Eredménytelenül kerestek melegvizet tavaly Baján. A beruházás 123,5 millió forintot emésztett fel. Ám Révfy Zoltán tájékoztatása szerint nem adják fel: tovább kutatnak.
– Napokon belül javaslatot kapok a szakértőktől. Amondó vagyok, tegyünk pontot az ügy végére. A furat megvan. Lehet, csak 2400 méter mélyen bukkanunk megfelelő vízre. Ha a szakma javasolja, tovább keresünk – mondta a polgármester. Hozzátette: az elmúlt esztendő elment a kútfúrásra. Fejlesztési terv készült, majd kiírták a közbeszerzési eljárást, amit meg kellett ismételni. Őszszel láttak munkához. Nagy reményekkel, hiszen tudományos megalapozottsággal választották ki a Ferenc-csatorna közelében lévő helyszínt. Bár a környéken, így Nagybaracskán 500 méter körül bugyog a forró víz, számoltak azzal, hogy Baján mélyebbre kell fúrni. Év végére elérték az 1820 métert, de ahogy - azt írtuk - sajnos nem találtak termálvizet. Talán idén.
Fábián Sándor képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy e célra 90 milliót tervezett a Bajavíz Kft., de többe került a fúrás.
– Ráadásul a a szennyvízközmű bérleti díja is, amit a cég az önkormányzatnak fizet évente, ezen összeg körül alakult volna. Ám a jelentős kiadás miatt az egyezség szerint mindössze 1 millió forintot kap a város idén a kft.-től. Így kétszer fizetjük meg a 90 milliót. Persze ha még szánunk időt és pénzt a kutatásra, ráérünk az elszámolással – vélekedett a városatya a téma megvitatásakor.
Forró víz bugyog? Hány fokos a nagybaracskai? Strand turizmust fejlesztenék, mert a gyógyfürdők Magyarországon veszteségesen üzemelnek. Miért szükséges veszteséges vállalkozást elindítani? Van egy kicsi nagybaracskai fürdő és egy dávodi fejlödő térségünkben!!!!!!
Hiába fúrtak, fújhatják Nem leltek egy csöpp melegvízre sem
G. Zs. 2009. január 27. 14:42
BAJA
|
Baja marad a vizek és ízek városa, de nem lesz fürdő nagyhatalom.
Termálkút nélkül marad Baja, miután eredménytelenül fúrtak tavaly a legígéretesebbnek vélt helyen. Így a víz- és napimádók továbbra is az egyre szépülő és még számos fejlesztés elé néző Sugovica belvárosi strandját, valamint megfelelő vízállás esetén a Duna hívogató homokzátonyait vehetik igénybe. A sterilebb körülményekre vágyóknak marad a Petőfi-szigeten lévő uszoda. Ami a kutatásokat illeti, az elmúlt év októberében kezdték meg a munkát a melegvíz nyomába eredő szakemberek. A kiszemelt terület a Baja-Szeremle útvonaltól délre, mintegy 1,3 kilométerre fekszik, a Ferenc-csatorna partján. Székelyhidi András, a munkálatokat felügyelő Bajavíz Kft. ügyvezetője bizakodó volt. Remélte, hogy bár a kútfúrás célja 1800 méter, már az aljzat előtt elérik a melegvizet.
Az összeg folyamatosan változott, most éppen csökkenhet
Még 2001-ben kötött közmű-bérleti szerződést a Bajavíz Kft. és a bajai önkormányzat. A cég kezelésébe került a felújított szennyvíztisztító és az új eszközök. A szennyvíz-közművagyon bérleti díját 32 millió forintban állapították meg. Ezen összeg 2004-től folyamatosan változott, 2007-ben már 98,5 millióra rúgott. Ám idén januárban, az eredménytelen fúrásokat követően arról tájékoztatta a város irányítóját az ügyvezető, hogy még a 2004-ben fizetett 31 millió forintot sem tudják átutalni. Egyelőre ennyiben maradtak.
November 20-ig szólt a szerződés, naponta 50-100 métert lehetett fúrni ebbe a talajba. Az idő tehát nem sürgette a kutatókat, aki a várakozások ellenére hiába végezték a dolgukat. Leértek a kijelölt mélységbe, de nem bukkantak melegvízre. Decemberben újabb eszközök segítségével folytatták a munkát, hogy végre biztosan kiderüljön, rejt vagy sem melegvizet a föld mélye Baja környékén. Kiderült: nincs melegvíz. A beruházás, a hozzá kapcsolódó vizsgálatokkal együtt 123,5 millió forintba került. Miután kút nem helyezhető üzembe, a kutatás tetemes értékvesztést okozott a kizárólag környékbeli önkormányzatok tulajdonában lévő társaságnál. Jelen jogszabályok szerint a kft. az eredménytelen fejlesztés okán 80 százalékos értékvesztést (98.800 ezer forint) köteles elszámolni. Éppen ezért arról egyeztetett Révfy Zoltán bajai polgármesterrel az ügyvezető, hogy az társaságnak üzemeltetésre átadott vízközmű-vagyon tavalyi bérleti díját csökkentik, így mindössze egymillió forintot (plusz áfa) kér tulajdonosként. A város irányítója ezt az összeget fogja javasolni a képviselő-testületnek a holnap (szerda) délelőtt kilenc órakor kezdődő ülésen.
A Bajavíz Kft. tulajdonosai
Baja, Bácsalmás, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Tataháza és Vaskút települési önkormányzata, továbbá a Bács-Kiskun megyei önkormányzat.
Véleményem:Dávodon 2007-2008-ban 28 millióért fúrtak és találtak vizet. Előzetes hatástanulmányt ki készítette? Kié a felelősség? 123.5 millió forint sok pént. Ettől jóval kevesebb összegért találtak volna fúrómestert, de biztosan nem ezt volt a cél.
Észrevétel A Bajavíz Kft május 03-i taggyűlés napirendi pontjaihoz.
Véleményemet összegezve kívánom a taggyűlés elé terjeszteni, mivel a napirendi pontokban szereplő témák megítélésem szerint szoros egységet alkotnak. A mérlegadatokat, az üzleti beszámolót, a 2007. évi üzleti tervet és az ügyvezető igazgató jutalmazását nem lehet szétválasztani. Elismerem a társaság dolgozóinak munkáját, talán elismerésre méltó a Kft adózás utáni nyeresége is. De a nyereséget több tényező beárnyékolja. Például a 2006. évi mérlegbeszámolóban ezt olvashatjuk: „Alaptevékenységünk a víz- és szennyvízszolgáltatás árbevétel növekedését döntően az árváltozás eredményezte, mivel a termelés naturális mutatói a bázis adatokhoz képest csak 4 %-al emelkedtek.” Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy valójában nem volt előrelépés a hatékonyság terén. Már e beszámoló mellékletében (1. sz.) is jól látható ennek oka: az uszoda-szolgáltatás rendkívül alacsony költségtermelő hatékonysága, de inkább „veszteségtermelő képessége”. A víz- és a szennyvízszolgáltatás nettó árbevétele 1, illetve 2 %-al nőtt (árváltozása hatása), ugyanakkor az uszodai szolgáltatás tervezett bevétele a tervezetthez képest is 5 % -al csökkent. Hasonló megállapításra jutott a könyvvizsgálói jelentés is, amely kifejti: „Az éves szintű pozitív eredmény ezévben is a víz-, és a szennyvíz szolgáltatásnál keletkezett. Az uszoda és a csapadékcsatorna üzemeltetése, illetve fenntartása a tárgyévben is jelentős veszteséget eredményezett, melyet a társaság alaptevékenysége finanszírozott.” (2. oldal)
Ha a társaság 2006. évi tevékenységének beszámolóját vesszük szemügyre, itt is szembeszökő ennek a két tételnek a hatása: az árbevételek nagyon alacsony volta, valamint az uszodai tevékenység kirívóan negatív hatása a teljes árbevétel alakulására. Nem véletlen, hogy az összesített eredménykimutatás is csak 2 % növekedést tud kimutatni, ami – mint az már előzőekben olvasható volt – az áremelkedéseknek volt köszönhető. De érdemes kiemelni a beszámoló 4. oldalán lévő megállapítást: „A számszerű adatokból megállapítható, hogy az uszoda és a csapadékvíz csatorna üzeme1tetése, illetve fenntartása a tárgyévben is veszteséget eredményezett. Az uszoda tevékenysége alapításunk óta jelentős – a tárgyévben 67.981.000 Ft – veszteséggel tartható fenn.” Szeretném kiemelni: a tárgyévben 67.981.000 Ft veszteség!! Ezzel szemben áll az uszoda 14.508.000 Ft-os bevétele (1. sz. melléklet) Elemezve a beszámoló 1. számú mellékletét, a következő tételek magyarázatát várnám: – Mit takar az 1.371.000 Ft-os számítógépes szolgáltatás díja? – Kérem részletezze a 17.261.000 Ft-os egyéb szolgáltatás díj összetevőit. Már korábban is, de most is túlzónak találom a 7.475.000 Ft-os étkezési hozzájárulás díját, amely a gyakorlatilag a valós – nagyon halvány – eredmény mellett kerül kifizetésre. De ugyanígy túlzónak találom a magánnyugdíjpénztári 11.112.000 Ft-os hozzájárulást is. (adható kategória) A beszámoló 5. sz. mellékletét vizsgálva szembetűnő Baja önkormányzatnál a 2006. évi aktivált beruházások nagysága, ami az összes beruházási költség 84 %-át tette ki. Elismerve Baja város szerepét, nagyságát a térségben, azonban arányában túlzó a beruházás mérete, ráadásul ami összességben csak a társaság 11 tagját érintette. A 2007. év gyakorlatilag minden területen a megszorításoktól hangos. Az önkormányzatok nagy nehézségek árán tudják költségvetésüket egyensúlyban tartani, de sokan kényszerülnek hitelfelvételre. Sok esetben arra kényszerülnek, hogy az un. „adható” kategóriába tartozó juttatásokat (étkezési jegy, magánnyugdíj-pénztári hozzájárulás) megvonják dolgozóiktól, hogy a költségvetési egyensúly megmaradjon. Ezzel szemben a Bajavíz Kft 2007-es üzleti tervében az „adható” kategóriában is 8%-os emelést tervez, mint pld: nyugdíjpénztári hozzájárulás (üzleti terv, 2. oldal). Ez esetben olyan érzésem van, hogy a Bajavíz Kft a tagönkormányzatok befizetése, a lakossági befizetések árán gyakorolja „gáláns gesztusát”.
De ugyanígy anomáliának tartom a 3. oldalon tett „tervet”. Idézem: „A fürdőszolgáltatás tervszintű veszteségét az alaptevékenység nyeresége kompenzálni tudja”. Az üzleti terv ezen mondatát, „tervét” álságosnak és felháborítónak tartom. Gyakorlatilag a tagönkormányzatok „hozott” nyeresége árán működteti a kft a uszodát, amit jobbára csak Baja város sportegyesületei, lakói használnak. Sürgető kérdésként merül fel: ha a megnyitástól veszteséges az uszoda (lásd: beszámoló 4. oldal), miért nem gondolkodik a Kft más, gazdaságos megoldások kimunkálásán, bevezetésén? Mint például a magánkézbe adás, vagy vállalkozói tőke bevonása? Ha ehhez hozzákapcsolom a terv 2. sz. mellékletében betervezett fejlesztéseket, még nagyobb aránytalanságot látok: A veszteségesen működő fürdő új „szolgáltatással” bővülne egy wellness részleg kialakításával, ami 30 millió forintot emésztene fel, illetve 2 millió forintot szánna az uszoda bővítési vizsgálataira. Adódik azonnal a kérdés: milyen bővítésre? Kérdezem: nem kellene először az uszoda működését racionalizálni, nyereségessé tenni, majd azután gondolkodni a bővítéséről? Kétlem, hogy a tervezett bővítés növelné az uszoda nyereségnövelő képességét, csökkentené a veszteségeit. De ugyanígy kérdésként merül fel számomra az is, hogy mielőtt a wellness-szolgáltatás kialakítását a Kft betervezte, végzett-e költséghatékonysági számításokat? Ha igen, kérem terjessze a taggyűlés elé. De itt kell reagálnom a wellness-szolgáltatás betervezett 30 millió forintjára is. Emlékezetem szerint egy korábbi tájékoztatás szerint 15-20 millió forint volt betervezve. Mitől és milyen indokok alapján emelkedett fel a tervezett összeg a duplájára?
De ugyanígy elhibázottnak tartom az tervben lefektetett termálkút előzetes vizsgálatát, majd a magfúrásra előirányzott 38 millió forintos összeget. Milyen célt szolgálna az említett beruházás? Szeretném megemlíteni, hogy a térségben 25 km-es körzetben két termálkút és fürdő működik: Nagybaracskán és Dávod-Püspökpusztán. Ráadásul Dávodon egy magánvállalkozás jelentős beruházást hajt végre, ami – ismerve a terveiket, a tervezett szolgáltatások színvonalát – jelentős vendégkör fogadására lesz képes és alkalmas. Így jelen helyzetben elhibázottnak tartom ez utóbbi beruházás tervezését, elfogadását nem javaslom. Meggondolandónak és áttervezésre javaslom a központ részére tervezett eszközök költségeit, mint pld: lézernyomtató 2 millió forintért. Ennek kapcsán javaslom az 500 ezer forint feletti kifizetéseknek – 5 évre visszamenőleg – tételes kivizsgálását, kimutatását (a Hulladékgazdálkodási Kft-hez hasonlóan). Egyúttal javaslom a nagyobb összegű beruházások árajánlatainak vizsgálatát is (amennyiben több cég adott be árajánlatot). Mindezek fényében tanulmányoztam a FEB javaslatát az ügyvezető igazgató jutalmazásáról. A javaslatban szó van a jutalmazás szempontjairól, a prémiumfeltételekről, az egyes szempontok arányairól. Ha figyelmesen elolvassuk ezeket a szempontokat, számomra ez nem több, mint egyfajta munkaköri leírás. Munkaköri leírás, amit az abban foglalt feladatokat minden dolgozónak, legyen az kútkezelő vagy ügyvezető igazgató, végre kell hajtani. Ez esetben is így van. Feladatok, amik között nem szerepel különösen fajsúlyos, elérendő plusz cél, ami a társaság működését, eredményességét jelentősen javítaná. Átlagos, mindennapi feladatok, amiket egy ügyvezető igazgatónak végre kell hajtani. Mert jutalmat véleményem szerint csak tartós, az átlag fölötti teljesítésért szabad csak kifizetni. Ezt most nem érzem. A társaság nem produkált érezhető nyereséget. Az uszoda jelentős veszteséggel üzemel. De jelentős hibának tartom, hogy Dávod-Püspökpusztán tartósan és jelentősen rossz az ivóvíz minősége, ugyanakkor nem érzem, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a hiba elháruljon. A Kistérségi Vízmű műszaki felújításával kapcsolatosan nem történt semmi előrelépés. Így nem javaslom a jutalom odaítélését. Az előző Társulási Ülésen javasoltam Hebők Béla úr visszahívását a Felügyelő Bizottságból. A tagság egyöntetűen leszavazta a javaslatomat. Milyen változások, körülmények miatt kell most Hebők Béla urat visszahívni? Jelezni szeretném, hogy Dávod község önkormányzata 2007-es évre 1 millió forint + Áfa bérleti díjat kér a Kistérségi Vízmű telektulajdonosaként. Egyúttal tájékoztatom a Tisztelt Taggyűlést, hogy Dávod község önkormányzata az 1993-ban díjmentesen átadott vízközmű-vagyonrészt 2006. decemberében visszakérte a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól, amire a mai napig válasz, észrevétel nem érkezett. Az előző taggyűlésen Dr. Bernschütz Sándor ügyvéd úr figyelmeztetett, hogy nincs jogom beleszólni a kft. vezetőjének döntéseibe. Véleményem szerint egy tulajdonosnak (még ha kicsi is) jogában áll az általa is kinevezett ügyvezetőt számon kérni, tőle információkat kérni, és a költséghatékonyabb gazdálkodásra a figyelmét felhívni. A Bajavíz kft. Önkormányzatok által megalakított szolgáltató cég. A fogyasztók tudni szeretnék, hogy hogyan gazdálkodik, milyen jutalmakat fizet ki a szolgáltatásból befolyt összegből. Ezért kérem és javaslom, hogy a Bajavíz Kft. az Avtv. 19. § (6) bek és a Ptk. 81. § (3) bek. alapján hozza nyilvánosságra internetes honlapján, illetve küldje meg minden tagönkormányzatnak a lakosság (fogyasztók) tájékoztatásának megtétele érdekében azokat a közérdekű adatokat, amelyek a társaság működését jellemzik. Így a 2006. évi beszámolót, a vállalkozókkal kötött szerződéseket, a költségvetést érintő juttatásokat, kedvezményeket, jutalmakat, stb.
Dávod, 2007. május 01. Tisztelettel: Petike József polgármester
