Egy rögtönzött filmes előzetest ajánlanék, spontán összedobált snittekből a teljesség igénye nélkül. A helyszin nem más, mint Európa egyik legismertebb és legkedveltebb távolsági kerékpáros túraútvonala. Útifilmek feltöltése hamarosan!
Kelet-Szlovákia az átlag magyar számára fehér folt. Nem tud róla semmit, nem is nagyon érdekli. Pedig a valamikori történelmi Magyarországhoz tartozó terület igencsak izgalmas meglepetéseket tartogat a természetet kedvelők, sportolni vágyók számára
Tartalom: Kalandoraink expedíciós túrára indulnak. Cél a „Titkos hegy”, leánykori nevén, Vihorlat. Hogy mivel érdemelte ki ezt a figyelemfelkeltő nevet, lehet, hogy kiderül, de akár még az is, hogy milyen ismeretlenség homályába burkolózó várak vannak megbújva lehetetlen helyeken. A szlovák gastronómia bugyraiba is betekinthetünk egy röpke /inkább nem röpke/ pillanat erejéig, és persze nem maradhat el a önfeledt csobbanás sem ezúttal egy kialudt vulkán kráterében…
A kicsit megmosolyogtató „Szlovák tenger” kifejezés, lehetne akár gúnynév is, ha már nem jutott nekik valódi tenger, igaz nekünk se…végül is, nálunk is van egy „magyar tenger”. Ha már a Balaton szóba került jó a hasonlat, bár méreteiben jelentősen elmarad tőle, mégis hozza a feelinget megbolondítva egy kis Tisza-tó utánérzéssel....
Tartalom: Túrázóink a tó megkerülésére készülnek, nem lenne nagy feladat, ha meg lehetne kerülni. Ennek az ellentmondásnak a megoldása igencsak kemény diónak bizonyul, főleg, hogy egy maratoni gasztro tudósítás, élvezkődős csobbanás a naplementében is bejelentkezik időhúzásként. Aki kiváncsi a szürreális, éjszakába nyúló végkifejletre egy olyan helyen, ahol sötétben már nem igazán ajánlatos bolyongani, a képernyő előtt a helye.
A szlovákoknak is van Balatonjuk! Igaz kicsit messze, meg nem is nagyon tud róla senki, legalábbis itthon. Egy virtuális időutazásra invitálom a kedves nézőket egy olyan helyre, ahol a nem is oly távoli dicső múlt fényei még nyomokban pislákolnak.
Tartalom: Statisztikailag a legnépszerűbb kerékpáros célpontok, a tavak. Minél nagyobb, annál jobb. Akik osztják ezt a véleményt, jó helyen járnak. Kalandoraink északi szomszédunk egyik legnagyobb állóvizének bevételére készülnek. Minden adott, „napfény-nyár-szerelem”…de, mint mindig, sose klappol minden a tervek szerint, szóval egy izgalmas túranap történetének filmes adaptációja következik..
Gyilkos-tó, Békás-szoros….ha Erdély kerül szóba, ezek a helyszínek, szinte azonnal elsőre beugranak mindenkinek. Évente kirándulók, turisták ezrei keresik fel, de legtöbben a csak vízközelből, a kanyon aljából sóvárogva, amolyan elérhetetlen térbeli dimenzióként csodálják a felettük magasodó szikla alakzatokat. A felső régiók meghódítása komoly túra feladat, a kiszámíthatatlan időjárás, kemény talajviszonyok, nagy szintek, jelzett ösvények hiánya, a medvék által „szennyezett” terep ellenére, nálunk évről-évre visszatérő program a Békás-szoros feletti sziklákon egyensúlyozás Egy erős nap élő közvetítése következik, felvételről....
A Keleti Kárpátok számunkra nem csak egy földrajzi fogalom, hanem egyben az ezeréves Magyarország végbástyái is. A történelem viharait megélt hely ma már nyugodt, a természet dominál. A Moldvában található óriás, a Csalho, vagy más néven „Román Olympos” árnyékában, amolyan kistestvérként szégyenlősen meghúzódó Munticsel, a nagyközönség számára szinte ismeretlen terep. Nem véletlenül, a valamikori államhatáron húzódó sziklabirodalom, igazi vadvilág, a dzsungelszerű növényzet, utak hiánya komoly kihívás, de ugyanakkor izgalmakkal teli kaland is a meghódítására vállalkozóknak. Egy erős nap története következik filmes dokumentációban:
Említetted, hogy a Misurina tónál jártatok. Bizonyára tudjátok, hogy a tó felett magasodik a 2835 méteres Cima Eötvös (Eötvös Csúcs). Egykor Eötvös Loránd két lányával Székesfehérvárról kerekezett a Dolomitokba.
Eötvös a Dolomitok szerelmese volt, magashegyi túráinak száma 500-ra tehető, 25-30 csúcsra elsőként ért fel, jó pár csúcsot többször is megmászott, így pl. a Monte Cristallot 19-szer. Eötvös tiszteletére a Dolomitokban egy csúcsot, a Cadin-csoport második legmagasabb, 2835 m-es csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el. A hegymászást lányaival is megszerettette, gyakran indultak hármasban túrázni.
Aktuális érdekesség: Eötvös Loránd 175 éve született, az évforduló alkalmából augusztus 9.-én Eötvös Loránd Kerékpáros Expedíció indult a a Cima Eötvös alatti Misurina tóhoz az ELTE előtti Egyetem térről. A teljes táv 700 km, a szintemelkedés 4000 ezer méter, a terv szerint 5 nap alatt teljesítik a távot.
Ha nyár, Alpok! Ennyire egyszerű, legalábbis számunkra :) Néhány spontán összedobott mozzanat az itt készült filmekből kedvcsinálónak...vagy kedvelvevőnek :) Felvétel helyszíne: Dolomitok
A Tajgetosz egyike Görögország mítikus hegyeinek. Pazar látványilágával egyedülálló a kontinensen. A keleti kapujából, Spártából indul kalandoraink ráadás-programja, egy közel 900 méteres függőleges fal megmászása. A sziklába vájt szerpentin egyrészt félelmetes panorámája, másrészt építési megoldásai miatt híresen hírhedt a teljesíteni vágyó motorosok, kerékpárosok körében. Akik velünk tartanak nemcsak a sportfeladat részleteit élvezhetik, hanem betekintést nyerhetnek egy világtól elzárt isten háta mögötti görög falu hétköznapjaiba, valamint a dél-mediterránum vad hegyi világába is…”
Ezzel a résszel az utóbbi évtized talán legnagyobb kerékpáros vállalkozásom filmes anyagának végére értem. Itt szeretném megköszönni a közel fél éves kitartó figyelmet. Természetesen a Cobranco-project nem áll meg, várok mindenkit a továbbiakban is képernyő elé.
Az egy főre jutó ókori romok száma Görögországban a legtöbb az egész világon. Misztrász /Μυστράς/, bizánci eredetű romváros, az ókori Spártától néhány kilométerre, monumentalitásában még ma is tekintélyt parancsoló valamikori birodalmi komplexum, nem csak látványvilágában izgalmas, de sportfeladatnak is kihívás. Egy rendhagyó, „abandoned” vártúrára invitálok mindenkit, egy olyan helyre, ahol múlt árnyai még a mai napig is szellemként kisértenek....
Spárta /Σπάρτη/, , az ókori Görögország, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb poliszaként létezett. Vajon a mai Spárta is az a szigorú, kemény és puritán város, amit történelem tanulmányainkból ismerünk, vajon hordozza-e még a nehéz örökség terhét, vajon, hogyan próbál megfelelni a mai kor elvárásainak.
Tartalomból: Sakálvonyításos ébresztő után egy olajfaliget árnyékában utazóink utolsó nagy próbatételükre készülnek, cél, elérni az autót és bezárni a kört. Végeláthatatlan olajfámezők és karsztos hegyvidékek között küzdenek az elemekkel. A nap csúcspontja, át kell küzdeni magukat Spártán a legendás városon. Ezúttal szerencsére nem kell csatázni a 300 mindenre elszánt védővel. Egy rögtönzött városnézés keretében megbizonyosodhatunk arról is, hogy, vajon Leonidas levágott feje ki van-e állítva a főtérre, vajon Artemis Templomában folynak-e még korbácsversenyek, vajon mai városnak mi köze van a németeknek és vajon, az izgalmak fokozására a Tajgetos feletti készülő vihar is beszáll-e a játszmába? Túl sok itt a vajon, de, ha valaki a margarinon szereti a tojásrántottát, ne csüggedjen, egy záró gasztroblokk is színesíti a most következő filmes palettát…
„Görögországban mindig kék az ég” …szokták mondani.
Aztán azt is szokták mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. De, egy kerékpártúrán a kivétel inkább gyengítse a szabályt, sőt… A Mount Parnonas Görögország egyik legnagyobb hegysége, vadsága, érintetlensége, tekintélyt parancsoló kétezer körüli hegycsúcsaival, mindig is a felfedezők, kalandvágyok célpontja volt. Bujazőld mediterrán fenyvesek és élhetetlenül kopár sziklás gerincek jellemzik a tájat. Az egy főre jutó kanyonok száma itt a legtöbb a Hellászban.
Tartalom: Innentől nem meglepő, hogy kalandoraink, miután egy önfeledt tengeri fürdőzéssel nyitva a napot egy égig érő „sohavégetnemérő” valószerütlen színű szurdokban találják magukat. De, még mielőtt észbe kapnának, már egy egekbe tekergőző szerpentinen küzdenek a gravitációval. Aztán egyszer csak szembejön Görögország leglehetetlenebb helyére épült kolostora, majd az égiek is úgy döntenek, beszállnak a játszmába.Vajon, utazóink teljesitik-e ezt az iszonytatóan nyomasztó próbatételt a spártai nagy elődök nyomdokain, egy zsémbes eltévedés után vajon jutalmul sikerül-e elfogyasztani egy „úri vacsorát” egy vízműtelep szerelőaknájában, erre is fény derül…de, még az sem kizárt, hogy nem..."
Hellasz kemény világ, a hódítóknak is komoly fejtörést okoztak a történelem folyamán az itteni domborzati viszonyok. Nem úgy kalandorainknak, hiszen pont ezért jöttek. Bónusznap, bónusz program…aztán, hogy az égieknek lesz-e valamilyen ellenvetésük ez ellen, hogy az eredetileg tervezett sziklába vájt szerpentin megmászására vajon sor kerül-e, illetve a görög ételek bemutatására hívatott ismeretterjesztő sorozat, „grillezett bárányborda” epizódjának prezentálása sikeres lesz-e? Jó kérdések, de még az sem kizárt, hogy kiderül”
Afrika-dömpingünk keretében a kameruni filmsorozat 6. és 7., (befejező) részét vetítjük.
A Kamerun hegy árnyéka 6. rész:
A WAZA 25.perc
A Magyar Tudományos Esőerdő Expedíció dr. Vojnits András zoológus vezetésével, az átmeneteket és azok élővilágát tanulmányozva, a világ legcsapadékosabb és legdiverzebb területe felől észak, a Szahara felé haladva, egyre szárazabb területeklet érint. A valahai esőerdők vidékéből kialakult "kényszer-szavanna" után a sivatag közelébe kerülnek. A Waza Nemzeti Park Észak-Kamerun egy vadban viszonylag gazdag területe, ahol még hatalmas elefánt-populációk élnek, rinocéroszok is előfordulnak, de az orvvadászat erősen megviseli az állományukat.
A Kamerun hegy árnyéka 7. rész
A CSÁD
Nincs tudomásunk arról, hogy a Csád tavat, a Szahara peremén, valaha magyarok felkeresték volna. Kamerun legészakibb részébe a hatóságok az európaiakat - a biztonság hiányára hivatkozva - nem engedik be. A véletlen folytán kameruni kísérőnk, Okah Ebwekoh Monya ornitológus Dél-Kamerunban élő népéből valók az itteni hatósági emberek, rendőrök, katonák, az ő segítségükkel a Szilveszter és az Újév napját a világ ezen nehezen megközelíthető sarkának egyik szigetén töltjük. A tó a keletről nyugatra, az északról délre és visszafelé vándorló madarak gyülekezőhelye. Utána már csak a Szahara következik.
Görögország, Égei-tengeri partvidéke mesébe illő helyszíneket rejteget. Együtt van jelen a történelmi tradiciókkal tüzdelt hagyomány, illetve a modern túrizmus által megkövetelt minden egyéb más.
Tartalom: „Utazóink ezúttal egy időjárás által javasolt program módosításra kényszerülnek. Többségi szavazással elvetik a „Sportfeladat szakadó esőben” című műsort és helyette marad a szokásos, „unalmas” álom-tengeröblök meglátogatása kerül napirendre. Jönnek is tornasorban ahogy kell, de errefelé a történések irányításában az isteneknek is van szavuk. Hogy pozitív vagy negatív módon kontárkodnak bele a tervekbe, szigorúan csak azoknak derül ki, akik helyet foglalnak a képernyő előtt..”
„Ez már mindentől annyira távol van, hogy aki itt van, még annak sincs közel”-mondják a helyiek.
Peloponnészosz dél-keleti csúcsán húzódó Maleas-félsziget, Gögögország egyik legszebb része. Óriási hegyek, eldugodt tengeröblök.
Innentől nem meglepő, hogy kalandoraink egy olyan útvonalon próbálkoznak, ami a térképen nem is létezik. Ennek ellenére sorban veszik az akadályokat, lesz egekbe tekergőző szerpentin, a változatosság jegyében újra kősivatag, egy kietlenségével tekintélyt parancsoló „gigakanyon” is bejelentkezik engedély nélkül, természetesen az „álomtengerpart csobbanással” menüpont és a Borbás Marcsit is meghazudtoló gasztronómiai műsor ezúttal sem maradhat ki…
Görögországi barangolásunk újabb részével kivánok mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Az Égei-tenger beltengere, a szeszélyes Myrtoon tenger és a fölötte húzódó kopár Parnon-gerinc, kegyetlen, de ugyanakkor kihívásokkal teli kombináció a kalandra vágyók körében.
Nem hiába, a természet, a legnagyobb konstruktőr, itt is nagyot alkotott. A „görög-szappanopera” következő epizódja megtekinthető
Tartalom: „Kalandoraink tengeri fürdőzéssel indítják a napot, majd belevágnak a sűrűjébe, lesz itt minden, dél-tengeri fjord, tűzforró kősivatag, égbetörő sziklakanyon, álomtengerpart csobbanással, majd egy maratoni hosszúságú, színes, szélesvásznú gasztroblokk-ot követően, „Szálláshely keresés a semmi közepén” címmel láthatnak tudósítást a kedves nézők…”
Szia. Ha Te mész, légy szíves számolj majd be, hogy a mogyoródi HÉV-től a kilátóig rendben vannak-e a turistajelzések, valamint arról is, hogy a kilátótól a szélmalomhoz tartó tanösvény jelzés is rendben van-e? Várom mások válaszát is, előre köszönöm.
„Olyan hihetetlenül néz ki, mintha egy fantasy film digitális díszlete lenne”-ez Monemvasia, dél-Peloponnesos, de, megkockáztatom, hogy egész Görögország egyik legfelkapottabb turista látványossága. A történelmi korokat is megélt bevehetetlen erődsziget még ma is impozáns látványt nyújt. Az üszkös romok és a felújított templomok kontrasztja, a nyüzsgő bazársorok feelingje hamisítatlan középkori hangulatot idéz vissza, a fellegvár látványvilága szavakkal ki sem fejezhető. A sziget feltérképezése komoly sport és túrafeladat is, javaslom mindenkinek a film megtekintését
A legendákkal, történelem viharaival megtépázott Al-Dunai áttörés „álomhelyszin” a túrázók, kalandra vágyók, de akár a „normál mezei” utazók számára is. Két világ határán, a történelmi Magyarország és Erdély legdélebbi pontján húzódó Vaskapu Nemzeti Park a Balkán és Kárpátok gyűrűjébe szorítva óriási élmény az ide látogatóknak. Az itt készült túrasorozat utolsó epizódját szeretném megtekintésre ajánlani.
Tartalom: A feladat adott, végig a teljes szoroson. De, 134 km teljesítése nem annyira egyszerü feladat, főleg, ha külön programok is vannak. Márpedig vannak. Elsőként rögtön egy olyan barlang, aminek, nemhogy nincs bejárata, de, tulajdonképpen nem is létezik. Lesz vármustra, senki földje, a semmiből a semmibe vezető híd, lakatlan sziget, tábori konyhával megspékelt dunai vadkemping…és látvány szorozva negyvennel
