Kedves Hacsek!
Szerintem a kérdés olyan szópárokra irányult, mint pl. a magyar "fiú, fia" és a román "fiu", aminek a jelentése szintén fiú, fia , mégsem rokon a magyarral.
A román a latin filius-ból rövidült, a magyar pedig legalább ugor szóból ered, de lehet, hogy még régibb.
Az 5. feladathoz (Azt hiszem nem jól van a feladat megfogalmazva: gondolom olyan szavakat keresünk, ami az azonos írásalak ellenére jelent mást és mást, mint pl. a rest is)
Két tippem van:
eleven
lead
Picit elsüllyedt a feladványod; megoldás-tippjeim talán felélesztik:
1. daruk - darvak (első az eszköz, második a madár)
4. árny-ék, ét-ek, poc-ok, táj-ék, vakond-ok (az ékeseket félig viccnek szántam)
5. rest (első próbálkozás)
Mondjatok olyan magyar közszót, melynek...
1. ... kétféle többes száma van! (Nem a fotelek-fotelok típusú hangrendbeli, hanem lényegesebb különbségre gondolok.)
2. ... két jelentése van, s ezekben különbözik a kiejtése!
3. ... más-más alakját használjuk jelzôi és állítmányi szerepben!
4. Mondjatok olyan magyar szinonimapárt, melyben az egyik a másiknak (formailag) a többes száma!
5. Mondjatok olyan szót, amely ugyanazt jelenti magyarul és angolul is, holott etimológiailag semmi közük egymáshoz! (Ezzel ugye kizártam a paprikát és társait.)
1. -
2. A lézer a magyarban magát a berendezést jelenti már, s összetételei pl. a -fény, -ágyú, -fegyver, -nyaláb, -sugár, -lemez. Ezért írtam azt, hogy ez csak félig jó példa a pleonazmusra.
3. Jó, legyen fordító program, mert alkalmilag csinálja. Írtam, hogy érzem: a tevékenységek súlyát is jó lenne egy ilyen elnevezésben érzékeltetni.
4. Nem általában nem szeretem a tükörfordításokat. Sôt, minél nagyobb súlya van a fordítás minôségének (=célszerűség, használhatóság, egyediség stb. - ne menjünk bele) megítélésében a pontosságnak, annál inkább mutatkoznak meg a tükörfordítás elônyei. Márpedig a szaknyelvben a pontosság nagy erény. A compiler esetében éppen arról panaszkodtam, hogy neki bizony nem tükörfordítása a fordítóprogram (hanem a translatornak az), úgyhogy rá is szúrtunk, mert ami az angolban még külön volt, az a magyarban egybemosódott. -- Azért a szaknyelvben is vannak szerintem fölösleges tükörfordítások. Például nem értem, hogy a dialog box miért párbeszédablak: az ott föltett "Save changes?" (vagy vmi hasonló) kérdést és a rá adott Yes/No/Cancel választ én valahogy nem tudom párbeszédnek nevezni, ez nálam még nem az. És akkor ez csak a legegyszerűbb eset; nagyon sokszor az ablak lényege jócskán túlmutat az egyszál kérdésen, pl. egy beállításokat tartalmazó tábla esetében. -- A nem szaknyelvi tükörfordítások megítélése, úgy gondolom, igencsak szétfeszíti e fórum kereteit, az irodalma is óriási. Gondolok itt pl. a német -fähig utótaggal képzett szörnyekre (számla-, tanítóképes stb.), továbbá a 'kimondottan', 'érteni vmit vmi alatt' stb. germanizmusokra, egyéb idegenszerűségekre. Nem feltétlenül egy-egy szóra vagy szóképzési módra, hanem szerkezetek átültetésére is.
Ne vedd csatakiáltásomat moderálási kísérletnek. Csak hangot adtam azon véleményemnek, hogy szerintem a vita idegen vizekre tévedt. Nincs sem jogom, sem lehetôségem medret szabni neki.
Kedves Art Baby!
Lehet, hogy nem derült ki számodra az elmúlt napok vitáiból: én arról beszéltem, hogy ha majd a CD eredeti jelentése elhalványul, akkor hogyan írjuk a szóban forgó dolgot. Ha a CD 'kompaktlemez, lézerlemez, fénylemez' jelentésbe megy át, akkor sima cédének. Ha az ilyen lemezek elôállítási technológiáját vagy anyagát stb. fogja jelenteni, akkor meg nyugodtan leírhatjuk azt, hogy CD-lemez vagy cédélemez. Az más kérdés, hogy - rumci szíves közlése szerint - az új helyesírási szótár már letette a voksát az elsô változat mellett.
Erre csak annyit, hogy egyszer "véletlenül" rászántam magam, és írtam Grétsy tanár úrnak. Igazat adott nekem. Ő tévedett? Nem te? A CD-lemez egyértelmű marhaság. De akkor legyen kompaktlemez-lemez. Így jobb?
Kedves phls!
Ez az utolsó hozzászólásodra írt válasz:
Annak idején nekem felajánlották, hogy moderáljam a magyarulezt. Akkor én ezt nem vállaltam, egyebek között azért, mert úgy véltem, nem szükséges. Ez a véleményem azóta sem változott.
Kis Ádám
Kedves phls
Sajnos, későn vettem észre a hosszú hozzászólásodat. Ezért visszatérek egy kicsit rá.
1. Kód. A köznyelv valóban az eredményt nevezi kódnak. Jogában áll. De a kód minden szakszerű megfogalmazásban az eljárás. Az ASCII-kód pleonazmus, és az első 32 ASCII-kód köznyelvi, mi több, zsargonszerű szóhasználat. Ez nem baj, és még a kanonizálódása is lehetséges, de bizonyos szövegkörnyezetekben mégis pongyola, lehetetlenné teszi a szabatos fogalmazást.
2. Lézerfény. Lehet, hogy helyes, én nemigen találkoztam vele. Úgy tudta, hogy a lézer az egyfajta fény. Ha a lézerfény általánosan használt alak, akkor ok. DE az?
3. Az Altavista böngésző(program). És nem fordítóprogram, ezt ne is próbáld állítani. Sok mindent csinál, egyebek között fordít is. Alkalmilag.
4. Miért nem szereted a tükörfordításokat? Ez a szakszóalkotás legkézenfekvőbb módja. Nem lenne nélküle szaknyelv. A tükörfordítások üldözése az egyik legveszélyesebb nyelvművelő babona.
Bocsánat, az elôzô hozzászôlásom megduplázódott, talán azért, mert a modemes kapcsolatom közben megszakadt, s újra rá kellett mennem a hálóra.
Kezdô halász (=hálózó) vagyok. Nem tudom, hogy off-ot kinek szabad, illik mondania: a téma gazdájának vagy bárkinek. Most mindenesetre megeresztek egy uff-uff csatakiáltást. Az elôzô két hozzászólásomban is megtettem, de azok akkor cincogások voltak. Ez a Magyarulez! Ide nem kell P-code/compiler-compiler/translator/assembler/interpreter/byte code/linker/object module/tokenized form/intermediate code! Hacsak nem azért, hogy elkezdjük ízekre szedni egymást: az interpreter menet közben fordít (nehogy valaki megírja és részletezze, hogy honnan, mit, mikor, mennyit, mi módon!) és rögtön végre is hajt; az objekt-modul vagy object module, vagy tárgymodul; az 'olyan compiler ami' inkább 'olyan compiler, amely' stb. stb. Csak egymásnak esünk, és elvesszük a szoftveresek fórumán lézengôk kenyerét!
A fordítóprogramok elnevezése körül igazad van, csak szerintem ez már kezd nagyon szakmai, azaz itt off lenni az interpreterrel és a P-kóddal. A compiler-compilerrôl már végképp ne szóljunk.
A code szó az EBCDIC és ASCII betűszavakban valóban kódolási rendszert jelent. Ennek ellenére az ilyen tárgyú kiadványaim "x code table" vagy "x table" című mellékleteket tartalmaznak, ahol x a fenti kettô egyike.
Kedves rumci!
Köszönöm a cédés észrevételt, úgyszintén a kötôjelre vonatkozó figyelmeztetést is. Az elsô transzformációs példád furcsa nekem (ez a lemez CD), mert:
1. Ha úgy tekintjük, hogy a CD már cédé alakban köznyelvivé vált, méghozzá 'cédélemez' jelentéssel (jelentéstapadás), akkor az eredeti mondatnak kellett volna szűkszavúbban "ez CD"-nek (vagy "ez cédé"-nek) hangoznia. (Amit a neoplazmus meghosszabbított, azt a jelentéstapadás visszavette. Végül is visszajutottunk az eredeti problémához, de jó!)
2. Ha viszont a CD-t úgy tekintjük, hogy "ilyen és ilyen technológiával készült", akkor a CD-lemezt összetételnek tekinthetjük, s így jogos a kötôjel.
Ami a taj-számot illeti, nekem igencsak furcsa az "ez a szám taj" kijelentés. Lehet, hogy csak a szokatlansága miatt, hiszen nem látom, miben különbözik az "ez a szám ISBN"-tôl, pedig ez utóbbit minden zokszó nélkül el tudom fogadni.
Örültem a földrajzi nevekre való utalásodnak, sôt, szerintem a 'földrajzi' megszorítás akár el is hagyható: Kossuth család, K. apánk, de: K.-beszéd, -nóta, -bankó stb. Én is valahogy úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy e betűszavakat leginkább nevekként tudom tekinteni. A világon az elé az egy dolog elé, amelynek ô a neve, jelzôként - vagyis különírva - rakom, minden más esetben pedig kötôjelezem. Pl.: a computer-to-plate technológia neve CtP technológia, de: CtP-együttes, CtP-nyomat stb. Ha a rövidítés már eleve ez a jelzôs szerkezet (mint eredeti problémánkban, a CD esetében), akkor helyesírásilag azért válik nekem nehézzé a kétfajta írásmód közti döntés, mert végül is értelmetlenségrôl van szó.
Kérlek, ne vedd okvetetlenkedésnek az elôbbi eszmefuttatásomat! Inkább csak "hangosan" gondolkodtam, merthogy magam sem vagyok teljesen biztos e kérdésben.
A fordítóprogramok elnevezése körül igazad van, csak szerintem ez már kezd nagyon szakmai, azaz itt off lenni az interpreterrel és a P-kóddal. A compiler-compilerrôl már végképp ne szóljunk.
A code szó az EBCDIC és ASCII betűszavakban valóban kódolási rendszert jelent. Ennek ellenére az ilyen tárgyú kiadványaim "x code table" vagy "x table" című mellékleteket tartalmaznak, ahol x a fenti kettô egyike.
Kedves rumci!
Köszönöm a cédés észrevételt, úgyszintén a kötôjelre vonatkozó figyelmeztetést is. Az elsô transzformációs példád furcsa nekem (ez a lemez CD), mert:
1. Ha úgy tekintjük, hogy a CD már cédé alakban köznyelvivé vált, méghozzá 'cédélemez' jelentéssel (jelentéstapadás), akkor az eredeti mondatnak kellett volna szűkszavúbban "ez CD"-nek (vagy "ez cédé"-nek) hangoznia. (Amit a neoplazmus meghosszabbított, azt a jelentéstapadás visszavette. Végül is visszajutottunk az eredeti problémához, de jó!)
2. Ha viszont a CD-t úgy tekintjük, hogy "ilyen és ilyen technológiával készült", akkor a CD-lemezt összetételnek tekinthetjük, s így jogos a kötôjel.
Ami a taj-számot illeti, nekem igencsak furcsa az "ez a szám taj" kijelentés. Lehet, hogy csak a szokatlansága miatt, hiszen nem látom, miben különbözik az "ez a szám ISBN"-tôl, pedig ez utóbbit minden zokszó nélkül el tudom fogadni.
Örültem a földrajzi nevekre való utalásodnak, sôt, szerintem a 'földrajzi' megszorítás akár el is hagyható: Kossuth család, K. apánk, de: K.-beszéd, -nóta, -bankó stb. Én is valahogy úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy e betűszavakat leginkább nevekként tudom tekinteni. A világon az elé az egy dolog elé, amelynek ô a neve, jelzôként - vagyis különírva - rakom, minden más esetben pedig kötôjelezem. Pl.: a computer-to-plate technológia neve CtP technológia, de: CtP-együttes, CtP-nyomat stb. Ha a rövidítés már eleve ez a jelzôs szerkezet (mint eredeti problémánkban, a CD esetében), akkor helyesírásilag azért válik nekem nehézzé a kétfajta írásmód közti döntés, mert végül is értelmetlenségrôl van szó.
Kérlek, ne vedd okvetetlenkedésnek az elôbbi eszmefuttatásomat! Inkább csak "hangosan" gondolkodtam, merthogy magam sem vagyok teljesen biztos e kérdésben.
"Viszonylag ritka az olyan compiler ami assembly nyelvre fordít. Majdnem mindig a gépi kódhoz közel álló kódra, vagy később interpretálandó kódra (pl. a pascal P-kódja)" A 'majdnem mindig' helyett az 'elofordul az is' értendő... a P-kód nem Pascal-kódot, hanem pszeudo-kódor jelent (ugyanezt a Java byte-kódnak nevezi). (Egyébként az assembler/compiler úgynevezett objekt-modult szokott előállítani, amit még szerkeszteni (link) is szoktunk.)
Kedves Dubois!
Köszönöm a kiegészítésedet. Beismerem, nem voltam pontos, azonban a dolog lényegét illetően még világosabb: a fordítóprogram (egybeírva) a számítástechnika nyelvi közegében eléggé zárt terminus technicus, és alapvetően nem a természetes nyelvek közötti fordítást végző programokra használják.
Ami az interpretert illeti, tudomásom szerint az utasításonként fordító programot nevezik interpretenek, szemben az összefüggő programokat fordító translatorral vagy compilerrel.
Kis Ádám
Viszonylag ritka az olyan compiler ami assembly nyelvre fordít. Majdnem mindig a gépi kódhoz közel álló kódra, vagy később interpretálandó kódra (pl. a pascal P-kódja), amit egy másik compiler esetleg gépi kódra fordíthat. Az assembly nyelv főleg emberi használatra készült, nem könnyíti meg a gép munkáját, hiszen használatához ismerni kell a gépi utasításokat, ekkor pedig a gépnek nem nehezebb egyből a gépi kódot előállítania.
Valóban van kavarodás a szavak magyar fordítása körül, de már az angol használat is kissé zavaros.
A compile és assemble igék jelentése hasonló, mindkettő elsősorban "összeállít" jelentésű.
A magyarban korábban is létezett a latin eredetű kompilátor szó (pl. irodalmi, történelmi válogatások összeállítója értelemben).
Maga az interpreter szó is "tolmács" jelentésű.
Valószínűleg ezért használják számtechben is olyan programokra, melyek használat közben végzik a fordítást, szemben a translator (=fordító) programokkal, melyek használat előtt lefordítják az anyagot.
A code szó angolban elsősorban "kódolási rendszer" és (ritkábban) "kódszó" értelemben használatos.
Ezt a kódos dolgot nagyon nem értem. Senki emberfia nem használja az általad említett - egyébként szintén helyes, csak nyakatekertebb - formulát, és az nem is szabatosabb annál, mint ha azt mondanám: a 2-es ASCII-kódja hexa 32. (Hadd példálóddzam az ASCII-val, azt inkább ismerik.) Az ASCII-kód azt jelenti, hogy egy olyan kód, amely valamilyen összefüggésbe hozható az ASCII-kódtáblával; egy olyan kód, amelynek a meghatározásában lényeges szerepet játszik az ASCII. Ahogy egy Kassák-kép lehet egy általa festett vagy egy ôt ábrázoló kép. A Szabó Lôrinc-verseket Szabó Lôrinc írta; a Lóci-verseket... - szóval nem Lóci. A te fordulatoddal hogyan fogalmaznád meg, hogy az elsô 32 ASCII-kód nem nyomtatható, hanem technikai jelekhez tartozik? Vigyázat, az ASCII-tábla kifejezés használata álmegoldás, mert az az ASCII-kódtábla (más néven ASCII-kódlap) rövidebb, jelentéstapadással keletkezett alakja! Mármint hogy az angolban is: elôször vala a code table, majd a code lekopott, mint gyulairól a kolbász. (Mily gyönyörű, fennkölt szólás leend ez! :)
Azt sem értem, hogy a lézerfény miért nem helyes. Talán a lézersugár a megfelelô alak? Mert ha igen, akkor helyben vagyunk: a sugárzás (radiation) ugyanis a laser utolsó betűjének szüléje.
A fordítóprogrammal kapcsolatban: az Altavistát eredetileg böngészésre írták, az tehát egy böngészőprogram. Ha továbbfejlesztették, és "másodállásban" már fordít is, akkor a nyelvérzékem azt súgja: az Altavista egy böngésző- és fordítóprogram. Tudom, hogy e megnevezés a két célt, tulajdonságot egyazon súlyúnak tünteti fel, mégsem tudok rá jobbat. (A sorrend esetleg tájol.) Méghozzá azért, mert ha csak általánosságban beszélek róla, ha be kell sorolnom vmilyen skatulyába, akkor nem arról beszélek, hogy e program most ténylegesen végzi e cselekvést, hanem arról, hogy alkalmas ennek elvégzésére, mivel erre (is) tervezték. A 'fordító program' szókapcsolatot csak valós cselekvésre (nem pedig az arra való képességre), és csakis (kitett vagy hiányzó, ámde odaértett) tárggyal tudom elképzelni: a makrókat hibásan fordító program. De, mint tudjuk, ahány ház, annyi nyelvérzék... Úgyhogy csak ismételni tudom ezzel kapcsolatban azt, amit az elôzô hozzászólásomban írtam: megértem, ha mások másképp vélekednek errôl.
Hogy a fordítóprogram csak assemblyre fordít-e (egy magas szintű nyelvrôl)? Szerintem nem. A formális nyelvek elméletében - s a gyakorlatban is - a fordítóprogram (translator) egy A nyelvrôl egy B-re fordít. Így minden compiler translator, de nem minden translator bogár. Abban igazad van, hogy a compiler (nem a szó, hanem a fogalom) sokkal közismertebb, mint mondjuk egy FORTRAN-ról C-re fordító program (van ilyen), de ennek csak az az oka, hogy az elôbbit - az utóbbival ellentétben - mindenki használta, aki C-ben, FORTRAN-ban, ALGOL-ban, PL/1-ben, Pascal-ban stb. programozott. Az más kérdés, hogy a compilert jogosan fordították-e fordítóprogramnak. Általában nem szeretjük a tükörfordításokat - bár, ha nem tévedek, Kosztolányi jegyzi meg: az 'ablak' nem más, mint a 'Fenster' tükörfordítása (hogy miért nem a 'Spiegel'-lel példálódzott?...:). Úgy gondolom, most (mit most! úgy 35-40 éve) azonban rosszul döntöttünk, mert egy szinttel általánosabb jelentést hordozó kifejezésre fordítottuk a konkrétabb dolgot, s aztán zavarban vagyunk, amikor magyar fordításban meg kell különböztetnünk e konkrétabb cselekvést (vmirôl assemblyre való fordítás) az általánostól (vmirôl vmire való fordítás). Az Oxford számtech. értelmezô szótár így próbálta menteni a menthetôt: translator: (át)fordítóprogram.
Tartok tôle, túl off lenne, ha belemennénk: elvileg más, ha egy program mondjuk C-rôl assemblyre fordít, s aztán az assembler ezt átülteti gépi kódra, mint ha az adott fordítóprogram közvetlenül gépi kódot állítana elô (mindkettôre van példa). Melyik a compiler? - Tudjuk, mindkettô.
Mindenkinek,
aki már kijózanodott, és akit egy apró nyelvi játék esetleg fölrázna a tunyaságból, hiszen igazán semmi sem történt az elmúlt napokban... :)
Mondjatok olyan magyar közszót, melynek...
1. ... kétféle többes száma van! (Nem a fotelek-fotelok típusú hangrendbeli, hanem lényegesebb különbségre gondolok.)
2. ... két jelentése van, s ezekben különbözik a kiejtése!
3. ... más-más alakját használjuk jelzôi és állítmányi szerepben!
4. Mondjatok olyan magyar szinonimapárt, melyben az egyik a másiknak (formailag) a többes száma!
5. Mondjatok olyan szót, amely ugyanazt jelenti magyarul és angolul is, holott etimológiailag semmi közük egymáshoz! (Ezzel ugye kizártam a paprikát és társait.)
Jómagam a 3-asra két megoldást ismerek (s úgy tudom, nincs is több), a többire csak egyet-egyet, és nem tudom, mennyi is lehet valójában. Jó játékot!
phls
Idézem a Magyar helyesírási szótárt (1999):
CD v. cédé (= kompaktlemez, lézerlemez) stb. Tehát – legalábbis helyesírásilag – nem lesz, hanem van (láttam amúgy másutt is; talán a Pesti Estben vagy valami hasonlóban).
A CD lemezt, ISBN számot viszont nem tartanám célszerűnek kötőjellel írni, mert nem összetétel, hanem (attól függ honnan nézzük) kijelölő jelzős vagy értelmezős szerkezet. Működik is a jelző-állítmány transzformáció: Ez a lemez CD. Ez a szám ISBN. A taj számot is hasonlóan lenne célszerű megítélni, de itt a MHSz. (így kell rövidíteni?) az úzusnak és/vagy az elhomályosultságnak engedelmeskedve a kötőjeles írásmódnak enged: taj-szám. A problémához l. Mátra hegység, de: Budai-hegység.
Kedves pjls
A CD-lemez ügyében, bár igazán nem vagyok az efféle pleonazmustól boldog, mindenképpen igazat adok neked, annak ellenére, hogy a Magyar Helyesírási Szótár ezt az alakot nem vette fel. Azzal is egyetértek, hogy ez remélhetőleg cédé lesz hamarosan. Ugyanakkor valóban ISBN-számot emlegetünk (és a Széchényi Könyvtárból kérjük). A szótár fordítása során igen sok olyan betűszós szerkezettel találkoztunk, különösen a protokolloknál, ahol a szerkezet utótagja a betűszó utolsó elemének a kifejtése. Általában igyekeztünk a pleonazmust elkerülni. Például IP-t írtunk, és nem IP-protokollt. Ez szakmai szövegekben megtehető, azonban a köznyelvben a CD-D-je, az IP P-je nem nyilvánvalóan lemez és protokoll. Talán éppen a köznyelvivé válást mutathatja az ilyen igény. Mindenesetre a CD-nél kevésbé elterjedt szavak esetében (RAM, ROM, TCP/IP, SVGA stb.) jobb lenne, ha nem jelenne meg a felesleges utótag.
Ami az EBCDIC-t illeti, nincs egészen igazad: a hiba a "kódja" szóban van, ez (szerintem megengedhető szinten) pongyola. Szabatosan a: "a 2-es számjegy Extended Binary Coded Decimal Interchange Code-kódja hexa F2" helyett a 2-es számjegy EBCDIC-ben kódolt alakja." A kód és a kódolt alak folytonosan keveredik, de ez OFF. Tehát a kifogásolt mondat nemcsak azért rossz, ezért szinte mindegy.
A lézerfény szerintem nem általános (és nem is helyes).
Amit nekem írtál, hadd világítsam meg más irányból: az Altavistával lehet fordítani (magyarra még nem). Ha az Altavista fordítja ezt le, akkor fordító program tette, mivel az Altavista böngésző és nem fordítóprogram. Emellett van még egy szempont, amelyet figyelembe kellene venni, mégpedig az, hogy a fordítóprogram, mint terminus technicus bizony a compiler magyar megfelelője, így nem magyarra fordít, hanem assemblyre.
A jókívánságokat köszönöm, viszonzom és sugározom.
Kis Ádám
Teljesen igazad van, amikor megszólod a hasonló alakú szavak összetévesztését. Azonban a CD-lemezen el kellene gondolkodni egy kicsit. E jelenséget te egyértelműen pleonazmusnak (szófölöslegnek) véled. Igen, ma még így érezzük, de amint elhalványul a CD eredeti, szó szerinti értelme, hidd el, nem így lesz! Talán cédé-nek fogjuk írni (ld. tévé), és az anyagát vagy inkább a rajta lévô infó tárolásának módját, technológiáját értjük majd rajta. Pl.: ez nem bakelit-, hanem cédélemez.
Jó néhány betűszóval ez a helyzet. Kérdezzük meg pl. Ádámot, hogy amikor kiad egy könyvet, ISBN-t vagy ISBN-számot kér-e hozzá (nem tudom, kitôl, de ez már off). Pedig e betűszó az International Standard Book Number rövidítése. Vagy említsem a kódtáblák nevét? A régi (s talán a mai) nagygépek által használt EBCDIC kódtábla kevésbé közismert, az ASCII-ról mindenki hallott. Az a kijelentés, hogy "a 2-es számjegy EBCDIC-kódja hexa F2", kifejtve így hangzik: "a 2-es számjegy Extended Binary Coded Decimal Interchange Code-kódja hexa F2". Az ASCII feloldása közismertebb.
Ha jobban megnézzük, a lézerfény is valami hasonló (azért nem pontosan ugyanez a jelenség), hiszen a laser köznevesült betűszó elsô betűje a light, azaz fény szóból származik. Más: miért SMS-t (szó szerint: rövidüzenet-szolgáltatást) küldesz a mobilodról, nem pedig csak SM-et? Ha nem vagy tisztában az ilyen üzenetek küldésével vagy fogadásával, miért az SMS-, nem pedig az SM-szolgáltatásokról érdeklôdöl? Azért, mert e betűszóban elhalványult (talán a széles körben való elterjedtsége miatt eredetileg sem tudatosult igazán) a szó - azaz itt betű - szerinti jelentés, és csak a lényeget, a rövid üzenetet értették rajta, a harmadik betű képviselte szót (szolgálat, szolgáltatás) amolyan sallangnak tekintve.
Csak megjegyzem, hogy rokon jelenség a névelôvel kezdôdô idegen nevek elôtt a magyar névelô kitétele (persze csak akkor, ha amúgy szükség van rá): olvastam a The Guardiant és a L' Humanitét.
Kedves Ádám!
Nem akarok ezen vitatkozni. "Életszerű", azaz nem nagyon mesterkélt helyzetben a szóban forgó mondat ("most képzeljétek el, amikor egy fordító szoftver ezt compact disc disc-nek fordítja...") számomra csak úgy értelmezhetô, hogy abból bizony egybeírás lesz. Ettôl függetlenül meglehet, hogy másvalaki számára a másik fajta értelmezés sem idegen.
És még egy rendkívül szakmai megjegyzés: mindenkinek boldog új évet kívánok!
Kedves phls!
Mindenben igazad van, csak abban nem, hogy egybe kell írni. Ugyanis az emlegetett mondat mind a két írásmóddal értelmezhető, így, ha akarod, egybeírod, ha akarod nem. Ha a szerző két szóban írta, az is elképzelhető, hogy másképp értelmezte a szót.
Kis Ádám
Meg kell védenem AkH fordítószoftverét. Az világos, hogy itt a 'szoftver' helyett valóban jobb a 'program'; az egybeírás viszont helyénvaló volt. Art Baby szövege szerint ugyanis nem egy éppen arra járó program kapta inputként a 'CD-lemez' kifejezést, s jókedvében aztán lefordította vmire, hanem egy olyan program, amelyet azért írtak, hogy fordítson az A nyelvrôl a B nyelvre. E program műfaja így az AkH 112. szerint fordítóprogram, s ez független attól, hogy e szó kettôbe írva is értelmes - csak éppen más a jelentése! Példákat mindannyian százszámra sorolhatnánk: fedôlemez, mosógép stb.
Kedves Rezső!
A magam részéről köszönöm, és viszont kívánom.
Ami a kérdésedet illeti, a TESz szerint délszláv eredetű szó. A jelentése "Jézus születésének ünnepe", de az irodalomban előfordul az újév jelentéssel is.
Kis Ádám
Kedves AkH!
Ha egy szoftver (szívem szerint inkább program) éppen fordít, akkor az fordító program. Tehát éppenséggel nem szabálytalan a két szóban való írás. A másik példában pedig Art Baby három szóból való kifejezésről beszél, és ha az a szándéka, hogy az részeshatározó ragját a teljes kifejezéshez csatolja, úgy értelmes a kötőjelezés, ahogy elkövette. Mindez az AkH-ból is értelmezhető így.
tehát, hörghurut ellen AC 200-at javasolnék, becenévnek pedig az AkH helyett aközépiskolai nyelvtanórát.
Kis Ádám
Meg persze az sem árt, ha tényleg odafigyel az ember a _hejesírásra_.:) Kedvenc példáim az egyelőre-egyenlőre keverése, a CD-lemez (most képzeljétek el, amikor egy fordító szoftver ezt compact disc disc-nek fordítja...), fáradtság-fáradság... A sor elég hosszú. A vesszők használatának mellőzése is rémes eredményeket produkálhat, és sajnos egyre inkább leszokik a magyar ember a vesszőről. Pedig még nem is olyan bonyolult a hsználati szabálya, mint a németnek.
Kedves Dubois!
Te hogy értékeled ezeket a fordításokat? Nekem az jutott az eszzembe, hogy ezek a keresztbe fordítások ember esetén is rosszak lesznek. Gondolom, mindenki ismeri Karinthy remek műfordítás-paródiáját, ahol még a azt is levezeti, hogy mit fordítottak félre. Azt hiszem, tájékozxódás céljára azért jó ez a gépi fordítás.
Kis Ádám
Az AltaVista kínál fordítási szolgáltatást a SysTran fordító program használatával.
Minden találati cikk alatt ott van a Translate link.
A bejövő ablakba már tetszés szerinti szöveget beírhatunk.
A fordítási minőség hozzávetőleges becslésére kivágtam egy darabot a SysTran FAQ-ból, elküldtem franciára fordítani, majd az fordítást visszafordítottam angolra (a kiválasztott szöveg intelmei ellenére :).
Valóban, a franciában levő hibák sokszorozódtak a visszafordításban.
A francia fordításban is több hiba van, de alapvetően meg lehet érteni, miről szól az eredeti anyag.
Én jobbnak látom a gépi fordítás jövőjét, de még sok munkát kell a nyelvtanok minőségének javítására és a szavak használatának leírására fordítani.
---------------------------------------------
Eredeti próbaszöveg:
Why Can't I Understand the Translation?
Translating languages is a very complex task. The translator works
best when the text you wish to translate uses proper grammar.
Slang, misspelled words, poorly placed punctuation, etc. can all cause a page
to be translated incorrectly.
Also the more translations a piece of text goes through,
the further the resulting meaning will be from the original.
So you will not necessarily get a good idea of the quality of a
translation by translating the translated text.
Francia fordítás:
Pourquoi est-ce que je ne puis pas comprendre la traduction?
La traduction des langages est une tâche trčs complexe. Le traducteur fonctionne
mieux quand le texte que vous souhaitez traduire la grammaire appropriée
d'utilisations. Argot, mots mal épelés, ponctuation tout mal placée, cause de bidon
etc. une page ŕ traduire inexactement. Également plus de traductions que par
morceau de texte intervient, plus autre la signification résultante sera de l'original.
Ainsi vous n'aurez pas nécessairement une bonne idée de la qualité d'une
traduction en traduisant le texte traduit.
A francia forddítás visszafordítva angolra
Why I then not include/understand the translation?
The translation of the languages is a very complex task. The translator functions
better when the text which you wish to translate the suitable grammar of uses.
Slang, words badly spelled, punctuation any evil placed, causes can etc a page to
be translated inaccurately. Also more translations than per piece of text is used,
more other the resulting significance will be original. Thus you will not have
necessarily a good idea of the quality of a translation by translating the translated
text.