az osztrákoknál sokkal nagyobb a tiltás velük szemben, mint itthon...
Mégis milyen tiltás?
Kossuth megküzdött az egész feudalista rendszerrel, de a magyar nemzeti gőggel ő sem tudott mit kezdeni. (Széchenyi még odáig sem jutott el, hogy ilyen prolémákkal ütközzön).
Ha a magyar nemzeti gőg alatt "az egy politikai nemzet" elvet érted, érdemes tudni, hogy Széchenyi már 48 előtt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy szükséges a nemzetiségiekkel kiegyezni.
Nem lehet, mert a krimi háborúhoz kellett Fro. megerősödése. A forradalom után közvetlenül Fro nehezen tudott volna több, mint százezer katonát bevetni a Fekete tenger mentén. Az olaszokról nem is szólva.
egyébként a párhuzam amire utaltam a következő: akik komoly karriert futottak be 90 után, azok a volt pártfuncionáriusok, és a családjuk & ismerőseik holdudvara, + azok akik bár belső ellenzék voltak, de azért közel voltak a tűzhöz. konkrétan 48-49-re értve, erdély beolvasztása és a kiváltságok megszüntetése a polgári átalakulás miatt azt eredményezte volna, hogy a magyarországi nemesség helyzete paradox módon megerősödik, (mint ahogy 67-ben történt), mivel ők álltak a reformerek élére (nem volt magyar polgárság). ez nyilvánvalóan a korábban kiváltságos román egyházi elit kiváltságainak csökkenésével, a román határőrök relatív kiváltságainak megszűnésével járt volna, ami nekik nem előrelépés hanem vissza. a román parasztság természetesen jól járt volna, de ezek jelentős része passzív is maradt, vagy a szabharcot támogatta a partiumban.
Ezt végképp nem értem, hogyan akarod párhuzamba hozni, de majd elmondod, mert úgyis feszít a közlési inger. :o)
Visszatérve azonban #62-höz és az abban megfoglamazódó kérdéshez: mondhatjuk-e álláspontod szerint, hogy 48-ban a Habsburgok akaratuk szerint nem egy nemzetiségi alapon elégedetlen oppozíciós erőt akartak mozgósítani a pesti kormány ellen, de a transzmisszió miatt mégiscsak ez történt (konkrétan románok tekintetében)?
gondoltam hogy ezt fogod mondani. : ) hogy miért nem teljesen az, azzal kapcsolatban érdemes belegondolni a magyar rendszerváltás körüli eseményekbe. pl. hogy ki tudott meggazdagodni és miért.
nyilvánvalóan azért, mert 1) az erdélyi 3 nemzet nem akart egy negyedikkel osztozni, 2) a 48-as forradalom pont az ilyen kiváltságok eltörlését tűzte ki célul.
miért kéne? nincs eredeti téma. az meg engem konkrétan nem érdekel, hogy mivel készülsz telefloodolni a topikot, hasonlóan a magyarország a habsburg államban topikhoz.
kezdjük először a kettős identitással. ez már itt a fórumon is elhangzott. nem volt széles réteg, de a románságnak is volt egy vékonyka nemessége (mint a többi nemzetiségnek), ezek azonban asszimilálódtak. a román kisnemes cska egy példa volt. ami a fontos az viszont az, hogy nem lehet homogén tömbként felfogni a nemzetiségeket se, ahogy a magyarokat se. a románság is rétegzett volt, csakhogy, két önálló birodalomrészben éltek, és a helyzetük a két birodalomrészen belül meglehetősen különböző volt. az asszimiláció ettől független dolog. a nemesség asszimilációja, mivelhogy ők A nemzet részei voltak (a nemzet ugye a nemességet jelentette), ők nem etnikai alapon vallották magukat magyarnak. a nem nemesek esetén a nemzethez tartozás viszont etnikai alapú (bár akkoriban még inkább csak az elitek gondolkodtak ebben), mindenesetre a román paraszt sose gondolta azt magáról, hogy ő magyar. szóval ebben semmi inkonzisztens nincs. és a két birodalomrész közötti különbség is nagyon fontos.
viszont mivel ekkor még ezek a dolgok meglehetősen képlékenyek voltak, az etnikai identitás mellett még élt a régi rend, ahol a társadalmi rétegek közötti különbségek adták meg az identitást. a románoknak meg pont ezzel szemben volt kifogásuk: ugyanis, az erdélyi románság fő törekvése az volt, hogy egyenrangúnak tekintsék őket, ők legyenek a negyedik nemzet. e törekvésnek meg a két román egyház mellett a román határőrezredek voltak a legnagyobb támogatói. tehát amikor felmerült az, hogy erdély egyesüljön magyarországgal, ez azt is jelentette, hogy megszűnnek a kiváltságok, ami nekik nyilvánvalóan nem volt elfogadható (+a szászoknak se, ők is az osztrákokat támogatták). DE! a partiumi, tehát az erdélyen kívül élő románokat ez nem érintette! ők ugyanis egy másik birodalomrészhez tartoztak, ahol nem rendekre épült a kormányzat, hanem a nemességre, amelynek a szűk román nemesi réteg is tagja volt, ergo nekik nem volt miért küzdeni, a paraszt meg paraszt volt, akár magyar, akár román, az áprilisi törvények ugyanakkor abszolút kedveztek nekik, nem volt miért szembefordulni a magyarokkal. nem is voltak harcok a románokkal erdélyen kívül.
tehát azt gondolom, hogy puszta etnikai ellentéttel magyarázni a románok (és a szerbek - mert velük is ugyanez volt a helyzet, a délvidéki szerbek kiváltságos határőrök voltak) elleni harcokat legjobb esetben is féligazság.
Széchenyi pesti tervei