hogy a legtöbb nútolásra elég (sok centis nútot nem is nagyon kellhet csinálni).
Nincs laminált parketta maradékod, vagy ismerősnek? Abból tudsz vékony egyenes vezetőt készíteni, ami elfér a fűrész motorja alatt. Ha fűrész talpa 2-3 centin fekszik fel, akkor ne is számíts jobb eredményre. (A merülőhöz a sín nem 100 ezer... Pl. a temuról szinte "bagóért" van.)
DeWalt mellett: a hasítóék kiszerelése egy másodperc. Sőt ezt a műveletet nem is lehet kiszerelésnek nevezni. Egyetlen mozdulat. A harapófogót sem kiszereljük a fiókból, hanem kivesszük.
Ezt most visszasírom, mert a Lagunából a kiszerelés meg a visszaszerelés kínszenvedés. Odaköpi a fűrészport, ahol az ék fészke van, ezért eltömődik, megszorul.
ma a megbeszelt modon korfuresszel probaltam meg az egyengetes, de nevezzuk inkabb szelezesnek:) leirom, mert tanulsagos es sikerult is meg nem is, bocs ha hosszu
talaltam egy egesz jo stafnilecet, amit kezigyalukkal addig egyengettem, amig kb. 0.5mm belul volt a hiba az alulechez kepest. ezt hasznaltam a tovabbiakban a kezikorfureszezeshez.
szerencsemre a sorasztal, amin csinaltam pont olyan hosszu volt, hogy a vegek felol tudtam leszoritani, igy egy menetben lehett csinalni. megcsinaltam az elso oldalt, a masodikat pedig a tavtartoval. alulecet mellerakva jonak tunt, de amikor ket deszkat raktam egymas melle, mar nem annyira tetszett. 2-3 mm kozotti hezagok voltak. alulec melett meg nem volt olyan feltuno az 1mm koruli hiba, de ha osszeadodott, az mar nem tetszett. nem ertettem mi van. kiprobaltam ugy is, hogy mind ket oldalt vezetovel vagtam, de nem lett jobb. aztan rajottem, lehet annyira nyomom, hogy a ket vegen lefogott lecet kozepen kinyomom 1 mm-et. ezutan lefogtam kozepen is es ket lepesben csinaltam, de nem lett jobb. ekkor eszrevettem hogy az erosen lehuzatott vezeto lec meggorbul es kozepen felemelkedik kb. 5mm-et. tovabbra is egyenes, de nem fekszik fel a deszkan. a fureszem talpanak meg sajnos csak egy kis pereme van es amikor kezepre erek, valoszinu kicsit bemegy ala, nem sokat, de pont eleg. lehuztam annyira a lecet, hogy fekudjon, elenoriztem az egyenest, levagtam, es tovabbra is voltt benne kis hullamossag, kb. 1mm, de zavaro rovid hullamhosszal. tobb oteletem nincs, mi okozhatja. illetve egy van, de nem tudom kiprobalni. a fureszem sajnos olyan, hogy nagyon alacsonyan van rajta a motor, nem tudom milyenek az uj fureszek, de csak ugy tudok vezetovel vagni, hogy a furesz talp kisebbik fele, kb. 3-4cm fekszik fel a deszkan, mivel ha megforditom, akkor a vastag lec nem fer el a motor alatt. kb. 1 centi magas lec ferne csak el. igy viszont azon a 3cm-en tolom a fureszt es nagyon nehez tartani a sikot, lehet hogy billeg es ez okozza a hullamokat. ha nem, akkor passz.
haladni majd azert lehet vele, de egyelore nem jobb mint a szabadkezi egyengetes. es eleg sok a macera. az eredmeny "csurbe jo lesz", de azert szerettem volna jobbat egyszerubben, gyorsabban. meg a vezetosint lehet kiprobalom, de egy 3 meteres szett 100ezer lesz, es ha csak ilyen eredmenyt tud az is, akkor csalodott leszek.
Már régóta várom, hogy a Lidl-ben újra lehessen vásárolni műhelyporszívót. A régi műhelyporszívómnak az évek során több apró hibája lett, ezért azt eladtam, amint megláttam a Lidl reklámújságban hogy ismét árusítani fogják. Most 30.000 Ft-ért árulják, de ennek a motorja már olyan, hogy bekapcsoláskor lessan pörög föl. Külalakra is sokkal megnyerőbb. Most már csak megrendelésnek kéne lennie, hogy munka közben is kitudjam próbálni. Pár kép a műhelyporszívóról.
Apósom szőlőjében a szomszédban van egy nagyon régi épület. Én 40 éve járok arra, de már akkor sem használták, valamilyen gazdasági épület lehetett valaha, megvan vagy 100 éves. Kb. 50x10 centis(!) tölgyfa gerendákból van összerakva. Nagyon szívesen elhordanám, de ahogy a szomszédot ismerem, az ott fog állni az idők végezetéig, fáj érte a szívem. Még csak azt sem lehet rá mondani, hogy amíg el nem rohad ott helyben. Pedig elég nagy ára is lenne, ha el akarnák adni.
Cserélném az egyenkínai asztali körfűrészem Dw7492-re vagy Gts10xc-re.
A Bosch nekem funkciókban (tolóasztal, hátsó kihúzható támasz) többet tud.
A Dw stellere viszont a hozzászólásokat olvasva sokkal jobb.
Alapvetően otthoni munkákra venném.
Jelenleg a pavilonba kell egy garnitúra Adirondack, meg valami asztal 2" gyalult szárított fenyőből.
A Boscht meg tudom venni 290-ért, alapból ezt választanám, a másik 250.
Ha tudnátok mondani pro/contra érveket azt szívesen venném.
Az elszívást is meg kellene oldanom 1x16A mellett. Karcher WD3-as porszívó van.
Egy ciklont vegyek mellé (ha van favorit kérek linket), vagy keressek valami nem túl nagy áramfelvételű zsákos elszívót? Egy gyalugép tervben van, az a zsákos mellett szól.
"A disznóól teteje sem az a felvágós rész mégis készült tölgyből ha az volt az elérhető fa. "
Erre emlékszem, sok éve Dr. Ramaty fórumtárs (jól van? tudtok róla? nagyoon eltűnt ..) írta itt, hogy valahol a határ mentén, Erdélyben (?) bontottak tölgyfa disznóólat. Még nekem is küldött abból az anyagból, de már "előgyalulva". Szó szerint 100 éves tölgyfa anyag.
Igen, ahogy stolaz is mondja bármilyen szorító nem jó. De szinte bármilyen szorítót át tudsz alakítani, hogy olyan legyen a felső része mint a gyári Metabóé:
Kis flex, kis reszelő, és be fog az oda menni ahova be kell. Anno erről is láttam YT videót. De szerintem videó nélkül is rájössz hogy honnan/mennyit vegyél le.
A disznóól teteje sem az a felvágós rész mégis készült tölgyből ha az volt az elérhető fa. Padló-pallónak a mozgása miatt nem tették mert sokkal nagyobb mint a fenyőé. A parasztházakban meg elég ritka volt a ragasztott parketta. :D Legalábbis az északi középhegységben.
A bármilyen szorító nem fog a sín aljába becsúszni. Márpedig a sínt alulról kell a munkadarabra ráhúzni, és nem felülről rányomni. Miért? Mert felül akadályozná a fűrészt a mozgásában.
Ha már van körfűrészed, szerezz be egy rétegelt lemez, vagy laminált faforgácslapot, de jó nagyot. Arra rá tudod tenni a deszkát, rögzíted rajta, és a lappal együtt tolod a körfűrészen. A lap legyen megvezetve a vízmérték mellett. Ezzel kiküszöbölöd, hogy a deszka egyenletlensége, esetleg csavarodása ferde vágást okozzon. Nem fog elakadni vágás közben, nem fogja megégetni itt-ott a lap. Ja, és ne gagyi lappal vágd.
ez egy erdekes tema egyebkent, csak nem akartam offolni a topikot. sokfele volt a tolgy az epitfa par szaz evvel ezelott, sot hegyi falvakban pl. zemplenben meg az 50es evekben is tolgyet hasznaltak szarufanak mert az volt helyben "ingyen". persze nem 10x15os gerendakra kell itt gondolni, hanem gyeritesbol szarmazo girbe gurba kicsit megbardolt rudakra
padlonak egyebkent valoban nem nagyon hasznaltak szerintem, az uradalmakban, kuriakban esetleg. en 1x mar csinaltam tolgyfapadlot, pont 15 eve es szerencsere tokeletesen mukodik azota is. soderagyba fektetett parnafakra, koze homok, ra vakpadlo es a tolgy, siman leszogelve. meg se mozdul azota se, szinte semmi nyikorgas, mozgas nincs.
koszi a rajzokat! nagyon szemleletes. a 80cm ertsd pontosan, ahogy mondom. tenyleg hullamos, tehat 200/80=2.5, vagyis ennyi teljes hullam van ami ennyi pupot/godrot jelent, vagyis pl. 5 pup. de ez csak egy pelda, neha tobb van neha kevesebb. ez a "fureszelesi hiba" az en haveromnal mar megszokott, de ti lehet nem surun lattok ilyet. azt mondta, azert lett ilyen, mert nagyon vizes volt a ronk es vitte a lapot jobbra balra. amikor az elen ilyen ez meg oke, de amikor a lapja, na az mar tenyleg durva. na arra majd tenyleg kell a gyalu, de azokat a vegere hagyom.
van egyebkent metabo korfurezem is, egy metabo 310cm sin 90ezer. lehet inkabb 2 160ast kellene venni, mert azt legalabb szallitani is tudnam. 17ezer a toldo. leszorito is jo draga. nem jo barmilyen szorito ezekhez?
A gazdag paraszt is paraszt. És az Alföldön kevés helyen termett fenyő, volt ellenben csertölgy. A dédapám házát tekinthetjük parasztháznak, és abban még a tetőn a szarufák is cserből voltak, nem csak a padló.
Figyu, képzeld oda a rajzom alapján a görbe 2 métert az egyenes fél (!) méteren. Tologatod, de mindig egy ívet tologatsz.
Ezt most a becsléses kérdésed miatt rajzoltam, bocs hogy mindig ilyennel traktállak, de én vizuális típus vagyok, és ha nem értek valamit, akkor rajzolok. Az 1 cm ívességet értem, de nem értem pl a 80 cm-es hullámhosszt a 2 méteres deszkán.
Ez itt egy szabálysoan görbült deszka, Ritka az ilyen :) de legyen ilyen.
Ha így néz ki a dolog: az a kérdésed, hogy a megmaradt "szürke deszka" milyen széles lesz? Ez egyszerű matekpélda, de akkor te is látod.
Aztán folytatva a "miért nehéz 2m-es ívet egy fél (egy) méteres asztalon egyengetni" gondolatsort. Gondold végig. Azért, hogy a lehető legszélesebb anyagot vedd ki egyengetés után, optimális esetben mindig a fenti piros vonal mentén kellene a gyalu asztalával párhuzamosan tolnod. Elejéből kicsit levesz, aztán semmit, végéből levesz. És így tovább. Folyamatosan azzal a képzeletbeli piros vonallal párhuzamosan.Egyre többet levével az elejéből/végéből, míg megérkezel a közepére, amikor is egyenes lesz az él.
De ki tartja így a 2 m-es deszkát? Akinek 2 muterja van, azaz senki. De ha kettő muterja lenne se tudnáígy tartani, mondjuk 10x áttolva, mindig párhuzamosan a piros vonallal.
Tehát mindig (vagyis nagyon sokáig) egy ív mentén fekteted fel az asztalra. Megint egy durva példa, de kb így:
Ezért jobb egy hosszú él "egyengetését" egy vezető mentén fűrésszel megoldani. Sokkal rövidebb idő, és sokkal több anyagod is marad meg. Ez persze csak az élre vonatkozik, a lapja az mókásabb (munkásabb), főleg 22 centi szélesen, és 200 centi hosszon.
Ott olyan trükkök lehetnek, hogy megnézed hogy/hol kajla, és a csúcspontokat leveszed egy kicsit kézi gyaluval. Hogy ne billegjen úgy, hogy csökkentsd az ívességet, stb. És utána mehet az egyengető asztalra. Van erről is YT-on videó.
na ez a sines tenyleg melo egyszeru es gyors. nekem is kell egy sin ez most mar vilagos! sinek tipus specifikusak? van valami horony, ami vezeti illeszkedik a fureszbe? van olyan sin, ami jo lehet 40eves bosch fureszhez
oke, elfogadom, fureszelni fogok. az legalabb van es mar megszoktam vele a munkat. de csak korfuresz, nem merulo es sinem sincs, de van egy 2m vizmertek, azzal gyartok egy lecet es csinalom.
koszi mindenkinek, hogy meggyoztetek, igy most nem kell elrohannom zalaegerszegre venni egy gyalut es tudom folytatni a csur deszkazast a heten.
a vagasnal jobban oda kell figyelni, kijelolni, odaszoritani a lecet. a gyalulasnal meg csak "gondtalanul tologatod" amig kesz nem lesz. legalabbis en igy kepzeltem, de meg sose gyalultam. lehet hogy ez csak egy illuzio?
Hogyismondjam..... nem egyszerűbb egy centit egyben levágni mint 1 milliméterenként legyalulni? Persze a lapjával ez nehezebben megoldható (épp ezért is léteznek az egyengető gyaluk), de az élének a durvázása fűrésszel célszerű.
kellett jó pár deszka/léc. Az él "egyengetése" ettől nem lehet hatékonyabb. Persze ettől még egyszer áttolhatod a gyalu asztalán is, a szebb felület miatt - igaz, egy jó lappal az sem kíván ilyen utómunkát.
De ha nincs is merülőd: sima kézi körfűrész? Szerzel/veszel 3m-es "öleslécet" (én anno az OBI-ban vettem alut, tán 3m-est, 5-6e Ft volt akkoriban), vagy bármit ami hosszú, és egyenes annyira amennyire neked szükséges, és amellett is megoldható.
akkor arra tudtok adni egy becslest, hogy ha van egy 200x22cm deszkam, aminek a ket elen, mind ket oldalt 1cm hullamossag van. nincs csavarodas es egyebek. a hullamhossz valtozo, de legyen mondjuk 80cm. ebbol elmeletileg 20cm szeles deszka kiszedheto. akkor 1meteres asztallal ebbol kb. milyen deszkat tudok egyengetni? 19?18?
mert a fureszes munkaval kijohet a 20cm, csak maceras
igen, ezt meg lehet csinalni, kiveve, hogy nem szeretem a vizszintejeimet szoritani, mert az egyik mar kicsit behorpadt es rogton el is ment az egyenesbol, persze az is lehet hogy leesett. na de nagyon erzekenyek. tehat akkor azzal kezdodik, hogy gyalulok egy szuperegyenese etalon lecet:) en eddig azt gondoltam, hogy az egyengetes az egyenes el kialakitasara a legjobb, es leggyorsabb modszer
Ezért :) Természetesen ez most egy túlzóan görbe deszka, de arányaiban nagyjából így fest egy 1 méteres (fél méter etetővel, az van ugye kicsit mindig lejjebb) asztal egy 2 méteres deszkához viszonyítva. Most ezt a deszkát lapjáról nézve, te élét mondtál (de aztán lapja is lesz).
Nem nem lesz egyenes, csak ... tetszik érteni :) És ez csak az az eset mikor egyik tengely mentén görbe. A propelleres deszka az meg külön jó móka :) Mikor hoosszában is kajla, meg széltében is. Egy olyan félcolos deszkából időnként nem sok marad, ha minden lapját/élét tökéletesen síkba, párhuzamba akaroid hozni.
Mondom, nem a kedv elvétele a cél, csak hogy lásd a korlátokat. Figy, nem lesz ez kidobott pénz az alapján amit írtál, milyen ház körüli munkák várnak rád.
Úgy számold hogy a 40 m2 deszkádnak két oldala van és minimum kétszer át kell tolni egy oldalát a gyalun, de valószínűleg inkább 3x. Azaz nem nem 40 hanem 240 m2 a gyalulás. És az élekkel még nem fogllakoztunk.
Ha egyenes élet akarsz, akkor egy merülőfűrész sínnel, meg egy tényleg jó körfűrészlappal, utána meg egy finom csiszolás maximum. A gyalugépen csak az etetőasztal toldásával tudnád kellően egyenesre gyalulni.
azert volt ebben egy kis sales-es kerekites is. raadasul a deszkaim nem csak szorosek, lesz rajta melo. 3meteresek. peresze a ketvegebol eleve leesik majd 20-25cm repedesek miatt. padlo lesz, paraszthazban. de most ugy allok hozza, hogy nem akarom az elso felevben tulhajtani, ha nem birja vagy tul lassu, inkabb elviszem valahova, ahol megcsinajak.
amire viszont most rogton kellene, naponta 8-10 darab 2meteres vorosfenyo deszka elet egyengetni. arra biztos jo barmi. vagy jobb, mint amit most csinalok: megvonalazom, aztan 60cmes fagyaluval egyengetem neha meg kezi gyalu geppel is vonalig. sose lesz tokeletes, de most mashogy nem tudom megcsinalni. csinalom a csur oldalat, arra kell.
Eeeee .... izé. Azért sima libának nem mondanám, de meg tudja ugrani (EB és Metabo is). Nyilván nem a max 3mm-t fogod meg, hanem max 1 mm-t, de inkább kevesebbet. Lassan járj, tovább érsz :)
Majdnem elkezdtem írni egy litániát, de aztán visszanéztem a hozzászólásaidat, és látom hogy cirka 3 hónapja leírtam amit megint le akartam :D
/miértnemjómégmindig a szöveg linké alakítása ... grrrr/
Szóval, szerintem már minden is tudsz. Akármelyiket is veszed meg, jó szolga lesz. Azt a spiáteres csigát nem egészen értem .. mi spiáter? Az emelőkarral egy 90 fokban kapcsolódó fogaskerék-párt hajtasz, ami aztán 4 lánckereket hajt -> ami 4 trapézmenetes orsó végén van, -> és én úgy emlékszem bronzötvözet trapézmenetes anyában tekereg, és így emeli az asztalt. Namost .. nemtom ezekből mi lehet spiáter, de a trapézmenetes orsó meg az anya tuti nem ... a 90 fokos fogakerék-pár? Nekem sosem tört el ebből semmi, a spiáter meg egy f*s, könnyen törő anyag, tudtommal.
Azért kérdezni szeretném, hogy milyen minőségű deszkát szeretnél milyen minőségűre (mi lesz a sorsa? padló? sok kutyaház? stb) alakítani. Azt értem hogy 20 cm széles, és össz 40 m2. És mivel területet írtál, inkább a padlóra tippelek.
És ha így van, akkor vagy nagyon szerencsés leszel, és a gyalu csak a szőrtelenítéshez kell, mert a deszáid csak szőrősek de egyenesek/síkban vannak. Ekkor megúszhatod vastagolással is, így elszívás nélkül.
Vagy nem leszel szerencsés, és kellene egyengetni is a deszákat. Na azt elszívás nélkül ... inkább ne :)
Aztán nem tudom milyen hosszúak azok a deszkák, de az EB/Metabo asztala ~1m, egyenlő elosztásban az etető és fogadóasztal. Egy 2m hosszú deszkát már .. hát izé, több mint macerás lesz tökéletesen kiegyengetni. Egy fél méteres asztalon (merthogy először csak az etetőn fekszik majd fel). Én szerintem méteresnél hosszabb deszkát sosem egyengettem a Metaboval. Mert nem kellett. Nem kizárt persze, hogy lehet, nyilván attól is függ, mennyire kajla a deszka. Nem a kedveded meg a lelkesedésedet akarom letörni, csak ezt is látnod kell.
most van egy megregibb metabo is elado, ADH 1626 D. ez a 80-90es evek, tehat akkor az EB megvasarlasa elotti gep. parameterek hasonloak. ez vajon milyen lehet? a neten meltatjak a nemet minoseget, de mast nem talaltam rola. ezek mar tenyleg 30-40 evesek.
es miert csereltek le egy hasonlo kategoriaju masik sorozatra
Hoztak már párat javítani. Volt, ahol csak simán elengedte a motor tekercs kivezetését a forrasztás a panel széléről, de volt, ahol a vezérlőpanel hanyagul volt megkenve hővezető zsírral, ott szénné égett a panel, de volt, ahol a teljesítménytranzisztorok égtek csak szét, és menteni lehetett.
A performance csak kólsőben csicsás, esetleg kefementes motor van benne, amúgy a minősége nem jobba simánál. Elektromos oldalról legalább is biztosan nem. Hanyag szerelés, gyenge alapanyagok.
Van valami konszenzusos velemeny a parkaide percormance asztali korfureszrol?
Nekem momentan semmi nincs, tudom, hogy alapvetoen szar, de az ara eleg csabito, hogy legalabb ideiglenes jelleggel elgondolkozzak rajta, ha nem teljesen hasznalhatatlan.
koszi, ez fontos info, ami arnyalja, amit most tudtam meg a EB-rol
metaboban spiater az emelo csiga EB ben acel
EB asztal jobb
EB henger acel nem gumi
EB-ben nincsenek szenzorok, amik letiltanak, ha nincs csatlakoztatva az elszivo
EBhez letezik hosszlyukfuro adapter
nyari melegben csak 15-20percet szokta hasznalni a 230Vost, mert melegszik. utana pihenteti. valamint eldobhato kesrol 3mm kesre atallni nem olyan egyszeru, de lehet. es hogy az eldobhato keseket is elenkent 2x lehet elezni, de csak ovatosan.
elszivo nelkul hasznalni, de azt nem mondta, hogy csak vastagoloban. majd megnezem. javitott, felujitott gepei vannak, kiprobalva. szerinte 40nm 20cm szeles deszka sima liba
na most ezen fogok gondolkozni szeptemberig, akkor tudok eloszor elmenni megnezni a gepet.
Metabo vastagolásnál kiköpi kB (ha nem teszed rá a 100-as műanyag darabot, de egyengetésnél felépítése miatt nem tudja. Eb ugyanaz ebben, kell neki az elszívás.
amit most hirdetnek, ott alul van a motor. van az embernek 2.2kW es 2.8 kW, 3fazis. ma probalok vele beszelni. de majdnem annyiert adja, mint az uj metabo.
a meret es hordozhatosag miatt gondoltam, hogy acsok hasznaljak. vagyis asztalra teheto, meg ha van is lemezbol hajlitott laba, de konnyen befer kocsiba, nem ugy mint azok a 260asok, amiket nem lehet asztalra tenni, mert ok maguk asz asztal.
nem tudom hol lehet kest eleztetni, de arra gondoltam, hogy ha ott ahol lakom nem lehet, akkor ketszeri csomagkuldessel mar majdnem annyi, mint egy eldobhato kes. egyebkent ha jol latom, az uj metabohoz is lehet elezhetot venni, tehat ez nem annyira szempont.
pont azert szimpatikusabb az EB, amit irsz. meg nem volt annyira "gyartasra" optimalizalva a gep. a felhasznalas karara..
par honapja sokat irogattam itt, azert nem akartam farasztani a topikot a reszletekkel. szoval egyelore epulet asztalos munkakat csinalok inkabb: kisebb pontossag, nagyobb meretek, mennyisegek. de addig mar eljutottam fejben, hogy olyan gepet nem tudok venni, amivel a tervezett 30-40nm tolgy deszkat konnyeden legyalulom, ezert arra majd keresek valakit, akinek van nagy gepe. most inkabb a kisebb munkakra kellene: hullamos deszka egyengetes, mindenfele vastagolas, stb..
"akik eloszeretettel gyalulnak elszivas nelkul, majd elmeselik hogy is megy ez a gyakorlatban"
Úgy kezdődik, hogy előveszed a No 7-est. :P Leegyengeted a munkadarabodat, majd a No 4-essel lesimítod. Meghúzod a vastagsági jelölést, és a másik oldalon szintén a hetessel kezdesz. :D
Az az EB ahol oldalt van a motor az mar tenyleg regi, azt el kell engedni, a tobbi meg pont ugy nez ki mint a metabo, csak mas szinu zolddel van lefestve. En azt latom szep lassan olcsositja el a metabo a konstrukciot.
Mert en ugy tudtam, hogy a nagy kezigyaluk az acs gyaluk.
260-asbol nem csak a metabo szeru kiepitesek vannak, hanem annal komolyabbak is (meg persze silanyabbak is).
Nekem volt EB-m semmi acsmunkat nem csinaltam vele, amit az asztala megegnged addig nagyon gyorsan lehet vele haladni, a hosszu lecekkel mar trukkosebb, meg pazarlobb.
Keselezes nem tudom honnan van azaz infod, hogy neked kell elezni?
kb. 2-3eft-ert megelezik a kespart, de ha akarsz persze vegyel eldobhato keseket...
Egy nagyobb gerendat tuti nem tennek ra ezekre a gyalukra, nem arra talaltak ki oket.
Igazabol a regebbi gepeknel nem voltak kigrammola a dolgok strapabirobbak, de regebbiek ki tudja mennyit es hogy hasznaltak oket.
Amit nem tudunk, hogy mit is akarsz gyalulni, es mit is akarsz kesziteni, igy marha nehez segiteni.
Muszáj elszívni és csak normál elszívó bírja. Én anno próbáltam porszívóval (ciklonnal), de kB esélytelen. Előtte dewalt dw733 meg egy home made átalakítóval simán elszívható, igaz annak az is jó, ha semmi sincs rajta, egy kupacba kiköp mindent, de az csak vastagoló
Az aszinkron motorokat hívják újabban indukciósnak. Ezek közül is a rövidrezárt forgórészűeket (kalickás) szokták kisgépekben használni. Teljesen igazad van abban, hogy minden elektromos motor így, vagy úgy a mágneses indukció elvén alapul. Az Elekta Becum is ilyennel van szerelve. Régebbi változatoknál a motor kifelé áll ami nem előny. A későbbi változatoknál és a Metabonál már a motor a gép alatt van.
"a metabo-rol azt mondjak, hogy "indulcios" motor es hogy csendes. az indukciost nem teljesen ertem, hiszen minden motor indukcios. de valamit boztos tud az uj motor es ez talan nem volt az EB-n."
Maradjunk annyiban, hogy nem szénkefés, és nem brushless mert az egyenáramú. Innentől már csak egy marad ami elérhető árban van és nem a NASA használja.
a metabo-rol azt mondjak, hogy "indulcios" motor es hogy csendes. az indukciost nem teljesen ertem, hiszen minden motor indukcios. de valamit boztos tud az uj motor es ez talan nem volt az EB-n.
meg kell neznem eggy csomo videot, hatha kiderul
es meg annyit ir az egyik kommentelo a metobrol, hogy elszivas nelkul nem hasznalhato, ami nekem nem olyan jo, mert szabadban dolgozom elszivom nincs es nem is akartam venni egyelore.
sziasztok, par honapja kerdezgettem gyalukrol. azota sem vettem, de legalabb kikristalyosodott, hogy milyet vegyek. ejtettem a kisipari kategoriat a biztonsag es a hordozhatosag miatt. a nagy munkakat sem akarom mar ezzel csinalni, igy valamilyen acs gyalu kategoriat keresek, pl. mint a 260-asok.
dolgozott mar valaki elektra beckummal? erdemes EB HC260-ban gondolkozni, kozel 300ert, amikor uj metabo van 320ert? zulott annyit a metabo hogy a 20 eves klon jobb mint az uj? nekem tetszene az EB, de ennyi penzert azert nem tudom...ujra elezheto kesei vannak, gondolom a metabonak eldobhato. de ez se biztos hogy elony valaki szamara, aki nem tudja maga megelezni a kest.
Viszont centis darabokat már sokkal könnyebb vágni, utána meg mindkét oldaláról le kell gyalulni 2,5mm-t. :)
Mondjuk ezt én bátran eltolnám úgy, hogy a steller 5mm-re van a laptól, nem okozna gondot. Viszont fontos, hogy sík legyen az anyag, és egyenes, különben ronda lesz a vágás. Hosszú anyagnál amúgyis macera lenne folyton állítgatni a stellert.
Kell hozzá egy tolófa, amit nem sajnál az ember, ha végigvágja a fűrész.
"A palló általában 10 cm-nél szélesebb és 2,5 cm-nél vastagabb fűrészáru. "
Itt már bukik a palló téma. De ha így is van, ahogy írod, akkor egy 20 cm-es darab is igazzá teszi, ami 4-szerese a szélességnek, tahát sokkal hosszabb :))))
Ha belegondolok, hogy egy hanyattfordított kézi körfűrészen vágtam 3mm-es léceket a lépcsőmhöz... Colos deszkákból, 5 centi széleseket. Ja, és nem nullás garattal.
Felteszel a lap stellerrel ellentétes oldalára a hasadhoz egy ütközőt 5mm-re. Nekitolod a munkadarabot a stellerrel együtt, steller rögzít, vágás végigtol. 5mm szelet szabadon leesik a lapról. Elölről. Így csak az utolsó szelet az, aminél közel van a lap a stellerhez, ha nem gond akkor egyszerűen azt már hulladéknak minősíted és kész.
Illetve van egy "tolófám", aminek a végén van egy kis bütyök. Maga a tolófa egy szép egyenes és hosszú léc, ami mellékesen arra is jó, hogy görbe anyagra is lehet egyeneset vágni.
Ezzel biztonságban el tudom tolni a vágott anyagot a lap mellett, és nem kell a stellert állítgatni.
Az a kihajtogatós távtartó nem szükséges, felszorítasz valami deszkát, és elég csak egy lécet még berakni, amit vágáskor kiveszel. Arra figyelj, a levágott darab ne tudjon belecsúszni a lap mellett a torokba.
Lehetni szabad, és szabadni is lehet, csak az 5mm elég sovány a steller és a fűrészlap között. Ennél vékonyabb tolófával kell majd tolnod az 5 mm-es léceket. Van sok youtube video, hogy kell ezt balesetmentesen megoldani.
Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy le kéne vágnom egy csomó egyforma lécet (5 mm) egy pallóból (5 x 15) egy DeWalt 2485-ös asztali körfűrésszel. Lehet fordítva gondolkodni, hogy beállítom a kőrfűrészt fix 5 mm-re és kvázi a "hulladék" oldalon lesz a maradék palló ami a baloldalon "leesik". Aztán jön a következő, amíg el nem fogy a palló...
Engem érdekelne, hogyan fúrtok párhuzamos furatot egy léc bütüjébe. Pl egy 6x4cm-es léc végébe két 8mm-es lyukat csapoláshoz. Ennél az asztali fúrót értelemszerűen nem lehet használni. Viszont a csapolásnál elég fontos lenne, hogy a furat párhuzamos legyen, különben az illesztés ferde lesz.
Az enyém is csak egy polc, egy összecsukható munkapad a garázs előtt, meg a kocsibejáró betonja. :) Nemrég bővítettem egy összecsukható bankettasztallal, hogy ne a földre kelljen pakolni, mert a fűrész/maró/gyalu rezgésétől a munkapadról folyton lepotyogott minden.
Először rendes körfűrészt kéne vennem (ami sajnos megint a DeWalt), mert a mostanival sok mindent szenvedés megoldani. A marót kétszer vettem elő az idén, úgyhogy még sokat kell gondolkoznom rajta. :)
Gyakorlattal lehet egyenesen fúrni, de ha egy-egy nem sikerül teljesen merőlegesre sincs akkora gond. Nem kell túllihegni sem a dolgokat :) Sztem erre gondolt
Nekem van egy szinte nullkilométeres Makitám (pont olyan, mint a linken). Kétszer használtam eddig, összesen talán fél órát. Ha érdekel, esetleg egyezkedhetünk.
Főleg, hogy a dewalthoz van 2 párhuzamvezetőd is, ami egyszerre is használható (én korábban dominózáshoz használtam is így, evvel halál pontosan ugyanoda kerültek a likak), ráadásul olyan hosszú rudak járnak hozzá, hogy teljesértékű marónak is használható miatta.
Makitához képest mélyebbre is tud menni, sokkal jobb a felsőmaró bölcsője, nem feszíteni kell le, hogy úgy maradjon, hanem ellentétesen működik, amikor lenyomod lazít és magától feszül be.
Volt makitám, fórumtárs használja azóta is, jó gép, de dewalt más liga. Egyet nem szeretek a dewaltban, vastag, nekem meg kicsi a kezem (M-es kesztyű kell :D), ezért egy kézzel kényelmetlenebb, mint makita, de mást nem tudok felróni neki.
Kinek mi és tény, Dewalt ára ahogy nézem szépen elmászott :)
Ha érdekel valakit szóljon, árban még nem gondolkodtam. Nekem felesleges, mindent megoldok a dewalttal, kényelmesebb, ez normál nagy maró és nekem felesleges. Egyengetni is a kicsivel szoktam, nem evvel :D
Egy akkus gépnél télleg lehet felesleges, de egy falfúrónál én megköszöntem volna. Sokszor kell olyan helyzetben dolgozni, hogy jó lett volna egy ellenőrzéshez, vajon vízszintben - azaz a falra kábé merőlegesen - fúrok,vagy atomcsámpás lesz a lik.
Más. A Mafell egy ideje vízmértékeket tesz a fúróira, ami baromi jól jön néha. Tud valaki más márkáról, ami szintén csinál ilyet, de nem kerül egy vagyonba? (A nyakra csavarozható vízmértékeket ismerem, de a legtöbb kompakt fúrónak nincs már nyaka.)
Igen van térdfal. Szóval a konkrét igény úgy nézett ki, hogy 90 cm mély legyen. Legyen az alsó rész olyan, ami akasztós és mivel 90 cm mély ezért 60 cm után legyenek polcok a ruhák mögött. Kb 1m a térdfal.és az akasztós felett is legyen polc úgy hogy mögötte már ferde a tető. Előről csak ajtók látszanak
Az én véleményem az, hogy elő kell venni a centit. És majd kiadja, hogy mit szabad és mit nem. Infók nélkül, képek, és méretezett rajzok nélkül.... mit vársz tőlünk?
ok a lépcsős hátú megoldás csak kíváncsi voltam van e olyan megoldás, ahol a szekrény parapet magasságig teljes értékű majd onnan feldén el van vágvan nagyjából párhuzamosan a ferde fallal. Ha lenne ilyen, akkor a hátfal részére lennék kíváncsi.
annyi infó ehhez még, hogy lesz olyan bútor ami háttal megy rá a félig ferde félig egyenes (parapet) falnak és lesz olyan bútor is, ami az oldalával közelíti a ferde+parapet falat.
Azt nem írtam, hogy 1méteres a parapetfal szóval majd 30-40 %-a a falnak teljes értékű. Ha annyira elhúznám a bútort annyira, hogy teljes értékű szekrényt tudjuk használni úgy az elég nagy veszteség lenne és ez egy olyan ház ahol minden hely számít :)
Nekem is sátortetős a házam. Jó lenne látni a helyszínt, mert egy padlástéri szobában nem igazán látni olyat, hogy a padló és a ferde plafon összeér, szokott lenni egy térdfal is.
Nálam az egyik oldalon ez 90 centi, a másik oldalon 180 (ez mögött azért még ki van használva a hely. Szóval az első kérdés, hogy milyen magasságtól kell lecsapni a szekrényt. De az is lehet, hogy nem is kellene foglalkozni a hátuljával, csinálni akkora szekrényt, ami befér, de olyan ajtókat rakni rá, ami pont olyan magas, hogy felér a ferde plafonig. A keletkező felsőrésznél meg el lehet tüntetni a takaríthatatlan sarkot, egy 15-20 centi magas hátfallal.
Pedig ez most szokásoshoz képest tényleg rövid volt :D Nem is értem. Kell fiókot csinálni, jó nagyot, majd a fiókba még egyet, ha kevés az egy :D Zsineggel bajlódni, eh
De nem jutunk el a trapézmenetig, pedig már hiányzott...
"másfél-két méter mélyen lenne a falnál - ott hogyan fér hozzá az ember a dolgaihoz"
Mondjuk készít 1-2 könnyű ládát amire kis görgőket és zsinórt szerel. Belerakja a ritkán használt cuccait a ládába és (egy söprűnyéllel) betolja a falig, majd mikor kell a ládákból valami akkor a zsinórral egyszerűen kihúzza. Ennyi... :-)
Érdekes olvasni az elméleti hozzászólásokat. Nekem van gyakorlati, mert ilyenem van. Eredetileg szekrény volt, ajtókkal, kb 1m magas. Nem volt hátfala, középen volt egy polca. Aztán újjáépítettem, a formáját megtartva, de most csak polc, ajtók nélkül.
Alul valóban nagyon mély, oda két sorban pakolok, belülre a ritkán használt cuccokat, dobozban. Persze le kell görnyedni a kivételhez. De végül is hülyeség lenne egy ekkora térfogatot nem kihasználni tárolásra - másra úgysem lehet.
Ez házfüggő is és nem mindig teljes magasságban csapott a tető, pl nálunk sem.
Gyak 1.5 méter magasságig normális a fal, efelett ferde, így megoldható, hogy ne másfél méter mély legyen a szekrény, hanem pl 60, ami még mindig sok, de csak jobb a helyzet :D
Ha nekem kéne tuti nekimennék szögmásolóval és nagyon alaposan kimérném mit hogy merre meddig lehet csinálni. Tökéletes sose lesz, de törekednék rá.
Vagy a régi megoldás, gipszkarton. Evvel megcsinálni az oldalát és kész. De ez mind helyfüggő mi mit enged és hogy fog kinézni a végén. Kartonnal szobán belüli gardróbot pl simán lehet csinálni, hagyományos szekrény hülyén nézne ki.
Ha mindenképpen a tetővel párhuzamos tároló kell, akkor esetleg csinálhatsz a tető aljába lambériából egy álfalat, és ajtókat teszel rá. De egy ilyen tárolórekesz csak korlátozottan használható, mert mindig le kell térdelned hozzá.
Ilyenkor a bútort a falhoz tolják, és az oldalával játszanak. Életemben nem láttam olyan beépített szekrényt, amit a tetőhöz toltak volna, és ferde hátfala lett volna.
sosem csináltam sátortetős házhoz bútort így kérdezném, hogy hogyan oldjátok meg ha ilyen van. Lesz olyan bútor aminek a hátulsó részén lesz lecsapva a felső része a bútordarabnak (fontos, hogy egy elemből kellene megoldani az adott darabot) és lesz olyan ahol oldalról érkezik meg a lecsapott tető. Kérdés, hogy hogyan oldjuk meg itt a kötéseket. Ha hátul lesz lecsapva a bútordarab akkor a hátlappal kell trükközni?
Még 90 előtt csináltam magamnak nyilászárókat vörösfenyőből. Nagyon- nagyon válogatott, sűrű , pihentetett, egyenes anyagból . Ennek ellenére hajlamos volt tekeredni, az erkélyajtót soha nem tudtam beállítani, pedig azok a vasalatok nagyobb tűrést engedtek. Az is igaz, hogy a konyha ablaka 2 évet ázott kezeletlenül, nem lett baja, és nem is vetemedett el.
Nem, az egy gyantás rész, nem tapad meg rajta semmi. Maga a fa test is át van itatódva. A tetején lévőt hiába pucolod le - alulról kap utánpótlást. Hamar kipereg kitörik belőle a ragasztó, a műgyanta.
Az ajtókeretnek van terheletlen része is. Sajna be volt fóliázva kettesével, és nem lehetett bontani. Ezt dobta a gép. Ezzel kell dolgozni. Örülök, hogy egyáltalán kaptam valahol vörös fenyőt.
Én valahol a sima rétegelt lemez és a profi lift közötti megoldást keresnék, félúton. Pl. rétegelt lemez asztal, de valami maróspecifikus betéttel. Majd megrágom, nem sürgős.
Igen, ehhez tényleg felesleges egy maró árát beruházni. Akkor ott van Kofic módszere.
Egyszer csináltam egy tesztvideót (csak a csatornámra sosem töltöttem fel, úgy tűnik), hogy ilyen "hirtelen" maróasztalt mennyi idő alatt hozok össze, ~19 perc volt. Egy Bosch POF 1200-at fogattam fel egy 18-as csúszásmentes rétegelt lemezre. Perdsze semmi extra magasságállítás, a gyári, alulról. Asszem fúrtam egy 35-ös forstnerrel egy likat, mondván attól nagyobb átmérőjű marófejet úgyse fognék be. Aztán a műanyag talppal megfúrtam a 4 rögzítő csavarfejet, süllyesztettemn a felső rész felől, és kb ennyi. Vezetőt meg szorítóval, egy egyenes léccel oldottam meg.
Persze minél vastagabb az asztallap, annál:
- merevebb, de ...
- annál többet veszítesz a hasznos max. marómagasságból.
Ehhez mérten érdemes pl alulról besüllyeszteni a marót, és úgy felfogatni. Egy ilyen kis marónál a 10-12mm-nél több "húst", amire ténylegesen felfogatod már indokolatlannak tartanék.
Lady fantasy: "(aprópopó! miért adtad el?)" - így hozta az élet meg a szükség ... nem volt vele semmi bajom, amikor kellett jól szolgált.
Makita DRT50, szóval eleve nem egy erőmű. Főleg kisebb igazításokhoz használnám, pl. ha egy lécből egy adott szélesség kell, és az a méret készen nem kapható. Ezért egy kicsit overkillnek érzem a liftet.
én is a nagy tritont épitettem be műanyag lapba. A maró súly alatt a lap kicsit lehajlott, apróbb alkatrészek marása így nem a legjobb. Nehéz marót csak masszív fém lapra szerelnék.
A masszív lift nem feltétlenül a gerenda ellenében kell. Hanem hogy pontosan emeljen, az is maradjon, OTT is maradjon ahova beállítod, stb.
Nekem anno a nagy Triton (TRA 001)volt, azt - kis túlzással - eleve asztalba építésre tervezték, felülről is állítható emeléssel. Ahhoz én csak egy ilyen lapot vettem, a Tritonhoz előfúrtat:
A nyílászáró elhelyezése adott, mert ablakot nem akarok cserélni (az állapota sem rossz): inkább a külső falsíkhoz közelít, kb. 13-14 cm-re van tőle (lehet, hogy akkor már ez is egy felújítás eredménye?). A spalettát még nem tudom hogy lesz-e, kell-e, azonban a bélelést mielőbb meg akarnám csinálni (többek között azért, hogy szúnyoghálót fel tudjak tenni), ehhez kellett egy kis tanácsadás.
Az IGM is cseh cég, de saját tapasztalat szerint elég megbízhatóak (nekem pl simán kicseréltek egy szalagfűrészt úgy, hogy ők intézték a szállítást és nekem nem került plusz pénzbe)
A Kamody.hu egy Csehországban bejegyzett cég leányvállalata. Székhelye Bp.2.ker Bem J. Utca 9. Itt egy úgynevezett székhelyszolgáltató működik. Személyes ügyintézés nincs. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem megbízhatóak, de mivel fizikai kapcsolatba nem lehet velük kerülni,macerás lehet egy reklamáció. Más áruval kapcsolatban már jártam meg
cseh céggel, ezért nem rendelek sem cseh, sem szlovák webáruháztól.
Nem biztos, hogy teljesen értem mit szeretnél, de a sautershop-nál kapni mindenféle maróasztalt és kiegészítőket. Elképesztően jó minőség, bártan ajánlom (cserébe nem olcsó)
"Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy a termékre nem vonatkozik magyarországi szerviz garancia, illetve a terméket regisztrálni sem lehet a 3 éves kiterjesztett garanciára. Meghibásodás esetén kérjük keressen minket bizalommal, futárszolgálattal biztosítjuk a szervizbe szállítást és javítás után a visszaszállítást is."
Nem tudjuk milyen marója van, nekem úgy tűnik külön talpak vannak hozzá (említett plusz talpat), az pedig lehet olyan mint az enyém is hogy eleve nincs rugó, mert nem süllyesztőmaró, hanem beépített liftes. Vagy a kis makik is, meg a dewalt csavarosa stb.... A liftesbe amúgy is csak külön motortesteset lehet beletenni.
Én most már mindenképpen lifteset vennék, elég nagy szenvedés fejjel lefelé álló marónál a milliméter pontos beállítás az erős rugóval küszködve. Sajnos eladtam az autót és így odalett az emelő is, amit eddig használtam. Előbb-utóbb lehet, hogy vennem kell egy Makitát és ahhoz a kínaiak gyártanak liftet.
Ha marógép insertet szeretnél akkor lehet kapni drágán neves alumíniumot, sokkal olcsóbban kínai alumíniumot, és végső esetben akril lemezt. Mindegyiket már eleve adott marógéphez fúrva. Vagy még olcsóbban olyat amit a csavarjaihoz te fúrod meg.
Ötletes. Gondolom ha meg kell vezetni a munkadarabot, felszorítózol egy fadarabot "sínnek".
Valami olyasmi kit lenne jó, amit a többiek linkeltek, csak az körfűrészhez van. Lehet, hogy veszek egy második marókosarat, hogy könnyen lehessen cserélgetni a marót, aztán nézek hozzá valamilyen MDF vagy rétegelt lemez kitet.
Én a marót felcsavarozom egy rétegelt lemezre, ezt pillanatszorítóval felfogom 2 bakra - működik. A többiek emlékeim szerint picivel komolyabban veszik.
Én a helyedben megfordítanám a kérdést. Milyen homlokzatot szeretnél nézni, mi illik oda?
Felénk a régi vályogházakon közel a belső falsíkra tették a nyilászárókat. Ebből adódóan ha volt külső spaletta azt max. a falbélésbe tudták kinyitni. Jellemzően akkor kerültek külső falsíkra az ablakok amikor már a pallótokra kifelé is vasaltak szárnyakat. Itt maga a borítás adta meg a falcot, a külső szárnyak rányiltak a falra az ablakszárnyak fölé meg egy vízvető került. Ezek is szinte kivétel nélkül középen osztott kivitelben készültek.
Eredendően külső falsíkra csak a terménybedobókat tették és ezek mindig kifelé nyiltak.
Néha látni egy- egy elhibázott felújítást, amikor ezeken az arányokon, osztásokon vagy üvegfelületek nagyságán változtatnak, hullámos vagy tulipános borításokat tesznek fel. Azonnal kilóg a lóláb, olyan műparaszt íze lesz az egésznek, borul az egynsúly, kiherélik az épületet.
Köszönöm, elsőre nem fogtam a választ. Ha jól látom, a vasalatot általában a homlokzati keretre szokták tenni, így akkor a 20-22 mm-es deszkában gondolkodom.
Válaszoltam erre. Az elsődleges szempont, hogy a későbbiekben hova akarsz majd vasalni? Ha egy homlokzati keretre akkor elég a 20-22mm es anyagból dolgozni, ha a max. falsíkig tartó bélésre akkor 42-45 mm.
A 20-22mm az deszkából nyerhető ki. A 42-45mm pallóból. A 25-28mm az egy kevésbé járatos méretből, 32mm anyagból. Ez szinte csak szélezetlen formában létezik és korlátozott a kínálat.
És ugye a spaletta az nem zsalu! Sokan keverik, egészen més a szerkezet és a súly.
Köszönöm a válaszod. Egyelőre még nem akarok spalettát felszerelni, csak a lehetőségét teremteném meg. A cél most csak a külső bélelés/káva felszerelése falsíkig, azaz falsíkra (homlokzatra) a díszkeret már nem menne fel. A kérdésem, hogy az alsó-felső, illetve a két oldalsó kávát milyen vastag deszkából szokták csinálni 20/25/30/... mm?
Az alsó káva (~könyöklő) lejtését köszönöm, valahogy így terveztem én is, hogy ne csurogjon vissza, vagy álljon meg az esővíz.
Ezeknél prózaibb oka van. Ez a fajta a négy "sarkán" menetes orsóval vastagolóasztal mozgatás a barkács szektorban ezzel jár. Nem kellően merev az asztal és a nyomógörgők nyomása meghajlítja, illetve maga a váz is deformálódhat. Amíg mindkét görgő nyomja, a hajlás állandó, de amikor a behúzó alól kifut a deszka, felére csökken az asztalt terhelő erő és részben visszaegyenesedik. Ez a végek előtti lépcső. Ha folyamatosan eteted, akkor folyamatosan nyom minkét görgő, egyenletes a behajlás.
Ipari gépeknél drabálisan merevre készítik a vázat/asztalt, de ott is probléma ez, mégha sokkal kevésbé. Ezért szokás középen egyetlen nagy átmérőjű oszloppal mozgatni a vastagolóasztalt ezeknél a gépeknél.
Csak falsíkra akarod nyitni a spalettákat, vagy falsíkra kifordulhat egy keret és arra akarod vasalni a spalettákat?
1. megoldás pallóból. az alsó csapdarabot illik ferdére megmunkálni, hogy adott esetben kifele folyjon a víz. De még akkor is a vályogra menne a víz, ezt a falsík elé kellene vezetni, mert csapóeső esetén a spalettákról minden víz oda fog folyni.
2. esetben lehet deszkából is, de ez a megoldás nagyban megváltoztatja a homlokzat arculatát.
Én sose számítok rá, hogy nem csinálja, így nincs meglepetés.
Egymás után tolva nincs gond, de jól beállítva az etető és kimenő oldal esetén sincs. Csak ugye függ a gép vízszintjétől és stabil lábaktól is, na az nekem kb sehol sincs, ez lehet nálam a probléma alapja. Beton nekem garázsban még mindig, mint Duna viharban és nem is foglalkozom vele sokat, alig jutok mostanában le, örülök, hogy a medence fölé az árnyékoló kész van, pedig az tényleg nem volt nagy munka :D
Nekem azért jutott eszembe, mert pont itt a fórumon mutatta valaki, hogy gyúródeszkát csinált, és a tábla két végére merőlegesen volt még két léc, amik csak középen voltak fixek, a széle felé már ovális lyukak voltak, hogy tudjon mozogni. Persze ott sokkal nagyobb nedvességmozgás lép fel a fában, illetve a merőleges szálirányok is számítanak.
Arra akartam kilyukadni, hogy közel sem mozog annyit a fa, mint azt sokan hiszik (illetve inkább a nagy felületek mozognak, pl. a parkettát senki nem teszi koppra a falnak). Biztos vannak rossz kombinációk, amikor rosszul jön ki a lépés és emiatt megreped, de ha a többféle fa használata szükségszerűen problémához vezetne, a bolygó összes intarziája szétesett volna már.
Vályogház ablakához szeretnék kívülre fából (borovi fenyő) kávát készíteni úgy, hogy később esetleg spalettát is lehessen rá szerelni. Abban kérnék segítséget, hogy milyen vastag deszkából szokták, illetve célszerű csinálni? A káva szélessége kb. 13-14 cm.
Nem tudom. Én néztem több fórumon vevort és ingadozik nagyon a vélemény, dewaltnál ez fix.
Tud beleharapni, de ezt hc260 hajlamosabban tette, amúgy meg számolok vele és az lehulló lesz, ha olyan a termék és megy gyújtósnak xd ha meg egymás után tolom gyaluláskor nincs gond vele.
Segítséget szeretnék kérni. Valaki tudja esetleg, hogy az IZ5701A típusú szovjet gyalugéphez milyen méretű ékszíj szükséges? A gép 75mm-es, 600 W-os, szép kék a régi időkből. Köszönöm előre is!
Sose láttam ilyen rögzítést. A klasszik parasztbútorok túllógó tetejét is csak simán körbetiplizik alulról. Annyit azért nem mozog, hogy bármit megrepesszen, vagy felpúposodjon. Persze biztos vannak extrém esetek.
Azért a páratartalomtól másképp tudnak mozogni. Ha nagyobb felület a teteje, középen fixen szokták rögzíteni, a szélén meg úgy, hogy tudjon mocorogni, főleg, hogy a szálirányok merőlegesen lesznek, erre pont a gyúródeszka jó példa. De ez függhet a felületkezeléstől is.
Szemelyszerint nagyon fontosnak tartom, hogy megorizzuk a tudast, hogy mikeppen lehet ugyanazt elvegezni kezzel, mint gepekkel (ha lehet).
Ugyanakkor a legtobbunk nem szeretne igy dolgozni szerintem, nem termelekeny es ez nem csak azert baj, mert nagyon draga, hanem mert rabolja az idot. Nem azt mondom, hogy nagyuzemben csinaljunk mindent, hanem azt, ha vannak gepek, akkor tobb a szabadido is (most itt elengedem azt a kozgazdasagi tenyt, hogy a gepek arat es uzemelteteset ki kell termelni).
Nem arra szulettunk, hogy egesznap dolgozzunk, mint az allat, de sajnos igy alakult/alakitottuk es ezt tesszuk. Nade majd az AI felforgat mindent es igy vagy ugy, de ujra kell gombolnunk a kapatot, mindannyiunknak (persze, ha nem fuccsol be az uj AI felfutas valamiert, meg van az esely erre is).
Én 5x15-ös fenyő pallóból ragasztottam, lambériadarabok voltak benne idegen csapnak. Az élére 3x5 akáclécet ragasztottam csapolással kopás ellen. Hibátlan, bírja.
Pont ezek jutottak eszembe róla nekem is, és még a sorrend is stimmelt.
Elsőre apámék jutottak eszembe. Volt itt a környékbeli utcákból egy fantasztikus négyes, akik kábé mindent és bármit meg tudtak csinálni. Apám, az óvónőm férje, és annak két szomszédja. Építkezés, famunkák, fémmunkák, földmunkák: pont ilyen módon, mint ezek. Mindenki arra kanyarodott mindenféle felesleges beszéd nélkül, ahová kellett. Rengeteg mindent csináltak/tunk így együtt,mert persze a fiakat is maguk mellé parancsolták mire elbírtunk valami szerszámot.
Az is feltűnik a filmen, hogy mennyire sváb. Nem kell festék, mert jó lesz a kormos víz a kicsapózsinórnak. Apu is sváb volt, az igazán mélyéről, neki is voltak ilyen dolgai. Otthonról hozhatta.
Új vagyok a fórumon. Egy régi fagerendás ház hagyományos padlására vezető lépcsőt szeretnék készíteni. Szinteltolás miatt csak 237 cm az áthidalandó magasság, 13 fokkal egy U alakú helyen megoldható. Minden lépcsőfok húzott. Az U alakot részben falak határolják, ott a falra tudom rögzíteni a lépcsőpofákat (a lépcsőfokokat tartó oldalsó alátámasztások sorozata). Van viszont egy rész, ahol a (15x17) gerendáról lelógatott kötényfalra kellene szerelnem a lépcsőpofát, ráadásul az U belsejében. A lakótéren kívüli (fűtetlen helyiségből induló és fűtetlen padlásra érkező), nem dekoratív, de biztonságos és tartós lépcsőt szeretnék. Miből készítsem el a kötényfalat, amely lapirányban, függőlegesen húzott lesz? Konkrétan egy 96 cm széles, hosszabbik függőleges oldalán 180 cm mélységbe nyúló lap kellene, amelyre rá tudom szerelni a 8 lépcsőfok rövidebb oldalát tartó lépcsőpofát . 40-es OSB lemezre gondoltam, mert tömör fából nehéz összerakni egy 96x180 cm-es lemezt, amely lapirányú húzást bír. Mi a véleményetek, ötletetek, javaslatotok? És hogyan rögzítsem a gerendához a kötényfalat? És a lépcsőfokokat miből készítsem el? A lépcső szélessége 90 cm, a leghosszabb húzott lépcsőfok él 124 cm. Azokat is 40-es OSB-ből, esetleg a lépcsőél legyen 4x4 cm-es natur fa minden lépcsőfoknál? Zárt, tehát rugdosóval ellátott lépcsőfokok lesznek, amely rugdosók egyúttal alátámasztják a következő lépcsőfok élét. Előre köszönöm segítségeteket!
bocs a fotó lemaradt
