Sajnos relatíve jobban megismerhetjük a középkori nyugati Európát, mint a szomszédos területek némelyikét. beszélgessünk a középkori balkánról és a kelet európai síkság államalakulatairól.
A királyt kétségkivül nem érdekelte, h a város lakói milyen nemzetiségűek, de a budai magyarokat igencsak bőszitette h a Jogkönyvben rögzitett módon másodrendű polgárok a saját hazájuk fővárosában....
(És ez még a nacionalizmusok előti kor, jó 300 évvel.. :) )
>>Ausburgnál alapvető hiba volt, hogy a el voltunk szállva magunktól.
Óvatlanok voltak és az íjak idegét eláztató eső sem kedvezett nekik. Augsburg ostromakor Konrad itáliai és német felmentő serege a megáradt folyónak tudta szorítani az ostromlókat, többségét levágva, de sok foglyot is ejtve. A másik seregtest, mintegy 40k kalandozó magyar az elvonuló Konrád hadseregét egy mezőn meglepte és egész napi szakadatlan nyilazással jelentős veszteséget okozott, majd egy részüket fogságba ejtve kiváltotta az Augsburgnál fogságba esett társaik közül azokat, akiket nem végeztek ki. Felprédálták a fuldai kolostort, mérhetetlen aranyat zsákmányolva, majd Lotharingiát pusztították, lefejezték Erhardot Lotharingia hercegét és Bercholdot Drabant hercegét, aki segítségére sietett. Ezután megnyomorgatták Galliát, tűzzel pusztították Trier, Metz és Aachen vidékét, onnan a senon-hegyeken átkelve lerombolták Susa és Torino városát.
Ezután a nagy győzelem után húsz esztendeig ki sem mozdultak. (Thuróczy)
Augsburg jelentőssége nem a vereség(az nem volt jelentős), hanem az, hogy egyáltalán, az adózást megtagadva szembefordultak velük.
Breslau Boroszló lengyel város volt,ill a terület volt eredetileg lenygel.
Csak amikor Sziléziát elvesztették, és az a Cseh korona álá tartozott ,vált el hosszú időre Lengyelországtól.
Később Frigyes a Nagy elfoglalta a Habsburgoktól.A II. Vh. után lett újra része Lengyelországnak.Érdekes, hogy a kelet-porosz területeket nem kapta meg, csak megfelezték vele az oroszok.Pedig az tisztán német nyelvűvé vált az évszázadok során.
Ilyen alapokon nekünk is el kellene ismerni, hogy Buda német város volt, mert a lakosság többsége ,egy időben német volt.:)
Nem biztos, hogy kifejezetten arra utalt, hogy a név etimológiája német lenne és nem szláv, hanem arra hogy mégis csak a német kultúrkörbe tartozott az abban a városban zajló élet évszázadokig. Például Tapolca vagy Szováta neve is szláv, de mégis magyar városok voltak mindig is minden ízűkben.
Ehhez szükség van arra, hogy a lengyel történészek tényként ismerjék el: Breslau korábban német város volt, ne tegyenek úgy, mintha mindig is Lengyelországhoz tartozott volna.
Kifejezetten erre utal a városnév-lau végződése, ami a településnév szláv eredetének orditó bizonyitéka...... :)
Ez a nagy német ejropéer semiben sem különbözik pl. egy román kollégájától, aki pl. a Timisoara név esetében is képes lehazudni a név magyar Temesvár erdetét.
jaja, a nomád taktika tökéletesen ismert lehetett, folyamatosak voltak a csetepaték a kunokkal meg a besenyőkkel is.
Csak azok nem jól, központilag szervezett hadseregek voltak, mint a mongolok, ráadásul a kunok-besenyők egyszer-egyszer csaptak be Mo-ra, aztán gyorsan ki9vonultak.
a tatárok meg nekiálltak közigazgatást szervezni... (minden falu élére egy tatár harcos falufőnöknek..)
pont te írtad korábban hogy a mongoloknak már a magyar ellenállás mértéke is valószínűleg sok volt. ehhez képest a sűrűbben lakott német területeken még nagyobb ellenállással kellett volna szembenézniük.
Erős központi hatalom, fegyelemezett sereg. Emellé a rendelkezésünkre álló "anyagból" kell dolgoznunk: nyugati mintájú nehézlovasság esetén a zárt hadrend is kell.
Mit felejtettünk el? Kik azok a mi?:-)
A nomád taktikát, illetve ellenszerét. A mi helyett pontosabb lett volna az akkori magyarországi lakosságot mondanom, hiszen ennyire nem lehetek biztos az őseimben. Mégis egyszerűbbnek érzem azt írni: mi magyarok.
Addigra már elfelejtették, hogyan kell az ilyen harcmodorral küzdő ellenséget legyőzni. Mi magunk is. Persze pár éves mongol jelenléttel ez megváltozott volna Ny-Európában is.
Ausburgnál alapvető hiba volt, hogy a el voltunk szállva magunktól.
Ha a magyarok tartják a fegyelmet, (ami már abban az időben meglazult) és nem kezdenek el fosztogatni, a csatát megnyerhettük volna.
Sereget lehet gyüjteni! de azt ki kell képezni, és megfelelően vezetni! Azt hiszem ebben egyetérthetünk:)) De ilyen szerintem Európában nem volt akkor!
Augsburgnál szerintem is total hibázott Bulcsú és jelentős hátrányban voltunk.
Főleg, ha összehasonlítjuk az előző évi elképesztő hadjárattal.
Viszont szerintem igen7-nek abban igaza van, hogy a mongolok idején már létezett olyan fegyelmezett katonai erő Európában, mely megfelelő vezetés esetén felvehette volna még nyíilt csatában is a küzdelmet.
A lényeg a megfelelő tekintélyű (ezáltal a fegyelmet a lovagságnál megvalósítani képes) vezető - ez szerintem jól látszik a Hattin-Arsuf ellentétnél és lülönösen a 2 bizánci-szeldzsuk csatánál.
Bocs, de előtte 60 évig mi vertük őket. Ausburg pedig nem volt megsemmisítő vereség,hiszen Ottó ha lelépett volna bennünket teljesen, akkor a Dunántúlt is elvette volna.Mint ahogy akrták 907-ben.
nem is a teljes seregünk volt ott, csak kb. 5000 harcos.
Kiismertek bennünket és ezért tudtak egy csatában legyőzni.
1241-ben melyik nagyhatalomban volt erős, egységes központosított hatalom?
Én is ugyezt mondtam! Jól vezetett és fegyelmezett seregnek lett volna csak esélye ellenük.De ilyen akkortályt Európában(a lovagi harcmód miatt is) nem volt.
én ezzel alapvetően nem értek egyet. a mongolok ugyanazt a harcmodort alkalmazták amit az államalapítás előtt eleink is. vagyis ha egy megfelelően szervezett és megfelelően nagy lovassereggel találkoznak, akkor nincs tovább. márpedig előbb vagy utóbb de találkoztak volna ilyennel.
