Somogy és Baranya a török időkben a állandó kipusztult Alföld betelepítője pld a kKiskunhalasi eredeti megmagyarosodott kunok jelentős része elpusztult és baranyai, somogyi aprofalvak (honfoglaláskor szláv magyar keverékek, nyugat európai telepesek és Mohács előtti délszláv menekültek magyarul beszélő genetikai anyagával a kunok nyomát lecsökkentik. A visszahóditó háború alatt 1686-ban a falvak jelentős részét a törökök felégetik, de nem alakul elnéptelenedett terület mint Békésben, csak foltokban, ahová magyarok, dél szlávok és többségében németek érkeznek majd.
igy sehogy, ámde feltárták a középkori templomdomb körül hogy-hogy nem 10 egyenlő méretű nagyjából kör alakú területet, ahonnan - a talajvizsgálatok nyomán - mint kiderült, a dombot alkotó talajkupacot összehordták.
"Minden tiz falu templomot épitsen és ajándékozza meg azt két házzal és ugyanannyi cseléddel, továbbá lóval, kabalával, hat ökörrel és két tehénnel, harmincznégy darab apró barommal.
1. § Ruhákról pedig, mind papi öltözőkről, mind oltártakarókról, a király gondoskodjék; papról és könyvekről a püspökök."
"A magyar nyelv Budapesti változata tele volt a XX század elején német eredetű szavakkal, amelyek csak a XX század végére merültek feledésbe (gang, sparhet, spakli, father, fándli, spájz, ringlispíl, stb) "
Ezek a szavak mind a mai napig élnek sok magyar ajkán.
Az Ungarndeutschokról, azaz a magyarországi svábokról nem is beszélve.
Persze mindjárt jönnek a szumiristák és bebizonyítják, hogy a fönt felsoroltak kivétel nélkül ősi szumir szavak:-)
Ami azt illeti, Zalában dombot építeni nem kimondott szükségszerűség. A népi etimológia mindig hordoz némi kockázatot, történetesen Szentkozmadombja nevének második felében Szent Damján rejtezik. Csakhát a dombja értelmesebb a magyar nyelvben. Ráadásul Szent Kozma és Szent Damján keleti (bizánci) orvosszentek. Vásárosdombó pedig arra figyelmeztet, hogy Dombóvár nem feltétlenül Domb+óvár, inkább Dombó+vár, úgyis mint a Dombó család vára.
Tehát a magyar ember a dombot már jó ideje dombnak ejti, ti is hoztatok már 2 db földrajzi nevet hozzá. Tehát a domb, dombja stb azok magyar elnevezésű földrajzi nevek. A Kniezsa által felsoroltak meg szerintem többségében a neves szlávistánk szerintiek.
Tehát Dombó Eszéktől nyugatra mocsár horvátok ma Dombe-nek hívják(XIII századtól). Dombo Vukovártól délre ma Dambo puszta (1318). Dombrod Barcstól (1265) nyugatra, Domboro Szigetvártól északra (1403), Dombró horvát Dobrava (1478), Dombópataka Kükküllő (1278), Dombró románul Dumrau Torda Aranyos,
Dombró Valkó megye (1258), Dombó Szerém megye (1237), Dombró Körös megye (1134=Dumbroa, 1193=Dumburou), Dombó csatorna Berzence mellett a Dráva ága.
Dombó Szigetvártól most meg délre (1437), Szatmár megye (1312=Dumbo, 1359=Domba), Dombró Siklóstól nyugatra 1332/1437=Dumbre/Dumbrou, Dombóc dűlő Dombrád határában. Dombó Temes megye. Dombó Pozsony megye (1287)
Különböző szomszédos mai szláv nyelvekben a tölgyes jelentése dobov(o), dobovce, dobrava. A történelmi időkben (trianon előtt vegyes vagy szláv magyar nyelvhatár közelében a szlávok Dombó/Dombóc helyneveinket Dubova, Dubové, Dubovác stb néven nevezte!
Már sokszor leírták sokan, hogy nem jelenti azt, hogy amely esetben egy szomszéd néptől veszünk át valamely fogalom körre jövevény szót, hogy nem ismertük az illető fogalmat. Ez a szóátvétel jelenthet esetleg a egy más fajta technológiát abban a fogalomkörben. Az indoirániakkal történt neolit szomszédolás során a termelőgazdálkodással megbarátkozó dél keleti finnugor népek a marhatartással is elkezdtek foglalkozni, de pld ökör szavunk csuvasos török eredetű. Ez több más esetben megtörtént. A magyar nyelv Budapesti változata tele volt a XX század elején német eredetű szavakkal, amelyek csak a XX század végére merültek feledésbe (gang, sparhet, spakli, father, fándli, spájz, ringlispíl, stb) és ez nem jelentette azt, hogy akik Eger várát építették nem ismerték a kőműves szerszámokat.
