Szerintem viszont a Zsopov a hiteles, mert a Kakalov csak magyarul vicc, az oroszok nem így mondják. A zsop viszont annyira alapszó, hogy még fokozógézős melléknévi változata is van, a nagyseggű csajokat meg zsopocskának hívják.
A Kakalov a külföldi vagy a magyar Wikipédiában van? Mert szerintem ez már magyarosított szó, hogy mindenki értse, miről van szó.
Láttad a TVben az öreg szakikat,akik nyomatékqlcsokkal felfegyverkezve állítgatták a mentőrakéta helyzetét? Azt mondta a mérnök-kezében 1 vízmértékkel-addig nem alszom,amíg pontosan nem áll a helyén. Vízszintesen szerelték,nagy csavarokkal.
Nem vagyok azért akkora szakértő, csak gyerekkoromban sokat forgattam az Űrhajózási Lexikont :o) Szóval, én egy esetről tudok, amikor a Szojuz mentőrakétái a gyakorlatban is bizonyítottak, és ez a Szojuz T-10-1 volt. Kigyulladt a hordozórakéta, és a mentőrakéták - irányítói parancsnak engedelmeskedve - annak rendje-módja szerint letépték az űrhajót a rakétáról, ami pár másodperccel később fel is robbant. A kabin az indítóállástól 4 km-re ért földet, az űrhajósok látszólag sértetlenül megúszták a kalandot.
Viszont ez a Zsopov-Ivanov névcsere a cikk végén nekem teljesen új. Itt asszem a belinkelt cikk is pontosításra szorul, ugyanis a Wikipédia szerint Ivanov eredeti neve Kakalov volt, és így már egy magyar anyanyelvű számára is érthető, miért kellett nevet változtatnia :)
Te nagyon nagytudású versenyzőnek látszol,hát mondd + nekünk lécci,melyik indítási kisérletnél kellett a mentőrakétát megtesztelni?! Az se lehetett semmi,amikor a Tajgába estek,és reszkettek,hogy a farkasok befalatozzák őket,mielőtt rájuklelnek!
Küszönöm a részletekre utalást, én csak azt tudtam, hogy valami dokkolási gondjuk volt, de ezek szerint nem karamboloztak Viszont a dokkoló rendszert javítani/átvizsgálni kellett, ezért maradt el Berciék repülése. (Ezt Magyari mondta: lehet, hogy valami áttételes dolog volt, vagy maga a robbanás csinálta a kárt.)
Pedig már a szóróanyagot is megcsinálták a Kossuth Nyomdában. A főnökassznyomnak volt egy 1979-es sorozat képeslapja mindkét szereplővel. El akartam tőle kunyerálni, de nem adta, utána meg költözéskor kidobta(?) :-(
Viszont ez a Zsopov-Ivanov névcsere a cikk végén nekem teljesen új. De jóóóóó :-)
Szóval, bulgár interkozmosz-repülés: Szojuz 33, nem a dokkolórendszerrel volt baj hanem az űrhajó főhajtóművével (konkrétan: jól látható lángnyelvek jöttek elő belőle, ott, ahol nem kellet volna), emiatt pár km-re az állomástól megrekedt a dokkolás folyamata. Némi töprengés után az irányítás a visszatérés mellett döntött, tartalékhajtómű segítségével. Valamit itt elszámolhattak, mert az űrhajó a szokottnál meredekebb pályán jött vissza a légkörbe, és személyzetnek 10 g terhelést is el kellett viselni, ráadásul a hőpajzs is alaposan elkopott, mire lelassultak.
A 23-as kijutott földkörüli pályára, de ez sem tudott az űrállomással (Szaljut 5) dokkolni. Az irányítóközpont a küldetés megszakítását rendelte el, de elszámolták a visszatéréshez szükséges sebességcsökkentés mértékét. Ráadásul a leszállás körzetében hóvihar is tombolt, emiatt sikerült eltalálni a Tengiz-tavat. A kabin hamarosan elmerült a jeges vízben. Mivel éjszakai leszállás volt, csak reggelre tudták helikopterrel elvontatni a partig az űrhajót. A kutató-mentők legnagyobb meglepetésére a személyzet élve kászálódott elő a kabinból.
Nem így volt. Túl keményen dokkoltak és elrontották a dokkolórendszert. Ezért a Berciéknek betervezett "slot"-ot a szervizesek használták fel.
A vizes Szojuznak meg nem működött jól az első vagy a második(?) fokozata, ezért nem tudott volna pályára állni, leválasztották, és visszatért az ejtőernyőrendszerrel. Az a privát pechük, hogy a nagy sivatagban megtalálták a viszonylag kicsi tavat :-)
egyszer esett egy már felszálláskor elromlott Szojuz az Aral(?) tóba.
Felszálláskor elromlott Szojuz: Szojuz 18a, ez a kínai-mongol határvidékre érkezett, a hegyek közé. Nem véletlen a 18a jelölés, ugyanis az elvtársak vigyáztak arra, hogy csak a sikeres küldetések kapjanak sorszámot. Mivel felszálláskor történt a baj, a nagyközönség nem tudott a malőrről, így el lehetett titkolni, hogy volt a 17 és 18 között egy próbálkozás.
"Vizes" Szojuz: Szojuz 23, a Tengiz-tóba érkezett, a személyzet egy vidám napot töltött a jeges víz alatt a kabinban ücsörögve.
Viszont nem véletlenül tettem az Aral tóhoz a kérdőjelet. Oda tényleg nem eshetett, mert az nyugatra van Bajkonurtól. Valmi más keletre eső tóba eshetett.
Mert akkor is nyugatról keletre mennek, ugyanúgy mint felszálláskor. Sajnos menetközben nem tudnak keringési irányt váltani, pedig meg lehetne vele takarítani a fékezőrakétát :-)
Emlékezzél, honnan indultunk. Te azt mondtad, hogy a felszálló Szojuz északnyugatra indul. (Ezért nem potyoghatott Bajkonurból az Aral tóhoz.) Nem így van, északkeletre indul.
Majd ha hülyék lesznek, hogy a Föld forgási sebessége csökkentse az ő elérhető sebességüket. Abba az irányba kell felszállni, amerre a Föld forog. Sarki pályára állásnál meg merőlegesen az Egyenlitőre.
Ennyit nem fogok angolul olvasni. Ezt a képet én is látom. Ezért kérdeztem! Kifejezetten a régiekről beszéltem. Szerintem a másik irányba (ÉNy-ra) indulnak.
Ha emlékszel a 2/3 ernyős leszállásra, arra is emlékezhetsz, hogy a tengerre szállt le az űrkabin. Az oroszok mindíg a szárazföldre szálltak, egyszer esett egy már felszálláskor elromlott Szojuz az Aral(?) tóba.
