Puholla: A kérdezett Puholla alak mellett előfordul ugyanabban a régióban a némileg gyakoribb Puhola családnévi forma is. Ez utóbbi lehet az elsődleges tekintve azt, hogy a magánhangzóközi rövid mássalhangzók hajlamosak hosszúvá válni, vö. írva szalag, de ejtve /szallag/; szőlő vs. /szöllő/.
Az északkelet-magyarországi előfordulás és az -ola végződés együttesen valószínűsíti a szláv eredetet. Itt említhetnénk pl. Andy Warhol eredeti Varchola családnevét. Ennek ellenére a jelenkorban a név szláv területről nem adatolható.
A FamilySearchön a Puhola név legkorábbi adatai a XVIII. sz. végéről és a XIX. sz. elejéről Dunacsúny (ma Čunovo, Szlovákia), Zsebefalva (ma Župčany, Szlovákia), Ternye (ma Terňa, Szlovákia), illetve Wielichowo (ma Lengyelország) településeken található meg. A mai Kelet-Lengyelország (akkori Poroszország) területére eső adatok gyakoribbak Puchola (Puchoła) alakban írva.
Mivel a magyar nem tesz különbséget a h [h, ɦ, ɣ] és ch [x] hangok közt, és ebben a XVIII–XIX. sz.-i helyesírás sem ad megfelelő támpontot, továbbá a vélelmeinket nem lehet a forrásterület jelenkori úzusával sem ütköztetni, így nem lehet eldönteni, hogy a mai magyar Puholla ~ Puhola családnév szláv kiindulási formája Puhola vagy Puchola volt-e. Sőt a jelenkorban is adatolhatók olyan szláv nevek mint a szlovák Pahola, Pachula, lengyel Pachała, Pachoła, Puchała ~ Puhała stb., amelyek szintén kiindulási alapul szolgálhatnak, ha a magyarosodás folyamán a magánhangzók valamilyen asszociációs elváltozását feltételezzük.
Én a fentiek alapján végsősoron kelet-szlovák ~ ruszin eredetű névnek gondolom a mai magyar Puholla ~ Puhola nevet. Ha a h-s változat az eredeti, akkor a forrás mindenképpen a szlovák vagy az ukrán (valamint esetleg a cseh és a fehérorosz) nyelvhez köthető mint a szlovák púhy ’tiszta, puszta, merő’ melléknév vagy az ukrán пуга (puha) ’ostor’ főnév ~ пугати (puhati) ’1. ilyeszt(get), rémít(get); 2. huhog (bagoly)’ ige ragadványnévi származékáról lehet szó. A ch-s forma esetén bármelyik szláv nyelv lehet a kiindulás, és ekkor a közszláv puch ’1. pihe, pehely, pehelyszőr; 2. szag, nehéz levegő’ főnév, illetve a (szlovák formájában) puchnúť ’dagad, duzzad, puffad’ ige lehet az alap szintén ragadványnévi motivációval.
Ui. Hasonló finn név is van vélhetően a puhua ’beszél’ igéből, amelynek a jelenkorban a Puholainen kicsinyítő képzős származéka mutatható ki. A finn etimológiát azonban csak konkrét ráutaló családtörténeti információk esetén gondolom vizsgálhatónak.
Szövérffy: L. Horger Antal 1942. évi cikkét a Szövérfi névről: https://acta.bibl.u-szeged.hu/29606/ – „Van ilyen magyar csalúdnév, mégpedig, amint erről megbízható forrásból értesültem, nem amolyan Alapfi (< Grund), lramfi (< Renner), Jelenfi {< Jellinek)-féle nyelvújitáskori csinálmány […], hanem hagyományosan reánk jutott régi magyar családnév. […] E Szövérfi családnévnek más magyarázatán gondolkozva először is az jutott szembe, hogy van Maros-Torda megyében egy Szövérd nevű község. Tudván pedig azt, hogy régi helyneveink legnagyobb része korábbi személynévből való, fel merem tenni először is azt, hogy a Szövérfi családnév előtagja napjainkig őrzi ennek az ó-magyar Szövérd személynévnek. az emlékét. Hogy a ‚Szövérd fia‘ jelentésű Szövérdfi összetétel hangsorából kiesett a zöngétlen f előtti (d >) t, az egyáltalán nem feltűnő. Teljesen szabályos jelenség ugyanis az, hogy egy három mássalhangzóból álló mássalhangzó-torlódás úgy szűnik meg, hogy az első kettő közül kiesik az, amelyik kevésbbé hangzós. […] A Szövérd helynév és a·Szövérfi csn. alapján szerintem joggal feltehető Szövérd személynévről pedig az a véleményem, hogy ez hangrendi átcsapás útján keletkezett változata az Árpád-kori Szovárd szn.-nek. (Azonos ezzel a XI.-XIII. sz.-ban igen kiterjedt és nagyhírű Szovárd > Szoárd [írva: Zoard, Zuard – LvT] nemzetség neve is).”
Ad Fantoly: Én ismerek ilyen nevű személyt, a név ejtése /fantoli/. Előzetesen egyelőre annyit, hogy van olasz (lombard-piemonti) Fantoli, illetve van horvát (dalmáciai) Fantulin családnév. Mind a kettő végső soron az olasz fante ’legény’ szóból (illetve ennek horvát átvételéből) lett kicsinyítő képzős származék. A legkorábbi adatát a FamilySearchön – ha jól lett a kézírásos fraktúra kiolvasva – 1830-ból Königgrätzből (ha Hradec Králové, Csehország) találtam meg. 1870-ben a Borsod megyei Görömbölyön van keresztelési adat Fantóly írásmóddal. A Szentiványi-féle Századunk névváltozásaiban nem szerepel mint a XIX. sz.-ban hatóságilag felvett név.
Roschka: Ezt a nevet átugrottam a bejegyzés olvasásakor. Nincs német -ka névképző toldalék, így németes írásmód dacára, nem német névről van szó, sőt nem is németesedett névről, mert úgy *Roschke lenne. A -ka toldalék szláv nyelvekben és a magyarban járja. Mivel nem tudok Ros- vagy Rozs- alakban rövidülő magyar személynevet, így a magyar etimológiát kizárom. Maradt a szláv, ahol Ro- vagy Roch- alakban rövidülő szláv nevek vannak (pl. Rochus ’Rókus’, Rodimir stb.), amelyeknek lehet ilyen származéka, illetve a György személynév szláv megfelelőinek Juroš ~ Ďuroš ~ Đuroš alakja is csonkolódhatott az urolsó szótagra, majd bővülhetett a -ka kicsinyítő képzővel. A jelenkori elterjedését tekintve a szláv Roška egyaránt jelen van szerb-horvát és cseh-szlovák területen, az azonos ejtésű Roszka Lengyelországban, a Рошка (Roska) pedig Ukrajnában és Oroszországban.
Ha a Roche esetén a németes <ch> = [x] ejtést tételezzük, nem pedig a franciás <ch> = [ʃ]-t, akkor beleütközünk abba, hogy a németet több nyelv konglomerátumaként is le lehet írni, így a II. német hangeltolódás folyamatának teljes ([χ] < [γ] <) [g] > [k] > [kx] > [x] skálája jelen van. A nevet viselő és a nevet lejegyző nyelvjárási hátterének nem ismeretében nem (mindig) lehet eldönteni, hogy ezen a skálán az etimológiai kiinduló alak hol helyezkedett el. Azonos etimológiájú alakok lehetnek lejegyezve eltérő fejlődési fokon, illetve látszólag azonos neveknek az eltérő nyelvjárási háttér függvényében eltérő lehet az etimológiájuk.
Jól értelmezem akkor a Rokk, Rok név esetében, hogy nyelvészeti alapon nem különíthető el a hasonló nevektől? Hiszen jelen esetben történelmi források igazolják, hogy két teljesen eltérő rokonságban nem álló családról van szó? Tehát ez nyelvészeti, névtani eszközökkel nem igazolható? Mármint nem lehet szétválasztani etimológiailag a két nevet egymástól (Rok és Roche)?
Gutpellet, Guthbeleth, Gutpelet, Gutbelehrt, Gutbrleth, Gutberler: Úgy gondolom, ezek mögött a jelenkorban Gutberlet ~ Gutberlett ~ Gutperlet alakban adatolható német családnév állhat. Ez a név kéttagú összetétel, amelynek a Berlet ~ Perlet utótagja a német Berthold (< Berhtwald ’fényes + hatalom, erő’) személynév összevont Berld ~ Berlt ~ Perlt alakjának ejtéskönnyített formája. A b : p váltakozáshoz vö. 17378. hozzászólás végéhez fűzött megjegyzésemet. A név előtagja a német gut ’jó(ravaló), derék, becsületes’ melléknévvel azonos, és az elsőnek elnevezett Berlet ~ Perlet személynevű egyén belső tulajdonságát emeli ki (talán a többi hasonló nevű személyhez képest).
A magyar Kós / Koós családnévről l. a 15715. hozzászólásban a Kos / Koss névről írtak alatt.
A német Kosch vezetéknevet a Duden szláv eredetűnek véli, és a felsőszorb, cseh koš, lengyel kosz ’kosár’ szóból eredezteti kosárfonó vagy a munkáját kosárral végző személy értelmében. Az már én teszem hozzá, hogy a szláv Koš név ezen foglalkozásnévi motiváció mellett (a fenti magyar személynévhez hasonlóan) visszamehet még olyan szláv személynevekre, amelyek Ko- (pl. Konrad, Konštatin, Kozma, Kornel stb.) alakúvá rövidültek, majd ez a nyílt szótagú forma az -š tőképzővel záródott le.
A német Kohn névről l. a 14479. hozzászólást. Az eddigi három nevet összekötheti az, mindegyik kialakulhatott a német Konrad személynév köznapi-becéző formájából. De persze mindegyiknek még ettől a közös opciótól független sajátos etimológiája is van.
Tusch: A Tusche változatával együtt német családnév. A német etimológiai irodalom megkülönbözteti a tuschen igéből származtatott Tuschl ~ Duschl névtől, vélhetően azért, mert képző nélkül igéből nem lesz a németben a névadáshoz megfelelő főnév. Ehelyett elsősorban a Tuch- ’bátor, merész’ kezdetű összetett szláv nevek (pl. Tuchomir) rövidült köznapi alakjának átvételére vezetik vissza. Lehet azonban ezenkívül még a középalnémet tusche ’csalás, becsapás megtévesztés, ámítás’ főnév ragadványnévi alkalmazása is.
Halzsin: A FamilySearch szerint a korai adatai a sárosi Nyársardóról (ma Ražňany, Szlovákia) valók. Ez a falu szlovák lakosságú volt. A várt szlovák Halžin írásmódot a jelenkori névtárakban nem lehet adatolni, de a magyaros Halzsin-t sem. Ugyanakkor akad szlovák Halža, Halžík, illetve a ma Csehországban számosabb Hajžin.
Úgy vélem, a szervetlen h- hanggal bővült Alžin névről lehet szó, amely pedig anyanév, a szlovák Alžbeta ’Erzsébet’ személynév Alža alakban rövidült formájához járult a nőnemű (illetve -a tövű) szavak esetén használatos -in birtokos melléknévképző. A szervetlen h- megjelenése vagy a környező ukrán (ruszin) nyelvjárások hatásának, vagy a halže ’nyaklánc, nyakék’ szó beleértésének tudható be.
Három (illetve négy) vezetéknévvel kapcsolatban érdeklődnék, hogy milyen eredetűek lehetnek, vagy mi a hátterűk?
Az egyik név a Dibusz.
A másik a Rok, Rokk, Rock, ami alapvetően német név lehet, viselői, egy konkrét család melynek történetét kutatom, a bácskai Küllődön (Ma: Kolut, Szerbia) éltek, majd egy tagjuk házassággal a Baranya háromszögben fekvő Baranyakisfaludra (ma Branjina, Horvátország) került, ahol családot alapított.
A történet azért érdekes, mert Baranyakisfaludon élt a családom egyik oldalága, akiket a 17. században Roge néven anyakönyveztek, majd a 18. században a Roche nevet használták mind a Német Birodalom területén, mind bevándorló ősöm Magyarországon és unokatestvére Kisfaludon. Tehát a név írásképe így alakult Roge - Roche - Rochi, a nevet pedig kemény h-val ejtjük, mint az ich német személyes névmásban. Szóval e család a 18. század közepétől (mármint a Roche megtelepedett Baranyakisfaludon, de a 19. század közepére (1850-re) már kihaltak (tudomásom szerint). Egyébként itt e fórumon már szóba került a Roge, Roche név eredete, esetleges etimológiája is elég bő magyarázatokkal.)
A fentebb említett Rock család, Anton Rock személyében 1880 körül telepedett meg Kisfaludon (legalábbis a kutatásaim alapján),amikor is egy Roschka vezetéknevű családba házasodott. Érdekelne a Roschka vezetéknév etimológiája és esetleges etnikai háttere is, de ennél jobban, hogy lehet e összefüggés a Roge, Roche (Rochi) és a Rock, Rok, Rokk vezetéknevek között. Van ugyanis olyan kutató, aki vitatja, hogy ez a két család két külön család lenne. Ebben szeretnék világosabban látni, bár a történeti bizonyítékok erre utalnak, de a névetimológiába kapaszkodva egyesek megpróbálják ezt cáfolni.
A másik család a Rock vezetékneve Küllődön például Rok-ként és Rokként fordult elő, és ott is német nyelvi és etnikai környezetben.
Végül még egy név, amely szerintem Hessenből vagy Alsó-Frankföldből eredő és Baranya megye alsó részén előfordult család neve, ez több változatban is ismert: Gutpellet, Guthbeleth Gutpelet, Gutbelehrt, Gutbrleth, Gutberler, hogy csak néhányat említsek. Mi lehet az eredete ennek a névnek? És ezek a változatok mind egy családnevet takarnak, vagy ez valójában több különböző név?
Köszönettel és üdvözlettel, és nagyon kíváncsian várom a választ, és reakciókat.
Turschl: Nyilvánvalóan német vezetéknév, azon belül is bajor nyelvjárási hátterű. Ugyanakkor a Turschl név a jelenkorban nem mutatkozik német nyelvterületen, csak Magyarországon (úgy tűnik, baranyai központtal). Emiatt, úgy vélem, ezen formája már Magyarországon alakulhatott ki vélhetően szervetlen -r betoldásával az -sch előtt. Hasonlóhoz vö. német Fasching ~ nyelvjárási faschang > magyar farsang.
A kiindulás tehát szerintem a bajor-osztrák Tuschl családnév. Ez és a Duschl írásmódú változata* a bajor-osztrák nyelvjárási tuschen ’kopog, zörög, zajt csap’ igéhez alkotott cselekvőnév, amely eredetileg egy hangos férfi ragadványneve lehetett. Kisebb valószínűséggel a Duschl- kezdetű bajor helynevekből (pl. Duschlberg, Duschlöd, Duschlwies) rövidült lakóhelyi név vagy az elszármazást jelölő lakosnév is lehet.
* A német nyelvjárásokban zöngétlenül, de feszes artikulációs izmokkal és hehezet nélkül ejtett zárhangok, az ún. zöngétlen mediák írásmódja egyaránt lehet zöngétlen és zöngés hangnak megfelelő t : d, p : b, illetve k : g a lejegyző, illetve a befogadó közeg percepciójának megfelelően.
Úgy van, magyar Kened helynevet nem sikerült azonosítani. Kend és Kende van (a honfoglaláskori méltóságnév személynevesedésén keresztül), de Kened nincs.
Érdekes, h. apja foglalkozásaként egy kis (talán közepes) jövedelmű állást, foglalkozást jelölnek meg. Ehhezképest nagy területű, gazdagon berendezett budai lakásban élt a hetvenes évek elején. (Közel a Körtérhez, és nem a Kalefhoz).
Függetlenül a Kenedi családnév etimológiájától Szentiványi összesítésében a XIX. sz.-ban hivatalos névváltozással vették föl:
- a Keneddi vezetéknevet
-- Ungár Fülöp és gyermeke (Pécs) 1878-ben;
- a Kenedi vezetéknevet
-- Kohn Ábrahám Artúr (Pozsony) 1889-ben,
-- Klein Adolf (Sátoraljaújhely) 1884-ben,
-- Kaufmann Géza (Pécs) 1874-ben,
-- Kohn Gyula és gyermekei (Budapest) 1892-ben,
-- Kaufmann Imre (Pécs) 1880-ban,
-- Kaufmann Károly (Pécs) 1882-ben,
-- Kohn Lipót (Budapest) 1883-ban.
A FamilySearchöt lapozgatva nem találtam rá ezeknél korábbi magyarországi adatokra, ugyanakkor a fentiek miatt nem gondolhatunk angolszász területről átkerült névre, hanem sokkal inkább a gyakori -di végű magyar lakosnevek mintájára mesterségesen megalkotott névre, amelyet inspirálhatott a már létező Kenedics ~ Kenedich, Kenedli < Knedl ~ Knedli családnév.
Az angol Kennedy vezetéknév az ír Ó Cinnéide (ejtsd kb. Ó-kinnyégye) klánnév anglicizált O’Kennedy formájának a rövidülése. Az elnököt adó család 1849-ben települt át az USA-ba Írországból. Bár az áttelepülő felmenő maga kádár volt, és a jobb élet reményében települt át a családjával, a klán névadó őse Cennétig mac Lorcáin volt, a XI. sz. elején élt Brian Boru ír nagykirály apja, maha is egy kisebb király. Az Ó Cinnéide név jelentése ui. ’Cennétig [=rút fejű] unokája [=leszármazottja]’.
Meghalt Kenedi János. R.I.P. Rákerestem a Kenedi névre, de csak egyetlen ködös utalás van arra, amire én is gondolok (vagy bárki gondolhat): van ennek köze a jól ismert Kennedy családnévhez?
Geréb: Magyar családnév, amely az elsőnek elnevezett tisztségére, illetve foglalkozására utal a magyar geréb ’községi elöljáró, soltész, bíró; falusbíró, esküdt; majoros gazda, csűrbíró’ közszó alapján.
Maga a közszó azonos eredetű a németből származó gróf méltóságnévvel, csak a gróf (> nyj. goróf, geróf) a bajor-osztrák nyelvjárásból, a geréb pedig az erdélyi szász dialektusból lett átvére. Az erdélyi közeg sajátosságai indokolják azt is, hogy a geréb tisztsége a grófhoz képest alászállt, amint ez más méltóságszavakkal is gyakran előfordult.
Heréb: Vannak a magyarban g ~ h váltakozást mutató szavak és nevek, mint pl. a galuska ~ haluska, Gerencsér ~ Herencsár. Ezekben a párokban azonban a h-val kezdődő szlovák (vagy cseh, esetleg ukrán, fehérorosz) eredetű a magyarban, a g-vel kezdődő pedig olyan magyar szó, amelynek a XIV. sz. előttre datálható a párhuzama h-zó szláv alakkal, vagy más szláv (délszláv, lengyel, nagyorosz) nyelvből származik.
A geréb szó és név, mint fent láttuk, erdélyi szász eredetű, így az átvétel alapját képező nyelvi kapcsolat a h-zó szláv nyelvekkel nem valószínűsíthető, különösen nem a XIV. sz. előtti időszakra vonatkozóan. A magyar gróf változat forrásául szolgáló német Graf szónak van ugyan h-zó cseh folytatása: hrabě (hrabje) ’gróf’, de ez korai bevándorlás esetén sem magyarosodhatott volna Heréb alakúvá. A szlovákok a magyar gróf szóalakot vették át, a gerébhez hasonló tisztség neve pedig a felföldi szászból származik: šoltýs ~ šoltés ~ škultét (< német Schultheiß). Ezért a hangalaki hasonlóság ellenére a Geréb névvel való kapcsolat (akárcsak közvetetten is) kizárható.
A Heréb név Baranya megyében fordul elő olyan kontextusban, amely magyar, horvát vagy német etnikai hátteret, ezáltal ilyen névetimológiát is vélelmezhet. Magyar alapon talán a rég kiavult magyar herep ’nem azonosítható fafajta’ fanévből származó régi személynév továbbélése lehet. Ismert a magyar herebel ~ herebél ’búbol, hím baromfi a nőstény megtermékenyíti’ tájszó, de kevésbé gondolom, hogy ennek töve adhatta volna a kérdezett név alapját. Délszláv viszonylatban a szerb szótáram ismeri a hreb [xrêb] ’tőke, tuskó’ szót, azonban horvát használatáról nincsenek (sem megerősítő, sem cáfoló) adataim. Ha feltehető a horvát nyelvjárási használata a régiségben, akkor magyarosodással az ebből származó ragadványnév is lehet a Hereb név alapja. (A szlovák hreb [ˈɦrep, ˈɦreb-] ~ cseh hřeb’<nagyobb> szög’ szó a földrajzi távolság miatt nem jön szóba.) Német etimológiai opcióra még ilyen szinten sem leltem.
Ui. Az Afra női név muzulmán körben is elterjedt (sőt elterjedtebb), de ennek más az etimológiája: az arab عَفْرَاء (ˁafrāˁ) ’a holdtölte előtti nap <a hónap 13. napja a holdnaptár szerint>; fehér gazella’ szó áll mögötte. Az elterjedtségét annak köszönheti, hogy Mohamed több korabeli női követőjét is így hívták. Ez utóbbi persze a magyar családnév szempontjából indifferens.
