Most nézem, Finowra nem MiG-31-esek, hanem MiG-29C-k települtek. De a festői Moncsegorszk (vagy Moncegorszk) repülőteréről a 174. GvIAP fogott el Balckbirdöket MiG-31-esekkel is.
Csak megjegyzem, hogy a múlt havi Airforces Monthly a topik témájának a legközepébe vágva az SR-71-esek Európai bevetéseiről írt, amit vagy a Balti-tenger felett, Észtország partjainál, vagy pedig a kelet-nyugatnémet határral párhuzamosan hajtottak végre. A Blackbird mindig kapott a seggébe egy MiG-25-öst Finowról, ami valahol Berlin környékén van. A gép elfogása annyira fontos volt, hogy (persze, aki ekkor valamit elhibázott, az gyorsan a hadbíróságra került) amikor a 25-ösöket kivonták Finowról, és asszem, MiG-31-eseket telepítettek a helyükre, akkor is egy MiG-25 raj ottmaradt, és folyamatos készültsséget adott. Jellemző, hogy a száguldozások közepette a 25-ösök, leszálláshoz készülődve, időnként még a lengyel légtérbe is "belekóstoltak". A Balti-tenger felett egyébként a szintetikus apertúrájú lokátorral figyelték a szovjet flotta tevékenységét a Kola-félszigeten és a Barents-tengeren, ami akkor sláger volt, mert az orosz rakétahordozók onnan már tudtak rakétát indítani az amcsi nagyvárosok ellen, és a terület az állandó borús időjárás, a féléves éjszaka és a ritka napos időben a hülye fényviszonyok miatt műholdas fényképezéssel gyakorlatilag felderíthetetlen volt. Egyszer következett be esemény, a nyolcvanas évek végén egy gépnek Észtország pari vizei felett, egy sziget és a szárazföld között, amit a szovjetek már saját területnek tartanak, leállt egy hajtóműve, és a "Habu"-t két svéd Viggen kísérte jó darabig, amíg az amcsi díszkíséret a helyszínre nem ért.
MÉGOFFABB
Volt ugye a lengyel szülségállapot, meg ennek a környéke (a hidegháború, az stimmt :-) ), aminek a keleti tábor általános gazdasági összeomlása volt az oka, pl a románok, meg tán a bulgárok fizetésképtelenné váltak, mi meg beléptünk a Világbankba, lényeg, hogy akkor annyira nem volt zsé, mármint igazi, dolcsi, hogy MNB főnöki rendelet szerint a fémjel vagy mi nélküli, magyarul schwartzban behozott aranyakat is hajlandó volt a BÁV megvenni... Meg állítólag a csúcson naponta többször is kiürítették a pénzváltókat, csak hogy legyen fizetőképesség. A lakosságot persze nem sokkolták ezzel, de aztán kievickéltünk ebből valahogy...
OFF
Ez még '85-ben is így volt. Amikor egy s*ggfej német a Balatonnál a 71-esen belénk jött, a biztosító adta nekünk a tippeket, hogy "és még milyen kár ért bennünket". Ami csak belefért egy kispolszkiba, az mind volt nálunk és természetesen mind összetört. :-) Mivel a barátnőm szülei nyaraltak, nálunk volt utána két hétig. (Mondjuk ez nem volt olyan nagy baj. :-))) A biztosító még édesanyámnak is fizetett, mivel "több szappant kellett vennie, mint máskor és más újságokat, mert a barátnőm mást olvas, mint mi". Nyilván a tizenhatszorosát szedték be a német biztosítótól, kemény (weszt-)dajcsmarkban.
Persze, csak legjobb emlékezetem szerint a dollárhoz kötöttkék egy az egyben, vagy legalábbis eredetileg, ha jól emléxem. Ez a dollármánia még a legfejlettebb időszakokban is átütött...
Jó ez az internet, frankón keresztezik egymást a hozzászólások, látom te sem dolgozol:-)
Én úgy emlékszem a TopGun-os cikkben is szerepelt a pilóták magyarázata, miszerint ők régi vadász-szokás szerint az elfogott gép mögött/alatt repültek (ott nem éri el őket a faroklövész, és mivel sebességfölényben vannak, akármikor az elfogott fölé emelkedhetnek), ezért nem látták a Jumbo púpját, és mivel RC-135-re lettek küldve, elfogadták ezt a látszatot. A gép navigációs fényei lehet hogy égtek, de ez kevés az azonosításhoz, ezt határozottan mondta az orosz pilcsi (ld. fekete ördög). De ismétlem, a legkevesebb egy felderitő gépet vagy terrorbombázót civilnek kifesteni. A szovjet/orosz katonai szállitógéppark nagyrésze Aeroflot festésű.
Csak most olvastam el rendesen a két linket, és rájöttem, hogy itt mindenki mindent összekever.r. Én azt, hogy azt hittem a későbbi hozzászólásból, hogy végig a KAL-007-ről van szó. (Ezért irtam le a 902-es járat meséjét). A két linkelt cikk szerzői pedig (valószinüleg valami harmadik közös forrás hibájából) a két incidenst keverik össze. Az 1978-as esetben a korabeli ujságcikkek egyértelmüen leírták, hogy MIG-ek lőtték le gépágyúval a 707-est. Akkor éppen az USA-ban voltam, tehát nem az MTI által "relézett" TASSZ anyagra hagyatkoztam (ott erről egy szó sem volt), hanem az Oslóba szállított koreai pilóta interjujára, amit a világsajtónak adott. (Amúgy Leningrádban a kihallgatáson mindent beismert, mármint a navigációs hibát és a légtérsértést, de amikor biztos helyen volt, akkor azt állította, hogy nemzetközi légtérben Finnország közelében lőtték le. De hát ezt a finnek és az utasok is cáfolták.) A legszebb az egészben az volt, hogy a szovjetek pár évvel később (ezt már a magyar sajtó is közölte) 1,5 millió dolláros számlát nyújtottak be a KAL biztosítójának a mentésért.
Mea Culpa, a tó nevét eltévesztettem, én a Ladogára emlékszem, mert azt ismerem:-(
A Bosov névben nem vagyok biztos, de mintha a KAL-007 lelövőjét hívták volna így.
Nagyon izgalmas, amit leírtál, mert tuti mások a forrásaid, mint nekem (csak TG). Leírom a differenciákat:
-A Szuhoj tuti látta a koreai gépet: egyrészt, megtörtént a vizuális azonosítás, pl a szuhoj elécsúszott a Jumbonak (mert az asszem valamikor lassított is, de ez nem biztos, amit lerázásnak ítélt a Szuhoj), és asszem újra meg kellett találnia, másrészt ugye, a felhők fölött jártak, vagy 10 km-en.
A KAL-007 valszeg ki volt világítva, mármint pl a függőleges vezérsík, de ezt a polgári grepülés tudorai jobban tudják, mint én. (Mármint útvonalrepülés közben ezek a fénye be vannak-e kapcsolva, vagy csak leszálláskor...
A gépet két rakéta találta el, egy infrás és egy lokátoros AA-3 Anab, az infrás az egyik hajtóműbe csapódott, sza volt vizuális kontaktus... Meg a pilcsi is tutira ment, gondolom, legalább ő nem akart hibázni.
Ez mi:
Eközben a KAL-15-ös járata a nemzetközi légtérből többször is "relézte" a KAL-007 jelentését
Nem volt közvetlen rádiókapcsolat a géppel?
Erről a konflikusról volt egy amcsi film is, amiben a Szuhojokat F-111-esek játszották, és a film visszatérő motívuma volt, hogy a szabálzatot menet közben változtatták, és ez növelte a káoszt. Ti tudtok erről valamit?
Na szóval az ért ez a KAL 007-es történet nem egészen így volt, főleg politikailag. A gépet rögtön felfedezték a radarosok, mert az RC-135-öst már fél napja figyelték, és riadókészültség volt. És a KAL-007 pont ott lépett be a szovjet légtérbe, ahol az RC-135 nyolcas alaku pályáján vissza szokott fordulni.
A 6 db MIG-23 3 egymást váltó géppár volt, akik követték a petropavlovszki légvédelmi körzet határáig és átadták a vlagyivosztoki körzetnek, akiknek SZU-15-ösei voltak. Eközben a körzetparancsnokok feszt a telefont rágták és Moszkvát kérdezgették, hogy mit csináljanak. A válasz mindig az volt: Cselekedjenek a szolgálati szabályzat szerint. Még bizonyitottan katonai gép lelövésére is engedélyt kellett kérniük a nemzetközi politikai következmények miatt, erről a gépről meg nem tudták ki fija-borja. De Moszkva nem vállalta a döntést, a parancsnok meg főtt a saját levében. Ez tartott 5 óra hosszat. Eközben a KAL-15-ös járata a nemzetközi légtérből többször is "relézte" a KAL-007 jelentését, hogy minden rendben van, most hagyták el az "OLGA" pontot. Ez csak fokozta a zűrzavart. Ami a tiszta időt illeti, orkánerejű volt a szélsebesség és teljesen zárt a felhőzet, havaseső esett. A vadászgépek inkább a radarra támaszkodtak, de a fedélzeti radaron (a földi katonai távolságin sem) nincs szekunder válaszkérő-azonositó. A vadászgépek és az irányítás a szokásos frekiken szólongatta a gépet, de nem válaszolt. A MIG-ek kilőttek néhány nyomjelző sorozatot a gép elé, erre sem válaszolt.
A Szuhojnak nincs gépágyúja, az ezt már nem tudta megtenni. A szolgálati szabályzat pedig kimondja, hogy a magát nem azonosító, a légvédelemmel együtt nem működő gép ellenséges katonai gépnek tekintendő és nem hagyhatja el a szovjet légteret. Az nincs benne, hogy a vadászgép pilótájának be kell dugni a fejét az ablakon és kérni az útleveleket ellenőrzésre:-)
Végül amikor a Jumbó 5 kilóméterre volt a nemzetközi légtértől Szahalin légterében, a körzetparancsnok Bosov kérdésére kimondta, "Az isten b.... meg, lőjön.) Más nem lévén Bosov a rakétákkal lőtt. A gép nem robbant szét, csak 5 perc múlva tünt el a radarról a nemzetközi vizeken. Mindezt Bosov mondta el a Discovery-n bemutatott filmben. Annak idején 1983-ban kapott két hetet a Krimben, utána leszerelték, a film készítésekor sofőr volt egy szibériai kolhozban.
Nem a parancsnok vérszomja döntött, hanem az, hogy emlékezett 1978-ra, amikor a koreaiak ezt egyszer már eljátszották az Északi Jeges tenger felett, a 90 fokkal irányt tévesztett gép már Leningrád környékén járt, amikor a MIG-21-esek gépágyúval megsorozták a svancát, emiatt kényszerleszállt a Ladoga-tó jegére, egy japán túrista, aki leghátul űlt, halt meg. Igaz akkor jó idő és fényes nappal volt. Ha a KAL-007-esnél a MIG-23 kap tűzparancsot, lehet, hogy ugyanezt eljátsszák, bár éjszaka viharban, tenger fölött aligha jön össze így a leszállás.
Az oroszok ott követték el a hibát, hogy csipőből tagadták az egészet, pedig azt kellett volna mondani, hogy igen, mi lelőttönk egy azonositatlan négymotoros gépet, amely mélyen megsértette előre bejelentett rakétakisérleti időben a szovjet légteret, és nem működött együtt a légierővel. Hogy ez a KAL-007 lett volna, arról nincs adatunk. A KAL-007 15 perccel korábban 500 kilóméterrel keletre levő poziciót jelzett. Passz.. De hát a politikai hazudozás egy komoly szakma, azt meg kell tanulni.
Rusztnál más volt a helyzet. Fényes nappal volt, az üldöző MI-24 helikopterek tisztán látták, hogy egy ember űl benne, Moszkva felé tart, lehet, hogy valamelyik Moszkva melletti repülőtérre igyekszik, csak elcseszték a reptervét. A város felett meg már mégsem akartak lövöldözni, ekkora pofátlanságot fel sem tételeztek, azt meg tudták, hogy elmenekülni nem fog. Washingtonban a Fehér Házat 1,6 km-re megközelítő azonosítatlan gépet (volt rá példa) már 0911 előtt is lelőtték volna.
De a KAL-007 gépről semmi biztosat nem tudtak, még a festését sem látták a sötétben, viszont jelentettek a pilóták egy a gép tőrzse alatt vörös fényt sugárzó valamit, ami akár lézeres letapogató is lehetett. Bosov szerint "Ilyennek képzetem az ördögöt fekete testével, világító vörös szemével. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de a szabályzat és a nemzetközi jog szerint még felismert civil jelleg esetén is jogosult egy ország lelőni az együtt nem működő gépet. Izrael is lelőtt egy Szaudi 707-est fényes nappal 10 km-el a dimonai atomtelep előtt, az USA légiereje is lelőtt egy iráni 747-est fényes nappal az Öbölben.
Háát, ismerve a Szu-15 és a szovjet légvédelem képességeit, nem meglepő ez az eset. Pl a KAL 747-esét, ha jól emléxem, 6 MiG-23 próbálta elfogni eredménytelenül, miközvben végigrepült a Kamcsatka félsziget összes exponáltabb katonai létesítménye felett, egyenes vonalban, nagy magasságon, derült ödőben. Ettől lilult be mindenkinek a feje, mert a gép már távolodott, mikor a Szuhojok elfogták.
Az említett R-60-nal meg sok baj van, pont kettő ezek közűl a robbanótöltet relatíve kis tömege és a rádiós közelségi gyújtók nagy holt terei, amitől nem mindig robbannak a "cél közelségében". Azért az elképesztő, hogy egy ekkora dög el tudjon tűnni a Szuhoj elől, bármilyen körülmények között.
A Rust-féle Cessnáról meg annyit, hogy anno hallottam egy teljesen reális magyarázatot, hogy tudniillik a festői Szovjetúnióban baromi nagy sportreülő tevékenység folyt, mint nálunk az MHSz, és a légvédelem számítógépei ezeket automatikusan kiszűrték, mert fölös volt tízezer ilyen géppel foglalkozni.
Flight 902 departed Paris for a flight to Seoul with an intermediate stop at Anchorage, AK. The aircraft passed the Canadian Station "Alert", located 400mls from the North Pole where the crew corrected their course. However this brought them on a course directly across the Barents Sea towards Soviet airspace. The plane was initially recognized by Soviet anti-aircraft defense radars as a Boeing 747. Sukhoi Su-15TM interceptor jets were sent to intercept the intruder. When both Sukhoi jets were flying next to the Korean airliner, the captain said he slowed down plane and switched on landing lights. Nevertheless the Su-15 crews were ordered to shoot down the plane. According to the U.S. the Su-15 pilot for several minutes tried to convince his superiors to cancel the attack, because the aircraft was a civilian Boeing 707 instead of a reconnaisance Boeing RC-135. After an additional order two P-60 rockets were launched. One of them missed the 707 but the other rocket exploded, severly damaging part of the left wing. Shrapnel punctured the fuselage, causing a rapid decompression and killing two passengers. The Korean pilot initiated an emergency descent from FL350 to 5000ft and entered clouds. Both Sukhoi jets lost the 707 in the clouds. The aircraft continued at low altitude, crossing the Kola Peninsula and looking for a place to land. After several unsuccessful attempts in the evening dusk landed on the ice of Korpijärvi lake. All occupants were rescued by Russian helicopters.
Először nem értettem, hogy egy bazi nagy, lassú és jól látható gépet egyrészt miért nem ismertek fel az oroszok, másrészt hogy nem tudták "rendesen" leszedni, harmadrészt hogyan hagyhatták "meglógni". Így már azért értem. A vadászpilóta megpróbálta meggyőzni a tavaris kommandirt, hogy ez egy civil gép, de az ragaszkodott a gyilkoláshoz. Ha úgy van, ahogy gondolom, akkor az orosz vadász szinte hős, hogy sikerült neki ilyen minimális kárt okozni a Boeingben, aztán hagyta "eltűnni".
Mostanában olvastam, hogy amikor Matthias Rust berepült a Cessnájával a Vörös térre, tulajdonképpen látták őt végig, csak a vadászok nem voltak hajlandóak egy négyüléses civil gépet lelőni. Ja, amit '78-ban, Brezsnyev idején még nem mertek megtenni, azt Gorbacsov alatt már elég bátrak voltak.
Az, hogy ilyen esetek megtörténtek, az egy dolog. Engem inkáb az dühít, hogy az ilyen hírektől az akkori "média" (muhaha) milyen gondosan kímélt kímélt meg minket. :-(((
Isten áldja az Internetet, hogy többé semmi történést a világon nem lehet titokban tartani!
20 April 1978 A Korean Air Lines Boeing 707-321B (HL-7429, flight 902) flew over Murmansk while on a Anchorage-Paris flight, due to a navigation error. A Soviet PVO Su-15, piloted by A. Bosov, intercepted it and fired an air-to-air missile at the airliner. The missile blew off part of the 707's wing and showered the fuselage with shrapnel, killing two passengers. The pilot of the 707, Captain Kim Chang Ky, reported that when he caught sight of' the Soviet interceptor he reduced speed, lowered his landing gear, and flashed his navigation lights on and off, all ICAO procedures signifying willingness to follow the Soviet interceptor. After his airliner was damaged, he descended through clouds to lower altitude and in doing so, he became separated from the Soviet interceptor. For more than an hour the airliner flew at an altitude of several thousand feet across the snow-covered terrain, seeking a safe landing place. The Soviets had no idea where he was. Several approaches to possible landing sites where aborted when obstructions were spotted at the last moment. Finally, after nightfall, the crew found a frozen lake bed, just west of Kem, and let down smoothly, skidding to a safe landing. Of the 97 passengers and 12 crew on board, two passengers were killed.
Aki szereti az ilyesmit, az olvassa el ezt, van benne egy érdekes izraeli-szír légi harc 2001. 09. 14.-éről, egy ELINT B-707-et közelített meg a szükségesnél jobban két MiG-29, a vezér szemből kapottt egy Python-4-est, a kísérő megfordult, és hátulról egy AIM-9M-et. Még egy érdekesség: a kísérő F-15 géppár erősítést kért, erre emelték a készültséget: 6 F-15, 6 F-16, meg egy B-707 tanker, hogy jóllakassa a szomjazókat. Ott ez a Quick Reaction Alert...
Van itt egy baleset 1968 máj. 28-áról, egy Tu-16RR húzott el a USS Essex felett Norvégia partjainál, majd a tengerbe csúszott, bepördült és felrobbant.
Ha jól emlélszem, a Top Gun-ban, vagy a Haditechnikában Pontosan erről a pórul járt Herculesről volt egy hosszú cikk, ami a "What happened next is unclear." után történt, ugyanis az incidens leírása, állítólag, mint elfogási gyakorlat, egy szovjet újságban megjelent. Hiányos emlékeim szerinet a rádióelektronikai felderítőt nagyon keményen megvezették a ruszkik, mert a zárt felhőzet fölött repülő gép rádiónavigációját zavarták, magyarul a Törökországi irányadó mellé betelepítettek egy ugyanolyan frekin működő saját adót is Örményországba, s a gép -szerintem- a kettő adó eredőjén, nem a határral párhuzamosan, hanem vagy 10-20 fokkal eltérve repült a szovjet légtérbe, ahol mindjárt két géppárt emeltek rá...
Szerintem a legkeményebb mókák is ezen a környéken, jelesül az iráni határ környékén történtek, lásd TG a MiG-23 harci alkalmazásáról szóló cikket az iráni Chinookokkal.
akit érdekel a téma, annak ajánlom Ivan Rendall Vadászrepülők - Légi harc a sugárhatjású gépek korában c. könyvét. külön fejezet foglalkozik igen részletesen a hidegháború légi vonatkozásával, a U2-esekkel, pilótáikkal.
A könyv egyébként felöleli a légi hadviselés történetét az 1915-ös Franciaország feletti légi harcoktól a balkáni háborúig.
Arról hallottam, hogy amikor az RB-47-esek (A B47-es Startojet felderítőváltozata, amiben a 3 felderítő operátort a bombakamrában helyezték el (gondolom, marha kényelmes lehetett, ismerve a B-47-es méreteit) :) ) belefutottak a szovjet légvédelem vadászgépeibe (A MiG-17-esek elég szép károkat csináltak...:) ) A standard szöveg a földi személyzet számára a "madárba futottunk" szöveg volt (szerintem nem veték be...) :)
Más passz.