Játszunk egyet! Biztos van sok olyan a történelmet szerető közt, aki tanulmányai olvasmányai közben eljátszott a gondolattal, milyen más irányba terelte volna ennek vagy annak az országnak a sorsát. Itt most nem arra gondolok ami jó pár fórumban időröl időre felmerül, a ’mi lett volna ha’ kérdésre. És nem is arra hogy most 50, 100,500 év tudásának a birtokában mit kellet volna tenni.
Egyszerűen egy játékra, fantáziával és valósággal. Olyasmi játékra mint az Európa Universalis I-II, vagy olyanra mint amit Gáspár András tett az Ezüst Félhold blues-scifijében, fenntartva a XX század végére a roskadozó Oszmán birodalmat Európa keleti felében.
Kiválasztani egy országot népet vagy régiót, kicsit megkavarni a Történelmet.
Hogy a kisantant magyarokkal tárgyaljon, ahhoz először kellett egy igen erős német nyomás Csehszlovákiára. Na akkor leültek velünk, de ennek eredménye nem lett, mert még a kisebbségi jogi igényeinket sem akarták elfogadni.
Igen, rájöttem, itt a múltról kell fikció. Mi lett volna, ha a Bethlen kormány idején elfogadjuk, hogy a franciák privatizálják a MÁV-ot, jött volna francia tőke az országba is. Tény, hogy folytak tárgyalások, de a franciák ellenségeink voltak az első világégésben. Ha ezen felülemelkedtünk volna, akkor nem lett volna olyan erős a németek felé a kiszolgáltatottságunk, és ki tudja, talán a Kisantattal való tárgyalásos úton való megegyezés - francia segítséggel - elmozdíthatott volna minket a semlegesség politikája felé. És ha nem a tengely oldalán vagyunk, akkor a németek a Barbarossa tervet sokkal nehezebben vitté volna véghez. Ez utolsó mondat talán túl erős.
Ebben igazad van, de Izraellel együtt egy korlátozott légicsapást meg tudnának lépni. Az esetleges válaszreakciók pedig kikényszeríthetik az EU-s, és vagy amerikai közvéleményt arra, hogy nagyobb áldozatot hozzon. Ráadásul a front Irakban lenne, nem is kellene nagyobb szárazföldi haderő. (hacsak nem a gyors befejezést akarják, ami nem fog menni, és nincs is elég erejük hozzá. Ott vunk, ahol a part szakad)
Mit szóltok a mai helyzethez? Szerintem lehetne egy olyan helyzet, hogy Észak Koreát Kínára hagynák, cserébe az ENSZ BT-ben átmenne egy Irán elleni megrendszabályozás. Kína, Oroszország nyomást gyakorolna Észak Koreára, és egy kínai típusú lassú víz partot mos átalakulás lenne. Iránnál találnának casus bellit, például a sííták támogatása, beavatkozás, háború. Ez az USA érdeke is, mert így lehet hivatkozni Irak feldarabolására. Bush pedig a háborúval vezeti le, hogy otthon béna kacsává változott.
Hű-ha ! Ez tényleg jól bekavar. Vagyis a japánokhoz került volna Alaszka? A II világháború? Japán megtámadja Kanadát? Vagy Kanada már régen Japánnal szövetséges? Vagy nincs is II világháború, mert az alaszkai természeti adottságok kihasználása leköti a japán ambíciókat? Kérdezni könnyű.
A másik ágon viszont, ha Alaszka Oroszország része szerintem egyértelműbb a dolog. A melegtengeri kijárat ambíció biztos, hogy itt is kapott volna valamilyen értelmet. Alig képzelhető el, hogy orosz hadseregek időnként ne indulnának el déli irányban. Ki lett volna aki megállítja ezt a menetelést? Ha a mai usa é-d re osztva marad, akkor az oroszok biztosan a dél-usa -val próbálnak szövetkezni. Sokra aligha mennek, mert az észak -usa pedig szövetkezik Mexikóval. Kanada semlegességéről szó sem lehetne.
Szóval, szerintem egy ketté osztott É - D usa legnagyobb bonyodalmat azzal okozta volna, hogy nagy esély van rá, hogy Alaszka orosz kézen marad és ennek a következményei.
Akkor (megosztott Észak-Amerikai kontinens) még egy orosz-japán háború is bekavar. A japán flota a Csendes-Óceán ura a tengerészgyalogosaival (csatahajótámogatással) harcol Alaszkban az orosz hads.-el
Kedves zöldkomcsi.
Mint e topic nyitója szeretném felhivni figyelmedet hogy eredetileg ezt múlttal való játszadozásra nyitottam. Szóval nem egy kitalált jövőről hanem egy kicsit (kicsit!) módosított múltról kellene szólnia. Igaz magam sem szólok hozzá jó ideje, de ami késik nem múlik. Szóval szépen kérlek, ezeket a XXI századi elképzeléseket egy saját, másik topicban folytasd, köszönöm. !
A 2014-es háború után Kalifornia teljes önállósgot szerzett, amit írtál 2045-ben már csak a meglévő állapot törvényesítése.
Új mexikó nem a jenkiktől válik le, hanem az akkor már 30 éve létező Déli Amerikai Úniótól.
Az északi államok fővárosa Dallasba kerül és valóban, ahogyan írod egy faji különbözőségeket elfogadó állam lesz belőle. A délafrikai elődtől eltérően, itt azok a színesbőrűek akik elfogadják ezt a státuszt, igen magas életszínvonalon élhetnek, a 2045-ös nagy kimenekülés után. A határt mesterséges holdakra szerelt lézerfegyverek biztosítják.
Afrikáról és az arab-perzsa iszlám világról tévesek az információid. A 2018-as teheráni forradalmat a nemzetközi intervenció nem tudja vérbe folytani. A történelem legmocskosabb háborúja. A nukleáris csapásra antraxal szennyezett kokain elterjesztésével válaszolnak, az áldozatok számát kb. 100 millióra becsülték. Mivel zöld forradalmak törnek ki mindenfelé, a kimerült, járvány sújtotta világon az intrvenció ereje kifullad. A rendszer megszilárdul, az imámok, ajatolahok és rabbik elmenekülnek. A forradalmi rendszer hadseregei végigszáguldanak afrikán, északon középázsiában sikerül megállítani őket. 2045-körül egy a XX. században sztálinista rendszerhez igen hasonló álamalakulat működik, zöld ideológia alapon, egy ellenséges világban. Ahogy pl. iránban már az évszázad elején megfigyelhető volt, erőn felül fejlesztik a tudományt. 2035-ben sikeres expedíciót küldenek a marsra. Az évszázad közepén egyre éleződik a feszültség kínával....
Dél-amerikában régi kubai jellegű rendszerek alakulnak és erős hatással vannak rájuk a teheráni események. Egy fa kivágását az emberöléshez hasonlóan bírálják el...
2014-ben usa még erősnek és egységesnek látszik, hasonló magabiztossággal indul neki a háborúnak mint a spanyol armada az angoloknak.
Az évszázad elején eléri a nyugdíjkorhatárt az 50-60 -as évek nagy demográfiái hulámcsúcsa. A globális pénzügyi szivattyú még működik, de a beérkező tőke egyre nagyobb hányadban elhasználódik a nagyon magas életszínvonal fenntartására. A hagyományos csúcsiparágak és a tudomány támogatása elmarad. Ebből az következik, hogy egyre jobban csökken az ún. szürkeállomány beáramlás. Ezzel egyidőben eddig ismeretlen országok. pl India is kifejleszti a maga szellemi iparát. A korábban folyamatosan érkező magasan lépzett munkaerő teljesen tönkretette az amerikai oktatást. Egy amerikainak fiatalnak már nem perspektíva tudás megszerzése, mert a világ távoli részeiről kész és olcsó "professzorok" érkeznek akik mellett a kezdőnek semmi esélye karriert építeni. A világ más térségeiben ez a hatás éppen ellenkező volt, a folyamatos elvándorlás a kezdők esélyeit növeli, "zsenik tömegei" nőnek ki a foldből.
Ez afolyamat 2014 ben még csak az elején van, de amerikában a növekedés megtorpan és más térségek rohamosan erősödnek.
A spanyolizáció miatti szociális feszültségek kezelése már meghaladja a védelmi kiadások költségét.
California 2014 ben teljesen önálló külpolitikával rendelkezik és egyre jobban vonakodik hozzájárulni a központi költségvetéshez.
2045-re a spanyol anyanyelvűek többségbe kerülnek New Mexico-ban és kikiáltják az állam függetlenségét. Az USA megpróbálja ezt minden eszközzel megakadályozni, de a nemzetközi közvélemény nyomására kénytelen meghátrálni, New Mexico végül társult állam státuszt kap laza szövetségben maradva a jenkikkel.
Sikerük hatására Dél-Kaliforniában is felerősödnek a hispanok szeparatista törekvései, amiket titokban Mexikó is támogat.
Texasban viszont fajgyűlölő WASP-kormányzat alakul, a hispánok tömegével menekülnek az anglók attrocitásai elöl New Mexicoba, tovább erősítve annak hispán jellegét.
Dél-Amerikában erősödik a gazdasági és kulturális integráció, mérsékelt USA-ellenességgel keverve.
Fekete-Afrika totális káoszba süllyed, katonai diktatúrák, AIDS, járványok, éhínség.
Oroszország jelentéktelen középhatalommá süllyed, Kína és India viszont globális világhatalmak.
Az iszlám világ állandóan forrong, a kőolajforrások elapadása miatt egyre kevesebb az arab országok bevétele, nagy a kivándorlás és a társadalmi nyugtalanság.
SZVSZ az USA 2014-ben még erős és egységes, bár a nagyarányú Hispanic bevándorlás tényleg sok gondot okoz, szerintem még tudják majd kezelni a dolgot.
Ha a jelenlegi trendek nem változnak, 2050-re már valóban előrehalad egyes régiókban a hispanizáció, pl. California, Délnyugat (Arizona, New Mexico), Texas.
A törésvonal nem "már" hanem 2006-ban "még" nem az usa-Oroszo. közt húzódik. A törésvonal a második iraki háború idején kezdett kirajzolódni és 2014-re szakadékká méllyült.
A nagy fegyveres konfliktust valahogy úgy értelmeztem, hogy a XX század közepén folytatott háborúkhoz képest bizonyos arányok fordultak meg. A II világháborúban a döntés az anyag mennyiség (ember, energia, fém stb..) körül forgott, de nagyon jelentős volt a hírszerzés, kódfejtés és persze a média. 2014-ben az arány megfordul. A hírszerzés, szoftver, kommunikáció, média döntő jelentőségű, de az anyagnak is megvan a jelentősége.
India magatartásáról nem tudok, gondolom nagyon ügyelt a semlegességére. A háború végén a teheráni forradalomnak lett tán valami átterjedő hatása. Kína egyértelműen az érdekeinek megfelelően, igyekezett minél nagyobb befolyást szerezni a szénhidrogénben gazdag térségekben, és kínai csapatok vonultak be a szintén amerikát támogató ausztráliába is. É és D-koreát, Vietnamot, Taiföldet gondolom kína mint gyűjtő fogalom lefedi.
2014-ben az amerikai társadalom már alig hasonlít a 2006-os hoz, valószínűleg nem is egységes, pl california alig tart fenn kapcsolatot Washingtonnal és jó viszonyt ápol d-amerikával. A több száz év változatlansága pillanatok alat felbomlik. Az egyre tömegesebb d-amerikai bevándorlást képtelen kezelni.
A z igazi nagy törésvonal, hasonlóan a száz évvel korábbi eseményekhez, a háború végére jön létre. Amit iszlám-nyugat törésvonalnak gondoltak 2006-ban, arról kiderül, hogy valami egészen más. A fogyasztói társadalom kerül szembe a végzetével, 1917-hez hasonlóan hatalmas a pánik...
Kb 6 vagy 7 helyen jelentettem meg. A reagálás ilyesmi, vagy nem vesznek tudomást róla, vagy rögtön le akarják tépni. Itt egész jó a társaság, mer pontonként cáfolnak. Az igaz, hogy egy történelmi topicban túl politikai, de egy politikai topicban meg túl történelmi. Töröltesd le ha gondolod.
Ha már válaszoltál akkor én is.
1. Légi felderítés nem lesz, a zavaró technikák miatt. Az amerikai műholdak már a szovjetúnió felett is mindég "becsukták a szemüket" míg nem kötöttek "nyitott égbolt" egyezményt.
2. Az 1914 és háborúban pontosan ez volt a helyzet, csal akkor Magyaro. javára.
3. Nem olvastad figyelmesen? Németo. az írásban Amerika ellensége és nem ma, hanem 2014-ben játszódik. Világosan írtam, hogy ez időtályt már nagyon nagy az energia hordozó függés Oroszországtól.
4. Nem fejtettem ki bővebben. A hekker inkább valami kgb ügynök féleség, akinek van bejárása a kritikus helyekre és nagyon komoly szovtver fejlesztő háttér támogatja. Mellesleg szovtvare-ben az oroszok tényleg nagyon elhúztak és ez a különbség 2014 re még nőhet is.
5. 2014 ben Amerikának már csak Csille (talán) lehet a szövetségese arra felé. A baloldal, a látomás szerint már annyira előre tört, hogy Fiedel Castroról, utcákat, sőt várost is elneveznek.
Az írásod túlságosan politikai, hiányosságainak jelentős részét Galgadio összefoglalta. Másfelől simán törölheti flood miatt, mert nem ez az első topik, ahol publikálod, anélkül, hogy szorosan a témához kapcsolódna.
Amúgy a konkrét tartalomhoz: 1. Az állóháború fogalma a jövő haditechnikájában vélhetően nem nagyon fog létezni, kivéve a városi harcokat, ahol mindig marad elég terep elbújni a precíziós rakéták, és légifelderítés elől.
2. A magyarországi, és környező prognózis is marhaság: jelenleg Románia hadereje kb. 10 nap alatt szanaszét verné a miénket, anélkül, hogy bármilyen amerikai utánpótlást kapna.
3. Érthetetlen, hogy az amerikaiak szövetségese Németország, miért támogatná Oroszországot, amely ma tulajdonképpen egy kontinentális hatalomnak tekinthető, míg az Egyesült Államok egy szuperhatalomnak,
4. Az orosz hekkeres támadások baromságok, a háború számítástechnikai vívmányainak többsége pont ennek elkerülésére hálózaton kívül működnek.
5. Az USA dél-amerikai ellenségeiről szó esik, dél-amerikai szövetségeseiről pedig alig, pedig ők is pályán vannak.
és így tovább. Ezért mondtam azt, hogy borzasztó gagyi.
A fő törésvonal ma már nem az USA - Oroszország mentén húzódik, bár a hülye, blőd amcsi akciófilmek még mindig ezt sulykolják a népbe.
Az elkövetkezendő nagy fegyveres konfliktus - ha lesz egyáltalán ilyen - a Nyugat és az Iszlám között fog kialakulni.
Nagy kérdés, hogy ebben az esetben hová állnak az olyan feltörekvő nem muzulmán nagyhatalmak, mint Kína és India, ill. az atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea.
Mondjuk az észak-koreaiakból simán kinézem, hogy a muszlimok oldalára állnak egy ilyen szituban...
Kérdéses lehet még Latin-Amerika magatartása egy ilyen helyzetben, bár kulturális gyökereik egyértelműen a Nyugathoz kötik őket.
A minap a kezembe került egy régi történelemkönyv, 2050 ből. Egy fényes kerek lemezdarabról kellett leolvasni, szerencsére már régebben találtam a padláson valami pc vagy hogy is hívják tákolmányt. Alkoholt kell önteni bele és működik. Nem tudtam rendesen elolvasni, az ún. angol nyelven írták és nincs ilyen fordítóm, de állítólag van aki még beszélni is tudja. Ha valamit nem jól értettem javítsatok ki.
2006-ban az ún. jobboldal előre törése után Magyarország fokozatosan ki kerül az amerikai érdek övezetből és az EU.-s, a Duna vonalához köthető, Bécs-München kapcsolatait erősíti. 2014-ben Szarajevóban nyilvánvalóan iráni kapcsolatokkal rendelkező helyi muzulmán terroristák, páncéltörő rakétával, majd lézerrel próbálkozva meggyilkolják az oda látogató amerikai elnök jelöltet, III. Busht. Az amerikai légierő légicsapásokkal válaszol iráni célpontok ellen. Az iráni haditengerészet, feltehetően orosz technikával repülőgép anyahajókat semmisít meg. Az események láncolata elindul.: Amerika hadat üzen Oroszországnak. Az energia ellátásáért aggódó Német és Francia ország támogatásáról biztosítja Oroszországot. Lengyel országba egy jól felszerelt száz ezres amerikai hadsereg érkezik. Álló háború alakul ki, egész Lengyel ország területén. A UK. Hadat üzen a franciáknak és a németeknek, de nem történik semmi. Az orosz tengeralattjárók blokád alá helyezik a brit szigeteket.
A háború amerikai sikerekkel kezdődik. 2015 elejére orosz hekkerek feltörnek minden védelmet, az amerikai gépezet egyre problémásabban működik, az ún. internet ekkor vált használhatatlanná, mint egységes világháló. 2015 végére a mexikói határvillongások háborúvá erősödnek. Az amerikai hadsereg átfogó offenzívát indít. A villám gyors előrenyomulás egy Amazonas parti városnál, bizonyos Castrográd-nál ér véget. Egy jelentős amerikai hadsereg csapdába esik. A közel-keleti amerikai erők, a dél-amerikai offenzíva miatt lényegesen meggyengülnek. Pakisztán és Irán segítségével az egész térséget elözönli a kínai hadsereg. Amerika barát szomszédjai, Románia, Szlovákia és Szerbia megtámadják Magyarországot, a helyzet válságos. Szerencsére az amerikai hadsereg csak régebbi technikákkal látja el kisebb szövetségeseit. Az 1200 darab német Leopard – 6 típusú harckocsi megérkezésével a katonai helyzet lényegesen megváltozik. A zömmel nyugdíjas korú harckocsi vezetők nagyon gyorsan beletanulnak a leopardok kezelésébe, horvát-szlovén segítséggel és a nagyon bőségesen érkező orosz üzemanyaggal, döntetlen állás alakul ki.
Az amerikai hadsereg energia ellátása egyre akadozóbb és az eszközök az esőerdőben nem működnek rendesen, a harci morál szétesik. A zömében ázsiai és afrika katonákra alig lehet számítani. 2016 végén orosz és brazil katonák borulnak egymás nyakába a Misissippy partján. Vodka és tekilla! Szamba és balalajka! Hatalmas buli volt heteken keresztül.
A béke szerződést Párizsban és Hongkongban írják alá. A magyar ügyeket egy Párizs melletti Trianon nevű helyen tárgyalják. A szerződésben Magyarország területét szomszéd országok rovására kb. kétszeresére növelik. Ennek gyakorlati jelentősége nem lesz, mert nem sokkal később kialakul mai formájában létező a DGU (Duna-menti Gazdasági Unió), azóta is az EU. legerősebb térsége.
2017 végén (európai naptár szerint november 7.-én) Teheránban kitört a forradalom. A forradalmárok zászlaja zöld és kék alapon zöld csillagot viselnek a homlokukon. Jelszavuk: „A földet nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!” Megrohanják a nyári palotát és kikiáltják a Zöld Sivatag Népköztársaságot. Arab és izraeli hadseregek a Jordán folyónál találkoznak. Az izraeli katonák megtagadják a parancsot és arab testvéreik nyakába borulnak. Zöldre festik a csillagot a zászlókon. A világ azonnal reagál az társadalmi rend alapjait fenyegető terrorista veszélyre és kezdődik az intervenció. Északról orosz, keletről kínai, nyugatról európai hadseregek indulnak ellenük. A háború idején most kerül sor először nukleáris fegyverek bevetésre! A seregek egy Armageddon nevű helynél találkoztak…
Tovább nem tudtam olvasni, mert azzal a tákolmánnyal lett valami probléma. Van egy barátom a múzeumnál, azt mondja, hogy valami vírus, vagy mi. Majd utána néz azt mondja. Kíváncsi lennék a folytatásra, a mostani könyvek másként írják.
A nácik ellen egyáltalán nem biztos, hogy összefognának. a fajelmélet az USA területén még így is divat volt. ipari érdekeltség szintén volt.
Japán ellen összefognának, de ez nem biztosan lenne elég.
De az egészben az a lényeg, hogy a széttagolt Am. kontinens nem lenne elég. a mexiói háborúk túlzottan legyengítenék, Kanada szintén azzal lenne elfoglalva, hogy befolyást szerezzen a mai USa területén.
s kifelejtettem az indián háborúk lehetséges elhúzódását is. ami az 1910-es években a pancho Villa felkeelés erejének sokszorozódását és nagyobb területen történő elterjedését is jelentheti.
A polgárháború biztos erősítette volna a Konföderáció (Dél) ipari lobbiját. Anélkül ui. még döntetlenre sem lehet kihozni.
Ha a "Dél" nyer, akkor minden kb. olyan lenne, mint így Északkal.
Az érdekesebb kérdés a döntetlen és a két állam. (Ennek kicsinek tűnik a valószínűsége, s ezután még egybe is olvadhatnak. Ha mégsem teszik, akkor:) Igazából 3 vagy 4 állammal kell számolni Észak-Amerikában, hisz ott van az így erősebb Kanada, s a velük összemérhető Mexikó.
Kanada a XX. elején Anglia mellett állna. Mexikóban pedig trükközne a német diplomácia, s Mexikó a siker esélyével háborúzna az WASP államok ellen. Lehet, hogy Texast is visszaszerezné!
Innentől nem volna egyértelmű, hogy az É-Am. kontinens gazdasági ereje kit támogatna Európában (land lease a SzU-nak és Angliának, továbbá nem volna egységes flotta.
A német tengeralattjáróblokád miatt a Brit-szigetek elfoglalása lehetséges lenne, ez egy világháborúban +3-4 évet jelentene. (És itt még azt sem tudom, hogy az 1. vagy a 2. vh.!
Japán esetleg a Csendes-Óceán korlátlan ura lenne. A nankingi vérengzés mellett lenne washingtoni vérengzés, amit a szabad világ (mondjuk Hindenburggal vagy Churchillel az élen) "természetesen nem tűrhet".
