Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
Lassan 3 hete volt a szeminárium és nem látjuk a beígért fényképes beszámolót :-((
Ha csak a topikot nézi a látogató, akkor úgy tűnik, hogy hatalmas a pangás pedig a valóságban kimondottan kellemesen alakulnak a dolgok. Szinte folyamatosan megy a heti 4 edzés, vannak érdekes találkozások, beszélgetések, tapasztalatcserék. Lehet hogy végre fém szablyánk is lesz lassan...
A Bajvívó Magyarok által szervezett szeminárium óta lassan eltelt 2 hét és még mindig nem került elő valami részletesebb beszámoló -- vagy a szervezők által beígért képes összefoglaló -- erről a kétségkívül érdekes eseményről. Az egyik résztvevő készült arra, hogy megírja, de sajnos az elmúlt időszakban borzasztóan elfoglalt, így még egy ideig várni kell az élmeny- beszámolójára.
Öt évvel ezelőtt olvastam el a Bán Mór- Hunyadi regényfolyam első kötetét.Az öt év alatt a történet előrehaladtával párhuzamosan... ...meghallgattam a szerző előadását Szekszárdon...létrehoztunk egy történelmi vívó egyesületet...és néhány kalandor barátommal együtt jelentkeztünk az akkor készülő Hunyadi filmbe, ahol egy három napos felkészítés után sportextra-ként válogattak be minket. Én egy napot még kaszkadőrként is dolgozhattam benne.
Szóval, saját tapasztalatok alapján ajánlom mindenkinek az eddig megjelent 13 kötetet...és a 10 részes filmsorozatot, aminek első két epizódja szombat este debütál a tv2-n!"
Ezért vicces, mert HEMA-fórumokon ezek a viták 10-20+ éve már lezajlottak és most csak elő kell bányászni a régi adatokat,
de egyes laikusoknak még ez sem elég, kötik az ebet a karóhoz, hogy: Igen, de voltak olyan speckó magyar hosszúkardok, melyek 3-4 kg-t nyomtak! (Igénytelen régi szövegek alapján.)
3 napja a Hunyadi - a sorozat topikban kialakult egy vicces vita egy ilyen ősrégi szöveg alapján:
"A másfélkezes kardok
páncélkesztyűben egy, míg nélküle két kézzel forgatható -, vagy más néven fattyúkardok Magyarországon is közkedvelt fegyverré váltak a XIV. században. Nagyobb méretük miatt erőteljesebb, pusztítóbb fegyverek voltak. 3-4 kg körüli súlyuk és 120-140 cm-es hosszuk volt, ami lovassági használatra is alkalmassá tette őket, ugyanis lóhátról könnyen, hajlongás nélkül elérték vele a gyalogosokat. E nagyméretű pengében finomabb, pontosabb technika rejlett, mint egykezes társában, mivel a hosszú markolat miatt két kézzel jobban irányítható. A sokoldalúsága is figyelemre méltó, hiszen egy kézben is forgatható, sőt a vitézek kedvelt technikája volt a penge megmarkolása (vértezett kézzel természetesen). Így mintegy kalapácsként használták az erős, vaskos keresztvasat és markolatgombot, vagy a penge hegyével gyors szúró támadásokat vittek végbe az ellenfél páncélzatának illesztéseit, réseit megcélozva. A nagy méretekben persze hátrányai is megmutatkoztak: szűk helyen nehezen lehetett hatékonyan használni, az ellenfél közel kerülve könnyen kijátszhatta ezt a fegyver."
Egy nagyon kellemes szöveg a Felvidéki Szablyavívó Iskola vezetőjétől (a csapat FB-oldalán).
"Negyedéves helyzetjelentés:
Idén túl vagyunk első két versenyünkön és készülünk a következőre. Részt vettünk négy különböző célú és szerveződésű eseményen.
1. A számunkra fő vonal: HEMA tournamenteken való részvétel: februárban megmérettettünk a Fechtberg Poker Cup 2025-ön.
2. Sümegen huszáraink saját huszár egyesületüket képviselték de vívótudásukkal minket is!
3. Albert Dávid által felkészített csapatunk részt vett a Barantások által szervezett Balassy kupa versenyen! Itt szeretném kiemelni a Csenkey Barantásokat és Attilát akikkel nagyon jó kapcsolatot őrzünk és barátságukért nagyon hálásak vagyunk!
4. Most hétvégén részt vettünk a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány / Zsolnai Gábor által szervezett és vezetett Szablyavívó szemináriumon ami nagyon érdekes volt, bár nem az általunk kutatott és tanult korszakot oktatták, de 5 igen fontos új gyakorlatot tanultam, ezek közül egy új vágás amit jó ismerni, és három játékos fejlesztő gyakorlat avagy az ötödik az pedig a hadi játékok. Az eseményen találkozhattam végre a Georgikon Szablya Kör tagjaival, akikkel jót asszóztam, avagy két számomra nagyon emlékezetes asszóm volt Vermes Balázzsal aki élő példa arra hogy a tehetség és az atlétikus robbanékony gyorsaság mennyit számít egy asszóban!
Jelenleg az oktatásban a legnagyobb hangsúlyt a játékosságra fektetem, mivel azt tapasztaltam hogy egy játékos mentalitással sokkal gyorsabbak a tanulási folyamatok és maguk az asszók is eredményesebbek. Előző versenyünkre való felkészülésben vettem észre hogy ha túl komolyan vesszük a felkészülést, nagyobb az esélye a sérülésnek és az elme elfáradásának. A Sport eredeti jelentése - des porte(el visz) - kikapcsolódás. Jelenleg a lengyel szabályrendszerre készülünk ami a riposztelőnyre épít, de Dáviddal és egy bizonyos pozsonyi úrral(addig nem akarok nevet írni amíg ez nem történik meg:D) tervezünk közösen készülni egy cseh versenyre ahol mások a szabályok (Right of way). Én tervezek ezenkívül ellátogani Katowicébe az egyik ottani klubba asszózni! Sokat foglalkoztat továbbá az athlétikai edzéstervünk csiszolása, a lábmunka, a taktikai felkészülésünk a versenyre és olyan gyógytorna gyakorlatok és a bemelegítés csiszolása hogy minimalizálhassam a sportsérüléseinket!
Mindemellett örömmel tudatom: diákjaink kérésére vizsgarendszert raktunk össze, Dávid mesterrel közös munkával, ami olyan jól sikerült hogy mi is vizsgázni fogunk az idei nyári táborunkban!(nem helyeztük magunkat a vizsgarendszer tetejére, nekünk is bőven van hova fejlődnünk, ami számomra nagyon nagy öröm! :))
"Tegnap sikeresen lezajlott az általunk szervezett Szablyavívó Szeminárium, Zsolnai Gábor vezetésével. Nagy örömünkre szolgált, hogy ilyen szép számban vettek részt az érdeklődők a különböző szablyaiskolák képviseletében. A sokszínűség ellenére egy koncentrált, jó hangulatú és eredményes napot sikerült megvalósítanunk. Reméljük, hogy minden résztvevő elégedetten, és hasznos tapasztalatokkal tért haza. Képes beszámolónkkal hamarosan jelentkezünk."
Nekem úgy mesélték, hogy itt Mair volt az elsőszámú parasztvakító (ahogy egy ismerősöm mondja, az első HEMA-rajongó a történelemben), tőle származnak az ilyen kasza meg sarló ötletek, a többiek csak megvalósították (mivelhogy Mair fizetett).
Egyébként a kaszát tudtommal használták harcra még 1848-ban is, igaz, kiegyenesítve, átalakítva.
Az meg egy teljesen más történet, hogy a középkori női harcosok történetei általában igen-igen erős túlzások.
Egyszerűen akkori fegyverekkel a kézben (nehezebb kard, pajzs + kard) egy nő szinte esélytelen volt egy 20-30 kg-mal
nehezebb férfival szemben. Pont.
Szóval, felejtős Jeanne mint überharcos -- ő egyszerűen kiválóan inspirálta a katonákat, de a csata sűrűjében csak téblábolt szegény, ha nem védték volna a testőrei, nagyon gyorsan meghalt volna (nagyszerűen mutatja az 1999-es film). Pont így felejtős Cicelle (Rozgonyiné) is. Erzsébetről meg -- legjobb tudomásom szerint -- egyetlen feljegyzés sem állítja, hogy tényleges harcolt volna.
Ezek fényében fogadjuk el a kalandfilm logikáját, hogy Erzsébet egy harcos amazon. OK, legyen, de akkor legalább kövessük a történet belső logikáját, ami szerint a XV. sz. közepén vagyunk és adjunk rá megfelelően korhű páncélzatot, nem pedig egy viccpáncélt, ami max. egy trendi XXI. sz. álarcosbálban lenne jó.
Nagyon látványos, nagyon élvezetes..., de méretes parasztvakítás.
És nem XXI. sz. parasztvakítás, hanem még a Mair-könyv készítésekor követték el.
A megrendelőt egyszerűen átverték!
Miért küzdöttek volna a parasztok rendes kaszákkal meg sarlókkal, amikor akkoriban minden gazdaságban bőven volt olyan eszköz, amely alapból sokkal alkalmasabb a gyilkolászásra: vasvilla, különféle balták stb. Arról nem is beszélve, hogy a korabeli parasztok mekkora sima késekkel, meg kard méretű Messer-ekkel mászkáltak a metszetek tanúsága szerint.
