Ezt nem tudom, mármint a terhesség/szülés témáján kívül szinte semennyire nem találkoztam/találkozom közegészségüggyel, mert most amire az elmúlt évekből emlékszem, ott mind magánorvosnál voltunk.
Az egy kiragadott félmondat, pont azért érdemes megnézni az egészet, mert nem is értem miért ezt emelték ki, ez így totálisan félrevisz. Vagy hát direkt ezt emelték ki, hogy felkapják az emberek a fejüket, pedig tényleg félrevisz, mert hallani kellett volna az egészet, amiről beszélt.
Szerintem azért ilyenkor mindig érdemes meghallgatni az adott beszélgetést vagy legalábbis belehallgatni most ettől a konkrét beszélgetéstől teljesen függetlenül, mert azért ezek a kivonatolt, írásos verziók elég félrevezetőek tudnak lenni az adott interjúalanyt illetően, időnként még a legjobb szándék ellenére is.
Jellemző, hogy pont az inceles részbe még nem trafáltam bele az Enyedi-interjúban, de hát kell nekem össze-vissza beletekernem ahelyett, hogy rendesen végighallgatnám.:)
Van az a "Más állapot a szülészeten" szervezet, ők szoktak ilyen felméréseket csinálni, meg iszonyat mennyiségű történet szedtek össze, akinek van gyomra, ereje beleolvasgathat. Ők mondjuk inkább magára a szülésre koncentrálnak, a terhességre kevésbé.
Hát nekem már az első terhességemnél/szülésemnél is értek nagyon rossz élmények, a másodikról meg inkább ne is beszéljünk, annyira megrázó volt, amilyen beszólásokat akkor kaptam, az annyira kísértett, hogy amikor kiderült, hogy (váratlanul) terhes vagyok a harmadikkal, akkor az első gondolatom az volt, hogy "te atya ég, megint szülnöm kell majd". És amikor átléptem a szülészet ajtaját az első után minden továbbinál az volt a gondolatom, hogy "na megint megcsonkítva jövök majd ki innen". Na most én egy nő vagyok, nem tudom amúgy mi az általános helyzet, mondjuk a barátnőmmel beszélgettünk sokat anno (neki van 4 gyereke, meg volt 4 vetélése), na hát ő is elég sok szart mesélt el.
Nagyon megrázó volt, ahogy láthatóan megindult ott, amikor elmesélte ezt az egész sztorit, ahogy ott meg is állt, amikor GM rákérdezett arra, hogy miért nem csinált filmet olyan hosszú időn át. Ahogy megcsuklott a hangja, hogy ezt hogyan épített be a filmbe stb stb.
Mert nem lehet arra fogni, hogy na, de klinika, és több ott a problémás szülés, mert hasonló "kategóriájú" szülészetek között is elképesztő különbségek vannak.
Nem néztem meg, sokkal okosabb nem lettem volna tőle, hiszen ott csak tovább részletezi, amit kivonatoltak tőle. Amit írtam, a 444-es cikk alapján írtam.
Az interjúnak ugy ez a kiragadott címe: "Ha van incel férfimozgalom, én leszek feminista". No comment
Ha valamit utálok, az pontosan az "érzékenyítés", már maga a szó is az egyik legundorítóbb kreálmány, amit ember valaha (történetesen magyarul) kitalált.
Egyáltalán nem Enyedi ellen írtam, amit írtam, csak a hasonló felfogású ügyeknél is tapasztalt hasonló tanulságlevonások miatt.
Tekintve, hogy elfogulatlanul ismerem a magyar társadalom állapotát még az 1940-es évek elején-közepén és aztán azt is, milyen torzulásokat okozott a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer, a "feudális rendszer"-rel sem tudok egyetérteni.
Sokkal mélyebben vannak a problémák és ezek ilyetén címkézések egyáltalán nem segítik megtalálni az okokat.
Semmiféle betámadás nem volt a hsz-emben... ha ismernél, mert olvastál volna eleget az indexen, akkor nem írtál volna ilyet. Elsősorban sosem a támadás, hanem az okok tisztázása vezérel, mindenféle ügynél.
"PIszkosul nehéz "átvinni" a problémáidat az egészségügy felé. Le vagy söpörve, ezt nagyon jól mondta el szerintem. Nem csak a terhesség/szülés esetén, hanem minden más olyan téren, ami a "nőiséghez" kapcsolódik."
Én is úgy érzem, éreztem a saját tapasztalataim alapján, hogy gyakran (nem mindig azért) nehéz átvinni a problémáidat az egészségügy felé, csak én értelemszerűen nem nőként tapasztaltam ezt. És ez azért szerintem árnyalja a dolgokat, legalábbis némileg.
Az egészségügynek (legalábbis a közegészségügynek biztosan) van egy futószalag jellege, ahol nemtől függetlenül szerintem bárki érezheti úgy, hogy nehéz átvinnie a problémáit, amennyiben kellően érzékeny arra, hogy hogyan beszélnek vele, vagy hogy mennyire kezelik felnőttként az esetleges kétségeit illetően.
Asszem, hogy ezt korábban írtam már, de a saját tapasztalataim szerint egyébként a női orvosok érzékenyebbek ezekre a dolgokra még a közegészségügyben is, mint általában a férfiak.
Mert ott nagyon érdekes dolgokat mondott a saját "feminizmusáról", mert ő nem tartja magát annak, vagyis nem tartotta magát annak.
Egyrészt van egy feudális rendszer beépítve az egészségügybe, ettől menekült el apukám is az anno "körzeti" orvosságba, de a patriarhálisság is benne van, csak másban. PIszkosul nehéz "átvinni" a problémáidat az egészségügy felé. Le vagy söpörve, ezt nagyon jól mondta el szerintem. Nem csak a terhesség/szülés esetén, hanem minden más olyan téren, ami a "nőiséghez" kapcsolódik. Szóval itt szerintem több dolog mosódik, mosódott össze, de nem szeretem azt, amikor valaki a személyes élményeit, meglátásait mondja el, főleg egy ilyen borzasztó érzékeny, nehéz dologról, és rögtön betámadjuk. Főleg úgy, hogy esetlegesen nem is nézted meg az egész műsort.
Viszont a mostani Dara Eszter azt nyilatkozta, hogy kétszer is leállította Turit. Szóval ha még a legkisebb mértékben is imponált volna azért neki valahol belül az, hogy legalább a bepróbálkozások idején nőként kezelte őt az edzője, az nem igazán releváns az egész dolog szempontjából, már csak azért sem, mert egy másik válaszában megmagyarázza, hogy a sok megfélemlítés mellett azért relatíve jó életük volt. Nem igazán értem, hogy miért erőlteted a szokásos köröket.
Én nem kérdeztem semmit, Omar kérdezett, azt idéztem be, bár csak dőlt betűvel, és arra másoltam be egy részt válaszként, bár így utólag visszanézve az tényleg kevéssé magyarázza meg Omar felvetését. Viszont te elolvastad rendesen az egészet? Mert azért ez nem egy sima, sztereotpikus mítú interjú, eléggé önkritikusan nyilvánult meg itt-ott Dara Eszter, viszont az egészen nyilvánvalónak tűnik, hogy Turi közeledése kurvára nem imponált neki.
Én csak így felületesen tekergettem bele (előzetesen nem olvastam az interjúról, valamikor pár hónappal ezelőtt olvastam Enyedivel valamit, de az újságcikk volt), és pont sikerült másodikra olyan részre tekerni, ami téged különösen érint.:(
Nincsenek amúgy erről az egészről részletes kimutatások, felmérések? Hogy például hány kismama érezhet így? Persze ha minden tízből csak 3, az sem kevés, de 1-2 megnyilvánulást azért eléggé nagyívűnek érzek, és mintha túlságosan mozgatná Enyedit a saját, személyes tragédiája, ami persze emberileg maximálisan érthető, de valószínűleg nagyon sokan vannak, aki egyáltalán nem azért nem értenek egyet 1-2 megállapításával, mert tudatlanok/kevésbé érzékenyek/érzéketlenek vagy esetleg politikailag motiváltak.
Ja és az lehetne még érdekes, hogy a fiatalabb orvosgenerációknál vagy az ápolóknál mennyiben működik ez ugyanúgy, mint a régi motorosoknál, azzal a kitétellel persze, hogy bárki elromolhat, ha idővel eléggé magasra jut.
Amúgy a rendszer totális képtelenségét éppen az mutatta meg, hogy ahhoz két újszülött halála kellett, hogy az adott szülőorvost eltiltsák... előtte a közvetlen munkatársai nem merték bepanaszolni a kórház vezetésénél, hogy mennyire szakbarbár az illető... megfélemlítésből biztosan jeles.
Annyit azért tegyünk hozzá, hogy nem elsősorban a rendszer "patriarchális hierarchia" jellege miatt ilyen ez, hanem a Kádár-rendszer idején beleépült "kézi vezérlés" miatt, ott volt jellemző maximálisan a méltatlanságok, a semmibe vevés, a kioktatás. De mindezek nem a patriarchális jelleg miatt, hanem a rendszer elmaradt és hibásan rögzült viselkedésmódjai miatt.
Ennyit arról, hogy egy történetnek lehet nőközpontú/feminista vagy általánosságra törekvő értelmezése.
És igen, ezért gondoltam azt már a 90-es évek elején, amikor ennek még csak a töredékét ismertem (de mivel már akkor keringtek rémtörténetek orvosi műhibákról illetve volt olyan ismerős, akik már akkor egyfajta kálváriát járt be gyógyulása során), hogy nagyon nehéz lesz a Kádár-rendszer örökségét feldolgozni és legyőzni, magyarán lassacskán egy jobb rendszerré átformálni.
Sajnos az oktatás és az egészségügy az a két terület, ahol a legtovább élni tudtak/tudnak a Kádár-rendszer örökségei, a tekintélyelvűség, a megalázás és a (nem megérdemelt) kioktatás.
Tehát ha egy 14 éves lánynak imponál az 50 éves, olyan ember közeledése, akivel alárendelt viszonyban van, az rendben van?
szalmabab. alig egy hsz-el lejebb iteltem el az edzot. de matyi kerdezte, ohgy a kisjany ott es akkor miert nem lepett, erre valaszoltam neki.
(van sok olyan kapcsolat, hogy tanar kurogat 14+-os gyerekkel, kolcsonos beleegyezessel. ez csak a hatalmi viszony miatt buntetheto es buntetendo, nagyon jogosan, holott mindket fel kolcsonosen elvezi es ebben a korban nalunk mar legalis a zekzualis kapcsolat. es a tanitvanynak eszeben sincs kilepni, vagy feljelenteni az idosebbik felet.)
De mondok még valamit: miért fordul az elő, hogy itt a férfi nickek nem akarják kollektívan védelmezni a nemüket, de a női nickek egy részének ez az állandó felvállalt feladata?
Miért érzitek úgy, hogy itt a nőket kollektívan támadják?
mert realistak vagyunk, ismerhuk a ff hibait is, es ha valamelyik csaj felhozza, legfeljebb vele egyutt rohogunk magunkon. no de ok nok, onreflexiojuk minimalis, humorerzekuk detto.
"Valahogy elég fura az egész interjú olyan szempontból, hogy arra választ kapunk, miért is nem tudott kilépni ebből a zsarolással fenyegető kapcsolatból, de arra nem, hogy nem lehetett volna ezt magasabb fórumon is szóvá tenni (pl. Kissnél, a szövetségi kapitánynál)?"
Szerintem azért részben legalábbis választ kaptunk erre is:
"Állandóan azt hajtogatta, hogy mi senkik vagyunk, nincs semmilyen eredményünk, mit képzelünk mi magunkról, csak egy szavába kerül, és kivágnak minket a Szpariból, és vége a pályafutásunknak. "