Bunyevác nemzetiségünk elismertetéséhez szükséges aláírásgyűjtő íveket Kricskovics Jószónak, aZlatna Grana Egyesület elnökének, valamint Gálai Anti barátunknak átadtam.
A rendelkezésre álló 60 napban Bajaszentistvánon - más segítők bevonása mellett -, főként ők fogják ezt a nemes folyamatot szervezni, irányítani.
Tisztelettel számítunk minden segítőkész támogatónkra!
És íme egy nagyon elgondolkodtató különvélemény szabadon:
'"míg a Pandúr egy Baja melletti, kb. 200 éve a Duna által elpusztított település volt."
... nem a Duna pusztította, hanem a Duna-szabályozás...
A szintén utcanévvel megemlékezett Kákony mellett ez Szentistván másik elődfalva, ami azt is mutatja, hogy nem csak a kb. 75 évvel ezelőtti Bajához csatoláskor vették el közigazgatásilag földjeit, hanem már sokkal előtte...
Azok - kik ükszülei sírján a gyertyát Szentistvánon gyújtogatják - mondogatják is maguk közt mennyi mindenben lettek megrövidíttetve. De nem csak földjük, nyelvük lett "elcsenve", s ismételten templomuk is, mostanában jogszerűen "lopják" múltjukat is.
ui: A sziget meg Kis-Pandúr, hogy száradjon el a nyelve annak aki lePetőfizi ...
Az annyira fura mint fordított példaként Petőfit az apjától kapott névvel lePetrovicsozni...'
Írod: "Úgy tudom, a "vancaga" horvátul szekercét jelent."
Robi, a szó jelentését e település viszonylatában lényegében jól tudod, pontosan: bárd.
Érdekessége a dolognak, hogy vancaga=bárd összefüggésben szerepel szótárban, de, ha fordítva keressük, bárd, vagy szekerce fogalomnál, már nem.
Horvát szótárban nem találok vancaga kifejezést. Igaz, nekem új van, régiekkel nem tudom mi a helyzet.
Továbbá: Bajaszentistvánon - Vancagán - horvátok sosem éltek, ennek a településnek a lakossága nagyobbrészt bunyevácokból állt, és hála az égnek, szép számban áll ma is. A vancaga bunyevác szóként bárdot, szekercét jelent.
Robi, számomra tudod mi a szomorú: ha beütöm ezt a szót a google-ba, mindösszesen hét olyan fejezetcímet találok, melyekben valamilyen módon említésre kerül :(.
Szia Robi, rendkívül érdekes az ismeretanyagod, köszönet érte!
Hanem: én úgy érzékelem, hogy a rendelkezésedre álló térkép sokkal nagyobb képfelbontású lehet, mint ami az itteni nagyítás alapján számunkra látható. Esetleg be tudnád ezt mutatni linkesítve is?
Ha összehasonlítjuk Szentistván mai térképével, akkor láthatjuk, hogy az 1782-ben települt faluban (mai nevén) a Dózsa György, Templom, Pandúr, Mártonszállási és Magyar utcákban voltak házak.
A sörház (Brauhaus) udvarában állt egy gémeskút. Ezzel szemben, az országút túloldalán volt az a bizonyos Szekerce nevű vendégfogadó.
A templom helyén akkor csak egy kereszt állt. Ettől északra az országút mellett és a szőlőkben is állt egy-egy kereszt.
A (mai nevén) Mártonszállási út azért van vastagon kiemelve, mert az volt Pest-Pilis-Solt és Bács-Bodrog vármegyék határa.
A falut északról és nyugatról szőlő ültetvények vették körül.
A térkép délnyugati sarkán lévő házak már Istvánmegye (mely ekkor még önálló falu) községhez tartoznak. Mai nevén a Budai Nagy Antal, Dankó Gábor és
Fehérló utcák.
Szentistván és környéke 1784-ben.
A térképen látszik az "Uradalmi Serház" (Brauhaus) épülete. Ez a temetőtől északra feküdt. A Szekerce vendégfogadó pedig szerintem a szentistváni mozi (ma csempeüzlet) helyén állt.
(...) Új Kákony, Csanádhoz egy óra. Ó Kákony az erdő szélben a lapályban a Dunához közel feküdt, de 1805 olta ezt is kiépítették a Bajára vivő Országút mellé. Lakosai Catholicusok, kiknek számok mintegy hatszázra megy ; határa hasonlait a Csanádihoz. Mindjárt szomszédja
Szent István,
Melly mindenben hasonlít Új Kákonyhoz, s azzal együtt a Kalocsai Érsekség birja. Hajdanában itt csak az Uradalom nagy Serháza volt, mellynek egyik részében a Tisztartó lakik, egy nagy gabona tár, és az uradalmi gazdasághoz tartozó némelly épületek; ezekkel átellenben pedig az Országúton túl egy Vendégfogadó, mellynek egy szekercze volt a czimere, a mellyről ezen majorságot Szekerczének nevezték a Bajaiak, a kik közűl a köznép egy része ide járogat mulatni. Ez előtt szinte ötven esztendőkkel, a Sokovicza és Vajas partjai mellett állott Pandur nevű helységet, mellyet az áradások mind untalan elöntöttek, a Vármegye, s Uraság parancsolatjából, lassan lassan ide a serház mellé építették, 1805 olta pedig még több házak is épülvén hozzá, már most derék helységgé vált, S Új Kákonnyal csak nem öszve ragadván, a ki nem tudja, a kettőt egy nagy helységnek gondolja.(...)
Forrás: Mindszenthy Antal: Egy fordulás az Alföldön (1831)
Szentistván.
(...) A mostani falu területén mint a kalocsai Érseki Uradalom birtokához tartozó helységen a telepedés kezdetén csak egy Szekercze czímű Vendéglő, s Uradalmi Serház épület létezett - s akkor ezen helység Szekerczének és Vanczagának hívatott. (...)
Forrás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, Pest-Pilis-Solt vármegye. (1863)
Nagyszerű, szorgalmas vancagai atyafiakkal hozott össze az utam, periférikus barangolásom során.
Szedd magad akció keretén belül folyik az almaszüret, Baja északi részén található gyümölcsösökben.
Sztrikinácz József kertésztechnikus és barátai felügyelete alatt zajlik az egészséges termés szedése, majd mérlegelés utáni értékesítése.
Joci barátunknak van miben gyönyörködnie, jól eső érzéssel érinti meg munkájuk szó szerinti gyümölcsét. Ezen a táblán Idared található, ez - ahogy a szakember állítja - extra télálló fajta.
Tele a karkosár, jut vitamin a családi asztalra. És amennyiben mindenkinek ízleni fog a kóstoló, ucca együtt a família, szedd magad roskadásig!
Íme a kínálat. A műanyagrekesz felső felében a már említett Idared alma található, alatta pedig egy még nem túlzottan ismert egyedi finomság, ennek a neve: JONAGORED! Nos, ez az utóbbi, azon túl, hogy az aromája fenséges, méretében is különbözik társaitól, lévén 1-1 darab 30-50 dkg közötti súlyú.
Úgy hiszem, nem követek el eretnekséget, ha népszerűsítem ezt a lehetőséget. Akiket esetleg érdekel az almaszedés lehetősége, esetleg szedés nélkül vásárolni szeretnének, azok a következő két telefonszámon informálódhatnak: 20/245-5851, valamint a 20/3716-166.
Khmmmm!
Hát ez bizony számomra, vancagai kötődésű számára lehanogló kép.
Hogy munkában megfáradt virgonc ember ásványvíz fogyasztásra vetemedjen, ez nem mindennapi jelenség. Ezért is örökítettem meg az elkapott pillanatot. Bevallom, Joci ezt igyekezet suttyomban megejteni, de nem volt menekülés :))....
Engedelmeddel, kedves János, ezt a szép térképet - kicsit leszűkítve - kihelyezem közvetlen közszemlére is. Munkásságodban szépen haladsz, ismételten gratulálok :)!
Kötődésünk hasonló, illetve nekem későtizenéves koromtól időszakosan ez szorosabbá vált, így egyaránt vallom magam úgy bokodinak, mint vancagaiainak (virgonc).
Én életem kezdeti 1-2 hónapját, és az általános iskolai vakációk heteit leszámítva nem éltem Szentistvánon, anyai ágon viszont ide is kötődik családunk.
Sajnos 1995 és 2000 között dédnagymamám, nagymamám és nagypapám is meghalt, akiknél előtte gyakori vendégek voltunk a Pandúr utcában. Manapság egyre ritkábban jutunk el Szentistvánra. A szűkebb rokonságból nagybátyámék laknak még itt, távolabbi rokonok többen is vannak.
Tegnap a család- és helytörténészek látogatására számítva elindítottam egy fórumot: RadixFórum. Itt lehetőség nyílik bármely magyarországi családnévhez és településhez beírni. Van persze szentistváni fórum is, ahova egy 1930 körüli térképet a környékről épp most töltöttem fel.
Az Észak-Bácskában, Baján és környékén tizenhat településen élnek a bunyevácok. Szabadkát szokták úgy nevezni, mint a bunyevácok fővárosát, de Baja is jeles településüknek számít. Főleg a Homok- és a Szállásvárosban telepedtek le. Jeles községük volt a jelenlegi bajaszentistváni városrész – 1930-ig önálló község –, ahol nagy számban éltek és élnek ma is. (A városrész neve anyanyelvükön Vancaga, azaz szekerce vagy bárd.) A húsvét a bunyevácoknak is a legnagyobb ünnepe, lévén, hogy a bunyevácság a régi időktől fogva mélyen vallásos, erkölcsös életet élt...
A húsvéti előkészületek már a farsang utolsó napján, húshagyó kedden megkezdődtek. Elhallgatott a tambura és a duda, következett a hamvazó szerda, a csiszta szreda (tiszta szerda), amikor is bunyevác szigorúsággal és következetességgel megkezdték a böjtölést. A lelki megtisztulás mellett gondjuk volt házaikra, otthonaikra is. A férfiak tataroztak, az asszonyok meszeltek, takarítottak, ablakot mostak, hogy külsőleg is megtisztulva várhassák az ünnepet. Közben gyűjtögették az almát és a narancsot, hogy a gyümölcsöket rajzokkal lássák el. Korommal kevert forró viaszba mártott kis késsel növény- vagy állatfigurákat vájtak az alma és a narancs héjára.
A díszes gyümölcsökkel jutalmazták a leányok a húsvét hétfő reggelén érkező locsoló legényeket. Mintegy előlegként is, hogy kedvesük egész nyáron a kólóba kísérje őket. A legény a húsvéti cifra almát a június 13-i Szent Antal-napi búcsún selyemkendővel viszonozta a leánynak.
Véletlen az, avagy szándékos, hogy nincs külön Szentistván topik a fórumon? Ha véletlen, tisztelettel felkérnélek az ünnepélyes alapkőletételre és szalagátvágásra :) Ha nem véletlen, akkor vajon miért?
Igazad van János, nyíljon meg.
Hogy eddig miért nem? Nos kérlek, ez az általunk szeretett városrész annyira hátrányos helyzetű, hogy akár tekinthetjük Baja Harlemének is. Több ok miatt is. Na de ezekről majd essék szó folyamatosan az általad javasolt témakörben.
Nagyszerű, szorgalmas vancagai atyafiakkal hozott össze az utam, periférikus barangolásom során.
Sztrikinácz József kertésztechnikus és barátai felügyelete alatt zajlik az egészséges termés szedése, majd mérlegelés utáni értékesítése.
Tele a karkosár, jut vitamin a családi asztalra. És amennyiben mindenkinek ízleni fog a kóstoló, ucca együtt a família, szedd magad roskadásig!
Íme a kínálat. A műanyagrekesz felső felében a már említett Idared alma található, alatta pedig egy még nem túlzottan ismert egyedi finomság, ennek a neve: JONAGORED! Nos, ez az utóbbi, azon túl, hogy az aromája fenséges, méretében is különbözik társaitól, lévén 1-1 darab 30-50 dkg közötti súlyú.
Khmmmm!
