Igen, gyógyszert benzinkuton is /altatók és szakorvosi javaslatra kiadható gyogyszerek kivételével/ és szakasszisztens adja ki. Ez egy uj munkalehetőség lenne hisz nem gond ha ért valaki szakma szerint a kutkezeléshez a kereskedelemhez és a gyógyszerekhez is.
Ugyan már régen tetted fel a kérdést, de a válasz még a mai napon is az, hogy nem. Azonban már szó van ennek a bevezetéséről, csak a végleges formája nem alakult még ki.
Nem szünt meg. Az Eu is most kezdi kidolgozni ezekre a készitményekre az álláspontját, így nálunk is kitolták a határidőt.
egyéb
Nagyon örültem és gratulálok Hankó Zoltánnak, hogy megjelent a cikke/hozzászólása a Magyar Nemzetben. Még jobban örülnék, ha ugyan ez, vagy hasonló megjelenne a megyei lapokban, vagy a Népszabadságban is....
Véleményem szerint HANGOSAN és HATÁROZOTTAN kell kiállni a saját és a lakosság valós érdekeiért. Talán holnap a nagykereskedők is bejelentik a sajtóban a szolgáltatásaik csökkentését. Ennek nem fogok örülni, mert rám nagyobb terhet ró. Ugyanakkor talán belátja végre a kormány, hogy a patikák mozgástere nem szük, hanem NINCS. Igy a SZOLGÁLTATÁSOK CSÖKKENÉSÉÉRT a KORMÁNY a FELELŐS !
Az OEP nyújtotta támogatásért pedig a betegek menjenek a MEP.ekhez, miután kifizették a gyógyszerek teljes árát.
Tudnillik az állam nem babusgatta a patikákat, hanem a patika előlegezte meg az OEP támogatást. Ha az állam/OEP kivonul a támogatásból, akkor a beteg intézze közvetlenül az OEP/MEP-pel a támogatásokat.
- A bizalomvesztésre tett megjegyzést nem értettem.
- Szerintem senki nem kíván 24 órás nyitvatartást egy patikától, pláne akkor nem, ha az nem gazdaságos. Véleményem szerint csupán az ellátásnak egy kisebb szegmensén kellene javítani...
-"...az egészségpolitikának nem az egyéb ÁRU vásárlási szokások felé kell nyitnia, hanem
ragaszkodni kell a hagyományos gyógyítási elvekhez a SZEMÉLYES és BIZALMAS
ORVOS-GYÓGYSZERÉSZ-ÁPOLÓ-BETEG kapcsolat rendszerhez . Ennek viszont nincs helye a
hipermarketekben, attól idegen."
Ezekkel a megállapításokkal csaknem teljes mértékben egyetértek. Csakhogy bizonyos nyitás szerintem a rászorulók érdekében elkerülhetetlen. Ugyanakkor az említett láncban több helyen is "törések" vannak. S azt meg józan ésszel nem is várhatja senki, hogy egy szupermarketben gyógyszerészi szintű tájékoztatással szolgáljanak! (Bár ezt a beteg szintúgy nem kapja meg minden patikában és minden esetben.)
- Szupermarketi árusítás esetén " ...a BETEG DÖNTÉSE (bár ez is egy általános tendencia: általában a „jogainkkal” való „élés”), és a FELELŐSSÉGE erősödik fel.."
Így igaz! Az olvasás felelősségét senki nem vállalhatja át. Ha a delikvens lusta elolvasni a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatót, akkor magára vessen!!!
- A házipatika hasznos dolog. Nekem is van.Még rövidebb utakra is magammal viszem, külföldre meg pláne...
Csakhogy nem mindenki gondolkodik így, másfelől a házipatika ma már nem is olyan olcsó készletezési tevékenység! Sokan vannak szerintem, akik ezt nem is tudják megfizetni, hanem ezért (is) "alkalmi" gyógyszervásárlók.
- "...ÜZLETBEN ÁRUT vesz a FOGYASZTÓ (még akkor is, ha szakmai tanácsot kér az ELADÓtól). A GYÓGYSZERTÁRBAN SZOLGÁLTATÁST kap a BETEG (akkor is, ha OTC/recept nélküli/-s gyógyszert és akkor is,ha vényköteles gyógyszert vásárol.)."
Így kellene lenni... Véleményem szerint - és ezt már itt hosszasan, több oldalról és példával megvilágítva próbáltam igazolni - , hogy a "gyógyszer, mint olyan" szemlélet az áru veszélyessége alapján, - a rendeltetésszerű felhasználás körülményei között - több gyógyszernél nem tartható, tehát - ha úgy tetszik - megjelenhet az "áru" kategóriában. Természetesen bizonyos feltételek betartásával, mint ahogy élelmiszert sem lehet "csak úgy" árusítani, hanem hatóságok által előírt alapfeltételeknek kell megfelelni.
Másfelől a patikai gyakorlat nagyon sok helyen elcsúszott az "bolt" irányába, ahol az ember fizet, megkapja a gyógyszert (ráírva, hogy pl. 2x1 naponta) és mehet haza...
- "A szolgáltatásból következően egy un. „családi patika” modell (OEP főigazgatója által szorgalmazott) „kvóta”rendszere lenne a jövő.."
Miután nem vagyok szakmabeli, ezért ezt nem ismerem...
Frimi
Magam - a pult innenső oldalán - úgy gondolom, hogy mind a gyógyszergyártás, mind a forgalmazás címzettje a beteg, minden érte van és nem fordítva!!!
Ez helyett a kormányzat és a gyártók-forgalmazók állandó pénzügyi vitái a betegtársadalom BIZONYOS ÉRDEKEIT teljesen háttérbe szorítják, vagyis igényeik egy része csoportérdekek alárendeltségébe kerül.
Ennek eklatáns példája az, amiről hosszú idő óta vitázom e fórumon: a sürgősségi gyógyszerellátás (tanult kifejezés, nem a saját szókincsem) problémája.
Itt a beteg ördögi körbe kerül:
- ügyeleti időben nem tud gyors segítséghez jutni a legelemibb gyógyszerek tekintetében, mert az ügyeleti rendszer nem kifizetődő a patikáknak. (Erről persze a beteg semmit sem tehet, a betegnek és egészségesnek csupán annyi köze van ehhez, hogy a járulékot levonják - nem önként és dalolva fizeti - fizetéséből!)
- noha a patikák nem tudják biztosítani a gyors hozzájutást, a gyógyszerész társadalom üzleti okok miatt mereven ellenzi BÁRMILYEN gyógyszernek a kizárólagos patikai forgalomból a normál kereskedelmi forgalomba történő kivitelét.
Ez így abszurdum a beteg szemszögéből!!!
A betegeket (önzö módon???) kevéssé érdeklik a gyógyszerész társadalom és a kormányzat vitái (már csak azért sem, mert előre fizetett!!!), s így azt sem tudja tolerálni, hogy elsősegélyt jelentő gyógyszerekhez való hozzájutásának ez gátja legyen.
Azt is látni kellene, hogy a GVH tanulmány a fogyasztó szemszögéből közelítve egyúttal a betegek ilyen jellegű érdekeit is megjeleníti - jobbára azokat, amit magam is hiányolok! S az én szemszögemből egy monopolhelyzet feloldására törekszik, aminek természetesen a szakma ellenáll.
Itt hiányolom alapvetően a "Beteg Kamara" létét, hiszen a betegeknek erről semmilyen véleménynyilvánítási lehetősége nincs! Helyette nyilatkozik a kormány, az orvosok, gyógyszerészek stb. képviselői. Pusztán egyéni ellenvélemények fogalmazódhatnak meg (mint pl. az enyém, de erre meg ki figyel oda?) Ugyanakkor mindenki a beteg érdekeiről beszél, miközben a sajátját igyekszik érvényre juttatni... A kormány, hogy ne kelljen több témogatást kifizetni, vagy ne kelljen az árakat emelni, a gyógyszerészek meg üzleti tevékenységük nyereségességét védik...
Közben a beteg meg kínok között fetrenghet éjszaka közepén az országút szélén Gyöngyös és Mezőkövesd között...
Persze, ha ezeket a legalapvetőbb gyógyszereket Magyarország próbálná meg először a világon kivinni a patikákból, akkor érthető lenne a szakmai érvekkel(súlyos egészségügyi következmények, a szakszerű tájékoztás hiánya stb.,) alátámasztott ellenállás, de kérem szépen, NEM MI VAGYUNK AZ ELSŐK!!! Több országban bevett és elfogadott gyakorlat ez...
És végül szeretném, ha már végre szétválasztanánk azt, hogy az ÉN NÉZETEM SZERINT itt nem minden gyógyszer kiviteléről van szó, még csak nem is valamennyi vény nélkül kapható gyógyszerről, csupán ennek egy töredékéről!!!
S hagyjuk már azokat az érveket, amely mindenkit egy kaptafára nevez betegnek (mert akinek egyszerűen csak megfájdult a feje, egészen más, mint aki szívritmus zavarban szenved), meg minden orvosságot a "gyógyszer, mint olyan" jegyében kezel. S arra hivatkozik, hogy azt gyógyszerész tanácsa nélkül nem is szedheti. Miközben a patikák túlnyomó többségében (saját tapasztalatom szerint) csak az árat közlik, amit fizetnem kell, meg a dobozra írják rá, hogy 2x1-et naponta...
(Nem akarom megkerülni a hivatkozott hozzászólás egyes pontjaira történő reakciót - megkockáztatva a "hasznos hülye" minősítés megismétlését -, de így már túl hosszú lenne... Majd ezekre még visszatérek..)
Frimi
A betegek érdekei szerintem most is hatnak a gyógyszertárakra. Manapság divat a jogokra hivatkozni. A „Beteg
Kamara” az érdekérvényesítésben biztos élharcos lehetne. A véleményem szerint a harcban viszont a
leglényegesebb dolgot veszíthetné el : a BIZALMAT.
Nézzünk egy-két példát:
1.Jó lenne a 24 órás nyitvatartás.
- ehhez szakember és pénz kell a munkabérre. Ha ez van akkor ez a szolgáltatás él. Tehát szerintem ez nem
gyógyszerész, gyógyszertár függő, hanem kormányzati, egészségpolitikai döntés.
Mi van most ? Nyitvatartás + ügyelet. Az ügyelet veszteséges, ezenkivül a kevés szakember miatt nem betartható a
törvény. A kiskapu : a beltag ( nem munkaviszonyosra nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve, azaz )
bármennyit dolgozhat, ügyelhet. Azért józan paraszti ésszel belátható, hogy ennek vannak emberi határai. A kis
településeken ügyelet helyett készenlét van ( fél órán belül elérhetőnek kell lenni a gyógyszerésznek). Ez szinte
röghöz köti a patikust. Ezekkel a terhekkel már évtizedek óta dolgoznak a gyógyszerészek. A kereskedelem más
részeiben most kezd általános lenni, hogy éjjel-nappal elérhető az ÁRU. A mai viszonyokhoz képest visszalépésnek
tűnik a mai nyitva tartási-ügyeleti rendszer, de ennek a forráskivonás és szakember hiány az oka.
2. Könnyű megközelíthetőség, kényelmes elérhetőség
A betegnek az a legjobb, ha a rendelőhöz, othonához van közel a patika. Ez legtöbb esetben így van. De ugyan
úgy a frekventált helyeken is vannak gyógyszertárak. Régen ez a belvárost jelentette. Ma a plazák, hipermarketeket
ill. környékét jelenti. A forráskivonásos időkben ezek ellen harcolunk, mert ezek további forgalom csökkenést
okoznának. A másik oldalon viszont az a veszély is fennáll, hogy egy-egy ilyen üzletközpontban a nagy forgalom
miatt egy patikában extra profit képződhet, mert a gyógyszer kiadás előtérbe kerül az eü. szolgáltatással szemben
(Annak ellenére, hogy látványában, körülményeiben / nagy officinai tér, több elszigetelt kiadóhely/ akár jobb a
megjelenése, mint egy kispatikának). Ezt viszont az OEP, az állam(Eü. minisztérium) nem nézi jó szemmel. Ma is
az a helyzet, hogy 5000 lakosonként lehet egy patika, de az egyéb körülmények miatt egyes helyeken ez nem szab
határt a forgalom emelkedésének. Így patikák és patikák között nagy a különbség. Az utóbbi évek gyakorlatában az
OEP és az Eü. minisztérium ezen forgalmak alapján állapitja meg az árréstömegeket országos viszonylatra. Az
eredmény: ellátási válsághelyzet. Mielőtt vád érne, hogy irigylem a „top patikákat”, vagy visszautasítanák a vádat,
hogy a nagy forgalom mellett is van idő a betegre, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezt egy természetes
dolognak tartom, sőt biztosan egyre több gyógyszerész fog hipermarketben patikát nyitni. De kitartok azon
véleményem mellett, hogy az egészségpolitikának nem az egyéb ÁRU vásárlási szokások felé kell nyitnia, hanem
ragaszkodni kell a hagyományos gyógyítási elvekhez: a SZEMÉLYES és BIZALMAS
ORVOS-GYÓGYSZERÉSZ-ÁPOLÓ-BETEG kapcsolat rendszerhez . Ennek viszont nincs helye a
hipermarketekben, attól idegen.
3. A beteggel való „intim” kapcsolat és eü. szolgáltatás (mindenhol van, de az idő, a sorban álló betegek látványa
nagy „úr”) már egyes patikákban magas szinvonalon van. Ez mindenhol csak fejlődni fog. Két irányú lesz a
fejlődés:
A) nagy szabad területen több kis külön álló „szigetes” expediáló-kiadóhelyek, vagy az egyre terjedő
B) hivósorszámos megoldású .
Talán itt jegyezném meg, hogy véleményem szerint a jövőben biztosan kikerül egy-két gyógyszer a benzinkútra ill.
üzletbe. De véleményem szerint ezzel nem lesz olcsóbb a gyógyszer. Sőt inkább a receptkötelesek abszulút értékben
jobban fognak drágulni. Egyedül a hipermarketek polcain lesz a legkisebb kiszerelésű (max. 12db-os) olcsóbb, ha
szabad áras lesz az OTC ezen része. Ezzel a hozzájutás egyszerűsödni fog. Ugyan akkor a BETEG DÖNTÉSE
(bár ez is egy általános tendencia: általában a „jogainkkal” való „élés”), és a FELELŐSSÉGE erősödik fel.
Véleményem szerint a „tájékozott” beteg sem tud sokat, inkább csak „tapasztalata” van.
Véleményem szerint a felelős döntéseket könnyebben meghozó tájékozott betegnek a „sürgősségi beteg -gyógyszer”
ellátásban nagyobb súlyt kellene helyeznie a HÁZIPATIKÁJÁRA. Ha már a hipermarketeknél tartunk ott is a
„tartalékolás, nagybevásárlás” a jellemző.
Véleményem szerint ÜZLETBEN ÁRUT vesz a FOGYASZTÓ (még akkor is, ha szakmai anácsot kér az
ELADÓtól).
A GYÓGYSZERTÁRBAN SZOLGÁLTATÁST kap a BETEG (akkor is, ha OTC/recept nélküli/-s gyógyszert és
akkor is,ha vényköteles gyógyszert vásárol.).
Még inkább akkor, ha az OEP azt várja a gyógyszertártól-gyógyszerésztől (rendelőtől-orvostól), hogy kevesebb
gyógyszerrel hatékonyabban gyógyitsunk. Én hiszek a hatékonyabb gyógyítás lehetőségében. Ezt nem
részletezném, mert ez száraz szakmai téma, de ha bárkit érdekel szívesen elmondom a véleményem.
Egyedül a teljes liberalizálás elleni véleményemet mondom el.
A szolgáltatásból következően egy un. „családi patika” modell (OEP főigazgatója által szorgalmazott) „kvóta”
rendszere lenne a jövő. Véleményem szerint ez nehezen kivitelezhető, viszont a fix ár és a „lakosságszámhoz”
kötött szolgáltatói létszám /patika/ ( ma jelenleg: 5000 lakos/gyógyszertár) a gyakorlatban a legcélszerűbb és
legjobban kivitelezhető, már csak azért is , mert a rendszer a gyakorlatban is jól és magas szakmai színvonalon
működik ( ha biztositják hozzá a megfelelő pénzeszközöket). Ennek gyakorlati alapja, hogy a gyógyszer:
KÜLÖNLEGES ÁRU, amelyre nem alkalmazhatók a kereskedelem általános szabályai (lásd 1994. évi LIV. Gyltv.
preambuluma és alkotmánybírósági határozat !!!).
Tegnap a parlamenti közvetítést figyelve meghallgattam dr. Mézes Éva SZDSZ-es képvielő iterpellációját és dr.Csehák Judit miniszter asszony arra adott válaszát,amelyeknek "ihletője" a GVH tanulmány volt.
A végeredmény nagyjából az volt, hogy a gyógyszerforgalmazás liberalizációjának kérdését tovább kell vizsgálni az érintet szakmai érdekképviseletek bevonásával. Ennek során a kormányzat nagy súlyt kíván helyezni a gyógyszerész társadalom érdekeinek érvényesítésére is, ami alapjában véve természetesen helyes.
Magam egyetlen dolgot kifogásoltam, és kifogásolok, még pedig azt, hogy magáról a betegről egy szó sem hangzott el!!!
Azaz, mind a gyógyszerész társadalom (és az orvosok), mind a kormányzat nagy erőkkel igyekszik egyetértésre jutni ebben a kormányzat és az érdekképviseletek közötti párbeszédben, addig maga a beteg inkább csak érvanyagként szolgál. Valahogy mindenki úgy gondolja, hogy neki kell a betegek érdekeit képvislenie!!!
Persze ennek kézenfekvő oka az, hogy a betegeknek önmaguknak nincs olyan érdekvédelmi szervezete, mint az orvosoknak, gyógyszerészeknek. Ennek ellenére állítom, hogy nem fogadható el, hogy akár a kormányzat, akár pedig a szakmai érdekképviseletek kizárólag maguknak vindikálják azt a jogot, hogy kizárólag ők képviseljék a betegeket a szakmai hozzáértés, vagy egyéb szempontok alapján!
Két okból sem:
- egyrészt a betegeknek is van egy olyan rétege, amelyik kellő képzettséggel és felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy adott beteg-problémában vitaképes legyen akár az orvosokkal, akár a gyógyszerészekkel, akár pedig a kormányzattal. (Partnerként egy "Beteg Kamara" lenne megfelelő partner, de hát ilyen nincs és nem is lesz szerény véleményem szerint...)
- másrészt a jelenlegi helyezetben a betegek sokkal szélesebb táborának érdekei egy szűkebb csoportérdekkel kerülhet alárendeltségi viszonyba.
(Az önös érdek érvényesítésére való törekvést nem szemrehányásként, vagy terhelő momentumként kezelem, természetesnek tartom, de ettől függetlenül mégsem előnyös a kívülállók számára...)
A mindenkori kormánynak természetesen van egy átfogó, szélesebb "érdekképviseleti kötelezettsége" (ha szavazatokat akar szerezni majd a következő választásokon), és ennek igyekszik is eleget tenni. (Itt pl. a gyógyszerárak drasztikus emelkedésének különböző eszközökkel történő megakadályozásával, ami okkal-ok nélkül más társadalmi casoportok jogos-nem jogos érdekeibe ütközik).
A GVH munkaanyaga számomra ebbe az egész rendszerbe egy új elemet vitt be: a fogyasztó oldaláról történő megközelítést, ami sok esetben egybeesik nekem, mint betegnek primer érdekeinek érvényre juttatásával - az nélkül, hogy az más társadalmi csoportérdekekkel alárendeltségi viszonyba kerülhetne. Éppen a versenypolitikai megközelítés által. (Igaznak tartom mindezt annak ellenére, hogy az abban foglaltakkal magam sem értek mindenben egyet... Már amit ismerek belőle...)
Az érdekegyeztetési rendszer a beteg oldaláról megítélésem szerint tehát tökéletlen és nem is lehet tökéletes, mert ott a betegek közvetlen, globális érdekképviselte nem jelenhet meg.
Azért az mégsem ártana, ha valamilyen fórum teremtődhetne, amely egy kicsit helyettesíthetné a "Beteg Kamara"-át, hiszen bár a jelenlegi fórum erre lehetőséget ad, mégsem töltheti be azt a szerepet, amelyen valamiféle társadalmi vita lenne lefolytatható. És talán az is hasznos lenne, ha egy interpellációban és az arra adott válaszban valahol megjelnenne az, hogy a beteg szavára közvetlenül is figyel valaki...
Frimi
Ha nagyjából egykorúak vagyunk, akkor tanulnod kellett Lenin-t is meg a forradalom eléméletét és gyakorlatát is.
Ő hívta a forradalom társutasainak azaz hasznos hülyéknek, azt a polgári-értelmiségi kört, mely nivitásból, humanizmusból, vagy műveltesége okán kezdetben támogatta a proletár forradalmat. Később mint réteg, meg is kapták a j"utalmukat".
Bár megfogadtam, hogy többet nem folytatom a vitát, de mégis vállalom a szerintem jó cél - a sürgősséggel rászoruló - érdekében. Még akkor is, ha "kormánykatonává" is válok, bárha magam a választások idején külföldön tartózkodtam és se oda, se ide szavazni nem szavaztam...
1./ A hajlandóságot a téma továbbvitelére mindenképpen pozitív elemként, a rászorulók irányába tett lépésként értékelem.
2./ A "feltételrendszert", amit a példakénti felsorolás tartalmazott, azonban már jobbára úgy tudom csak tekinteni a korábban említett és általam is némiképpen ismert ausztrál példa nyomán, amit "munkalassító sztrájkként" lehetne értékelni.
Csak egy-egy példát kiragadva
- az aszpirin és társait illetően nekem, családtagjaimnak, barátaimnak (akiket megkérdeztem) még SOHA ilyen veszélyre egyetlen gyógyszertárban nem hívták fel a figyememet...(Egyébként a patikai tájékoztatási tevékenységnek a kritikán aluli szintjére magam is többször utaltam.)
- még a legelterjedtebben használt gyógyszereknél is mellékelnek használati utasítást, amely - mint azt már több ízben le is írtam - olykor elrettentő mellékhatásokra hívja fel a figyelmet a gyártó termékfelelősségére visszavezethető számonkérhetőség elhárítása érdekben. A forgalmazó egyetlen szupermarketben sem vállalja, nem is kell, hogy átvállalja ezt!!! (Gondolj csak egy agresszív mosószerre! Ha az kárt okoz, akkor azt nem a forgalmazón, hanem a gyártón szokták "leverni" - ha nem gondoskodott a terméken megfelelő módon a veszélyekre felhívni a figyelmet!!! Az olvasás kötelezettségét a vásárlótól senki nem veheti át!!!)
- a szódabikarbónával kapcsolatos veszélyt magam is ismeerem, s erre utaltam is. A Tisacid sokkal jobb lenne - ha ahhoz könnyen hozzáférhetnénk. (De még a patikai szódabikarbóna is jobb, mint a semmi, adott esetben... vagy a Horváth Rozi féle...)
- nem az én tisztem annak meghatározása, hogy mit lehet és mit nem lehet a "szabad listára" tenni.
Én csak olyan "tüneti célcsoportokat" tudtam/tudok megjelölni, amelyek elsősegélyt kívánnak (pl. fogfájás /és ha nem Demalgon, akkor más/, fejfájás, görcsoldás,hasmenés, és még nem is tudom, hogy mi...A felsorolás csak példaszerű... Ennek precíz meghatározása nem az én dolgom.) Nem krónikus betegségkezelésre szolgáló és nagy veszélyforrást jelentő gyógyszerekre gondolok/gondoltam.
A forgalmazással kapcsolatos felvetéseidet illetően, nem tudom megérteni, hogy miért kellene egy patikának egy másik áruforgalmazási helyet illetően bármiféle felügyeleti felelősséget felvállalnia. Ha én lennék patikus, ezt SOHA fel nem vállalnám, de még kifli árusításnál sem! Hazánkban is megvannak azok az ellenőrző hatóságok, amelyek a kereskedelmi elárusítóhelyek tevékenységének engedélyezésével ill. ellenőrzésével foglalkoznak. (Egy ilyen feltétel az egész azonnali halálával lenne egyenértékű!!!)
Továbbá azt sem tartom elfogadhatatlannak, ha az árak eltérnek a patikai áraktól. Akár felfelé, akár lefelé. Ez megfelel bármely versenypiacon lévő termék sajátosságának. Mindenki ott vásároljon, ahol azt a legmegfelelőbbnek tartja! Akár "szakmai", akár más szempontok miatt! Ki patikában, ki pedig másutt. És ha úgy hozza a sors éjszaka kellős közepén fizesse meg a delikvens a magasabb pl. benzinkúti árat! Nem akarok cinikus lenni a vitánk "előéletét" figyelembe véve (mert problémáitokat azért én értem, bárhogyis nem hiszed ezt el!), hogy azt mondjam, legyen a patika a legolcsóbb! Legyen drágább, de aki nem bizik a szupermarketben, az vegye ugyanazt a gyógyszert a patikában...
Hogy önkiszolgáló polcon Panadol vagy más lehet-e, erre csak a már említett ausztrál példára tudok hivatkozni. De még ezt sem mondom. Legyen - nagyon pongyolán fogalmazva - a "szabad forgalmi" gyakorlatot folytató EU tagállamok átlaga! Mind a gyógyszereválaszték, mind az engedélyezés, mind az árusítás kivitelezése, mind az ellenőrzés tekintetében...
És azt mond már meg nekem végezetül, hogy hol beszéltem én bárhol a vény nélküli gyógyszerek TELJES körének liberalizációjáról!? Ezért is bántó volt, hogy - finoman fogalmazva - jóhiszemű hülyének - vagy valami hasonlónak - titlulátál.
Frimi
Vesszük a 10-20 hatóanyagot tartalmazó gyógyszerlistát, (párszáz készítmény) és megkérdezzük rajtunk kívül még ki szeretné forgalmazni.
Az ÁNTSZ az OTH a kamara előírná, hogy bárhol is történik ez, egy zárt tárlóban, melynek egyrésze hűtött, lehetne forgalmazni őket, de nem önkiszolgáló módon. Minden egyes termék egy külön fólia csomagolásban lenne, ée a dobozban levő használati utasítás mellett még tartalmazna egy a különleges egyedi veszélyeire felhívó korlátozásokat.
Ilyesmiket.
- Aspirin nem szedhető együtt kumarin tartalmú készítményekkel, Syncumar-ral, akik rerre intézeti sadbeállítást kaptak.
- K-vitamin tartalmú multivitaminok sem mehetnek együtt aspirinnel. és kumarinokkal
- Aspirin 12 év alatti gyermekeknek, főként ha allergiára hajlamosak, a Reyes szindroma miatt, melynek előfordulási gyakorisága 1:40000-hez.
- Panadol tartalmú szereket max 4 óránként lehet szedni előírt adagban, és a különféle fantázianevű panadol tartalmú szerek együttes adás kerülendő, a májkárosodás veszélye miatt.
- Asztmás gyermeknek ne adjunk olyan "slájm"-oldót mely fokozza a hörgőkben a nyák termelést, ugyanis az asztma ellenes spray-k adagemelését teszi szükségessé. (hörgtágítás)
- Aktív gyomorfekély és nyombélfekély esetén, gyomorégésre a szódabikarbóna tilos, mert a gyomor átlyukadását okozza a feszítő gáz.
-Saridonnal ne igyunk még kávét is a magas koffein tartalom miatt
-Demalgonnal nem vezethetünk tovább
- stb!
Kisebb helyeken egy közeli patika kell hogy vállalja az ellátás és a forgalmazás felelősségét.
Nagyobb helyeken hypermarketekben is be kell tartani a forgalmazás és tárolás feltételeit, a szereket vásárolni, csak nagykereskedőtől, hatósági áron lehet, forgalmazni ugyanígy, mert a rászorultságot elismerjük és megoldjuk, de nem minősítjük kereskedelemnek, és nem tesszük ki árversenynek. A gyógyszer ára akár vényköteles akár nem, Battonyától Nemesmedvesig ugyanaz, mert ez egy vívmány és a bárhol betegggé lett ember egyenló gyógyulási esélyét is biztosítja. párszáz lekes kis település munkanélküli vagy rokkant nyugdíjasa is ugyanazon az áron kell, hogy kapja, a gyógyszertárban, mint a rendszerváltás nyertesei a budapesti hypermarketokban!
Szóval FRimi!
Kérdezze meg gyógyszerészét! Ezt írtam az előbbiekben!
A fenti rendszer nem lazítana a gyógyszerforgalmazás jelenlegi rendszerén, szélesítené és kényelmesebbé tenné az eseti szükségességet, illetve a hirtelen felmerülő váratlan fogyasztó igény kielégítését, és az "impulse buying" is lehetővé válna.
A szigorú szakmai korlátok megmaradnának, az egyes készítmények, újólagos csomagolása, aminek a felületén lennének az extra-óvatossági előírások, egyben lehetővé tennék a gyártói termékfelelősség érvényesítését, mert a fogyasztó bontaná ki a külső csomagolást.
Van még persze sok minden amit a szakemberek majd fontosnak tartanak, és megoldhtja a dolgot maga a gyógyszerész szakma, és az eü-hatóságok, ha felkérik rá őket! De ehhez a teljes kiskereskedelmi liberalizáció szükségtelen.
Amí a Kökény kijelentése és a GVH tanulmány mögött van az nem erről szól, nem a betegről szól!
Minden vitában van egy pont, amikor azt már nem érdemes folytatni, mert a felek vagy közös nevezőre jutnak, vagy annyira elbeszélnek egymás mellett, hogy a közeledés teljesen reménytelenné válik. Ennél itt valamivel több történt, mert azt a pult túloldalán - legalábbis személy szerint te beláttad -, hogy nem lenne anyagi oldalról akadálya 10-20 hatóanyagú OTC gyógyszernek a patikákon kívüli forgalmazásának, de ez a patikák anyagi helyzete, valamint a mindenkori kormány patikaellenes intézkedései miatt ez megvalósíthatatlan. Ez az a pont, ahonnan már egyikünk sem mozdult el. Bár láttam ezt, ott követtem el a hibát, hogy ennek ellenére mégis folytattam... Így azután eljutottunk a "hasznos hülye" kategóriához, aki a kormányt szolgálja...
Szeretném, ha megmaradnánk a kulturált beszélgetés emlékének szintjén s ezért ezt már nem kommentálom...
Véleményem többféle megvilágításban már elmondtam, ezért nem látom értelmét azt újra összefoglalni.
Ha lennél szíves, minden észrevételedet, igényedet, elképzelésedet kritikádat összefoglalnád, és klikk az emilemre??
Ne csak a szósabukarbónáról, hanem általában az eü-ről?!
Másrészt azért vedd észre, hogy a szakma ellenállása nem a benzinkútnak szólt, hanem annak ez elképzelésnek, amit az ágazatba eröltetnének ennek ürügyén.
Ugyanis a nagy tévedés ott van( pont ettől annyira erkölcstelen a politika, Kökény is meg miniszterasszony is), hogy a fogyasztói igényed egyszerűen megoldható úgy, hogy létrehozunk egy GSL*-t (General Sales List) mely felsorolja, és megengedi a 30 OTC patikán kívüli forgalmazását is!
A jogrendszer ma koherens egész. Akárcsak egy patikán kívüli termék forgalmazásához, (és innen már mindegy, hogy egy darab vagy az összes) ezt jogi koherenciát fel kellene borítani!! Ez viszont létrehozná azokat a lyukakat, (politika által szándékoltan!), mely lehetővé tenné tőkeerővel, kapcsolatrendszerrel, a mai gyógyszerellátás (kis)tulajdonosi struktúrájának az átalakítását, amiben a zömünk tönkremegy!
Ismétlem, a politika erkölcstelensége ott van, hogy álságosan "fogyasztói igények felkeltésével"(sic), és ne haragudj meg a kifejezésért, de a "hasznos hülyék", (mint te) felhasználásával, mivel szemből nem tudja, sunyi módon hátulról akarja elérni a célját! Ami nem a betegek, nem a te érdeked, hanem a politikáé, akinek sokkal jobb lenne, néhány nagybefektetőn keresztül szabályozni, (uralni!!) az egész ágazatot, ráadásul "zsebbel fordulni" a pár multi szereplő felé.
Mindezek miatt, te és én asszem sose fogjuk megérteni egymást! Kökényéknek, pont ez a célja!!! Te és én forduljunk szembe egymással, ő majd megvéd téged tőlem, és közben végrehajta, a kivégzésemet a te segítségeddel!
Te se figyelsz rám! pedig válaszoltam, de akkor mégeccer.
Az eü-általános teljesítőképességét tekintetbe véve, egyelőre sokszoros azok száma akik tényleg betegek és gondozásra ellátásra szorulnak. Mi egyelőre rájuk figyelünk!
Az az egyébként egészséges, és egészségtudatos, fiatal, művelt képzett réteg, melyet te is reprezentálsz, valóban mint fogyasztó, joggal követeli, a fogysztói társadalomban elvárt, fogyasztói igények kielégítését. De remélem nem vonod kétségbe, hogy építkezni alulról felfelé szoktunk, és még nem állnak a falak, amire az általad kívánt szép tetőt fel lehetne húzni.
Mindketten egy idő óta ugyanazt mondjuk és mondanivalónk elmegy egymás mellett!
Te a gyógyszertárak anyagi helyzetével érvelsz, amiért a politikát kárhoztatod, én meg a rászorulók érdekeivel, ami viszont politika független.
Döntsön a morál, hogy merrefelé kellene lépni!
Frimi
Ha egyszer végre, valamikor, valahogyan, de kikerülünk a politikai küzdőtérről, amelyben mindig az aktuális ellenzék pártol bennünket, és az aktuális kormányzat az amelyik ellenségként bánik egy szakmával.
Ha szó sem esik rólunk a sajtóban, ha a patikus társadalmi képe ismét az a joviális, szemüveges, lúdtalpas csoszogó alak lesz, akihez bármikor bármiben lehet fordulni.
Ha ismét egyszer, hagynának bennünket dolgozni, azzal foglalkozni amihez értünk, és ismét úgy bizzanak orvosban gyógyszerészben az emberek, mint tették az a különféle lejárató kampányok előtt.
Ha egyzser az aktuális hatalom, (milyen csúnya szó ez egy demokratikus társadalomban, amehol normálisan a mi választott képviselinknek kellene intézni a mi ügyeinket), egyszer úgy kezd bármilyen átalakításhoz, hogy először azokat kérdi meg akik csinálják.
Ha egyszer bekövetkezne az a csoda, hogy azt kérnék tőlünk, hogy csökkenjen a lakosság terhe, de ne romoljon az ellátás biztonsága. Növeljük az ellátás színvonalát, mi az állam, a biztosító ezt tesszük bele, tegyetek hozzá ti is ötletet, megoldási javaslatot, erőfeszítést, beruházást. Legyen nagyobb kontroll a gyógyszerfelhasználáson, nálatok a van a végpont az utolsó eset, hogy be lehet avatkozni, hogy tudnátok megcsinálni a spórolást, és ha megcsináltátok, természetesen részesültök is belőle.
Ha egyszer ezek a megvalósulás irányában elmozdulnának, akkor itt lenne a kánaán, és az OTC a benzinkútnál!
De amíg az egészségügyi ellátást háborus övezetté nyilvánítják, ahol a fegyverek színvonala sem azonos, amikor azoknál van a nehéztüzérség, akik nem gyógyítják, nem segítik a beteget, de a beteg érdekére hivatkozva a médiákban, tönkreteszik az eü ellátók és a betegek közti bizalmi viszonyt, hogy az ezerszínű korrupcióval, elvehessék és kivehessék a közösből azt a pénzt ami a betegeké,...
...addig mi magunkban az egészségügyet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítjuk, és mint a csata után, osztályozzuk, hogy azt a keveset amit nem loptak el még, az legalább valóban azoknak jusson, akiknek szükségük van rá.
Hidd el, ezért nincs az egészségügyi szolgálatokat végzők látóterében, az a 20%-nyi fiatal, még egsészséges fogyasztó, akiknek elismerem a jelenlegi kötöttségek kényelmetlenséget okoznak. De az ellátórendszer a maradék 80%, valóban beteg és gondozásra szoruló emberek érdekében működik, minden felülről jövő ellehetetlenítési kisérlet ellenére. De már nem sokáig. Emberi anyagi tartalékok kimerültek.
Örülök... Bár nem a patikusok, vagy a kormány érdekében kívántam szólni, hanem a tényleges ill. potenciális betegek érdekében! S ezek közül is csak azok érdekében, akik elsősegélyre szorulnak. Akár saját hibájukból, akár csak úgy "objektive"...
Csak nem a fonákját kellene mindig kihámozni az érvekből, mint - ne haragudj meg érte, de ez a helyzet - Pisitke, akinek mindig "az" jut az eszébe. Mint a most már itt is leírt "szódabikarbónás" eset kapcsán, ahol kedves kollegádnak nem az jutott az eszébe, hogy hogyan lehetne SEGÍTENI a bajba jutott embert (még akkor is, ha saját hibájából került abba a helyzetbe, amibe), hanem az, hogy (jaj, vigyázzunk!) majd a Tisacidot kocsmákban is fogják árusítani, nem csak benzinkútnál...
És nem az jutott az eszébe, hogy veszélyesség alapján értelmezze a "Horváth Rozi" féle, meg a patikai szódabikarbóna közötti különbséget, továbbá, hogy a Tisacid veszélyessége hogyan viszonylik a szódabikarbónáéhoz, ha azt mondjuk benzinkútnál is lehet kapni. Pedig ez a kérdés lényege!!!
Mindez a monopolium védelmében van, ahol a legfőbb érv a "gyógyszer, mint olyan", nem pedig a tényleges ANYAGI tulajdonság.
S így azután egy (látszólag) feloldhatatlan szituáció alakul ki:
- a gyógyszert nem eresztitek ki a patikából, mert az "olyan", (azaz anyagi sajtáságától függetlenül hangzanak el érvek a mágikus "gyógyszer" szó hangoztatásával),
- ugyanakkor meg azzal érveltek, hogy ezt nem tehetitek meg, mert kell a pénz. Majd akkor, ha már annyi jövedelmetek lesz nektek, gyógyszerészeknek, mint az EU-ban...
S akinek szüksége van akár saját hibájából, akár objektív okok miatt sürgősséggel egy közönséges, évtizedek óta használt stb., gyógyszerre, az meg a fájdalomtól fetrenghet pl. Kecskemét és Szeged között valahol félúton...
S gondoljátok, hogy a fenti érveiteket komolynak lehet felfogni a rászorúlók aspektusából nézve? Hiszen olyan vállalkozót még nem látott a világ, aki egy fillérről is lemondott volna. Meg eltekintve attól is, hogy a hazai "piac" keresleti oldala is hol van az EU szintű fizetésektől...
Nekem az a véleményem alkalmi ill. mindenképpen potenciális betegként, hogyha ti először vállakozók vagytok, és nem tudtok megfelelni a pult innenső oldaláról támasztott igényeknek, és ha nem tudtok piacon maradni, távozzatok. Mert a piac törvényei ilyenek. Ha meg gyógyszerészek vagytok, akkor legalább - ha már nem fizetődik ki a széleskörű ügyeleti idő alatti patikai nyitvatartás - az elsősegélyhez való hozzájutást ne gátoljátok meg!
S ha így tennétek, akkor elég lenne Budapesten is - a kanadai példához hasonlóan - egyetlen nyitvatartó patika, aminek a költségeit is könnyebben tudná a szakma "összedobni".
És mint ahogy már korábban is írtam: ha nem lesz üzlet az Aszpirin a benzinkútnál, meg a szupermarketekben, akkor még azt is mondhatjátok, hogy no, lám, mi előre megmondtuk... De Nyugaton ez nem egészen így van...
De hogy, se jobbra, se balra, csak megy ez a csiki-csuki játék a rászorulók bőrére, akik még a tetejében kötelezően fizetik az egészségbiztosítást, és ha "lemegy a nap" egy Demalgonhoz sem jut hozzá csak hosszas utánjárással - ha egyáltalán hozzájut- az ember, nos, ez nem megy!
És ha neketek vitátok van a Kormányzattal, akkor azt velük folytassátok le, jussatok egyzeségre, és ha nincs ekkora érdekérvényesítő erőtök, akkor se öntsétek ki a fürdővízzel a rászorulót, akiért mindez - állítólag - van.
Frimi
Egy másik fórumba beírtakból idézek annak jegyében, hogy a magam részéről le kívánom zárni ezt a betegek/fogyasztók számára sehova sem vezető vitát. Ez annak első része.
Nem sürgősségi betegellátásban gondolkodom, mert beteg és beteg között óriási különbség van! Nem is foglalkozom azzal, hogy pontosan, mit is takar ez a fogalom. Egyszerűen csak úgy gondolkozom, hogy ha otthon mondjuk rosszul leszek, akkor kijön az ügyelet, megvizsgál az orvos, ellát a legszükségesebb gyógyszerrel vagy ha ő nem, akkor mehetek (persze, ha képes vagyok) Zuglóból a XIII. ker.-be. vagy - ha az szükséges - beutal egy kórházba, ahol kezelésbe vesznek, ahol ellátnak gyógyszerel is a kezelés során.
Viszont nem erről beszélek! Egy egészen primitív példával: Mondjuk, hogy a kelleténél több alkoholt fogyasztottam és ennek következménye kínzó gyomorégés lesz. Elmegyek a legközelebbi szupermarketbe és veszek egy zacskó "Horváth Rozi" féle szódabikarbónát. Gyógyszer ez esetben a NaHCO3 vagy sem? De ha ez fényes reggel történik, akkor elmegyek a patikába és veszek egy zacskó patikai kiszerelésű szódabikarbónát. Gyógyszer ez esetben a szódabikarbóna vagy sem? Meggyógyít-e és van-e különbség hatás tekintetében a kétféle anyag között?
Folytatom: Felvilágosult vagyok és - nyitvatartási idő is van! - Tisacidot veszek a patikában. Gyógyszer a Tisacid? Igen. S ezt miért ne vehetném benzinkútnál, vagy szupermarketben? Olyan veszélyes gyógyszer a Tisacid? Továbbá: betegség a gyomorégés. Ha rendszeres, akkor bizonytalan vagyok, mint laikus és elmegyek az orvoshoz. Na, de ha csak egyszer néztem a pohár fenekére? Akkor is beteg vagyok? Magam ebben korátsem vagyok biztos...
De most ne beszéljünk a szódabikarbóna káros hatásáról, szemben a Tisaciddal. Magam is tudom, jobb az utóbbi. De elsősegélyről van szó!!! (Konkrét példa: ifjabb koromban egy ízben előfordult, hogy olyan gyomorégést kaptam az éjszaka kellős közepén, hogy könnyek folytak a szemeből és szappant ettem kínomban - lévén az lúgos kémhatású. Én voltam az oka az egésznek? Igen, de akkor várjak, míg kilukad a gyomrom?)
Én sürgősségi gyógyszerellátásról beszélek, ha ennek ez a szakmai megnevezése. De ugyanakkor azt mondom, hogy differenciálni kell betegség és betegség között (fejfájás, fogfájás), ahol hirtelen tüneti kezelésre van szükség és ennek megfelelően gyógyszer és gyógyszer között. S ennek nem feltétlenül a patika az egyetlen megoldása. Nem a "gyógyszer, mint olyan" szellemében szükséges gondolkodni s egyes elsősegélyt jelentő, egyébként rendkívüli közismertségnek örvendő - és éppen ezért is úgyszólván kockázat nélküli - gyógyszer hozzáférést a betegnek (inkább azt mondanám, a fogyasztónak) ellehetetleníteni, mert a patikáknak az éjszakai nyitvatartás nem kifizetődő.
Frimi
Először azt hittem vicc, aztán rájöttem, hogy véresen komoly!
Amikor uralkodóink "szépszóval" nem tudnak lenyomni valamit a torkunkon, akkor életpe léptetik a meggyőzés erőteljesebb eszközeit! Volt már rá példa többször is, mától egyel több a példák száma.
Tehát, ismét kommandózgatnak az illetékesek, mert nem értettünk a "szép szóból"!?
1. a 134/99. rendeletmódositást a Kormány jóváhagyta, ennek alapján a kispatikák támogatása március 2o.án utalásra kerül első alkalommal. Az előleget az mgyk. honlapján levő feltételekkel fel lehet venni.
2. A nem támogatott gyógyszerek uj árait holnapi nappal küldjük el, kérjük tájékoztassák a kollégákat. Egyidőben megkapják a rendszergazdák is.
3. Információk szerint az OEP és ANTSZ közös, rajtaütésszerü ellenőrzéseket tart a gyógyszertárakban. Tegnapi nappal 4 gyógyszertárat ellenőriztek, az ellenőrzés a 1OO%-os gyógyszerekre terjed ki, teljes extrahálással.
Tájékoztassák a kollégákat, hogy előzetes bejelentés nélkül, csak büncselekmény vagy visszaélés alapos gyanuja esetén mehet ki az ellenőrző hatóság.
4. Állitólag a fogyasztóvédelem is ellenőrzi a patikákat, próbavásárlással. Cél megnézni, hogy adnak e ki a patikák vényköteles gyógyszerekt vény nélkül.
Ez az e-mail nem hivatalos, csak informativ jellegü.
Számomra az ellátási (közszolgáltatási) kötelezettséget elegendő a VÉNYKÖTELES körre szűkíteni. Álláspontom szerint ugyanis az egyébként versenyző termékpiacokon, ahol bizonyos tünetekre többféle készítmény között lehet választani (a vény nélküliek jellemzően azok) a verseny is biztosítani tudja az ellátást.
A vényköteles körben az ellátás (árban, időben, térben) garantálására különféle gazdasági szabályozási beavatkozások szükségesek (ártámogatás, maximált kiskereskedelmi eladási árak, garantált árrés a kiskereskedelemben, vagy addicionális támogatás a távoli kis gyógyszertárak életben tartására, háziorvosoknak adott gyógyszer kiadási jogok az ellátatlan körzetekben, a többlet költségeket megtérítő ügyeleti díjak stb.).
Az információadást különféle módokon kísérelném meg javítani már ma is. Ingyenes telefonos tanácsadás, internetes tanácsadó szolgálat, a terméktájékoztatók felülvizsgálata, szervezett tájékoztató programok azért, hogy az emberek megtanuljanak odafigyelni a hatóanyagokra stb.
A házhoz szállítást én nem független szolgáltatóktól szeretném látni, hanem maguktól a gyógyszertáraktól (ld. bizalmi probléma). Ahol ez jól működik ott is a gyógyszertárak csinálják (ld. angolok: ott a független gyógyszertárak 90%-a, a szupermarketek kb. 50%-a, a láncpatikák kb. 70%-a csinálja, összesen kb. 80%.)
Nálunk ezt a kamara tiltja, ld. etikai szabályzat IX.9. pont második mondata: "Az a gyógyszerész, aki a gyógyszerek szervezett házhozszállításában részt vesz, szakmai vétséget követ el és ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni." Miközben egy jól működő rendszerben nem a futár adja ki a gyógyszert, hanem ő csak egy csomagot továbbít, s a csomagba a gyógyszerész/vagy asszisztens teszi be betegtájékoztatóval együtt a gyógyszert, tehát ő a gyógyszer kiadó. (Az persze itt is lehetséges óvintézkedés lehet, hogy bizonyos meghatározott gyógyszerkört nem lehetne így kiküldeni (ld. pszichotrop anyagok fokozott biztonsági kockázatai))
Tehát lehetne tanulni azoktól, akiknél ezek a szolgáltatások mindenki megelégedésére jól működnek.
Ami igaz az igaz. Tudom, hogy a gyógyszer termelői ára szabad és nem fix (megjegyzem a kiskereskedelemben is csak az árrés maximált). Ez a részemről nem csúsztatás akart lenni, hanem a gyakorlat érzékeltetése. Tehát a gyártó ma mindenkinek ugyan oyan áron adja (max. rabatot, fizetési haladékot ad), pedig erős verseny van a nagykereskedők között !. Az is igaz, hogy a fix ár a monopolistát védi. Véleményem szerint ez a pontatlan fogalmazáson való lovaglás és nem érdemi vita. Egyik kollegám már kijelentette, hogy az érdemi vita sem az, hogy a recept nélküli gyógyszerek egy része kikerülhetne a patikából. MI MOST csak azért ragaszkodunk hozzá, mert árréstömegünk és készpénz bevételünk nagy része ehhez kötődik.(Megjegyzem a kormány/OEP is ezzel a terheket háritja a beteg felé: 500 Ft alatt 10% felett lehetett árat emelni, recept kötelesnél csak minimálisat). Tehát, ha a patika müködéséhez ezt a hiányzó árréstömeget megkapjuk a receptkötelesekhez, akkor legyen bizonyos recept nélküli gyógyszer "szabadon" hozzáférhető. (A felelősen döntő vásárló és a tájékozatlan fogyasztó aggályaim továbbra is élnek.). A lényeg az, hogy a gyógyszer (receptköteles) SPECIÁLIS ÁRU e. Véleményem szerint 2002-ben azért lett megváltoztatva az 1994. évi LIV. Gytltv., mert elsősorban EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET végzünk SPECIÁLIS ÁRU-val.
UI.:Nem hozzászólásként, de egyéb szakmai véleményem olvasható az adataim között.
Bár hozzászólása nem nekem volt címezve, de fogyasztóként messzemenőkig egyetértek azzal, hogy a piaci versenyben (általában, leszámítva pl. a piaci szereplők versenykorlátozó magatartását) érvényesül egyfajta "automatikus" árszabályozás. S ez többnyire azért mégis csak a fogyasztónak kedvez.
S ha nem veszi szerénytelenségnek, magam az Algopyrin árakra leírtakat ismerem, de jó, hogy ezt szakértőként rögzítette, mert ezt a fórumot - bár nem elegen - mégis többen látogatják olyanok, akik nem ismerik a részleteket.
A növényvédőszereket illetően csak megerősíteni tudom az Ön által leírtakat, hiszen magam sokáig ezen a területen dolgoztam és ezért ott lényegesen tájékozottabb vagyok... Kicsit azt is mondhatnám, hogy ebben a vitában egy később felhasználni szánt érvemet "lőtte le"... :-)
Ami meg a benzinkút árakat illeti - bár ebben nem vagyok teljesen biztos -, ha valóban 500 Ft ügyeleti díjat szed a patika, hogy éjjel pl. egy doboz Demalgont kiadjon, akkor nem is biztos, hogy ilyen időszakban - és kényszerhelyzetben(!) -a benzinkút drága lesz... De persze a benzinkút csak az egyik lehetőség...
Azért a házhoz szállítással kapcsolatban nekem ellenvéleményem van. Nem is azért, mintha a magyar beteg nem lenne eléggé képzett ahoz, hogy össze-visza szedegessen a "rendeltetésszerű felhasználástól eltérő körülmények között" jelentős kockázatot jelentő készítményeket (mert akkor úgy szedné a patikában vásároltakat is), hanem sokkal inkább tartok az illetéktelen kezekbe jutástól!
Frimi
1. A gyógyszer termelői ára nem fix.
2. A nem vényköteles és nem támogatott gyógyszerek kiskereskedelmi eladási ára rögzített, de egyébként szabad ár. Ez azt jelenti, hogy az állam hatósági eszközökkel nem szól bele abba, hogy mennyi legyen. Csupán a közzétételt írja elő, továbbá a gyógyszertárnak nem engedi meg, hogy ebből árengedményt adjon.
Mi a rossz ebben?
1. Az, hogy a magyar lakosság zöme ma is abban a tudatban él, hogy az állam felelős azért, ha magas a nem vényköteles, nem támogatott gyógyszerek ára. Pedig ennél bonyolultabb a dolog. De ez nem nyilvánvaló. Sokan azt hiszik, hogyha emelkedik az Algopyrin ára, akkor is az államot kell szidni, pedig csak a piac, a verseny működik korlátozottabban, mint ahogyan lehetne. És ennek isszuk a levét. Ott ahol hagyják a versenyt élni, ott 20-30%-os árkülönbségek is kialakulnak, s ezeknél a gyógyszereknél majd eldöntheti a vásárló, hogy utazik-e többet az olcsóbb árért (és fizeti ezért az utiköltséget), vagy megveszi helyben, esetleg drágábban. De ma már ez sem olyan biztos (ld. a sarki CBA boltok kontra hipermarketek árai a napi cikkeknél). Kétségtelen, hogy ez a gyógyszerkör az összes gyógyszerforgalom 15-20 %-át teszi ki, de amikor az ember egy megfázásos időben 4-5000 forintot hagy ott egy békés, bár lázas szombat délelőtt a gyógyszertárban ilyen szerekre, akkor lehet, hogy egy 20-30%-os árkülönbség már megérné azt, hogy buszra üljön, vagy ültessen valakit érte.
Én jobb néven venném, ha magam dönthetnék arról, hogy többet fizetek, de hozzák a helyembe, vagy elutaztatok valakit, de kerüljön kevesebbe. Ha rám lehet bízni azt, hogy autót - "veszélyes üzem" - vegyek magamnak, akkor talán ki tudom kalkulálni azt is, hogy mit tegyek a gyógyszer beszerzéseim alkalmával.
Megjegyzem és ez fontos: a helyi monopóliumok visszaélése elleni védekezésre elegendő MAXIMÁLNI az árakat. Ahhoz nem kell a fix ár. A fix ár már a monopolistát védi, nem a fogyasztót.
2. A veszélyes áru jelleg túlmisztifikált.
A szintén csak veszélyes áru kategóriába tartozó növényvédő szereket is három forgalmazási kategóriába sorolják, a konkrét termék konkrét veszélyessége alapján. Miközben nem állítható, hogy a növényvédőszer helytelen használatával csak önmagát veszélyezteti a felhasználó, sőt a szomszédait, a termékei fogyasztóit is. Ez társadalmi szempontból még rosszabb, mintha csak saját magát képes veszélyeztetni valaki.
Az első, legveszélyesebb csoport esetén csak diplomás, külön képesítéssel rendelkező növényvédő mérnökök juthatnak hozzá az adott szerhez, végig regisztrálni kell az áru útját a gyártástól, a felhasználásig bezárólag.
A második - még mindig veszélyesebb - csoport esetén is kell szakértelem, de már jellemzően elegendő a középfokú növényvédelmi szakképesítés a felhasználáshoz, de még itt is regisztrált a termék útja.
A harmadik - legkevésbé veszélyes, de nem veszélytelen! - csoportban ezeket a szereket a laikus is árulhatja, a laikus is megvásárolhatja, és saját maga felhasználhatja. A biztonsági garanciát a szer mellé adott terméktájékoztató, és a józan ész használata garantálja csupán.
Én tehát nem szakmabeliként, de látva azt, hogy ilyen felosztás egyes nyugati országokban a gyógyszereknél is létezik, azt merészelem feltételezni, hogy akkor itt nem a konkrét termék konkrét jellemzőiről folyik a vita, hanem mégis csupán a forgalmazási monopoliumról. Nem feltételezem ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol ezt a csoportosítást elvégezték, ott felelőtlenebb módon gondolkodtak volna a fogyasztói biztonságról. (A MGYK.hu honlpon feltett PGEU táblázatok alapján 9 európai országban lehet gyógyszertáron kívül is gyógyszert árusítani, 10-ben pedig nem lehet. A részletek persze ebből a táblázatból nem derülnek ki).
Én tehát azt merészelem feltételezni, hogy semmi olyan speciális magyar sajátossága, termékjellemzője nincsen a nálunk forgalomba hozott gyógyszereknek, amelyek miatt nálunk ne lehetne ezt a csoportosítást elvégezni, s ennek megfelelően átalakítani a forgalmazási szabályokat. Ha a Brit Királyi Gyógyszerészeti Társaság el tud végezni egy ilyen besorolást az Egyesült Királyság területén, akkor el nem tudom képzelni azt, hogy a magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet szakképzett gyógyszerészei és orvosai miért ne tudnák ezt nálunk elvégezni, ha ezzel megbíznák őket.
Miért? És valóban kinek az érdeke?
És ne rám fogyasztóra hivatkozzanak, mert ez a tények alapján nem állja meg a helyét.
Csak ismételni tudom magam. Megértem, a véleményüket, megértem
az indokokat is. Azt is elfogadom, hogy az ember el tud
kényelmesedni („bajt okozhat a verseny alacsony
intenzitása”/csak a „helyi” monopolium miatt-vidéki patikák/).
Véleményem szerint közgazdaságilag bebizonyított, hogy a
„helyi monopolium” árfelhajtó tényező, tehát ezért FIXEK az
árak. Az is igaz, hogy az ember alapvetően egoista. (Bár a
feleségemtől, mindig azt hallom, hogy számomra a patika
fontosabb, mint a család). Tehát állitás igaz, indoklás igaz,
de ok okozati öszefüggés nincs. Mégpedig azért, mert
1. nem fogadják el, hogy a gyógyszer az egy SPECIÁLIS ÁRU.
2. nem fogadják el/nem veszik komolyan a gyógyszerészi esküt
(azt mondják ez csak elmélet, ez csak védekezés), hogy a beteg
érdekében tevékenykedik
3. elismerik, hogy a patika forgalmának döntő/meghatározó
része a receptköteles forgalom, tehát arra elsősorban nem
gazdasági tényező hat (csak a patika készletezési képessége),
hanem az ORVOS RECEPTÍRÁSA. Tehát a patika forgalmának döntő
részére a gyógyszerésznek NINCS BEFOLYÁSA. A gyógyszerész a
BETEGEK BIZTONSÁGÁRA ügyel (szakszerű gyógyszer tárolás,
utolsó egészségügyi kontroll/tévedést, hibát szűr ki/).
4. az előző pontból viszont az következik, hogy a nem
receptköteles forgalom lebonyolításakor viszont „elvileg”
(Önök szóhaszálatával) tisztán szolgáltatói, információ adási
tevékenységet végez. Az az Önök DÖNTÉSE és FELELŐSSÉGE, hogy
A) NEM TARTANAK IGÉNYT A SZOLGÁLTATÁSRA, azaz nem kérdeznek,
hanem kérik az „árut”, VÁSÁROLNAK/FOGYASZTANAK. A TESCO-ban
(olcsóbban, 24 órán át), benzinkútnál (drágábban /hely-szükség
kényszere miatt, de szintén 24 órán át/) Önök kvázi lemondanak
a szolgáltatásról. Akinek van megfelelő „tudása” az FELELŐSEN
DÖNT. Viszont ha Önök (természetesen csak a képviselők
dönthetnek róla) „kiviszik” (mint valós lakosági igényt
reprezentálók) /Persze az is lakossági igény, hogy olcsóbb
legyen minden, több a fizetés, ne kelljen az autópáyáért
fizetni, lehessen szabadon fegyvert kapni stb/) a
gyógyszereket a Tesco-ba , benzinkútra sok embert
veszélyeztetnek azzal, hogy TUDATLAN FOGYASZTÓKÉNT fognak
viselkedik. Ők nem FELELŐTLENEK, csak kevés az információjuk,
tudásuk a felelős döntéshez.
B) az általunk ajánlott „patika szerek” közül mit választnak.
De azt is tudniuk kell, hogy mi akkor tudunk megfelelő
TANÁCSOT, INFORMÁCIÓT, GYÓGYSZERT adni, ha Önök megfelelően
tájékoztatnak a problémájukról. Tehét a tájékoztatás,
információ adás csak akkor működik, ha KÖLCSÖNÖS !
Most ennyit az ÉRVEINKRŐL.
Már elmondtam a véleményem a „klasszikus”, „gazdasági”
alapokon nyugvó szabad versenyről. De még egyszer
összefoglalom röviden:
1. Fogyasztó számára min. három szintű „szolgáltató”/üzlet
jelenik meg a piacon.
2. A FOGYASZTÓNAK MÁS-MÁS MÓDON NYÚJTANAK ELŐNYÖKET !
3. VALÓTLAN azt állítani, hogy a fogyasztó a VERSENY MIATT
MINDIG OLCSÓBBAN jut az áruhoz (Véleményem szerint az is
döntő, hogy mennyit költ összeségében - egy hipermarketben
több olcsóbb dolgot is tud venni, de többet is vásárol /ezt
segítik is pl. bankártyával, reklámmal, az emberi érzékszervek
ingerlésével stb/)
4. A klasszikus kereskedelemben a fogyasztónak azáltal tudnak
kedvezményt adni, hogy a BESZERZÉSI ÁRAKAT TÖRIK LE, de a
haszonkulcs (a kereskedelmi árréstömeg) NEM KISEBB, SŐT...!
5. A gyógyszer TERMELŐI ÁRA FIX. A KISKERESKEDELMI ÁRRÉSBŐL
NEM LEHET KEDVEZMÉNYT ADNI:
A) Az állam mindig a lehető legalacsonyabbra állítja, mivel
támogatást nyújt a betegnek az árhoz. Az állam kincstár
számára takarékoskodik azáltal, hogy Ő állapítja meg (a
klasszikus kereskedelemben a termelői árba és az árrésébe NEM
AVATKOZIK BE AZ ÁLLAM. Ott a piac, a kereslet kinálat
szabályoz. A gyógyszernél /recept köteles/ se igény se kínálat
nincs. Szükség van a gyógyszerre, amikor gyógyítunk vele!) az
árrést/árréstömeget.
B)A gyógyszer árrése fedezi a szolgáltatás árát is.
"Ma és a jüvő legfontosabb területei:
- egészséges életmódra nevelés, tanácsadás
- kormány program szerint: beteggondozás
- acut egészségügyi problémák ellátása (orvos tehermentesitése)"
Ez elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy még a Mira vízhez sem adnak tanácsot, hanem lakonikusan azt mondják: "olvassa el a tájékoztatót." (Ami mondjuk egy tényleges gyógyszernél, ahol a termékfelelősség elháryítása érdejkében a gyártó annyi káros mellékhatás lehetőségét sorolja fel egyes esetekben, hogy az maga egy külön patikát igényelne! Ilyenkor pláne fontos lenne, valamiféle felvilágosítás...
Jártam olyan patikában is, ahol már a pénztári blokkra is rányomtatták, hogy a "Gyógyszerre vonatkozó összes felvilágosítást megkaptam" (Vagy ehhez nagyon hasonló szöveg). Aztán közben meg csak azt tudtam meg, hogy mennyit fizetek.
"Ezek szakmai dolgok, az áru piaci versenyéhez semmi közük"
Ez így igaz. De ez csak elmélet.
"Manapság a gyógyszerkészités és az adatszolgáltatás (2 Ft/ recept) veszteséges"
Tapasztaltam, mert néhányszor 10 ft-os patikai gyógyszert már megpróbáltak velem többszáz forintos gyári gyógyhatású készítménnyel kiváltani. Üzlet ez a javából!
"A gyógyszer kiadás egy végső kontroll a beteg BIZTONSÁGA miatt."
Igaz, ha a "2xl" ráírásán kívül egyáltalán visszaköszönnek a patikában... A biztonság kérdése meg a vényköteles gyógyszereknél valóban fennáll, de a nem vényköteleseknél nincs miről beszélni, mert az OGYI akkor nem engedélyezte volna a " patikai szabad forgalmat".
Frimi
