antológia (gör.) 'szöveggyűjtemény', a görög szó eredeti jelentése 'virágfüzér'.
Ez legyen olyan szempontból is szöveggyűjtemény, hogy lehet szövegelni is! :)
Tegnapelőtt múlt 8 éve, hogy elhunyt Bartis Ferenc, erdélyi magyar költő, író, újságíró.
Bartis Ferenc
A várakozás mítosza
Az Országház mellett és fölött ölelkezik a szmog és a köd. Ködösítő szmog-gyártók üléseznek a talponálló titok-termében: teremfelelős kerestetik - ebédszünetben a szmog- és ködálló ablakok mögött.
Június 8-án múlt 223 éve, hogy elhunyt Gottfried August Bürger, német költő, a Münchhausen báró kalandjai szerzője.
MÜNCHHAUSEN BÁRÓ CSODÁLATOS TENGERI ÉS SZÁRAZFÖLDI UTAZÁSAI, CSATÁI ÉS HŐSTETTEI, AHOGYAN AZOKAT BARÁTI KÖRBEN POHARAZGATÁS KÖZBEN ELMESÉLTE
MÜNCHHAUSEN VIDÁM KALANDJAI
Feldolgozta G. A. Bürger nyomán Elena Chmelová Fordította Tordon Ákos
Münchhausen Károly Frigyes Jeromos báró
A legendás hírű báró, mesék, könyvek és filmek világszerte ismert hőse, akinek alakja köré kitalált történetek szövődtek, nem csupán az író képzeletének szülötte, hanem valóban élt, létezett.
Hosszú ideje annak, hogy örökre lehunyta szemét, és nem meséli vidám kalandjait. Több mint 170 esztendő telt el azóta, hogy barátai el-eljárogattak vendégszerető házába, borát iszogatták, birtokán vadásztak, és hallgatták harsány történeteit.
Münchhausen báró vidám történetei szájról szájra szálltak, egyre jobban és egyre messzebb terjedtek el a világon.
Dús képzelőerővel megáldott ember volt, vén obsitos, aki csúfondáros szavaival ostorozni tudott. Az idő múlásával az emberek képzeletében ártalmatlan nagyotmondóvá alakult át, aki a csillagokat is lehazudja az égről.
Hazájában, Németországban többnyire Hazug bárónak nevezték, Csehországban pedig már több mint száz éve csak Füllent báróként emlegetik Háry Jánosszerű történeteiért. 1871-ben jelentek meg először szlovák nyelven Münchhausen kalandjai. A kitűnő humorista, Andrej Černiansky Bocskor bárónak nevezte el. (Bocskor báró csodálatos és igaz történetei, ahogyan azokat saját maga mesélte el.)
Sajnos a münchhauseni harsány kacaj és maró gúny néhány évtized alatt vesztett erejéből, s a bárót csak hihetetlen dolgokkal kérkedő fantasztikus különcként emlegették.
Holott Münchhausen jobb sorsot érdemelt.
Meg akarjátok ismerni az igazi Münchhausent?
A bátor férfiút, aki vitézül állta a sarat a harcban, vadászaton és szócsatákban? Akinek messze földön nem akadt párja, ha egy felfuvalkodott, képmutató, hencegő nemest kellett nevetségessé tenni?
Harc, vadászat és mesemondás - Münchhausen mindháromnak mestere volt. Egyben azonban nem tudta valóban senki felülmúlni: ahogyan nagyképű, kérkedő kortársait fantasztikus füllentéseivel nevetségessé tette. Jaj volt annak, akit Münchhausen egyszer a nyelvére vett!
Szép vasárnap délutánt kívánok Mindenkinek Barnabás és Rozalinda napján!:-)
Ma Barangó, Amábel, Balló, Barabás, Barna, Eta, Etelka, Mábel, Mabella, Paula, Pauletta, Paulin, Rexana, Roxán, Tulipán és Vaszilia napja is van!:-)
Dakszliikrek: Bertalan és Barnabás
****
Janikovszky Éva
Bertalan és Barnabás
Az ikertestvérek mindig nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt mindenki tudja, aki látott már ikertestvéreket. A dakszlikutyák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt is tudja mindenki, aki látott már dakszlikutyákat. És a dakszliikrek? A dakszliikrek annyira hasonlítnak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzeltek el, mert a másik úgyis pontosan ugyanolyan.Könyvünk főszereplői pedig éppen dakszliikrek, akik boldogan élnek Borbála néni és Bertalan bácsi levendulaszagú kertjében.
Dakszli ikrekről szól a könyv. Itt látszik, hogy az írónőnek azért van egy csípős humoros oldala is, különben nem kényszerítené a gyerekeket a „dakszliikrek” kimondására. Egy kisgyerek, akinek megtetszik ez a szóösszetétel, és mamát, papát, lakást összeköpködve ismételgeti. Hát még ha kicsit beszédhibás is. Csúnya húzás, valljuk be. Az írónő hatalma(s).
Adva van egy kedves idős házaspár, akik akár nagyszülők is lehetnének, csak unokák helyett nekik dakszli ikrek jutottak. A szeretet az ikrek és a házaspár között kölcsönös. Házaspárunk nem tudja megkülönböztetni a két kutyust, amit ők mondjuk sérelmeznek. Jön a szalagos megoldás, de persze a neveket attól még meg kellene jegyezni a szalagokhoz. Ez is kudarc. Kutyáink elszöknek hát, de messze az otthontól rájönnek, hogy nem tudnak gazdijaik nélkül éli, és mégis inkább hazamennek. A hepiend közepén – mintegy a történet csúcsaként – házaspárunk, most először erőlködés és szalag nélkül felismeri a kutyákat nevük szerint.
Egy dolog csak akkor jó, ha minden érintettnek jó. Ennek örülünk, és szeretettel vegyes kajánsággal tanítjuk meg legjobb barátaink gyerekeinek a dakszliikrek szóösszetételt.
A philadelphiai Rosenbach Múzeum és KönyvtárGreta Garbo halála után 10 évvel kiállította azokat a szerelmes leveleket, melyeket a színésznő állítólagos szeretőjéhez, Mercedes de Acostához írt. 1960-ban, de Acosta átadta a Garbótól kapott leveleit a philadelphiai Rosenbach Múzeumnak, azzal a feltétellel, hogy csak tíz évvel a feladó halála után nyithatják ki őket.
De Acosta 1968-ban halt meg, míg egykori kedvese 1990. április 15-én, 84 éves korában. A múzeum, ígéretéhez híven, pontosan 10 évvel Garbo halála után, 2000. április 15-én felbontotta a szerelmes leveleket. Az előzetes spekulációk ellenére Greta Garbo barátnőjéhez írott leveleiben semmi sem utal arra, hogy a két nő szerelmi viszonyt folytatott volna egymással - állapították meg a múzeum munkatársai, miután felnyitották és elolvasták a leveleket.
A filmek múló, mégis felejthetetlen pillanatai hallhatatlanná teszik a színészóriások nevét. A svéd Greta Garbo, (Stockholm, 1905. szeptember 18. – New York, 1990. április 15.) a filmtörténet egyik legérdekesebb alakja, akinek méltóságteljes, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része, de jellemének egyik legfontosabb vonása is volt.
Vitán felül több volt egyszerű filmcsillagnál: személye körül valóságos legendák szövődtek. Színészi képességeit leginkább tragikus szerepekben csillogtatta meg, kisugárzása világsztárrá avatta. Visszavonulása után, 1955-ben életmű Oscar-díjjal tüntették ki.A filmek múló, mégis felejthetetlen pillanatai hallhatatlanná teszik a színészóriások nevét.
Tegnapelőtt ünnepelte 35. születésnapját Závada Péter, költő, zenész. Isten éltesse!
Závada Péter
SPRINT
Spáh Karcsinak
elértél végül gyűrött kézfejedig fáradt-kék vénák, kihalt futópálya megvártad: ma is múltad következik megint a jövőt hagytad utoljára
visszafelé jössz már, ha ennél messzebb a kanyarban gyér fű, vérpiros padok a lomha szív-erekben salak serceg lám, körbeértél, megint ugyanott
lassíts, az embert úgyis utolérik gáncsoló sorsok, könyöklő holnapok ne kapkodj, ne vágj fel, lefutod végig szép ez a verseny, szép és vontatott
lábad nyomán fürge falevél sprintel szél duruzsol csak: hűvös, halk zene tudd, hogy ha volt is cél, ma már nincsen húzd meg a végét, hajrázz, halj bele
Lágy szellő simogat, kedves minden pillanat, hamarosan rám köszön egy újabb pirkadat. Ébred a Nap, látom, ahogy már felfelé kúszik, életet adó sugara egészen a fellegekbe nyúlik.
A táj még csendes, homály fedi a kopár rétet, de az árnyak játékának végül a Nap vet véget. Színaranyra festi az összes korán kelő felleget, s melegséggel tölti meg a magányos lelkeket.
A gyenge óriásból lassan egy kis királlyá változik, mely mindenkit elvakít, majd este úrként távozik. Még egy utolsó fotó, s én is fejet hajtok előtte, de a napkelte oly csodás, hogy sosem elég belőle
Tegnapelőtt múlt 174 éve, hogy elhunyt Friedrich Hölderlin német költő.
Friedrich Hölderlin
HIMNUSZ A SZABADSÁGHOZ
(folytatás)
Istenekhez volt méltó leginkább - hű Természet, néki megbocsásd! hősiségnek őrzi még a titkát, érhet még csodás szép gyógyulást. Jöjj, eljöjj, teremtés perce újra, süss fel, édes aranykori ég, s örökös szövetségbe simulva üld a Végtelenség ünnepét!"
Ó, testvérek! késhet-e az óra, mely a bajt nem élteti tovább, mely királyi reményt vált valóra s menti szégyentől az unokát, melyben istenerőnk szárnyra rebben, s lelkünk kész üdvét megváltani? - Testvérek az igaz szeretetben, fel, Halandóság Királyai!
Minden idők istene! vigasszal legyezed, hűsíted szellemünk, az mosolyog édes rózsa-arccal ránk, ha kínzó tövis közt megyünk. Árny ha száll az ősi becsületre, s a szabadság bástyája ledűl, szívemből a végső könny pereg le, s szebb honába sírva menekül.
Annak, mit a kor megtépni vágyott, holnap virágban kell állnia! Tavaszt szülnek még a rombolások, kél a habból szent Uránia, s Hüperión hősien robogva ég, s elsápadnak a csillagok - porladjatok, szolgák! sírotokra szabad napok mosolya ragyog.
S az Igazság, amely sírva bújta Mínosz alvilági csarnokát, lám, mint anya, vágyat érez újra s öleli a földnek hű fiát. Isteni Catónak szellemárnya ül elíziumi diadalt, s az erény ezer zászlója szállva köszönti a győztes hadakat.
Istenek öléből a kevélyre nem esőzik többé jutalom, Ceres áldott rónáinak fénye csillog barna sarlósasszonyon, forró szőlődombokon vidámabb, boldogabb a vincellér dala, s mit az öröm adott a világnak, nem fedi gondszárnyú éjszaka.
Hull az égből fénye szeretetnek, ész s erő megújul e napon - az aranykort visszatéritetted, tiszta gyermek, édes Bizalom! Él a hűség! és a szabadítók, mint a cédrus, földre omlanak, kiket bosszúra a haza hívott, szebb hazába visz e csoda-nap.
Fekve rég a szűkös lenti lakban, csontjaim, békén nyugodjatok! - A remény kelyhéből még ihattam, s láttam, hogy a hajnal felragyog! Intesz ott, felhőtlen messzeségben nékem is, Szabadság, messze cél! Véletek, szent csillagok, az éjben lantom ünneplőm együtt zenél!
Habsburg–Estei Mária Ludovika-(; Monza, 1787. december 14. – Verona, 1816. április 7.) I. Ferenc császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné, magyar és cseh királyné
Emléke:
Az 1808. évi országgyűlés kimondta a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, a (Ludoviceum) felállítását. Az intézménynek Mária Ludovika magyar királyné nevét adták, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl annak felépítésére. Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el, Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll.
A Ludovika Akadémia mögött, az Orczy-kertben 1929-ben szoborcsoportot állítottak az alapítás emlékére. A szoborcsoport Vass Viktor (1873–1955) alkotása, Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. A második világháború után eltávolították, és csak a rendszerváltás után, 1992-ben állították helyre és avatták fel ismét
Mária Ludovika királyné szobra Pesten, a nevét viselő Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia kertjében
Vad hegyek fölött, Kazbekem, királyi sátrad ékesen tündöklik örök fénybe mártva. Kolostorod, mint égi bárka, felhők közt a magasba tart: alig sejtett a suhanása.
Távoli-messzi az a part! Fel! fel! oda kell végre mennem! Ott várnak a szabad hegyek! Felhőkön túli cella rejtsen, hol Isten szomszédja leszek!
ford.Kormos István
Tsminda Sameba kolostor, a 14. században épült, Kazbek hegy (fotó: Andre Smits)
Médeia (Méda) kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője a görög mitológiában.
Aiétész király és Idüia lánya. Héra és Aphrodité szerelmet keltettek benne Iaszón iránt, ezért segített a Kolkhiszba hajózott Iaszónnak az aranygyapjú megszerzésében. Utána megszökött Iaszónnal és az argonautákkal Iolkoszba indultak. Útközben megölte testvérét, Apszürtoszt, akit magukkal vittek.
Médeia (Paul Cézanne festménye)
Weöres Sándor: Médeia /részlet/
ÖLELJ
ÖRÖMÖDBE, FÉNYHOZÓ...
Én, vérrel szennyezett,
nem térhetek feléjük. Barna darócban és sarútlan a hegyre indulok. Lenn hab forog, ködből hasadoznak a túlsó part zöld ormai. Én, átkozott, az oltárhoz nem léphetek, sziklára hajtom homlokom.
...TISZTÍTS MEG AZ
ÉJ ÁRNYAITÓL...
Tévelygő, távoli kedvesem,
meddig kell ölnöm, elesnem érted? Vízfodor őrlődik a zátonyon. Valaha elérjük-e valódi életünk?
...VELED KÖZÖS LEGYEN
KELYHEM, KOSZORÚM...
Eggyé-forrott alakunk,
e szem-nem-látta forma, öröktől vár reánk a Sorsok házában. Külön csak téveteg habok vagyunk.
Tegnapelőttmúlt 218 éve, hogy megszületett Alekszandr Szergejevics Puskin, orosz költő, író, nyelvújító.
Alekszandr Szergejevics Puskin
ANYEGIN
Fordította Áprily Lajos
(folytatás)
31
Mikor s melyik vadon-vidéken Felejted el majd, esztelen? Hol vagy ma, kis láb? Zsenge réten, Virágokon jársz nesztelen? Bájad kelet becézte lágyan, Észak bús és sivár havában Nyomot te nem hagytál soha, Szeretted pompás és puha Szőnyegeid simogatását, Érted lelkem rég elfeledt Hírszomjat és dicséretet, Száműzést, szülőföld varázsát! Eltűnt a boldogság kora, Mint réten talpad kis nyoma.
32
Barátaim, Diana keble És Flora arca szép nagyon, De táncos Terpsichore lenge Lábát jobban csodálhatom: A szemnek, mely utána réved, A kis láb több gyönyört igérget, Tündér-szépséggel elragad S makacs rajjal ver vágyakat. Szeretem, Elvinám, a lábad, Ha asztal-abrosz rejti lenn, Ha tavaszi füvön pihen, Ha rád kandalló hője árad, Ha tükrös parketten tipeg Vagy tenger gránitján remeg.
33
Kelő vihar játszott az árral, Irigyeltem a sok habot, Mely szerelmes, szélvert sorával Kis lábához borulhatott! Hogy égtem: hullámmal szaladni S a drága lábra csókot adni! Soha ily gyötrött-szomjasan Az ifjú láz óráiban Csókolni nem vágytam lihegve Ifjú Armida-ajkakat, Rózsásra gyulladt arcokat, Keblet, mely csókot vár epedve; Nem, láz még így nem égetett S meg nem gyötörte lelkemet!
34
De más idő is jár eszemben: Ha néha visszaálmodom, Egy boldog kengyel van kezemben, S a drága kis lábat fogom; A képzelet fellobban újra, A hervadó szívben kigyúlva Még tűz fut át a véremen: Ismét sóvárgás, szerelem... Elég már, csacska lant! nem illet Himnusz sok rátartit, kevélyt, Nem érdemelnek szenvedélyt, Sem verset, melyet bájuk ihlet; Szemfényvesztők, s a szem s a szó S a lábacskájuk is csaló.
Júniius 5-énmúlt 5 éve, hogy elhunyt Ray Douglas Bradbury, amerikai sci-fi író, költő.
"Egyszer kimentettem egy kolibrit egy macska szájából. A tenyeremben tartottam az apró madarat, egyik kezemmel befedve a másikat. Nem éreztem a madár súlyát, és nem is tudtam volna, hogy ott van, ha nem éreztem volna a szívdobogását. Így van ez egy jó történettel vagy verssel is. A szívverést kell érezni, nem az olvasmány súlyát."
Szép napot kívánok Mindenkinek Medárd és Helga napján!:-)
Ma Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd és Záred napja is van!:-)
Szent Medárd püspök - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
Szent Medárd püspök, frank származású, noyoni püspök a flandriaiak megtérítője volt; a gabona aratásának, illetve a szüreti munka védőszentje. Medárd püspök napjához Európa-szerte évszázados időjárási megfigyelések, szabályok kötődnek.
Medárd 456 körül született, 33 éves korában szentelték pappá. Flandria megtérítője, Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette, hirdette az Úr igéjét, és irtotta a pogány erkölcsöket. A népvándorlás egyik hullámaként érkező hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba. 545. június nyolcadikán halt meg.
Szent Medárdnak valójában semmi köze az időjárás rendjéhez, a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban nevéhez kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét. Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi: Medárd napjához azt jegyezték be a XVI. században, hogy parasztok megfigyelés szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. S fordítva: ha nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság következik. A negyven bibliai szent szám. Mondabeli magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szentéletű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyven napos eső vette kezdetét, elmosva őket.
Szeretném aludni az almák álmát, eltávolodni a nyüzsgő temetőktől. A kisfiú álmát szeretném aludni, ki szivét készült kivágni a nyílt tengeren.
Ne gajdoljátok nekem, hogy a holtak nem veszítenek vért, mert az elrohadt száj tovább kér vizet. Nem akarom tudni, hogy vértanúvá tesz a fű, s hallani sem akarom a pirkadat előtt erőlködő kígyószájú hold sziszegését.
Csak egy keveset aludni szeretnék, egy keveset, egy percet, századévet, hadd tudja mindenki, hogy nem haltam meg, hogy arany istálló nyílik ajkaim közt, hogy a nyugati szél kis barátja voltam, hogy saját könnyeimnek roppant árnyéka vagyok.
Teríts rám könnyű fátyolt, mire megvirrad, mert hangyáit majd szórja rám marokszám, és áztasd kemény vízben a cipőmet, hogy skorpiójának ollója lecsússzon rólam.
Mert az almák álmát szeretném aludni, hogy megtanuljam a földtől megtisztító zokogást, mert azzal a sötét kisfiúval szeretnék élni, ki szivét készült kivágni a nyílt tengeren.
Fordította: András László
(igy van irva: "almák álmát"-és nem .álmok álmát- )
a Biblia szerint Énok a hetedik pátriárka, az Úr kiválasztott fia volt.
Az Énok könyve egyike a leghíresebb és legelterjedtebb apokrif iratoknak, vagyis azon szövegeknek, melyeket szerzőjük isteni kinyilatkoztatásként kívánt az emberek elé tárni, valami okból kifolyólag azonban nem szerepelnek a mai Bibliában.
A mű az etióp egyházban a hivatalos kánon része volt, a fordítás első példányai 1773-ban kerültek Etiópiából Európába
Énok konyve
A könyv a Genezis hatodik fejezetétől indul: azt állítja, hogy Jared, Énok apjának idején kétszáz, Őrzőnek nevezett lázadó angyal érkezett a Hermon-hegy több mint háromezer méter magas csúcsára, hogy előkészüljön a leszállásra és az emberi fajjal való keveredésre.
A lázadó angyalok megtanították a férfiaknak a fegyverek készítésének művészetét, a fémek öntését, az asszonyoknak a díszítések viselését és a szépítkezést, valamint felfedték az embereknek a boszorkányságot és a szertartásos varázslást.
A tridenti zsinat – 1545-1563 – az Énok könyve szövegét apokrif iratnak nyilvánította, ezért a Biblia Énokot ma is szinte kizárólag héber pátriárkaként ábrázolja, aki tanúja volt a lázadó angyalok bukásának. Másnak semmi nyoma
Egyes tudósok napjainkban is hangsúlyozzák a hasonlóságot az Énok által leírt angyalok és az űrhajósok között.
Bár a könyv Vatikán fantáziáját is hosszú ideje izgatja, azt még mindig nem tekintik hivatalosnak, sokak szerint azonban egyike azon, a világ legnagyobb kérdéseire választ adó titkoknak, melyekhez hasonlókat a vatikáni titkos levéltár szép számmal őrizhet
Tegnapelőtt múlt 119 éve, hogy megszületett Federico García Lorca, spanyol költő, drámaíró.
Federico García Lorca
Találkozás
Se neked, se nekem egymás felé nem szabad lépni sem, nézni sem. Tudod, tudod már, miért? Oly nagy a szerelem. Megy az ösvény, menj tovább! Kezemen szögek sebe élesen Nem látod, hogy vérzem? Ne nézz hátra, lépegess csöndesen. S imádkozz, akár csak én, hogy legyen kegyelem, mert se neked, se nekem egymás felé nem szabad lépni sem, nézni sem.
Szép napot kívánok Mindenkinek Róbert és Robertina napján!:-)
Ma Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes és Seherezádé napja is van!:-)
Károly Róbert a Képes Krónikában
I. Károly, születési nevén Caroberto, magyarul Károly Róbert, régen gyakran Róbert Károly Magyarország királya 1301 és 1342 között. Bár 1301-től koronás, de csak az "Anjou párt" részéről elismert uralkodó. A történelemtudomány 1308-at, a Károly Róbertet érvényesen királlyá választó országgyűlés évét tekinti uralkodása kezdetének. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Születésekor a Caroberto nevet kapta – a név nem a Károly és a Róbert összetétele. Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami ellensúlyozza a Német-római Császárásg nagyhatalmi helyzetét, valamint gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot. A honor rendszer kiépítésével a regálé– királyi jogon szerzett – jövedelmekre alapozva pénzügyi reformokat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit.
Károly Róbert uralkodásának második felében jelentős gótikus építkezések folytak, ekkor épült például a visegrádi királyi palota, átépült a diósgyőri vár, valamint gótikus szárnyakkal bővült a székesfehérvári koronázóbazilika is. I. Károly 1342-es halálakor erős országot hagyott fiára, lajosra.
Mozog a jövő, látom, ahogy hullámzik az elrendelt idő és peregnek a képek, ahogy tested felé lépek s te átölelsz, akár egy birtokló éden öledbe engedsz. Lágyan lassú lázzal gyengéden emelsz napjaidba, ez vágyott szerelmünk legszebb akarata. Teljességbe olvaszt a belőled áradó Isten, szabadon szárnyal lelkünkben a minden, mert te és én és a tér időtlenül egymásba ér és remegve emelkedik, miközben lüktetve zenél.
VálóczySzilvia: Elhalkultálmok Kint zöldes fénnyé válik A jajveszékelt kóborlás, Sötét éj van, fent fakónyi csillagok… Elhalkult álmokká szenderül A reménnyé formált vágy, Kelletlenül, s mégis oly bájosan, Mit Te csak néha látsz, Mint szemeim színtelen tükrében A vad szerénységgé nőtt látomást Mely önmagát hajtja. Lázzá tódul a ki nem mondott szó, Érteleműzővé a csend, Mi szomorában alélna, Önnön foglyaként a világ spiráljain.
Elhalkult vágyak, álmok, katarzisok... Elhalkult szájban egy üres üzenet, Mely szurdokként magaslik A némaság keresztje mellett.
