Keresés

Részletes keresés

GPF Creative Commons License 1999.09.14 0 0 133
Köszi Chaotic System! Nekem lejött, tanulmányozom.

Mondanál pár szót arról, hogyan rendezted, úgy hogy a dupla mássalhangzók jók legyenek?

Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.13 0 0 132
Kedves ë-zők és Rumci!
Írod:
Más – szintén alátámasztható – vélemény szerint a budapesti/köznyelvi beszélők nagy többsége is megkülönbözteti a kétféle e-t, csak nagyon kicsi, mintegy egyharmad foknyi nyelválláseltéréssel, s ezt nehéz meghallani.
Nekem van egy olyan érzésem, hogy a magánhangzók színe nagymértékben függ a környező hangoktól. Ennek megfelelően (erre tanulmányaimból is rémlenek oszcilloszkópos emlékek) tulajdonképpen minden magánhangzónak meglehetősen széles ejtési spektruma van, és a betűhöz rendelt hangalak valamiféle átlagot képvisel. Ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy nem az ejtett hang tényleges színe a fontos, hanem a hangátlagoknak az a távolsága, diszkrét osztása, amelynek jelentésmegkülönböztető szerepe van.
A ë ejtésével kapcsolatban szerintem a következő két kérdés a legérdekesebb:
1. Van-e az ë-nek jelentésmegkülönböztető szerepe. Mészáros András az emlegetett ë-ző szótárában nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, illetve egy helyütt utal arra, hogy Kalmár György 18. sz.-i szerző „felhívta a figyelmet a hang fontos jelentésmegkülönböztető szerepére.” A probléma nem egyszerű, hiszen a nem és a nëm jelentését nem szoktuk összekeverni (na melyik, melyik?), de máshol és máskor is megbirkózunk a homonimákkal.
2. M.A. említi, hogy a nyíltabbá válás a magyar nyelv egyik megfigyelhető változási iránya a nyíltabbá válás. Ugyancsak az ő utalásából tudható, hogy ez nem mai keletű jelenség. (Érdekes dolog egy ilyen jelenséget tetten érni, hiszen a nyelv változásait csak utólag szoktuk észrevenni.) Magamon megfigyelhetem, hogy bár tudom ejteni, mert annak idején megtanultam, hogyan lehet a beszédszerveket tudatosan beállítani, mégsem ejtem, és belül nem hallom. Más ejti, hallja, de nem tud róla. Hogy is van ez?
Megjegyzés. M.A. idézi Elekfi Lászlót, aki egy csoportba sorolja az ë-zőket és az ő-zőket. Ezzel nekem az a problémám, hogy, amennyire tudom, az ő-zés sem egyforma az országban.
Kis Ádám
Tova Szilárd Creative Commons License 1999.09.12 0 0 131
Kedves Chaotic System!
1. Igen, gunzip, tar (valamint winzip) volt a fegyverem... majd letöltöm újra.
2. Nem, a nyomtatott anyaggal összevetettem, hogy ne keltsek vaklármát. Az elgépelések csak az elektronikus formában szerepelnek.
3. Köszönöm a szófaj-magyarázatot. Bogarászom majd. A könyv szerinti kódolás egyébként sokszor hátborzongató. Jékel tanár úr kezdő informatikus volt még akkortájt :)
Chaotic System Creative Commons License 1999.09.12 0 0 130
Melyik állományra gondolsz? gunzip-pel és tar-ral próbáltad kicsomagolni?

Kíváncsi lennék arra, hogy ezek az elgépelések a nyomtatott változatban is így szerepelnek-e.

A szófajokkal kapcsolatban:

Az A, B, C és D betűk a nyomtatott változat 10-es, 11-es, 22-es, és 33-as szófajkódjainak felelnek meg. Praktikus oka van ennek: így a szófaj 1 karakteren tárolható, és a 3 karakteres szófajkóddal leírható, hogy a "többszófajú" szó melyik kettő vagy három szófajhoz tartozik.

Pl. 6B2 = határozószó, mondatszó, főnév

Az M, N, P, Q-t nem tudom, de biztos rá lehet jönni.

Tova Szilárd Creative Commons License 1999.09.11 0 0 129
Kedves Chaotic System!
Elképzelhető, hogy a honlapodról letölthető TGZ-állomány sérült? (Vagy én vagyok ügyetlen?)

Ja, a DT.TXT-ben találtam néhány gépelési hibát:
ajtóvédű
hegykoszorű
hegykűp
hegymásző
hengermú
híradáytechnika
labdarízsa
kántorbőjt
keskens
kéményseprö
középsóly
közjőlét
krumplinúdli
lapárús
panasüláda
panasüol
panasüolkodik
példáügat
vértanu
vértanuhalál
vértanuság
zöldségárús

-------------------
a DT.TXT 4. "B" (szófaj) oszlopában szerepel néhány olyan szófaj-meghatározás, ami az eredeti anyag továbbdolgozása során kerülhetett be. Tudnál ezekről felvilágosítást, leírást adni?
Csak ha van kedved, mert egyébként majd kibogarászom...

000 43 agyondolgozza magát, ártja magát, behízelgi magát
001 14251 abajgat, abál, abárol, abbahagy, abbamarad, ablakoz, abonál,
002 30579 a, abaposztó, abbreviatúra, ablak, ablakbélés, ablakdeszka,
003 5911 abnormális, abnormis, abrakos, abroncsos, absztrakt, abszurd,
004 107 billió, egy-egy, egy-két, egyetlenegy, egyharmad, egynegyed,
005 274 abban, abbeli, abból, afféle, ahány, ahányadik, ahányféle, ahhoz,
006 1084 abszolúte, addig-addig, addiglan, afelől, agyba-főbe, ahajt,
007 10 agyon, egybe, félbe, helyre, ketté, közre, tönkre, újjá, végbe,
008 45 alól, dacára, ellen, előtt, felett, felé, felől, felől, fogva,
009 62 akárcsak, akárha, aminthogy, annálfogva, avagy, azaz, ámbár,
00A 119 a, adta-teremtette, aha, ahán, aj, ajaj, ajjaj, ajnye, á,
00B 147 aha, aló, ácsi, beli, bim-bam, bizisten, bizistók, bravó, bumm,
00C 1 egy,
00D 10 betéve, dugva, feltéve, fordítva, játszva, kivéve, lenni, lévén,
00K 25 ad, á, beli/, e/, é/, fajta/, felé/, félben/, féle/, forma/,
012 2 dicsértessék, nincs,
013 1 követel,
023 605 abesszin, adós, agrárszocialista, aknavető, alán, albán, albínó,
024 2 x, y,
025 1 holmi,
026 22 ákontó, átlag, átmenet, bemenet, cakompakk, extempore,
02A 2 bakfitty, bibi,
02B 16 coca, csípicsóka, hajsza, izé, mars, matt, passz, pász,
032 3701 ablakos, ablaktörlő, abszolút, absztinens, adagoló, adakozó,
034 3 rengeteg, számos, számtalan,
035 1 hájibáji,
036 121 aláíratlan, apriori, büntetlen, bűntelen, céltalan, csépeletlen,
03B 1 sajnos,
042 26 egyketted, harmad, harmad, harmincad, hatod, háromnegyed,
043 1 tömérdek,
046 1 egyszer,
04B 1 egy-kettő,
052 12 én, micsoda, minden, önmaga, önnön, ő, saját, semmi, senki,
056 26 addig, akként, akképpen, amarról, amiért, amilyen, annál, arra,
057 1 abba,
059 3 amennyiben, amire, mivel,
05C 1 a,
062 33 allegretto, allegro, andante, apropó, bizony-bizony, dettó,
063 17 alant, fentebb, frankó, hamar, haránt, hirtelen, kénytelen-kelletlen,
065 1 túlnan,
067 29 alább, be, bele, együtt, el, elő, előre, fenn, fönn, haza, hátra,
068 33 alatta, alája, alul, általa, átellenben, átellenében, belül,
069 22 akár, alig, amikor, amint, amíg, azután, ám, csak, előle, háthiszen,
06B 6 hátha, igazán, ímhol, ne, rajt, úgy,
086 5 alatt, hegyibe, hosszat, részére, számára,
087 1 által,
096 20 alighogy, azonban, bár, csakhogy, egyszersmind, ellenben,
09B 1 jóllehet,
0A2 16 abcúg, ah, alleluja, bruhaha, dínomdánom, éljen, hoppszasza,
0A3 1 paff,
0AB 2 hohó, ohó,
0B1 4 hoci, jöszte, tessen, tessék,
0B2 55 alászolgája, állj, ámen, berdó, bű, ciróka-maróka, csá, cselő,
0B3 1 kaput,
0B6 8 diktum-faktum, hagyján, igenis, persze, ugye, vaj, vajon,
0BA 3 né, nojszen, uccu,
0C5 1 az,
0D6 4 felváltva, töredezve, vontatva, zárva,
0M1 484 alányúlik, alkonyodik, amortizálódik, ágazik, barnállik,
0N1 169 agonizál, akaródzik, apad, avasodik, álmosít, áporodik, árad,
0P1 12 elfajzik, fejlik, ihlik, készt, magaslik, megvedlik, porlik,
0Q1 12 befurakodik, előrajzik, előrecsuklik, elsiklik, elviharzik,
123 1 muszáj,
132 1 agg,
136 1 tébláb,
1B2 2 uccse, úgysegéljen,
234 2 fél, tenger,
236 3 jelen, marha, szóló,
263 1 kölcsön,
268 1 átellen,
279 1 viszont,
321 1 szabad,
326 15 borzasztó, direkt, expressz, extra, feltétlen, gyámoltalan,
32B 1 sorakozó,
362 34 bruttó, egész, elég, érdemetlen, hajléktalan, haszontalan,
3A2 2 adta, szedtevette,
432 1 több,
435 1 egy,
436 1 töméntelen,
562 2 maga, mind,
563 1 tulajdon,
569 2 azért, ezért,
623 2 bizony, kontra,
632 8 gyalog, ingyen, közel, messze, pertu, távol, tessék-lássék,
672 1 rajta,
673 3 félre, tele, teli,
678 7 át, felül, keresztül, körül, szerte, túl, utána,
67B 3 fel, újra, vissza,
687 1 szembe,
692 2 ha, miként,
697 1 meg,
69B 2 hát, ugyan,
6B2 4 hogyne, nem, pláne, ripsz-ropsz,
867 2 alá, elé,
A12 1 vivát,
A23 2 hacacáré, hejehuja,
A32 2 teremtette, teringette,
B23 3 csálé, hipp-hopp, lics-locs,
B62 3 igen, istenuccse, tüled,
MP1 26 alapszik, alábbhagy, díszlik, érzik, hallszik, hírlik, ízlik,
MQ1 5 aktualizálódik, fehérlik, gyüremlik, kihallszik, türemlik,
NP1 3 bagzik, levitézlik, piroslik,
NQ1 15 eliramlik, elömlik, elporlik, felködlik, felmagzik, felötlik,

Chaotic System Creative Commons License 1999.09.11 0 0 128
Kedves GPF!

Szóvégre rendeztem a DT-t.
http://www.bke.hu/~chaos/dtrevtxt.zip

Apró bökkenő: az o és ö, ill. az u és ü is egyenértékű a rendezésben (Linuxon rendeztem perllel, nem teljes értékű a magyar nyelv támogatása.)

rumci Creative Commons License 1999.09.10 0 0 127
Kedves Kis Ádám!
1. Nem állítotam, hogy közöttünk vita lenne, sőt. Úgyhogy én sem érzékelem.
2. Vannak, akik beszélnek 3, sőt négy e-féléről is. Ők azonban beleveszik az é-t, valamint az nyílt e hosszú párját (ennek szokásos jelölése egy vízszintes vonal az e betűn (ez utóbbi csak néhány középpalóc faluban van meg; fonológiai megfelelőit azonban a í-ző, illetve a nyitódó és záródó diftongusokkal egyaránt bíró nyelvjárásokból lehet kimutatni) . Dubois azonban szerintem nem ezekre a hangokra, jelenségekre gondolt, hanem arra, hogy a magyar nyelvterületen három nyelvállásfokú e-féle létezik: ë, e és ä. Ez vitathatatlan, azonban fonológiailag irreleváns, minthogy – tudomásom szerint – nem létezik olyan nyelvjárás, amelyben mindhárom egyszerre, fonémaértékben előfordulna. Az utóbbi kitétel nagyon fontos, ugyanis az egyféle e-t használó nyelvjárásokban is ejtenek a beszélők sokféle e-t, csak mindenféle rendszer nélkül, összevissza. Olyan is előfordul, hogy egy-egy ilyen nyelvjárás továbbalakul, és például az a szabály alakul ki, hogy hangsúlyos helyzetben mindig e-t, hangsúlytalanban mindig ë-t ejtenek (hasonlóan az n ejtésének köznyelvi változatosságához). Más – szintén alátámasztható – vélemény szerint a budapesti/köznyelvi beszélők nagy többsége is megkülönbözteti a kétféle e-t, csak nagyon kicsi, mintegy egyharmad foknyi nyelválláseltéréssel, s ezt nehéz meghallani.
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.10 0 0 126
Kedves Rumci!
Úgy veszem észre, a nyelvjárások és a fonetika kérdésében felkészültebb vagy nálam. A magam részéről teljesen egyetértek azzal, amit írsz, sőt, nem is érzékelem, hogy közöttünk vita lenne. Megkérnélek azonban, reagál Dubois-nak arra a felvetésére, mely szerint 3 féle e is előfordulhat. Tudsz olyan nyelvjárást, ahol ilyesmi van?
Kis Ádám
rumci Creative Commons License 1999.09.10 0 0 125
Kedves Dubois és Kis Ádám!
Szerintem mindkettőtöknek igaza van. Ugyanis egy-egy nyelvjáráson belül tényleg megkülönböztethetünk (már amikor megülönböztethetünk) zárt ë-t és nyílt e-t, de ennek ejtésbeli megvalósulása elég széles palettán mozoghat. A köznyelvi e felel nagyjából meg a dunántúli ë-nek és a keleti országrész e-jánek is. Itt tehát már nem a funkciós e–ë szembenállás szerinti zártságról és nyíltságról van szó, hanem megvalósulási különbségről. Nyugat-Dunántúl: ämber, Somogy: ämbër, Délvidék: embör, Tisza-környék: embër, Budapest, Észak-Magyarország: ember. Értékét tekintve egyik sem alávalóbb a másiknál. Érdemes megfigyelni: egy északnyugat-dunántúli beszédében a zárt ë nyíltabb lehet egy keleti-magyarországi nyílt e-jénél is.
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.09 0 0 124
Kedves Dubois!
Ne haragudj de te valamit nagyon összekeversz. Azt, hogy a különböző nyelvjárásokban milyen hangok vannak, nem azonos a nyílt e és a zárt e kérdésével. A probléma, amelyről kétszáz éve vitatkoznak a magyar nyelvészek, nem 3-féle, hanem csak kétféle e-t érint. Éppen arról van szó, hogy a zárt ë nem nyelvjárási jelenség.
Az, hogy nem vagy nyelvész, szerintem abban mutatkozik meg, hogy kiszakítasz egy jelenséget a tudományos környezetéből, és - ne haragudj a bírálatért - túlzottan sokat adsz a megérzésedre. És a másik a minősítés: semmilyen nyelvjárást és nyelvváltozatot nem szabad minősíteni a használt beszédhangok alapján, a budapestit sem. Ugyanis ezeknek a spekulációknak semmi közük a nyelvhez, hanem másfajta, ideológiai-politikai gondolatokhoz próbálják felhasználni.
Egyébként szabad megtudnom, hogy a hivatkozott debreceni tanulmányokat miért helyezed előnybe Mészáros András munkájával szemben?
Kis Ádám
ZsB Creative Commons License 1999.09.09 0 0 122
Dubois!
"talán nem "logikai hiba" az a következtetés, hogy legalább három e lenne a magyarban: nyílt e, zárt e és budapesti e. Én nem így gondolom..."

A köznyelvben (és abban a nyelvjárásban, amiből az lett) egy db e van. Más nyelvjárásokban 2. A Jakab-cikk szóhasználata (a kogályival megegyezően) ezt a kettőt különbözteti meg: zárt (e) és nyílt (ë). Kodály - az e-tultengéses monótónia megszüntetése mellett - éppen a mentek-féle jelentésárnyalás miatt pártolta a zárt ë használatát.

Ha viszont azt a hangot, ami az álámér-viccben van (és amit - nem tudom, én se vagyok nyelvész - lehet, hogy tényleg az e-ë-é sornál nyíltabb e-nek tekinthetünk) nyílt e-nek nevezed, akkor meg kell különböztetned a 3 féle e-t (monnyuk nyilt-közép-zárt?). És ennek semmi köze ahhoz, hogy "Budapesten nincs zárt ë".

(Sajna költözés miatt nincs kéznél a Beszédhangok atlasza. Meg a Sárosi se, amiben "Az esett a hó, engem belepett" sort hozza az e-szegénységre elrettentő példának: az eredeti nyelvjárásban az e-k helyén 4 különböző hang van: e, ë, é, ö.)

Dubois Creative Commons License 1999.09.09 0 0 121
Kedves Kis Ádám!
"A példáid nagyjából pontosak. És az állításaid nagy része is. Csak ez nem:
.....
Ezt valószínűleg azért állítod, mert nem vagy nyelvész."

Igaz állítások kimondása szerintem nem csak a nyelvészek előjoga.
Cserébe felajánlom nekik, hogy időnként mondhatnak téves kijelentéseket is.
:)
Tapasztalaton szerint ezzel a lehetőséggel élnek is. :)

Példáimmal, melyeket kényszeredetten "nagyjából" pontosaknak ismersz el, megegyezik az alábbi "hardcore" nyelvészeti cikk szóhasználata. Ő is azt nevezi nyíltnak, mint én, és talán Te is.
http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/xxxiii/01jakab.htm
http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/xxxii/02jakab.htm

"Emellett valami más logikai hiba is van az állításaidban: a lényeg az,hogy a budapestiek és a borsodiak egy féle e-t ejtenek, nem különböztetik meg a kettőt."

A nyílt e hangot feltűnően nem úgy ejtik a pl. a Dunántűlon, mint bármilyen e hangot Budapesten. Feltéve, de el nem ismerve, hogy Budapesten nincs zárt e, akkor talán nem "logikai hiba" az a következtetés, hogy legalább három e lenne a magyarban: nyílt e, zárt e és budapesti e. Én nem így gondolom, de abból a feltevésből, hogy Budapesten nincs zárt e, ez következne.

"Írod:
Nem lehet, hogy Te itt az általánosan elfogadotthoz képest fordítva használod a zárt-nyílt elnevezést?

Rólad nem kérdezem, hanem állítom ezt, és az idézet alapjáb beláthatod, hogy Kodály nem javasolt volna küzdelmet a zárt e-ért, ha azt minden nyelvjárás ismerte volna."

Állításod, mint a fenti nyelvészeti cikk is mutatja elhamarkodott.
Szerinted a budapesti e nem tér el a dunántúlitól?

NevemTeve Creative Commons License 1999.09.09 0 0 120
Bár én nem tudom a zárt e-t kiejteni, leírni megpróbálom: ALT+ 0203 = Ë
ALT + 0235 = ë.
Tova Szilárd Creative Commons License 1999.09.09 0 0 119
Kénytelen vagy HTML-ben írni, de ő sajnos ragaszkodik az
"et-jel" "euml" "pontosvessző"
szintaxisú beíráshoz.
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.09 0 0 118
Kedves TovaSzilárd!
Beírtam:
¨e
és akkor mi van? Én nem html-ben írok.
Kis Ádám
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.09 0 0 117
Kedves Dubois!
A példáid nagyjából pontosak. És az állításaid nagy része is. Csak ez nem:
A zárt e a budapesti tájszólásban megtalálható. A probléma éppen az, hogy a _nyílt e_ nincs meg a budapestiben. Én még eddig nem találkoztam olyan tájszólással, amelyik a zárt e-t ne ismerte volna, de nem is vagyok nyelvész.
Ezt valószínűleg azért állítod, mert nem vagy nyelvész. Emellett valami más logikai hiba is van az állításaidban: a lényeg az, hogy a budapestiek és a borsodiak egy féle e-t ejtenek, nem különböztetik meg a kettőt.
Mészáros András könyvéből idézem:
"Tehát a zárt e-ért küzdeni kell... nagyon egyszerű módon. Ha a tankönyvben azt látja a gyerek, .. hogy különbség van az e-k között, megtanulja végtére." Kodály Zoltán
Írod:
Nem lehet, hogy Te itt az általánosan elfogadotthoz képest fordítva használod a zárt-nyílt elnevezést?

Rólad nem kérdezem, hanem állítom ezt, és az idézet alapjáb beláthatod, hogy Kodály nem javasolt volna küzdelmet a zárt e-ért, ha azt minden nyelvjárás ismerte volna.
Kis Ádám

Hacsek Creative Commons License 1999.09.09 0 0 116
Kedves GPF!
Az Ádám által leírtak talán úgy terjeszthetők ki a CÉL-ra, hogy a német Ziel-ből a szó eredetileg czíl írásmódú lehetett, és a ragozásában ez mindmáig jelen van.
Dubois Creative Commons License 1999.09.09 0 0 115
Kedves Kis Ádám!

"Sajnos, nem értem, amit írsz. Mészáros András a zárt e-s szavakat foglalta szótárba, tehát pont ide tartozik. Sajnos nem tudok itt két pontos e-t írni, azért írom körülményesen zárt e-nek."

A zárt e a budapesti tájszólásban megtalálható. A probléma éppen az, hogy a _nyílt e_ nincs meg a budapestiben. Én még eddig nem találkoztam olyan tájszólással, amelyik a zárt e-t ne ismerte volna, de nem is vagyok nyelvész. Viszont több olyan tájszólást ismerek, amely nem használja a nyílt e-t.
Érdekelne legalább egy példa, hogy hol nem ismerik a zárt e-t.


"Emellett azért a megbélyegzésből léágy szíves vond le azt is, hogy ha a magyar irodalmi nyelvet valamiképpen Károly Gáspár bibliájától eredeztetjük, akkor annak is van jelentősége, hogy Károly sem ejtett zárt e-t."

Korábbi leveledben is:
"A nem zárt e-ző területek között van azonban Észak-Kelet-Magyarország, nem nagyon nagy terület ugyan, de a jelentősége igen nagy, mivel ez a magyar irodalmi nyelv bölcsője."

Én a szabolcs-szatmári ismerőseimen azt látom, hogy a zárt e-t használják és ők is éppen a nyílt e-t nem használják, ebben hasonlítanak a budapesti beszélőkre.
Nem lehet, hogy Te itt az általánosan elfogadotthoz képest fordítva használod a zárt-nyílt elnevezést?

Hogy konkrét legyek, szerintem:
nem: zárt e
mer: nyílt e
megyek: két zárt e.
kever: két nyílt e
hegyes (=szúrós): két zárt e
hegyes (=dombos): zárt+nyílt e.
bemegy: nyílt+zárt e

A zárt e-t pl. Szegeden ö-vel ejtik.
A nyílt e-t a Dunántúlon szinte mindenhol használják.

Az idevágó vicc:

A zalaegerszegi vasútállomáson:
-Vonat érkezik az Á vágányra. Ismétlem, Á mint Elemér.

polites Creative Commons License 1999.09.09 0 0 114
Kedves Kis Ádám!
"Sajnos, nem értem, amit írsz. Mészáros András a zárt e-s szavakat foglalta szótárba, tehát pont ide tartozik. Sajnos nem tudok
itt két pontos e-t írni, azért írom körülményesen zárt e-nek."

A zárt e a budapesti tájszólásban megtalálható. A probléma az, hogy a _nyílt e_ nincs meg a budapestiben. Én még eddig nem találkoztam olyan tájszólással, amelyik a zárt e-t ne ismerte volna, de nem is vagyok nyelvész. Viszont több olyan tájszólást ismerek, amely nem használja a nyílt e-t.
Érdekelne legalább egy példa, hogy hol nem ismerik a zárt e-t.


"Emellett azért a megbélyegzésből léágy szíves vond le azt is, hogy ha a magyar irodalmi nyelvet valamiképpen Károly
Gáspár bibliájától eredeztetjük, akkor annak is van jelentősége, hogy Károly sem ejtett zárt e-t."

Korábbi leveledben is:
"A nem zárt e-ző területek között van azonban Észak-Kelet-Magyarország, nem nagyon nagy terület ugyan, de a jelentősége igen nagy, mivel ez a magyar irodalmi nyelv bölcsője."

Én a szabolcs-szatmári ismerőseimen azt látom, hogy ők is éppen a nyílt e-t nem használják, ebben hasonlítanak a budapesti beszélőkre.
Nem lehet, hogy Te itt az általánosan elfogadotthoz képest fordítva használod a zárt-nyílt elnevezést?

Hogy konkrét legyek, szerintem:
nem: zárt e
mer: nyílt e
megyek: két zárt e.
kever: két nyílt e
hegyes (=szúrós): két zárt e
hegyes (=dombos): zárt+nyílt e.
bemegy: nyílt+zárt e

Tova Szilárd Creative Commons License 1999.09.08 0 0 113
Kedves Ádám,
zárt e megjelenítéséhez nemes bonyolultsággal írd be: & euml ;
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.08 0 0 112
Kedves GPF!
Az í-re vonatkozó megállapításod teljesen pontos. Valóban volt hátul képzett i, ugyanúgy eltűnt, mint az ly-nal jelölt hang, ami eredetileg teljesen más volt, mint a j.
Úgy tűnik, nyelvünk legstabilabb jelensége a hangrendi illeszkedés: hiába nincs mély i, az illeszkedés őrzi az emlékét.
Kis Ádám
Kis Ádám Creative Commons License 1999.09.08 0 0 111
Kedves Dubois!
Sajnos, nem értem, amit írsz. Mészáros András a zárt e-s szavakat foglalta szótárba, tehát pont ide tartozik. Sajnos nem tudok itt két pontos e-t írni, azért írom körülményesen zárt e-nek.
Másrészt pont az a bajom, hogy megbélyegzel. Ezt jobban tennéd, ha valamelyik politikai témában tennéd, biztos nem szólnék hozzá. Emellett azért a megbélyegzésből léágy szíves vond le azt is, hogy ha a magyar irodalmi nyelvet valamiképpen Károly Gáspár bibliájától eredeztetjük, akkor annak is van jelentősége, hogy Károly sem ejtett zárt e-t.
Kis Ádám
Chaotic System Creative Commons License 1999.09.08 0 0 110
A dbf is ábécérendben van. Holnap-holnapután szánok rá egy kis időt, és átrendezem neked a txt-t.
GPF Creative Commons License 1999.09.08 0 0 109
Surranó

Tényleg nagyon off-ok vagyunk, de mi egyszerűbb?
A rendezéssel vagyok megakadva. Még egy másik hiba is előjött, az ékezetes betűk viszonya. Jelenleg összemossa őket.
Nem tudom, a többiek hogyan használják, most már bosszant.

Surranó Creative Commons License 1999.09.08 0 0 108
<OFF>
Egyszerűbb a DOS EDIT nevű szövegszerkesztőjébe betölteni és újra elmenteni. De lehet, hogy a Norton Commander is megcsinálja.
<ON>

Surranó

GPF Creative Commons License 1999.09.08 0 0 107
Kedves Chaotic System!

Küzdök a szóvégmutatóval, de megakadtam.
A txt-ből indultam ki, egy C programmal átalakítottam, hogy ne Unix-os legyen a sorvég.
Aztán betöltöttem ACCESS-be. Aztán próbáltam rendezni a szóvégre. Ez persze nem megy kapásból. Írtam egy rutint, ami megfordítja a szavakat, arra lehetett rendezni. Először azt hittem, ez jó lesz, de nem lett, mert így a szóvégi sz hátrébb kerül, mint a zs.

Ti meg tudtátok csinálni? Vagy a dbf-es rendesen meg van rendezve?

GPF Creative Commons License 1999.09.08 0 0 106
A golyóbis az egyik, a jobb.

Nem lehet, hogy régen két í volt? Hasonlóan a két e-hez? A másik az orosz jerü-hez hasonlíthatott, ami í-vé, é-vé is változhatott?

Hacsek Creative Commons License 1999.09.08 0 0 105
Az volt a konklúzió, hogy a hosszú í nem teljesen sorolható a magas hangrendhez, mert csaknem annyi a kivétel, mint a szabályos alak.
A Nagy-És-Megmagyarázhatatlan-Kivétel sokkal inkább a CÉL szó volt.
Hacsek Creative Commons License 1999.09.08 0 0 104
golyóbis
GPF Creative Commons License 1999.09.08 0 0 103
Ja, a nyíllal kérdéskör végkövetkeztetéseit összefoglalnátok? Vagy hol lehet megnézni?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!