Ennek a patinás hazai intézménynek, mit intézménynek, rangos hatóságnak a komszoclib érzelmű dolgozói, miként néznek most ki a fejükből arra a kormányra, mely szándéka szerint kicspandó takonyként tekint rájuk?
Hány olyan polgárral fog ismét szaporodni városunk, kik az eddigi életszínvonalukat alább adandó, rövidesen szeköndhend boltok vevőivé fognak válni, ritkábban fognak fodrászhoz, kozmetikushoz és szoláriumba járni, és bizony hány asztalra fog kevesebb finomság jutni olyan munkakörét elfeledve, melyről szent meggyőződése volt eddig, hogy nyugdíjas állásnak tekintheti azt?
Hányan leszünk még, akinek egy pökhendi hórihorgas idegzsába a képünkbe fogja vágni: ha nem tetszik, odébb lehet húzni a bánatos pikulába?
Hányan vagyunk olyanok, kik büszkén hangoztattuk mindig is: "én vízügyes vagyok"!?
Tettük ezt úgy is, hogy munkánk vagy fűzött e műfajhoz bennünket, vagy nem, de vízügyes végzettségűnek lenni elemi büszkeséggel szokta eltölteni bajai emberek lelkét.
Na majd most alább adjuk ezt!
Ahogy sok minden mást is.
És tetszik, nem tetszik, kampó, ez a hajó elment, bizony mindenképpen elhúzhatunk a büdös és bánatos pikulába.
A Duna vízállása Baján ma este 2006.04.02-én 18:00 órakor 839 cm és áradó jellegű. Igazgatóságunk a Solt-déli országhatár közötti bal parti árvízvédelmi fővédvonalon a vizállásra való tekintettel 2006 04.02-én 06:00 órától II. fokú árvízvédelmi készültséget tart. A készültség keretében az őrszemélyzet nappali figyelőszolgálatot teljesít. A figyelőszolgálat keretében ellenőrzik a védtöltést, és a keresztező létesítmények müszaki állapotát. A VITUKI mai előrejelzése szerint Baján a tetőzés várhatóan 2006.04.07.-én meghaladja a bajai 950 cm-es szintet."
"Duna: csatornává silányul a folyam? Bajai Napló [2004-05-04]
Hajózás
Az M6-ost is magába foglaló közúti fejlesztést nem, ám a Duna hajózásának gyorsítását, azaz a folyam kotrását, meder-átalakítását támogatta az Európai Unió valamennyi döntéshozó testülete. Hamarosan a munkák tervezése is megkezdődik, a Rajnától egészen Mohácsig tart a beruházás. A környezetvédők komoly pusztítástól tartanak.
– Régen minden tavasszal jöttek a süllők, a harcsák, a pontyok ívni, hiszen ezen a területen is megemelkedett a víz, nemritkán 700–800 centire is – emlékezett vissza a 20–30 esztendővel ezelőtti dunai állapotokra Bodnár Imre, az egyik idős al-dunai halász. – A nagy víz akár Péter-Pálig is megmaradt, most meg egy-két hétig legfeljebb. Nincs is annyi hal mint azelőtt, így ezekből mi is kevesebbet tudunk fogni.
Az elmúlt évtizedekben is számos változás történt, bizonyíthatóan mélyült például a Duna medre. De a következő években is jelentős, környezetvédők szerint visszafordíthatatlan és pusztító átalakításoknak lehetünk tanúi. Az Európai Unió valamennyi döntéshozó testülete jóváhagyta ugyanis a közelmúltban azt az általános közlekedésfejlesztési programot, amely a Duna hajózásának gyorsítására is jelentős forrást biztosít. Mivel a gazdasági szakemberek szerint a Rajna–Majna–Duna hajózószakasz áteresztőképessége szűk, úgy látják, a folyást kell gyorsítani. Ez a gyakorlatban a középső rész kotrásával, illetve esetleg más technikák (sarkantyúk, gátak) révén érhető el. A Duna magyarországi szakasza is érintett, nevesítve a szlovákiai Palkovicovótól egészen a déli határig. A befejezés határideje 2014, ami azt jelenti, a gigászi programot hamarosan részleteiben is meg kell tervezni. Az összesen 30 közlekedési beruházást érintő program összköltsége óriási, mintegy 225 milliárd euró. Korábbi becslések szerint a hazai Duna-szakaszra 250 millió euró, azaz 62 milliárd forint jut. Ezt nem adja teljesen az uniós kassza, de az állami- és magánforrások mellé ezen kiemelt programokra sokkal jobb eséllyel lehet pályázni.
A környezetvédők szerint ezzel a hatalmas munkával egyszerűen csatornává silányítják a folyamot. A medermélyítéssel a víz valóban felgyorsul, így azonban a mellékágak szintje csökken, az ártéri, mocsári erdőkre halálos ítéletet mondanak ki. Bozsó Brigitta, a WWF Magyarország programvezetője lapunknak elmondta, most a tervezésre összpontosítanak, hogy a program minél kisebb környezeti kárral valósuljon meg. A WWF ugyanakkor továbbra is úgy véli, a folyam átalakítása helyett célszerűbb volna ezt a nagy összeget a hajók fejlesztésére vagy a vasúti közlekedés javítására fordítani."
Hoppá, egy érdekesség.
Kétverziós a Vízügy honlap.
Részint így: http://aduvizig.hu/ (miként a nyitóban linkeltem)
Másrészt így: http://www.aduvizig.hu/
Úgy vélem, városunk - remélhetően még sokáig működő - egyik legnagyobb, honlappal rendelkező cége az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mely életébe talán nem haszontalan időnként betekinteni.
