Édesapám kertjében eddig minden évben jól kötött a Néró. Rohadni nincs sok esélye mivel augusztus végére megesszük.
A Manósi dűlőben van ültetvény is Néróból - azt most jut eszembe megnézheted Bálint. Bár a növényvédelme nem bio - de eddig nem panaszkodtak soha a rossz termékenyülésről.
A fürtelszáradás a virágzás környékén ért peronoszpóra fertőzés egyik jele. Régen a virágzás előtt és közben soha nem permeteztem és tömegével volt ez a jelenség. Mostanra ez a jelenség megszűnt mióta permetezek Quadrisal vagy Eclairal a virágzás kezdetén. Lehet hogy elég lenne egy Dithane-val történő permetezés is.
Köszönöm az infókat! Nérónál szerinted mi lehet ennek a sokszor előforduló fürtelszáradásnak a hátterében? Botritisz, esetleg valamilyen mikroelemhiány-érzékenység? Pannonijához, akár először csak kis mennyiségben (akár csak pár tudatnyi tőke) szerinted hogyan lehetne hozzájutni?
A Néró rothadára való érzékenységét nem, de a rossz kötődést sajnos nagyon is meg tudom erősíteni. Második éve fogtam termőre két tőkét és a fürtök legalább 3/4-e leszáradt virágzáskor.
Ennél nincs nagyon részletesebb leírása a neten (magyarul), valóban rajnaira hajazó karakterrel bír, azzal lett visszakeresztezve, de közben megmaradt rezisztensnek.
Fehérben pannonija a legjobb, abszolút vinifera értékű fajta, nagyon sok kedvező tulajdonsággal. A Koch már vagy 10-20 hektárnyit telepített el belőle.
2010-ben is állta a sarat, hűvösebb helyre érdemes telepíteni inkább.
A néró valóban jó fajta, de ha rosszul kötődik, előfordulhat, hogy alig lesz termésed, továbbá rothadásra is érzékeny kissé.
Köszönöm szépen. Az első cikkben használt 0,1 ppm az azért nekem elég hihetetlennek hangzik. Jó lenne szőlős tanulmányt is látni, de amit én találtam az mind fizetős újságban volt.
A Medina nagyon rezisztens,bőtermő. Egyszer egybe szedtem a Néróval,nagyon kellemes bor lett belőle.Mostanában nem szedem külön,hanem Biancával,Zalagyöngyével szedem egybe. Mindegyikből 120 tőkém van. Nagyon kellemes bor a végeredmény. Ezekből a fajtákból nagyon könnyű bio jellegű bort készíteni.
Egy elöregedett levél és egy fiatal levél színében és alakjában is lehet különbség. Ezt is megmagyarázná, hogy a 2 karban nem egyszerre indult meg a nedv keringés ezért a később indult levélzete még fiatalabb világosabb. (Még mindig csak hangosan gondolkozok!)
Ennek elsősorban valami bio-termesztéshez hasonló kritériummal volna a leginkább haszna, a vegyszermentes élelmiszerek támogatása jegyében. Első megközelítésben ez szimpatikusabb a mostaninál, amikor szinte bármilyen telepítést támogathatnak. A 90-es években meg, ha jól emlékszem, azért adtak pénzt, ha valaki kivágta a szőlőjét...
Nekem évről évre egyre inkább az a meggyőződésem, hogy izmos támogatást kellene adni a rezisztens fajtákra való átállásra. Felszívódó vegyszerek nélkül lehet szőlőt művelni, de nem ipari méretben és nem mennyiségi szemlélettel. Márpedig volumenben az olcsón és nagy mennyiségben termelhető boroknak kell az ágazat alapját adni.
Vagyis nem hatalmas vegyszerigényű "nemes" fajtákkal kellene nyüglődni a többségnek, hanem biztonságosan, nagy mennyiséget termő rezidens fajtákra kell áttérni.
Szerintem minden fajtából lehet minőségi bort csinálni, más kérdés, hogy ezek a rezisztens fajták jól viselik a nagy terhelést és éppen ezért a legalkalmasabbak a tömegtermelésre, amit ki is használnak(én is)
Néróból Szentpéteriék csinálnak figyelemre méltó bort.
Ha egy tagban van a birtok és a gazdának a kritikus időszakokban akár minden nap van ideje ránézni a szőlőre és ha kell, be is avatkozni, akkor mindenkit bíztatni tudok, hogy igenis versenyképes a bio szisztéma a felszívódókkal szemben, és nem kell kétszer annyiszor permetezni sem, sőt, még nem számoltam össze, de az összköltsége sem magasabb egy felszívódós programnál. Én akkor győződtem meg a módszer sikerességéről, amikor egy burgenlandi birtokon járva arról beszéltek (és a borokat is mutatták), hogy 2010-ben sem voltak jelentős kárai, egészséges szőlőket szüretelt. Márpedig az a rész 100 éve még mocsár volt, pár km-re a Fertő-tótól, augusztusban már rendszeresen minden reggel párában úszik minden...
Persze ez nem az a bio szisztéma, hogy csak réz meg kén +imádkozás. Meg az is igaz, hogy kulcseleme a dolognak, és ez idén nálam ki is derült, hogy ÁLLANDÓAN kitakarva (persze ez nem azt jelenti, hogy déli oldalról is totálisan, de azért viszonylag alaposan) kell tartani a fürtzónát, ez vitálisabb ültetvényeken akár bizonyos időszakokban hetente elvégzendő zöldmunkát jelent. Cserében a minőség is magasabb lesz, részben az alapos zöldmunka miatt is.
De én is erősen gondolkodom abban, hogy legalább a birtok 20-30%-ában rezisztens fajtákat kellene telepíteni, csökkentve a kockázatokat és a költségeket.
Melyik rezi fajtákról van borról tapasztalatotok, melyikből készíthető komolyabb bor is szerintetek? A megérzéseim alapján a Néró érdekes lehet, de fehérben tippem sincs, a Bianca sztem is inkább csak tömegbornak való.
