Hoppá, most látom, hogy jegyzeteimben szerepel a Botos családnév 'csordás' jelentéssel. Mivel főként Kázmér Miklóst jegyzeteltem, feltételezem, hogy ez is az ő etimológiája. Hogy ezt mivel támasztja alá, azt most nem tudom megmondani.
A német-szláv hibrid elnevezésű Légy-völgyek helyett mégis sokkal valószínűbb, hogy a név a muskotály szőlőfajtából ered és olyan vincellért jelölt, aki ezt termesztette. A szót közvetlenül a németből vettük át és ott is van nagyon hasonló alakja, de a Magyar Néprajz Lippay János Posoni kertjéből (1667) hoz adatokat a muskatal almára és Szikszai Fabricius Balázstól (1590) a muskatal körtvélyre: íme. Valamint az egri borvidék, ahol pont így neveztek néhány borszőlőfajtát. Én semmilyen szláv nyelvhez nem értek, de ezek alapján a Muskatal teljes nyugalommal lehet magyar névadású is.
Köszönöm a segitséget.Nem is gondoltam vona hogy legyet jelent szlovákul,de a németes elv nekem valodibbnak tünik mivel az ükapám Hevesben születet(ahová álitollag sok németet telepitetek be.)és hát aKereszt neve is német volt.Ja és itt is megtaláltam a Muskatalt http://www.ungarndeutsche.de/Kerecsend.html .De a szlovák se zárhato ki mivel azért heves mégis csak északon van és sok Tót él ott.Tehát mégegyszer köszönöm a segitséget.És megtudnátok nekem mondani hogy ezek a CSaládnevek milyen eredetüek:
„Ezt a madarat - mivel eurázsiai elterjedésű- már joval az előtt ismerhették a magyarok, ill. a velük érkező törzsek, mielött szláv(?) népekkel kerültek volna kapcsolatba.” Sőt sógoruk is volt. Ezt mégis német jövevényszóval illetjük. Ami egyébként a latin eredetű rért szorította ki, de annak a török süv volt az elődje. És vsz. az is kiszorított alapnyelvi szót, hiszen ez a viszony elég primer.
„Ahol én lakom, színbesenyő törzsek éltek (a mai napig is), óriási területen,és errefele nem ritka név!” Ez mint érv nem sokat ér, ugyanis a családnevek a 14. századtól kezdtek csak létrejönni. Ergo tök mindegy, hogy a 14. századi szókészletben milyen etimológiájú volt valami, korábban meg úgyse lehetett családnévvé.
„Egyébként felfigyeltem itt már arra , hogy tücsöknek-bogárnak szláv az eredete(???) Ennyi szláv (eredetű)szó messze nincs a nyelvünkben.” Mire alapozod ezt a meglátásodat? Én inkább azt furcsállnám, hogy több mint ezer év szláv–magyar együttélés során ne lett volna ennyi kölcsönzés. Ha a magyar képes volt a szabad hangsúlyú szláv nyelvek sorából a szlovákot meg a csehet élhangsúlyosítani (ami sokkal durvább hatás gyakorlatilag bármennyi jövevényszónál), miért kell azon meglepődni, hogy a kontaktus a magyar nyelven és ennek részeként a magyar szókészleten is igen jelentős nyomot hagyott?
Én ezt a családnevet viselem, de ez a szláv magyarázat sántit.
Ezt a madarat - mivel eurázsiai elterjedésű- már joval az előtt ismerhették a magyarok, ill. a velük érkező törzsek, mielött szláv(?) népekkel kerültek volna kapcsolatba.
Ahol én lakom, színbesenyő törzsek éltek (a mai napig is), óriási területen,és errefele nem ritka név!
Másutt olvastam olyan magyarázatot, amely a "zajgó" szóból eredezteti, utalva a madár valóban , és helytállóan megállapitott hangos természetére.
Egyébként felfigyeltem itt már arra , hogy tücsöknek-bogárnak szláv az eredete(???)
Ennyi szláv (eredetű)szó messze nincs a nyelvünkben.
Van egy 'csizma, kapca' jelentésű botos szavunk is, amelynek a TESz serint nincs köze a bot-hoz. Ahogy van 'Bocskor' , ebből is alakulhatott személynév.
Sziasztok.Lenne hozzátok egy kérdésem.Szerintetek a Muskatal az német vagy szlovák név.Mivel találtam arra utalo nyomot hogy német de viszont sok szlovákot hivnak igy ,de németet viszont alig.Előre is köszönöm.
Foglalkozásnévi eredetű családnév, mint a Kovács, Szabó stb. A foglalkozásnév valami ilyesmi lehetett: ’csordás, marhapásztor; csősz, mezőpásztor; eladásra hajtott marhák mellé fogadott hajcsár’ – szóval valami olyan, akinek fontos attribútuma volt a botja.
Vigyázat! A germán és a szláv személynevek körében tipikusak a két köznév összetételéből állók. Ezeket azonban hiba grammatikai viszonyban, egymásra vonatkoztatva értelmezni. Ezt az elvet szigorúan követi a Ladó–Bíró-féle utónévkönyv (az előszóban is számot adva róla), így a Boleszláv név etimologikus jelentését is ’több+dicsőség’ formában adja. (A ’fájdalom+dicsőség’ variációról nem szól.)
ill. később már én is ráakadtam erre az anyagra, amiből idéztél, le is húztam, de már nem volt időm átnézni rendesen.
Szerintem a Facskó/Fačkov településnév nem szlovák eredetű. (de én télleg laikus vagyok:-)
Reméltem, hogy valamilyen utalást találok arra, hogy honnan származik ez - a szerintem nem szlovák - elnevezés. Ha valóban a Fachkó nevéből, és ez a Fachkó német származású soltész volt, akkor gondolom, hogy németből ered. Mármint a település elnevezése.
Több olyan településről is tudok, aminek az elnevezését személynevekre vezetik vissza. Mondjuk én ebben semmi különöset nem látok. (de mint mondom, laikus vagyok:-)))
Na most a Facskó elnevezés - ha a személy arról kapta a nevét, hogy erről a településről származott el - szerintem szintén nem szlovák. A szlovák net egyáltalán nem ismer Fačský/ská, Fačkovský/ská...stb nevet. Ellenben létezik Szlovákiában is a Fačková - tehát a Fačko név (a nagymihályi járásban kizárólag magyar vidéken, de itt ritka, északabbra, szlovák vidéken viszont egyáltalán nincs. De ezt irta is itt valaki, hogy Szlovákiában is jelen van ez a név)
Ami viszont nem szlovákos elnevezés. Ergó, ha a Facskó ebből a településből elszármazottat jelenti, amit a szlovákiai jelenlét akár alá is támaszthat, akkor sem szlovák nyelvű elnevezés.
Most nem olvastam utána, de rémlik, hogy irtátok délen is vannak Facskó-k, nem csak Szlovákiában. Én azon töröm a fejem, hogy lehetséges-e az, hogy nem erről a településnévről kapták a nevüket - főleg, ha ez a Fachkó név, mint személynév anno létezett? Vagy lehet az, hogy erről a településről a közvetlen szlovák környezetbe nem történt elvándorlás, csak idegen nyelvű vidékre?
Tényleg érdekelne, milyen forrás az, amiből fehéren-feketén kiderül, hogy egy falu a középkorban egy tekintélyes helyi családról kapott új nevet (és ez nemcsak legenda). Ha viszont így van, akkor szakadjunk el ettől a falutól, mert akkor ez egy létező családnév, máshol is kialakulhatott, csak nem tudjuk, hogy miből.
Azt LvT-től megtudtam egyszer régen, hogy a melléknévképző nélküli településnév csak a németben és a magyarban van meg, szóval ha ez a Facskó nevünk a település nevéből ered, akkor az egy onnan magyar közegbe vándorolt illetőre ragadt magyar családnévnek kell tekinteni. Szlovákban biztos lenne képzője, Fackovsky vagy ilyesmi, ráadásul akkor már a település szlovák nevéből képződött volna
E forrásból - Facskóról van benne szó - sok érdekesség kiolvasható (kiemelések tőlem):
"A Podmaniczkyaknak, Lucskaiaknak és Klobucsaiaknak dalmát eredetű őse prediálisként kerülhetett Klobusicra, majd leszármazottjai további prédiumokat szereztek, soltészségeket alapítottak. Első nemesi birtokuk a Lucska erdő. A Podmaniczkyak őse feltehetően Csák Máté halála után, 1321-ben kerülhetett erre a vidékre, talán annak érdeméből, hogy Trencsén ostromában kitüntette magát.
....................
1361-ben PodmaniniAdrian fia Miklóst és a Teplai Charnak fia Pált bevezetik az új adományként kapott Silva Luchka birtokába. A ránk maradt, igen sok másolási hibát tartalmazó kései másolatban Charnak helyett ugyan Thanak olvasható, de nem kétséges, hogy Csarnakovkosztolec ('Csarnak-egyházasa')és a két Cserna alapítójáról, soltészéről van szó. A 'Fekete' jelentésű személynév Csarna alakja megint csak délszláv eredetet mutat. A két megadományozott egymás unokatestvére, mert mindkettő leszármazottja viseli a Klobucsai közös prédiumra utaló családnevet. A nyilvánvalóan telepítésre szerzett erdő határleírása a következő ................ A határleírás meglehetősen hozzávetőleges, hiszen több esetben nem pontot vagy vonalat ad meg, hanem erdőt meg mezőt. A két magyar hegynév a magyar birtokostól vagy intézőtől származhat, a későbbiekben nem említik őket. A szlávok - amint ezt tapasztalni - a vizek környékén éltek, ezeknek adtak nevet, a hegycsúcsoknak általában nem, csak a legjellegzetesebbeknek. A hegycsúcsok csak a mezőgazdasági területek határainak kijelölésénél kaptak jelentőséget, - tehát a telepítéseknél - majd fokozottabban a valach hegyipásztorok megjelenésekor, akiknek ez volt az életterülete. ................Az oklevélben szereplő legutóbbi név szláv, az 'összecsuklik, letérdepel' szlovák szóval hozható kapcsolatba, s a hegy igen jellegzetes, „félrecsuklott" formájára utalhat. Később a valach pásztorok ajkán módosult a jelenlegire, egészen más, 'ojtó' jelentéssel ......................E Lucska erdőben csaknem száz évvel később jön létre Facskó."
...............
1451-ben az erdő még mindigSilva Luchkanéven szerepel. Ez után nem sokkal települhetett Facskó, de az is lehet, hogy már megvolt néhány éve, csak adómentesen, ezért nem említik. A Lucska-erdő betelepítésre a viszályok miatt tehát csak egy évszázaddal a megszerzése után kerül sor. Ám nemcsak ez akadályozta a telepítést, de az is, hogy a soltész-telepítések kora lejárt, nem nagyon volt telepíthető lakosság. A 15. sz. közepén kapóra jöttek a Kárpátok vonulatában éppen akkor odaérkező nomád valachok. Az alapító soltész német lehetett, legvalószínűbben Gajdellről vagy Tuzsináról. Facskót a szomszédos német falvak lakosai ugyanis a maguk tájszólásában még a 20. sz.-ban is Wōtschnhā-nak nevezték, azaz Fotschenhau-nak, vagy inkább *Fatschenhau-nak. Németprónán és környékén ugyanis az ei ā-nak hangzik.
..............
1498-ban Beszterce uradalma falvainak nobiles et circumspecti közt szerepel Jacobus de Phaczko,azaz a soltész. 1500-ban a község neve Faczko 1508-ban Mynkowcz János megveszi a facskói bíróságot Kostowycz Lukács vlach eredetű facskói bírótól, aki azt maga is vétel útján szerezte, feltehetően a német alapítótól. A soltész-alapítások korának lejártát mutatja már az is, hogy e facskói soltészokat nem nevezik már 'Facskovszky'-nak."
megjegyzéseim:
1. Nem Luchka a település neve, hanem a Luchkai erdő, mely egy birtok elnevezése létesült.
2. A települést dalmát származású család birtokán, mely még Facskó telepítése előtt telepített más falvakat, azokba délszláv eredetű lakossággal (!!), kik a környék néhány toponímáját délszláv Csarnakovkosztolec (Értem én nannaa, hogy a "Názov má podľa prvého dedičného richtára" kifejezés azt mondja, de fenntartással fogadom nem csak a két anyag részletezettségének különbözősége, hanem mert a települést német származású soltész alapította (vagy akkor a németből eredne?)
3. tartósan vlachok lakják a XV-XVI. században.
4. nem tudom mennyire gyakori a képzőtlen lakosnév a szlovákban (ha az, akkor még a a családnevek kialakulsásának egy korai időszakában -XV-XVI. században - létrejött névről van szó)
A BOLESLAV nevet viszont szlávból, pontosabban : szlovákból vagy csehből lehet úgy is fordítani, hogy FÁJDALMAS DICSőSÉG ( Fájdalom= Bolesť /// SLÁVA= Dicsőség )
Öröm tölti el a szívemet amikor olyan nevet tudok tálalni amire nem lehet jelentést találni egy héten belül :D
Amit találtál nannaa az nagyon jó! Ha a falu arról a Fachkó nevű bíróról kapta a nevét, akkor a Fachkó tényleg egy régi személynév! Kérdés az, hogy van-e Facsko olyan helyen ahol a magyar származás valószínűtlen (pl cseh részek).
Közben én meg azt néztem, hogy létezik-e más képzővel ellátott hasonló név. Facek-et próbáltam és nem tudom hogy ez Facek vagy Faček, de ha az utóbbi, akkor megint a szláv eredetnél tartunk :)
