A szél részletekben befújja a lehulott leveleket a gyepre, ott pedig a fűnyíró ( ha nincs rajta a gyűjtő ) összeaprítja és idővel humifikálódik, ha pedig rajta a fűgyűjtő, akkor összeszedi és megy a komposztládába.
Illetve még egy dolog. A talajlazító/szellőztető gyűjtőjét nem szeretem használni, mert hamar megtelik. A fűnyírónknak meg sok a kiforgatott filc és gyökérzet.
Ilyenkor egy lombszívóval és a tömörítő funkciójával nem lehet felgyorsítani a “betakarítást”? A lombseprűhöz és a marokkal történő zsákbapakoláshoz képest kényelmesebbnek tűnik.
Vagy ugyanaz a gond, mint ahogy alább kérdezem, megviseli a füvet és/vagy mégsem elég hatékony?
Eddig nem gondolkoztam ilyen jószágban, de most, hogy a termést potyogtató vérszilvafánktól megszabadultam, s már csak a szomszéd átlógó fájáról lehulló vérszilva levelek és a fagyalsövény vágásánál lehulló apróbb levelek a “tét”, elmerengtem egy kicsit a dolgon.
Miért nem szokás a fűre hullott fa- és bokorlevelet lombszívóval összeszedni? Kirántja a füvet is gyökerestől, olyan erős? Vagy nem elég hatékony, jobb a fűnyíró? Vagy csak “szakmai hagyomány”?
Drága barátom, nem irtad a leglényegesebbet. Az 1200nm füves terület, vagy részben füves, vagy egyáltalán nem füves? Nem mindegy. Fűről értelemszerűen fűnyiróval szedjük össze. Ágyásokból már nem annyira a fűnyiróval.
A szivással bizony szivás van, ez tény.
Profi kertészek vagyunk és már a második lombszivónkat koptatjuk, többet szivunk, mint fújunk, úgyhogy ismerjük a témát.
A stihl sh86 valóban jó gép. Átszerelése szivóról fújóra és vissza sokkal egyszerűbb, mint lentebb kolléga irta. Nem mindenki technikai zseni.
Nedves közegben a szivó nem működik. Igaz, a fújó sem nagyon, de az legalább nem dugul el.
Platán levelét nem tudod felszivni, ezt elhiheted nekem. Annyira nagy és kemény, hogy szinte lehetetlen. Fújás vagy lombseprű.
Fújással összekupacolod. Utána a kupacot felszivni? Minek? Hová? Esetleg mellre van értelme... Zsák vagy komposzt, vagy zsák és komposzt. De előtte nem kell fecsérelni az időt szivással. Azzal csak szivás van...
Összességében nem áll jól a döntésnél a szivó helyzete. Az csak olyannak való, aki sterilre akarja szivogatni a kertjét. Remélem, te nem olyan vagy.
Sokat ne várj az aprítótól! Nekem van egy Stihl SH86-om. Ha nincs kupacba a cucc, akkor sokat nem ér a szívás. Először össze kell kupacolni. Átszerelése egy agyrém, inkább vettem egy akkus fújót, azzal takarítok. De, ha kavicsot kap, annyira nem szereti, vizes nem lehet (ősszel ugye nem sok víz van :) ), de szárazon is könnyen eltömődik, zsák gyorsan megtelik. A legjobb, ha fűnyíróval összeszeded! Mulcsozza is, sőt vizes fűtől/levéltől sem retten meg. 1200nm-re akár egy traktor is elmenne, azzal élveznéd csak igazán :). Olyan vele, mintha porszívóznád!
A te döntésed, de kérdezted, nekem meg ez a nem jó véleményem a szívóról :).
Szerintem azonban, ha már van egy elektromos szecskázós, akkor vegyél hozzá egy akkus fúvót amivel rendre vagy kupacba fúvod, és időnként a meglévő elektromossal felszívod és mulcsra vágod szinte egy helyben állva.
Ezzel az akkussal max 30 percet dolgozhatsz egy töltéssel a többi ettől kisebb.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Újraolvasva az eredeti posztot látom egy kicsit félreérthető volt. Benzinmotoros vagy akkumulátoros szívót szeretnék. A tavalyi évben sikerült lecsapni a Lidl-ben egy Parkside szívóra, ami alapvetően rendben van, de lévén nagyobb a kert és szinte minden nap körbe kell járni a fák miatt, így a sima elektromos eszköz egy kicsit macerás (a hosszabbító miatt) és ezért gondoltam, hogy beneveznék egy benzinmotoros vagy pedig akkumulátoros készülékre. Lévén ezek ára már magasabb ezért szerettem volna véleményt kérni, ha már befektetek egy ilyenbe, akkor az megbízható és jól használható legyen.
Nézz rá a Lidl-es Parkside-ra, igaz, hogy amikor én vettem, erős egy éve akkor még műanyag volt benne a mulcsoló, (biztos azóta is az) de én csak fúvásra használom, azóta is megbízhatóan megy. Meg hát 3 év garancia. Érdemes az appot használni, van benne digitális számla.
Nekem egy EINHELL van és kábeles, mert az akkus a szomszéd szerint gyorsan merül. Nekem tökéletesen megfelel és 2. éve használom. Viszont a mulcsoló funkciót nem tudja
Némiképpen off-topic, de gondoltam hátha van ezzel kapcsolatos tapasztalat/vélemény a tagok között, amit esetleg szívesen meg is osztana valaki. Motoros vagy akkumulátoros lombszívót keresek. (nem csak fúvót, hanem olyat, amí szívni is tud). Túlságosan nagy elvárások/igények nincsenek, a lényeg, hogy megbízható, könnyen kezelhető, viszonylag kisebb súlyú - vagy pedig pántos kialakítású (,hogy a feleségem is tudja használni), illetve fém mulcsolóval ellátott legyen. Egy nagyjából 1200 nm-es telek karbantartásához szükséges, ahol 6 fa van, köztük egy hatalmas platán, ami azért rendesen termel minden évben. A motoros és az akkumulátoros között hezitálok egy kicsit. Ha esetleg ezzel kapcsolatban is lenne vélemény, tapasztalat, azt megköszönném.
Ha jól értem, akkor ez a megjegyzésed egyúttal válasz a 88623-ra is, azaz addig kell folyamatosan nedvesen tartanom a földet, amíg a NKCS-ek is kijönnek. Hiszen hiába lesz a vetés után 2-2,5 héttel már mindenütt fűszál, az legalább 1 hónap, hogy a gyep ténylegesen összezárjon. Legalábbis számomra az még nem összezáródás, hogy mindegyik 5*5 cm-es négyzetben van legalább 1-1 fűszál, hanem azoknak legalább már minimálisan bokrosodniuk is kell.
Jól értem a dolgot? Mind az összezáródás fogalmát, mind azt, hogy még hetekig fogok öntözni?
Az egyik képen repedéseket látok, lehet hogy cserepesedésre hajlamos a talajod, azért amíg nem zár a kikelt gyep addig tartsd nedvesen, mert a megkérgesedett talajból nem tud kijönni a csirnövény.
A nagyobb foltokat terveztem sima földdel betakarni a vetés után, a meglévő gyepre szórt felülvetésre pedig itt tanácsolta másik fórumtárs, hogy a késes szellőztetés által vájt ágyásokba próbáljam meg beterelgetni egy lombseprűvel. Gondolom jó lenne az egész területre szórni valamit fedés gyanánt, de ezt nem tudom megoldani - a beöntözést viszont igen.
Jut eszembe, ha az angolperje már mindenütt megjelenik, akkor el lehet hagyni a kelesztő locsolást, s elég a “régi fű” által igényelt heti vízmennyiséget biztosítani heti 1-2 nagyobb locsolással, vagy a NKCS magok miatt legalább 3-4 hétig kell keleszteni?
Egyébként így néz ki most 5 nappal a "talajrendezés" és felülvetés után a 6 miniparcellából álló gyepünk. Látszik, hogy azért nem volt durva a talajszintezés mértéke, sok helyen messze van a teljesen kopártól a talaj, nem került takarásba a régi gyep.
Eddig nem permeteztem a tujákat csak lombtrágyával amistar-ral ,de csak akkor ha tetűt kellet irtani.
Viszont a barack termelők mondják,hogy a cuproxat még virágzáskor sem éget. A scúdóról nem tudok nyilatkozni én szántóföldi kertészetben használom. Annyi hogy én inkább nordox-ot használok scúdó-val keverve.Területi képviselők szerint és ez cég független vélemény,a legjobb réz megoldás a féldózis réz (kinek melyik tetszik) és féldózis scudo használata.
A nehezebb Ncsk magok miatt jó az 50g adag, pláne hogy sok a kopaszterület.
A régi fű kiszámíthatatlan, nyáron már 5mm takarástól is szenved, tavasszal meg elég mélyről is ki tud keveredni.
A régi gyep szerintem nem fogja elnyomni a vetett füvet. Inkább védő hatása várható.
A vetés öntözésénél az a lényeg, hogy ne száradjon ki a csirázó mag a vízhiánytól. Amit én javaslok, hogy őrizzük meg a délutáni talajhőt, azt jelenti, hogy melegebb talajon gyorsabb a csirázás és a kelés. Feltételezzük, hogy 15 fokos az öntözővized. Ez reggelre lehült, hideg pl 10 fok körüli talajt melegíti a délutáni pl fekete 20 fokra felmelegedett talajt visszahűti, ami az éjjeli lehülés miatt hamarabb lesz hűvösebb mint amit a fű szeret.
A vetés után ha betakartad a magot, akkor nem baj ha szürke a talajfelszín ne öntözd, de ha nem, akkor nedvesen tartva jobb. Tudsz mérni, ha veszel egy beszúrós digitális húshőmérőt.
A vetés pusztulása inkább a csirakori gombás fertőzéstől várható, vagy a kiszáradástól, de ritkán a túlöntözéstől, bár a túlöntözés kiemelheti a taljból a még nem csírázott magot, pl zápor eső után.
Jó az időzítésed és a választott vízadagod is. A nyári telepítésnél én is hűteni szoktam az öntözéssel. Most nyáron pl 42 fokról sikerült visszahűteni 35 fokra a talajt délben és egész nap, így sikeres lett a telepítés, bár a gombaölőzést sem bíztam a véletlenre.
