Régi metszeteken gyakran látni, hogy a kivégzésre várók vagy a hóhérok mosolyognak munka közben. Mi lehet ennek az oka? Gondolom nem az, hogy nem tudtak rajzolni. Egy lefelé vagy felfelé görbülő szájjal egy gyerek is tudja ábrázolni az örömöt és a szomorúságot. Valamiért vidámnak akarták ábrázolni a jelenetet? Vagy akkoriban másként ábrázolták az érzelmeket, mint manapság? Itt egy példa: http://agyvihar.blog.hu/2009/04/13/furesz_a_lab_kozott
Teljesen önkényes megközelítés, de szerintem a németalföldi szabadságharc kitörése ugyanolyan jó vízválasztó lenne, mint amerika felfedezése, az angol polgári forradalom, vagy akár konstantinápoly eleste. már ha feltétlenül szükség van ilyenre.
Sztem is. Politikailag az angol polgári forr. nem hatott érdemben a kontinensre, ahol még csak utána jön az abszolutizmus, tehát pont ellentétes irányú a fejlődés, sőt pont az vezérli le a kezdeti átalakulást.
Az ipari aztán igen, de vajon a polgári elengedhetetlen feltétele volt-e neki ? Az, h a többi európai ország a legváltozatosabb kormányzati formák közepette iparosodott, és voltak, akik nem sokkal lemaradva (pl. Poroszo) azt tűnik alátámasztani, h nem.
Akkor viszont nincsen létjogosultsága 1642-nek, mint az újkor kezdetének.
Nem tom, honnan kezdték el ezt, de olyan szocialisztikus szaga van, h nehogy már ne forradalomhoz kössük a korszakhatárokat. Még, jó, h nem volt a kései Rómában valami bazi nagy rabszolgalázadás :)
Az ipari forradalomhoz viszont az eredeti tőkefelhalmozás készítette elő a terepet. Az pedig a felfedezéseket követő gyarmatosítás következtében indult meg.
Maga a polgári forradalom is annak következménye, hogy a polgárság gazdasági szerepe nőtt, viszont ennek egy ponton túl gátat szabott az addigi jogrendszer és társadalmi rend.
Azért a Kelet-Indiai társaság megalapítása volt az igazi oka az 1640-s kezdésnek.
A 1789-t viszont tényleg meg lehetne tenni, mint az új és brutális politikai ideológiai rendszerek első megjelenését; hiszen a jakobinus diktatúra (más színekben, de ez lényegtelen) később felbukkan és meghatározza a XX. század történelmét.
De ha már ide kanyarodott, a középkornál egyet kell értsek azokkal, akik a kezdő évszámot vitatják.
A Nyugatrómai Birodalom ugyanis kezdettől fogva egy hanyatló, zsugorodó államalakulat volt, a végére annyira elvesztette jelentőségét, hogy a bukása nem volt egy világrengető esemény.
Ha már a Római Birodalomhoz akarjuk kötni, sokkal inkább lehetne korszakhatár a kettészakadás (395). Vagy mások szerint Justinianus halála (őt tekintik az utolsó antik típusú uralkodónak).
De van olyan megközelítés is, amely az egyház szerepét teszi középpontba, ez alapján lehetne a kezdet a milánói edictum (313), a niceai zsinat (325) vagy a kereszténység államvallássá tétele Rómában. Megint mások az athéni iskola megszűnéséhez kötik az ókor végét.
1789-ben a francia forradalom lényegesen nagyobb hatású esemény volt egyetemes történelmi szempontból is. Persze odáig középkorról beszélni már túlzás lenne, épp ezért is vezették be a "kora újkor" fogalmát, bár vannak, akik ezt az 1492-1640 közti időszakra használják.
Sőt, találkoztam már olyannal is, hogy 1640-et és 1789-et is korszakhatárnak próbálták megtenni, pl. fősulin is az egyetemes töri felosztása úgy nézett ki, hogy I. év 1. félév őskor és ókor, 2. félév 476-1492, II. év 1. félév 1492-1640, 2. félév 1640-1789, gyakorlatilag azonban úgy lett, hogy II. évben 1492-1789 közti történelmet tanultunk, országonként különbözően eloszlatva a két félévben, valamint előadásokon és szemináriumokon.
Igen, de ez igazából csak a brit történelemben jelentett váltást, más országokra nem sok hatása volt, a kontinensen még jó ideig az uralkodók és főurak seregei vívták az aktuális háborúikat.
Manapság "rövid 20. századról" szokás beszélni, aminek kezdete az első világháború és az azt lezáró békerendszer, vége pedig a közép-kelet-európai szocialista tömb összeomlása.
Bár ha orosz történelemben nézzük, akkor ennek lényegében megfeleltethető 1917-1991, azaz a szovjet időszak. :)
Amikor az angol polgári forradalmat abból a megfontolásból tették meg korszakhatárnak, hogy Anglia az európai fejlődés szempontjából egyfajta mintaország lenne.
Ma már azonban egyre inkább úgy vélik, hogy Anglia nem mintaországnak tekinthető, hanem sokkal inkább egy sajátos, szigetszerűen (nemcsak földrajzi értelemben) fejlődésű országnak. Éppen ezért az angol polgári forradalom nem igazán alkalmas egyetemes történelmi korszakhatárnak, a kontinens fejlődésére nem sok hatása volt. Ami akkor Angliában bekövetkezett, ahhoz hasonlóra Franciaországban 1789-ben került sor.
Európa valóban rengeteget merített a keleti kapcsolataiból, főként az arab tudomány és kultúrával való érintkezésből.
Azonban azok az egymással viaskodó rablólovagok és fejedelemségek rakták le azoknak az államoknak az alapjait, és hozták létre pl. spanyolországban azt a harcos lovagi kultúrát (itt még az 1700as években is élt a középkor!) amely aztán meghódította az egész világot. Európa felemelkedése már a középkorban megkezdődött, ennek a folyamatnak betetőzése a reneszánsz, ami egyébként sem keleti befolyásra indult. A reneszánsz európa saját szellemi terméke.
Cö. A középkor végét inkább a kelettel való kereskedelmi kapcsolat jelentette. A galilei távcső is kínai találmány, iránytű,mifene. Lófüttyöt voltak itt nagy fejlesztések.Legfeljebb egymást rabolgató lovag, illetve rablólovagkirályok. A reneszánsz is egyértelműen keleti befolyásra indult el, és az ókorból merített ihletet, nem véletlenül, hiszen nem is tudott volna másból.
A középkor nem volt sem sötét, sem dekadens, sem valamiféle csökevénye az ókornak. A népvándorlás kora nehéz időszak volt, ez igaz, de az ókorban is bukkantak fel és tűntek el nyomtalanul népek és birodalmak. A korai, átmeneti időszakot leszámítva a középkori európában virágzott a filozófia, kialakult egy sajátos, keresztény - lovagi kultúra, kereskedelmi útvonalak százai létesültek az ókor elszigetelt régiói között, és ne felejtsük el, a középkorban születtek meg mindazok a technológiai, gazdasági és politikai feltételek, amik európát a világ legfejlettebb, legmodernebb régiójává tették.
Megvannak nekem a történelemkönyvek az akkori iskolákból. Az 1978-as történelemkönyvben (10 osztály számára) még az 1871-es kommünnel indul. Amikor én tanultam, a 11. osztályban év elején bevonták a történelemkönyveket az orosz történelemről (XX. század) és törölték a vizsgatételeket is (ez 1990-ben volt). Helyette egy évre bevezettek egy új tantárgyat: ,,Az állam és társadalom alapjai."
Eléggé 1*-ű, és nagyon kegyetlen /szomorú/ az oka.
A valóságot ábrázolták.
Az emberekben minden korban van egy jelentős vérszomjasság-kegyetlenség, borzongásra késztető hajlam.
Nézz körül mai életünkben!
Egy baleset, verekedés, utcai balhé, milyen nézősereget vonz, vagy milyen nézőtömege van pölö egy bikaviadalnak, autóversenynek, boxmérkőzésnek.
Az újságok, híradók legelején mindenhol a gyilkosságok, mészárlások, természeti katasztrófák, terrorcselekmények, háborúk képei vannak.
Járj utána, milyen sikere van a mozikban, tévéműsorokban a vérengzős filmeknek, a horrornak!
Anno nem volt tévé, újság, legföljebb egyedi kódexek, rajzok, festmények. Az akkori festők-rajzolók csupán azt ábrázolták, amit láttak, tapasztaltak, a VALÓságot.
Az ember minden korban rettentően kegyetlenül tudott viselkedni fajtársaival -ettől "különb?" az állatoknál.
Régen a nyilvános kivégzések kettős célt szolgáltak:
Kielégítették a szórakozni vágyó tömegeket, ugyan akkor elrettentő példát is mutattak, megfélemlítették, kordában tartották a renitensségre hajlamosakat.
A hóhérok meg élvezettel végezték a munkájukat, nekik valódi szórakozást nyújtott a föloldozott-törvényes gyilkolászás.
Kizárt. Ugyanis a szovjet érában a legújabb kort mindig a Párizsi Kommüntől, azaz 1871-től ,,időszámították". Amúgy ez az ,,időszámítás" igen relatív dolog volt. Még pár évvel ezelőtt, amikor a fórumra kerültem, kezdtünk el ezen vitázni, és kiderült, hogy ahány rendszer (no nem politikai, hanem tudományos is) létezik, annyiféle-nódon számolják. A szovjet érában a társadalmi berendezkedés alapjánszámolták. Az őkor kezdete - az első rabszolgatartó államok megjelenésével indult. A középkor - Nagy Károly birodalmával. Az újkort a németalföldi és angol polgári forradalommal számolták, és a legújabb kort meg a Párizsi Kommünnel indították.
A társadalmi berendezkedés, a technológiai tudás, az egyéb műveltség nem hogy nem emelkedett a felfedezés hatására, hanem a beáramló nemesfém miatt a gyarmatosítók gazdaságát vissza is dobta, s mintegy konzerválta az állapotokat, s a középkort. Ha kellene még alkudni, akkor azt mondanám, 1600, a Kelet-India társaság megalakulása, de ennél lentebb már nem...
