Nem tudja valaki honnan lehetne jo, atfogo tortenelmi osszefoglalot szerezni a mezogazdasagi technologiak fejlodeserol es a nepessegre gyakorolt hatasarol? Van egy olyan erzesem, hogy kb 1815ig enelkul a tortenelemet nem lehet megerteni.
az 1-2 szorosan összefügg, az 5. meg igazából a 4. továbbfejlesztése. a hármas felosztás a föld népességnövekedésének a változásaiból adódik: mindháromnál meredekebbé vált a görbe, az ipari forradalom előtti az ahol a mezőgazdaság teljesítménye annyira megnőtt, hogy többé már nem előfeltétele a népesség növekedésének. mondjuk a te felosztásod sem rossz.
1. mg kialakulása 8-1o.ooo évvel ezelőtt, növények nemesitése, állatok háziasitása
2. árasztásos mg kialakulása Egyiptom, Mezopotámia, Kina? 6ooo évvel ezelőtt
3. állati erő és vaseszközök használata Európa, sötét középkor
3b szél és vizenergia használata az élelmiszerfeldolgozásban virágzó középkor, Európa
4. nitrogénpótlás, vetésforgó Anglia XVIII század
5. szénhidrogének felhasználása, mütrágya, gépesités 193oas évek, USA
és a 6. gémanipulácival olyan önfenntartó, ember által 1oo% felhasználható ökölógiai rendszerek kialakitása, amelyek az adott éghajlaton lehetséges potenciális biomassza 1oo%át termelik ki.
ilyen mezőgazdasággal pár millió km2 trópusi területen megtermelhető lesz a teljes föld energiaigénye. ha az atomenergi nem lesz olcsóbb.
"A technológiai újdonságok mellett megjelentek az újabb eszközök is. A 10. század végén általánossá lett az aszimetrikus nehéz- vagy forgatóeke. Ennek az ekének a legnagyobb előnye, hogy nehézsége miatt mélyen szántott és meg is forgatta a földet, amivel a termékenyebb rétegek kerültek a felszínre. Ennek az újdonságnak fontos szerepe volt egyébként a vas iránti igény megnövekedésében és a kovácsmesterség szerepnövekedésében is. A nehézeke azonban, ahogyan a neve is mutatja, meglehetősen súlyos eszköz, ezért a hagyományos igavonók és igavonás mellett nem volt használható. A legelterjedtebb igavonó ekkor a nagy erejű ökör, ritkábban az ökörnél jóval gyorsabb ló lett. A szállításban is egyre többször használt ló fogatolását is meg kellett újítani: a szügyhám terjedt el a fojtó nyakhám helyett, valamint az állat patáját védő patkó is mind szélesebb körben megjelent. A fenti technológiai és technikai újdonságok tették lehetővé, hogy a 12. századra a mezőgazdaság virágzásnak induljon Nyugat-Európában, megjelenjen a többlet, javuljanak az életkörülmények, növekedjen a lakosság száma - és kialakuljon a növénytermesztés és s az állattenyésztés egyensúlya. A krónikák leírásai alapján számolták ki a történészek, hogy a 9. és 13. század közötti időszakban minimum megkétszereződött a termesztett gabona mennyisége, de Franciaország egyes sík területein 8-10-szeres hozamnövekedést is regisztrálni lehetett. A korabeli feljegyzések tanúskodnak egy másik újításról is: megjelentek a nemesített, nagyobb hozamot produkáló növényfajták: pl. a tönkölyt felváltotta a búza."
Már a 3. Században visszalépnek a termelők az önellátás szintjére (NATURÁLIS gazdálkodás). A fő termelők, a colonusok nem érdekeltek a termelésben, a földjét sem örökítheti. A germánok megérkeztével pedig sötét időszak következik: pestis, háborúk stb.mélyponton a római gazdálkodás.
A nagy visszaesést követően, új gazdálkodási módszerek jelentkeztek:
A 9.sz. előtt a legelőváltó gazdálkodás volt jellemző, amelynek lényege az volt, hogy az erdőirtással nyert területeket felszántották és kimerülésig művelték (10-30 évig bírták a földek ezt a módszert). Ezt később fölváltja a kétnyomásos- és a háromnyomásos gazdálkodás. A kétnyomásos gazdálkodás lényege az volt – a legelőváltó gazdálkodással ellentétben -, hogy a föld felét bevetették, a másik felét pedig pihentették, azaz ugarnak hagyták, ezzel megnőtt a földek élettartamának hossza. Az ugaron állatokat legeltettek így az visszanyerte termőképességét. A háromnyomásos gazdálkodás esetén az ugar már csak a termőföld egyharmadát jelentette. Ebben az esetben a földet 3 területre bontották: egy rész ugar, egy rész tavaszi gabona, a harmadik rész pedig az őszi gabonának volt fönntartva. Az egységek pedig évente cserélődtek. Ezt a fajta módszert, a régi eszközök bevetésével már nem lehetett véghez vinni. "
az ezredforduló körüli előrelépésnek nem ez volt a lényege, hanem az, hogy a kötöttebb talajokon is lehetővé vált az akkori szinten fejlett mezőgazdálkodás.
igen, szokás mindhármat annak tekinteni. a neolitikumi egyértelmű. a 11. századi kevéssé ismert, holott az akkori technikai újítások tették lehetővé, hogy a legfejlettebb mezőgazdasági technológiák túl tudjanak terjedni a mediterráneumon. a harmadik meg az ipari forradalom előfeltétele.
