Elmélet
Az Ingyenenergia-gépek működésének fizikai magyarázata
Az Ingyenenergia-eszközökről sok elképzelés kereng az emberek körében, de az igazi ellenkezést az a tévhit váltja ki, hogy az Ingyenenergia-gép állítólag energiát "termel" a semmiből. Ez természetesen nem így van!
Miért nem igazán jó a fizikában jelenleg használt modell?
Jól ismert tény, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul. Az anyag viszont tágabb értelmezésben energia, tehát ami a valóságban lejátszódik, az nem más, mint energiák átalakulása egyik állapotból a másikba.
A modern fizika megajándékozott bennünket a részecskeelmélettel és azokkal a képletekkel, formulákkal és szabályokkal, melyek a világban lejátszódó jelenségeket próbálják megmagyarázni.
Egy évszázaddal ezelőtt azonban két fő irányzat volt a fizikában, az egyik a győztesként kikerült részecske-elmélet, a másik pedig a hullám-elmélet. Természetesen ma is elismert tény, hogy körülöttünk mindent energia vesz körül, de az anyagot és az energiát még mindig két teljesen különböző módon modellezik. Ha felnézünk az égboltra, látjuk magunk körül a csillagokat s azt is jól megtanultuk, hogy a csillagok körül legtöbbször bolygók is keringenek. Közöttük viszont ott a nagy semmi, a vákuum, az űr. Ezt a makrovilágban megfigyelt modellt vitték be a tudósok a mikrovilágba. "Ahogy fent, úgy lent, s ahogy lent, úgy fent!"
Vegyük a mechanikát, ahol Newton szabályait alkalmazzuk. A fizikai modellezésnél valójában két, egymástól teljesen független testről van szó, amik valamilyen külső erő hatására hatnak egymásra. Figyelembe van ugyan véve a gravitáció is, mint egy állandóan ható erő, de a testektől különböző, harmadik tényezőként!
A gázelméletben is kis gömböcskékről van szó, amik ütköznek, súrlódnak valamilyen külső erő, pl. hő vagy nyomás hatására. De mind a gázmolekulákat jelképező gömböcskék, mind pedig a külső erő elkülönülten jelenik meg a modellezésben. Igaz, hogy az ideális gázokról felállított elmélet már nem minden körülmények között alkalmazható a valóságban, ezért azt módosítgatni, toldozni-foldozni kell, de azért jól elboldogulunk vele, ha csak nem extrém körülményekről van szó.
Mi lenne azonban, ha egy olyan modellt kezdenénk felállítani, ami nem csak ideális esetekre volna igaz, hanem a valóságban fennálló nagyon széles skála minden állapotára? A jelenlegi modellek csak itt a Földön, a mindennapjainkban megszokott nagyon szűk állapotváltozás határai között érvényesek. Mondhatnánk, hogy ez elég is, de akkor elzárjuk magunkat sok nagyszerű dologtól, mint pl. az Ingyenenergiától!
Az eddig elmondottakból már kitalálhattad, hogy az Ingyenenergia elméletének megértéséhez tovább kell lépnünk a hagyományos fizikai elképzeléseinktől. Nem arról van szó, hogy az rossz lenne, hiszen az eddigi eredményeink éppen ezeknek a modelleknek köszönhetőek. Gondoljunk csak bele, hogyan vált volna lehetségessé az ipar, a mezőgazdaság, az elektronika vagy a számítástechnika terén elért sok nagyszerű alkotás, ha nem léteztek volna ezek a modellek? Szükség volt rá! A tökéletlensége viszont továbblépésre ösztönöz minden, a világ működését valóban megérteni vágyó embert.
Milyen legyen az új modell?
A megoldás tehát az, hogy egy új modellt állítunk fel! Ebben a modellben minden egy nagy energiaóceán része, minden, még az anyag is. Nincsenek atommagok, elektronok meg molekulák, legalábbis különálló, szilárd anyagként értelmezve nincsenek, amit aztán csak a nagy üresség tölt ki. Ehelyett energiasűrűsödések, azaz egymással interferálódó energiavonalak vannak, amiket éppen a sűrűbb voltuk miatt tudunk érzékelni, de eközben tudjuk, hogy az ugyanúgy energia, mint a "körülötte lévő" energiafolyam.
Második lépésként elfogadjuk, hogy a felállított fizikai törvények nem mindig érvényesek a mindennapi körülményektől eltérő extrém körülmények között. Minden anyag másként kezd viselkedni, ha megváltoznak a körülmények.
A harmadik lépés az első kettő alapján egy olyan készülék elkészítése, ami valamilyen módon az adott anyagra jellemző tulajdonságokat vagy annak állapotát megváltoztatja úgy, hogy eközben jóval kevesebb energiát fektetünk be, mint amennyit visszakapunk.
Példaként vegyünk egy vízerőművet. A víznek a mozgási energiáját használjuk fel, de jóval kevesebb energiát fektetünk be a gátak, zsilipek mozgatására, mint amennyi energiát kinyerünk villamos energia formájában. Szabályozni tudjuk a víz által végzett munka nagyságát, miközben nem mi fektettük be azt a munkát, ami a vizet - és ezáltal a turbinákat - hajtja. A vízerőmű tehát Ingyenenergia-gép.
Otthon a lakásodban is van Ingyenenergia-géped, méghozzá a hűtőszekrényed. A hűtéshez felhasznált villamos energia kb. háromszor kevesebb, mint annak a hőnek az energiája, amit onnét kipumpálunk. De ugyanezen az elven működnek a hőszivattyúk is, melyekkel lakásokat, házakat és ipari létesítményeket fűthetünk, sőt, még villamos áramot is termelhetünk.
A jelenleg folyó kutatásaink fő célja azonban az, hogy a minket körülvevő étert, vagy más néven nullpontenergiát csapoljuk meg. Ehhez a fizika alapos átgondolása és átértelmezése szükséges. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy egy energiaóceán részei vagyunk mi is, akárcsak a körülöttünk lévő összes "anyag", akkor már világosan kitűnik, hogy elegendő megváltoztatni ezt az energiafolyamot, pl. gátat emelni elé, s ez az energia hasznosíthatóvá válik, mivel az egyensúly helyreállítására törekedve az több munkát végez, mint amennyit befektettünk.
Az elv ilyen egyszerű! Szó sincs arról, hogy a semmiből állítanánk elő energiát, mindössze megcsapolunk egy olyan energiaforrást, ami ingyen a rendelkezésünkre áll. Ez az Ingyenenergia kifejezésben szereplő "ingyen" szó egyik értelmezése. Mivel azonban több energiát kapunk a rendszerünk kimenetén, mint amennyit befektettünk, ez a folyamat - a beindítást követően - teljesen ingyen, bárminemű külső energiaforrás nélkül is fenntartható. Ebben az esetben is jó az "ingyen" szó, pusztán itt gazdasági fogalomként használjuk
Hogyan illeszkednek az új modellbe a termodinamika főtételei?
Vizsgáljuk meg, hogy a termodinamika főtételei hogyan illeszkednek be az új modellbe? A szemléletesség kedvéért a vízerőműveket hozzuk fel példának.
Első főtétel:
"Egy rendszer összenergiájának megváltozása (DE) egyenlő a rendszerrel közölt hő (Q) és a rendszeren végzett munka (W) összegével:
DE = Q + W
(Előjel konvenció: a rendszerrel közölt hő és a rendszeren végzett munka pozitív, a leadott hő és a rendszer által végzett munka negatív.)
Más megfogalmazásban: Lehetetlen olyan örökmozgót készíteni, amely energiabefektetés nélkül munkát végezne (nincs elsőfajú perpetuum mobile)."
Mint a vízerőműnél is láthatjuk, nem beszélünk arról, hogy az Ingyenenergia gépeknél nem kell energiát befektetni. Energiabefektetésre szükség van egyrészt a folyamat beindításához, másrészt pedig annak fenntartásához. Amikor azt a szót használjuk, hogy "rendszer", akkor arról a gépről beszélünk, ami a munkát végzi. Ha megnézzük a vízerőművet, akkor ott a rendszert a gátak, zsilipek és turbinák alkotják. Igen, valóban a gátak és a turbinák nem adnak több energiát, mint amennyit befektettünk, hiszen a súrlódási és egyéb veszteségek miatt a kimeneten csak kevesebb energiát kaphatunk a befektetettnél. De akkor hol van a víz, aminek a mozgási energiáját felhasználjuk? Mi nem fektettünk be energiát ahhoz, hogy a víz mozgásba jöjjön. A víz tehát a környezetnek, nem pedig a rendszernek a része.
Magyarán az első főtétel nem zárja ki, hogy egy rendszerből több energiát vegyünk ki, mint amennyit befektettünk. Ezt kiküszöbölendő alkották meg a tudósok a második főtételt.
Második főtétel:
A második főtétel a természetben spontán lejátszódó folyamatok irányára vonatkozik. Több egyenértékű megfogalmazása van:
"a; Hő nem juthat "magától" hidegebb testről melegebbre.
b; Nem lehet olyan gépet készíteni, amely csak egy hőtartállyal áll kapcsolatban és a felvett hőt egyéb változások keletkezése nélkül alakítja munkává (nincs másodfajú perpetuum mobile).
c; Bármely körfolyamat hatásfoka kisebb 100 %-nál.
d; Zárt rendszerben spontán végbemenő folyamatok során a rendszer entrópiája nő (entrópiamaximum tétele)."
Valóban igaz az, hogy a körfolyamatok hatásfoka kisebb 100 %-nál és a többi megfogalmazás is igaz. De mit értünk az alatt, hogy "körfolyamat", mikor a vízerőműről beszélünk? Folyik a víz a medrében, s ez a mozgás közvetetten a Nap hőjének az eredménye (párolgás és kondenzáció). Olyan energiát használunk tehát, aminek a létrehozásában "nem vettünk részt". Az univerzum szempontjából ugyan igaz, hogy a körfolyamat hatásfoka kisebb 100 %-nál, ennek ellenére mégis Ingyenenergiát nyerünk a vízerőműből.
A nullpontenergia megcsapolása nem jelenti a második főtétel megsértését, hiszen a "világmindenség" szempontjából valóban nem tudunk egy 100 %-os hatásfokot meghaladó rendszert építeni. Amit mi teszünk az az, hogy növeljük a környezet, azaz az univerzum "rendezetlenségét", miközben Ingyenenergiához jutunk. Mivel azonban a nullpontenergia nagymértékű "megcsapolása" a tér egy bizonyos pontján a tér és az idő módosulásait okozza, ezért csak kis méretű készülékek építése az ésszerű, nem pedig nagy, több száz megawattos erőműveké.
Az is igaz, hogy nem lehet másodfajú örökmozgót építeni, hiszen a nullpontenergia vagy akármilyen más energiaforrás megcsapolása egy idő után a rendszer - azaz az Ingyenenergia-gép - kopását, elhasználódását okozza.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a termodinamika főtételei érvényesek és igazak, bár erről még a tudósok és a szakemberek is vitáznak egymással (lásd pl. itt), de ez nem zárja ki az Ingyenenergia-gépek létének lehetőségét. Olyannyira nem, hogy már sok évtizede élvezzük az elvet a gyakorlatban, miközben a közfelfogás szerint ez lehetetlen.
Végezetül következzék az Ingyenenergia-gép definíciója.
Az Ingyenenergia gép definíciója
Ingyenenergia-gépnek nevezünk minden olyan rendszert, mely a környezet energiáját úgy hasznosítja, hogy ezen energia vezérlése, irányítása a környezeti energiánál kevesebb energia befektetésével történik. A megcsapolt környezeti energia egy részét a rendszer bemenetére vezetve a rendszer önfenntartóvá válik, azaz működéséhez a folyamat beindításán kívül nincs szükség külső energiaforrásra. Az Ingyenenergia-gép nem egy örökmozgó, mivel működése közben egy idő után elhasználódik.
|
Közélet
