Az igazság az, hogy én nem vagyok tősgyökeres szentgyörgyi, de szoros rokoni szálak fűznek a városhoz, ugyanis mindkét fiam sepsiszentgyörgyi születésű ;)
10 évet éltünk ott (1980-1990): a feleségem építőmérnökként, én pedig fogorvoskodtam az IMASA-rendelőben.
A nevem Reka, szentgyorgyi vagyok es Bp-en elek jelenleg. Olvastam mennyi Magyarorszagon elo szentgyorgyi van aki itt ir a forumon es gondoltam en is irok hiszen az en szivem is hazahuz ha nem is a varos de a gyonyoru taj es a csaladom mindenkeppen. En csak nagyon keves ideje elek Bp-en de szeretnem ha ossze lehetne hozni egy kis kozosseget, akar talalkozhatnank is neha , megoszthatnank gondolatainkat es emlekeinket....
Szoval irjatok es mondjatok el velemenyeteket a dologgal kapcsolatosan.
Én is SZENTGYÖRGYI vagyok. Nem ott születtem, de ott nöttem fel. Az Új Piac környékén laktam. A Mikóba jártam, majd Textil iskolába. Onnan nősültem, most Bp-n lakom. Azért írok, mert Való Igaz a Szentgyörgy és környéke szépsége. Amig ott éltem soha nem vettem észre a szépségét, de amikor ma sikerül idönként haza menni csak csodáljuk a nejemmel. Nem lehet szavakkal kifejezni. Vagy igen, de akkor valami híres írói képességel kéne rendelkeznem. Én csak igazán ott tudok pihenni. Bár mindenki a világon érezné amit érzek. Nem a depresszió beszél belöllem, hanem az Öröm. Valóba boldog vagyok, az erdélyi származásomat illetően. üdv mindenkinek K.M.
nekunk is ilyesmit jelent Sepsiszentgyörgy, mi az USA-ban elünk sajna messze van odajárni és latogatni. Szerintem Erdély sok felé szép és romantikus, de Szentgyorgy megiscsak a tavoli csücske - és a szivünk közepe maradt. Sugásfürdö, a Pacértetö, a környezö baratságos dombok, az érintetlen természet maradt emlékeinkben.
Nemsokára benn lesznek az EU-ban, akkor talán a románokat is elfelejhetjük.
Szerintem nem lehetetlen az önkormányzat, a polgármester is magyar, majd csak a megyei vezetés is magyar lesz.
meg a vegen kiderul hogy erdelyi magyar. fura lenne.
masik forumokban keverte a szart es mindenkit leugatott.
Sepsiszentgyorgy a vilag kozepe. Magyarorszag pedig sehol sincs Erdelyhez kepest. Regen elhagytam Magyarorszagot, de ha magyarnak erzem magam akkor csakis Erdely es Sepsiszentgyorgy miatt.
Hát még ha felidézném előtted a cujkázásainkat, vagy ha épp nem volt, egy kis köményest a gallér alá, majd némi ordamajszolást vereshagymával, miközben a Nagyhátú Lukács Árpi húzza tangóharmonikájával a nótáinkat, ő nyakalva a szünetekben nyakló nélkül az Ursust, mi meg a vörös Murfatlart ... és miközben beleszippantasz a Gyergyói-medence kristálytiszta levegőjébe a Rózsika néni marosfői üdülőjénél, megrészegülsz - ahogy ők mondják: meghuppansz - a legördített italtól függetlenül is !
Ittál te házibort azon a vidéken ... ? Én igen ..:>+ !!!
Mijo,
én nem azt mondtam, hogy ők vettek le 2 millával, hanem, hogy annyit buktunk. Ők csak szivattak az általad is említett lassúságukkal, és a valóságként előadott álmaikkal, amikből aztán semmi nem lett, de arra jó volt, hogy egy jó évig finanszírozzuk őket a semmiért. De ezt olyan szívvel, melegséggel és vendégszeretettel csinálták, hogy le van ....
Ahogy ők elő tudják adni az életet, a hegyeket, a müfettát(?), és még sok mindent, az minden pénzt megér :)))
Nagy igazságod vagyon ! Nekem Gyergyószentmiklós a központ, onnan pásztázom a környéket. Sajnos két éve teljes passzivitásban.
Amit mesélsz: én is így vélem, az elmúlt húsz év során számtalan alkalommal ettünk, ittunk, mulattunk együtt az ottani barátaimmal, de prosperáló üzletet még egyszer sem voltam képes folytatni senkivel sem közülük... Bűbájosan filozofálni azt aztán tudnak a csobántól az igazgatóig bezárólag, de csakis a maguk góbé módján tudják elképzelni, elképesztő lassú menet mellett a világ folyását.
Én imádom őket, betege vagyok a már említett utóbbi két évnek. Hetekig tudnék mesélni róluk...
Azért ha két millióval levettek, eléggé óvatlan lehettél, az már nagy pénz abban a világban.
Több említésre alig méltó villámlátogatás után első érdemi erdélyi tartózkodásom Sepsiszentgyörgyön töltöttem, és azt hiszem életre szóló élményekkel gazdagodtam. Néhány nap alatt megszerettem a csodás vidéket, az embereket, és ha csak benyomás szinten is, de mégis megismertem életüket, gondolkodásukat. S bár az üzlettel befuccsoltak, sőt, meg is szivattak bennünket, buktunk vagy kétmilliót, mégsem tudok igazán haragudni rájuk. Olyan világ az, ahova minden magyarnak el kellene mennie, hogy megtanulja, miről is beszél, amikor Erdélyről, az erdélyiekről, de talán akár a határon túli magyarokról beszél...
Sepsiszentgyörgy a szűkebb értelmében vett pátriám, sohasem lennék képes ezt elfelejteni !
Tíz éve Bécsbe kerültem, középiskola után ott folytattam a tanulmányaimat. Ma már az egész családom Ausztriában él. Hármas kötődésű vagyok: Románia, Magyarország, Ausztria. A magyar televíziónál tevékenykedem segédrendezőként, most a film tölti ki az életemet, de emellett szoros szálak fűznek a népitánchoz, a koreográfiához, a dalgyűjtéshez, a népműveléshez, a kultúrához. Ritkán fogok itt megjelenni, de be-be kukkantok, szeretném együtt látni, ahogy a lehetőségeim engedik diskurzust folytatni szeretett népemmel.
