Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Atombomba
Talán csak annyit, hogy a katonák (szerintem) azért nem vetik be, mert túl nagyot szól. Nem használhatsz várostromhoz egy akkora ágyút, amitől eltűnik az egész igaz, az atombomba is inkább szomszéd tehene is dögöljön meg fegyver. Jót nevettem, amikor elemezgették, mi lenne egy atomháború után az emberiséggel. Mintha maradna bármi is, ami kiérdemelné ezt a szót, hogy emberiség.
A háború alapvetően benne van a vérünkben. Hatalmas károkat okoz tipikusan a vesztesnek, ezt szeretném kiemelni. Ha a háborúzó felek közül mindkettő elveszítene mindent (atombomba), akkor nem háborúznak, mert nem éri meg. A háború egy végtelenül racionális számítás (Egy ember halála tragédia. Milliók halála csak statisztika - Sztálin). Az más kérdés, hogy mindkét fél úgy kezd háborúba, hogy nyerni akar (szintén racionális, minek kezdenél versenybe, amit biztosan elveszítesz?). Aztán előfordulhat, hogy a konfliktus szépen túlnő a feleken, és már egyikük sem szállhat ki belőle (győztesen, vagy relatíve kis veszteséggel). És onnantól játsszák, ameddig csak tehetik (lásd II. vh.), mert már túl sokat fektettek bele. A háború egyetlen félnek éri meg: ő a győztes. Feltéve, ha sikerül a károkat távol tartania országától. (Mellékszál: az amerikai kontinens, mint olyan, teljesen mentes volt mindkét világháború pusztításaitól. Csak meg kell nézni, hol tartanak. A háborúk fűtötték a gazdaságot, elképesztő fejlesztésekhez vezettek, anélkül, hogy bármi kárt szenvedett volna háborús pusztítások következtében a gazdaság. És voilá. Megkaptuk a jelenlegi No. 1 világhatalmat (természetesen a fenti okfejtés kissé sarkított)).
A politikusok számolnak, mint mindig. Megéri? Megér 10000 embert egy kijárat a tengerhez?. Mivel a legritkább esetben érintettek személyesen, hát többnyire úgy döntenek, megéri.
A racionalitás alól egyetlen kivételt tudok: az ideológiai háborút. Bár valami azt súgja, hogy a háttérben akkor is van valami üzleti érdek.
Lehet úgy gondolkodni, hogy peace, meg virágok, és minden szép és minden jó. Félek, hogy nem lenne jó vége. Bennünk van a háború, az eltávolítása szerintem minimum kétséges sikerrel kecsegtet, és az sem biztos, hogy érdemes. Igen. Dunee-nak igaza van abban, hogy elég körülnézned, mi mindent hozott a háborúk által generált technológiai fejlődés. Aztán persze elég sokan elfilozofáltak már azon, hogy alapvetően technikai civilizáció a miénk, és míg von Braun (aki hol is dolgozott azelőtt?) szép rakétáján Armstrong felrepül a Holdra, addig a morál maradt kőkorszaki. Amennyiben pozitív hatásnak számít a technikai fejlődés, akkor van pozitív hatás. Mérlegen összevetni ezt a fejlődést az áldozatul esettekkel szerintem nem lehetséges, amúgy sem pótolhat semmilyen technikai csoda akár egy elvesztett életet. A háború káros az egyénre nézve. De úgy látszik a társadalom egészére nézve mégis pozitív, mert van, és csináljuk.
A fenti persze szigorúan az én véleményem. A valósággal való bármilyen egyezés pusztán a véletlen műve.
Volt azért egy-két igen pozitív dolog, amit a hidegháború tartott működésben. Például az űrkutatást. Amióta kitört a barátság, azóta teljes pangás van, néha fellőnek egy-egy kósza műholdat, de olyan presztízsokokra visszavezethető nagy akciók, mint például a Holdraszállás, ma nyomokban sincs. (A pénzügyileg döglődő Nemzetközi Űrállomást ugyancsak a 80-as években kezdték szervezni)
Tehát én úgy fogalmaznék, hogy kell a francnak a háború, viszont valamennyi feszültség, versenyhelyzet az emberiség fejlődését szolgálhatja.
bbtermi
"Másik jó tulajdonságuk, hogy ha "lejárnak" elveszítik a veszélyességüket, ..."
Ez a veszteség azért elég relatív. Egy 10kt-ás durranás helyett pukkan kb 2kt-ásat, és közben ugyanúgy ott van a kiszóródás, ami hosszabb távon sokkal rosszabb, mint maga a robbanás.
"...még nem biztos, hogy tudsz működtetni egy ilyen fegyvert ..."
A biztonsági lépcsők nagyon jól védenek egy véletlen vagy illetéktelen általi "rendeltetésszerű" alkalmazástól. Azonban szétszedve a kütyüt, az abból kivett anyagokat hozzákeverve egy hagyomános bombához, igen veszélyes fegyvert kapunk eredményül. A szétszedéshez (szvsz) már nem kell olyan nagy tudás, mint az összeszerelésükhöz. Azt elvégezheti egy jól képzett mérnök is, aki jártas a nukleáris fűtőelemek, hulladékok kezelésében. Ilyen mérnökhöz pedig könnyű "hozzáférni". Ráadásul a sugárzó anyagot nem csak fegyverből lehet kinyerni. Nukleáris hulladék is megteszi. Ha feltesszük, hogy terrortámadáshoz kell, még ideálisnak is mondható.
Az robbantás helyén nem szembetűnő, hogy a bomba "dúsitva" volt, de ha a fenyegetés jelege olyan, a biztonsági erők biztosan végeznek sugárzásmérést is. Ha azt látják, hogy van ilyen, valószínűeg jó nagy kitelepítés kerekedik belőle. Olyan nagy, amit egy sima bomba nem indokolna, és ez felkeltené az emberek gyanakvását, tehát eltitkolni - a lakosok súlyos veszélyeztetése nélkül - nem lehetséges. A közvélemény számára ez a támadás (ld. sugárzó anyag jelenléte) nukleáris támadással lenne egyenértékű, az ezel járó pánik, félelem, és egyéb érzelmek megjelenésével. Ezzel pedig a terroristák elérték amit akartak.
Egy konkrét példánál maradva: Ha Indiában valaki durrantana egy ilyen "piszkos" bombát, könnyen lehet, India - mint válaszcsapás - szintén bevetne egy ilyen, vagy még komolyabb fegyvert Pakisztán ellen. Amire természetesen válasz-válaszcsapás jönne. Az első után már nincs megállás.
Most nagyon könnyű lenne arrafelé kirobbantani egy nukleáris háborút. Néhány kiló TNT vagy ANDO, plusz egy kis kimerült nukleáris fűtőelem (lereszelve, elkeverve) és kész a "dirty bomb".
Ave mindenkinek!
Ha vallási fanatikus vagy, még nem biztos, hogy tudsz működtetni egy ilyen fegyvert (hál'Istennek)ezeknek a biztosítását rendkívül körültekintően oldották meg, (még az oroszok is!) és az sem segít ha berúgod a tűzbe...(o:
Másik jó tulajdonságuk, hogy ha "lejárnak" elveszítik a veszélyességüket, szemben a korszerű robbanóanyagokkal, amelyek sokkal érzékenyebbé alakulnak az idő előrehaladtával.
Bajtársi üdvözlettel: bbtermi
Annyiban pontosítanék, hogy a mi értékrendünk alapján gondolkodó ember nem tesz ilyet. Főleg, ha van vesztenivalója. De egy kellően kétségbeesett vallási fanatikus...nem vennék rá mérget.
Ave mindenkinek!
Kicsit eretnek a megközelítés, de szerintem az atombombának van egy elbűvölő tulajdonsága, amivel minden más fegyvert megelőz. Amióta ismerik, hogy mire képes, senki nem meri bevetni /Pakisztán és India is tudja, hogy a nagyhatalmak rosszalását váltaná ki a gondolat alaposabb megfontolása is/. Amíg ugyanez a helyzet a Kalasnyikovval, bozótvágó-és konyhakéssel nem áll fenn, sajnos. Pedig a végeredmény majdnem azonos.
Bajtársi üdvözlettel: bbtermi.
corporal:
-...másik teszi ezt meg velük, ezzel elpusztítva atomeszközeiket, ezzel az ellencsapás lehetőségét.
és
-...A kísérlet eredményeképpen megállapították, hogy a kölcsönös elrettentés elve nem működik.
Ez az eredmény természetesen várható volt, le volt betlizve.
Ugyanis a valóságban nem ezek a szabályok érvényesek.
Csak a legfontosabb: 'A' fél csapása NEM akadályozza meg 'B' felet az ellencsapásban.
A ball.rakéták indítását érzékelő műholdak már az indításokat követő percekben észlelik a támadást.
A támadó rakétái kb. félúton járnak, amikor az
ellencsapás megindul.
Ezért a támadás olyan lett volna, mint egy öngyilkosság.
Ha a kísérletet olyan szabályokkal módosítják, hogy a támadó is elpusztul, és csak akkor nem veszít, ha életben marad mondjuk 20 körön keresztül, akkor a kísérlet eredménye megközelítette volna a valóságot.
A háború (nem nukleáris) pedig nem olyan mint a sajtos kifli (szeretem-nemszeretem).
Egy brutális, kegyetlen eszköz bizonyos - más eszközökkel nem kezelhető - problémák megoldására.
Nem kell szeretni. Ellenben használni kell, amikor
már nincs más.
Ilyen helyzet pl. a honvédelem. Nem támadó, területszerző, hanem önvédelmi háború.
És ne mondjátok azt, hogy ilyen helyzeteket mindig
meg lehet oldani fehér abrosz mellett.
Vagy tudjátok mit? Mondjátok.
Mondjátok a lemészárolt civileknek, a megerőszakolt nőknek, az árva gyerekeknek.
Mindaddig míg lesznek olyan hatalmak, amelyek támadó céllal képesek használni fegyeres erejüket,
addig szükséges rá felkészülni, és ha kell harcolni ellenük.
Virággal a hajban, hangos Peace! kiálltásokkal odaállni a támadó tankok elé bátor tett,
de ostoba halál.
Lehet a háborút gyűlölni, utálni.
Van.
Meg kell tanulni együttélni vele, és a Megfelelő módon használni,
amikor szükséges.
Von Clausewitz azt mondta, a háború "a politika folytatása más eszközökkel". Bár első látásra úgy tűnik, a háború szolgál politikai célokat, mégis hosszú távon csak önmagát szolgálja. Sajnos az elmúlt évtizedekben nagy nemzetközi divattá vált a "zászlócskás-gumimacis íróasztalcsaták" (Rafaela v. Bredow, a Der Spiegel újságírónője), ilyen volt pl. az említett M.A.D., aztán jöttek a számítógépes pusztulásszimulációk, az elsők között a B.A.D.S., egy amerikai nagyvárosra mért biológiai csapás következményeit vizsgáló "játék". A programozók és okosabb/jobb üzletemberek meglátták a nagy esélyt ezekben a szimulációkban, és színre lépett a stratégia mint játékműfaj - tehát visszajutottunk a Panzer General-ig. Valószínűleg így vált "tömegáruvá" az atombomba fogalma is. Némi szemléltetés: egy 5,5 kilotonnás nukleáris töltet még "alsó középosztály"-nak számít. Egy atombomba robbanáésa háromfajta veszélyt rejt: a sokkhullámot, a hőt és a sugárzást (ebben a sorrendben!). Egy ilyen 5,5 kilotonnás atomrobbanófej robbanásakor 15-20 kilóméteres körzetben mindent, tényleg mindent ledönt a sokkhullám (a hirtelen maghasadás okozta hőmérséklet- és nyomáskülönbség által gerjesztett "szél", egy teljes, full-sized hurrikán erejének felel meg), a 30 kilóméteren belül lévő embereket/állatokat halálraégeti, és több ezer kilóméteres körben is elterjedhet a radioaktív sugárzás, annak a hatásairól pedig nem messélek, mert azokkal egy teljes fórumot meg lehet tölteni. És mindez csak egyetlen bomba volt, egy atomháború esetén még mindenféle globális hatás is érvényesülhet.
Egyébként nézzétek meg: http://tastudios.hypermart.net/story_h.html
Békét a Föld minde lakosának!
Akár tetszik,akár nem háború mindig volt és lesz.A sok új fegyvert ki kell próbálni és el kell adni.Hatalmas pénzek vándorolnak összevissza.Addig mér talán rendben is lenne a dolog ha csak a katonák ütnék-vágnák egymást de sajnos a civilek húzzák a rövidebbet mindig.Az emberben benne van az ölési ösztön és csak akkor van baj amikor ez elő is jön.Meg aztán ha lőnek rád te vissza lősz.Egyszerübb lenne megoldani a vitás kérdéseket fehér asztalnál és aki jobban birja az ivást az győz.Sajnos az élet nem erröl szól.
Ja igen... erdekesebb lett volna a kiserlet mondjuk ugy, hogy az atomcsapast elektrosokkal szimulaljak (jo, most ne szamitsuk a szado-mazochistakat). En biz' meg nem nyomtam volna a gombot, legfeljebb bosszubol:)
Mas szavakkal a kiserlet azt bizonyitja csak, hogy ha a vesztes semmi igazan fontosat nem veszit, akkor a kolcsonos elrettentes nem mukodik.
Kiserlet nelkul is meg tudtam volna nekik mondani....
A haboru ugyan hulyeseg, de ez a kiserelet is. Ha en is max azt kockaztatanam, hogy rovidebb ideig kell egyetemistakent egy hulye kiserletben resztvennem ha tamadok, es hamarabb mehetek dolgomra haverokhoz/nokhoz, istenbizony en is az elso korben tamadtam volna. Valosagban meg nem.
Olyan ez, mintha valaki a pokerjatszma szellemi feszultseget probalna modelezni ugy, hogy gyufaszallal jatszat egymas ellen olyanokat, akikenek az az erdekuk, hogy minel elobb elbukjak vagy elnyerjek az osszes gyufaszalat es aztan mehessenek dolgukra. Aztan irhatna egy cikket, hogy a pokerjatszmak 65.23%-aban a licitalok egy lapra felteszik minden vagyonukat....
Szoval hulyeseg a kobon.
En bizonyos fokig egyetertek a topicindito Juiicevel.
Hmmm. Ha ugy nezzuk, akkor a legtobb tudomanyos es technikai haladas pont a haboruk miatt lett... Nem kifejezetten lehet egy plasztikai mellmutetet peldaul a vietnami haboruhoz kotni, pedig megis... A sebesultek nagy szama miatt tulajdonkeppan akkor alakult ki a plasztikai sebeszet mint olyan. Minden haladashoz szukseg van kiserletezesre, viszont az emberkiserleteket nem nagyon lehet megcsinalni. Mas az eset viszont, ha adva van a serult katona, akinek tokmindegy, hogy egy kiserleti modszerrel varrjak vissza a fel fejet vagy egyaltalan nem. Persze ez leegyszerusites, de gondolom ertitek, mit akarok mondani.
Internet, urtechnologia, teflon, mittomen mi mas meg... Nezzetek korbe a lakasban, es ha szervetlen dologra mutattok, nagy az eselye annak, hogy van benne valami, aminek direkt vagy indirekt modon koze van vagy a masodik vilaghaboruhoz vagy a hideghaboruhoz. (Jo, a felmosorongynak nem :))
A kerdes az, hogy lehet-e haborut direkt kirobbantani a fejlodes kedveert tovabba hogy a tarsadalom hajlando-e az ezzel jaro arat megfizetni? A kerdes elso felere igen, a masodikra nem lenne a valaszom. Az Obolhaboru azert nem volt ebbol a szempontbol hatasos, mert tulsagosan nagy volt az erokulonbseg. Nem volt kenyszerito ero, hogy a masiknal jobb felszerelest/eljarasokat fejlesszel ki, mert Uncle Sam alapbol kenterbe verte Szaddamot. Szaddamnak viszont nem voltak meg a megfelelo eroforrasai ahhoz, hogy barmifele hatasos konvencionalis ellenlepest fejlesszen ki. Ebbol a szempontbol tehat az egesznek nem volt semmi ertelme. Ugyanaz Koszovoban. A rossz majak szerint a nem Y2K kompatibilis robotrepulogepeket lovoldoztek el, melyeknel raadasul az 1023. heti GPS datumvaltas problemaja is bekovetkezett volna valamikor augusztus kozepen. Fejlesztes semmi, katonai tapasztalat nulla, de hat tudjuk, hogy az politikai manover es nem katonai. Koszovorol ennyi. Akkora nagy kenyszerito ero, ami igazan nagy haladasokat csikar ki csak olyankor van, ha egyenloek az eroviszonyok vagy eppen vesztesre allsz. A nyersz-vesztesz helyzetek mindig is leteztek es mindig haboruhoz vezettek. Azt ugye senki se gondolja komolyan, hogy egyszer csak kitor a vilagbeke es mindenki boldog lesz.
Mellesleg tobbek kozott eppen az allando haborurol szol az 1984. A termeles megy, van egy cel, van egy ellenseg, idonkent hullanak a bombak es az emberek mar nem is igazan emlekeznek arra, hogy milyen is volt a haboru elott. Szemelyes jogok es szabadsagok a padlo alatt. Ilyen huzasok mindig is voltak, hogy ne a legnyilvanvalobbal kezdjem: japan nemzetisegu de _amerikai_ _allampolgarokat_ gyujtottek ossze a masodik vh alatt, szedett-vedett uruggyel, de ezt ugyis tudjatok. Szoval az allando haboru nem megoldas.
Szerintem az emberiseg eljutott arra a pontra, hogy a haboruval mar nem lehet akkora fejlodest elerni, mint eddig. Az lenne a nyero kombinacio, ha ki lenne elezve a dolog es menne a fejlesztes viszont meg eppen nem lovoldoznenek. A hideghaboru ilyen volt, de felborult az eroegyensuly es vege lett. Raadasul tobbszor majdnem kiborult a bili - de hat ennek ez az ara, kerem szepen, lenne egy par jo kozhelyem (there is no such thing as a free lunch, ugy nem tudsz omlettet csinalni ha nem torsz szet egy tojast meg ilyenek).
Re: Vajk:
> Elekpeszto, azert, hogy valakiben ez egyaltalan megfordulhat kerdeskent.
Szerintem meg pont az elkepeszto, akiben nem. Az, hogy a kerdest felveti valaki, nem egyenlo azzal, hogy az ugy is lesz - sot, epp ellenkezoleg. A kerdes parbeszedhez vezet, a parbeszed tajekozottsaghoz, ami elotte nem volt meg, mert akkor a kerdes nem merult volna fel...
A háború szerintem sem elfogadható megoldás semmilyen problémára.
Egyesek azonban a régről ismert cirkuszt és kenyeret stilust a XX. század végén új köntösbe bújtatva alkalmazzák: "mindig legyen háború valahol a világon, csak minél távolabb tőlünk". Ez folyamatos munkalehetőséget jelent a hadiiparban dolgozóknak a vezetők meg büszkén mondhatják, hogy belföldön magas az életszinvonal és nagy a béke. A CNN meg élőben közvetiti az egészet!
Az ő jólétük (pozitiv hatás!?) a távoli háborúk áldozatainak azonban csekély vigasz.
Í haboru szabalyozza a nepesseget.
A civilizaltabb helyeken ezt sziuletes szabalyozassal erik el, nem halallal.
Elekpeszto, azert, hogy valakiben ez egyaltalan megfordulhat kerdeskent.
Nekem is vannak a megszokottol eltero gondolataim, az altalanosan elfogadott dolgokat neha megkerdojelezem, de ez nem az ELET.
A haverod nemes egyszerűséggel egy idióta. Vagy szerinted az normális, amikor gyerekeket, nőket, férfiakat, öregeket kínoznak halálra, vagy gyilkolnak le ? Tudod a háború nem "csak" annyi, hogy repcsik jönnek mennek, ledobnak 1-2 bombát, meg ilyen hülyeségek. Ha esetleg gondolkodna is a haverod, rájönne hogy a háború semmin sem javít csak mindenen ront még egy nagyot. Vagy szerinte ha vége egy háborúnak, akkor mindenki kezet fog egymással és azt mondja a másiknak " nem haragszom hogy elvágtad a feleségem meg gyerekem torkát". A faszt mondja ezt, ezek után azzal telik az élete hogy várja a pillanatot mikor megbosszulhatja az egészet. És lám megint egy háború. A haverod könnyen pofázik a karosszékből a quake előtt ülve, de nyugodj meg nem mondana ekkora baromságokat ha mondjuk ott lenne Groznijban, vagy ott lett volna Koszovóban vagy valamelyik világháborúban.
eMM velemenyen osztozom. a haboru hulyeseg, es az, aki ezt maskepp gondolja, szivesen kuldenem az idoben vissza vietnam-ba, hogy ugyan harcoljon mar 1 kicsit... mindenesetre remelem a jovo evezred lassacskan raebreszti az emberiseget, hogy nem csak pusztitassal lehet alkotni, es felelemkeltessel beket teremteni...
ja, heh, es az atombomba.. valaki magyarazza mar el mi ertelme van????
nos, szerintem, a háború pozitív hatásai csak abban jelentkeznek, hogy egy gazdasági újraelosztási folyamatot indítanak meg...ezek után rendeszerint megint beáll minden egy idő után a megszokott kerékvágásba....a munkanélküliség valóban alacsony, a termelés viszont a háborús gazdálkodásra való átállás miatt eléggé egysíkú (pl. nem feltétlenül jár be ilyenkor nagy karriert a szexi csipkés női fehérneműgyártó ipar)
a háború valamilyen értelemben a gazdaság kiszipolyozása egy agresszív átrendeződési folyamatnak alárendelve...megaztán nézzük meg azt, hog a háború milyen volt az őskorban (Arg, és Throk bandája találkozott a folyónál és fabunkókkal agyonverték egymást a mammutpecsenye miatt, vagy szimplán átmentek a másik barlangba, lenyomták a tűz őrizőjét és elhozták a nőstényeket), illetve manapság, amikor számítógéprendszerek által kijelölt célokra dobnak robotrepülők intelligens bombákat (is)....nos, azért a dolog technikailag és céljait tekintve egy kicsit másról szól, bár nem kevés hasonlóság is mutatkozik
második világháború...háát, nem is tudom, az is egy gazdasági átrendeződést indított el (meg politikait), és mivel azóta az emberiség már kínosan vigyáz arra, hogy ne legyen globális konfliktus, azóta jelentős változások nem voltak (egykét határ ide-oda, ilyesmi), szóval remélhetőleg jó ideig ez lesz az utolsó etalon, amihez mindent hasonlítani lehet (a lokális háborúk ezzel azért nem érnek feli)....valóban lehet valami visszatartó ereje, az atomfegyverkezésnek, csak sajnos ez egy nagyon hüje megoldás, mert bizonytalan egyensúlyon alapul
a háború egyébként egy egyszerű megoldás az ember vs rendelkezésre álló erőforrás probléma megoldására...lehetne ennél intelligensebben is menedzselni a konfliktusokat, de az ember eddig inkább a könnyebb ellenállás irányába ment (ti háború)...sok pénz, bőség, kevés ember kell ahhoz, hogy a háború ne legyen olyan kézenfekvő...bár a cezarománia még sok mindenbe beleszólhat
Hmmm...pozitív hatás (!)...kissé furcsán hangzik.
De van benne valami. Az árvízkárok után is újjáépítenek, okulva az előző hibákból, gondolva a jelen más követelményeire, a háború után is ez történik (tiszta lap...).
Munkát ad - közben fogy a munkaerő, felpörgeti a termelést - a szokott termelési cikkek kárára, technológiai-technikai fejlődést generál - a civil szféra kárára, az eltolódott prioritások eggyik tipikus példája az atomfegyverkezés (mondjuk Pakisztánban). A háborúskodásnak régen akár az emberiség "megtisztulásában" is része volt, ember ember ellen, győz az életrevalóbb (ez lenne a természetes szelekció) az eredethez képest elcsúszott világunkban azonban ez már nem áll fent.
A lényeg a lényegben az, hogy a pozitívumok még csak súlycsoportban sincsenek az okozott károkkal.
na ez jó zavaros lett, ezt má' szeretem:
xpt
ui. volt egy hasonló jellegű topik az asztalon, rövid, érdemes elolvasni.
Persze hogy vannak pozitiv hatasok. Peldaul jellemzoen haboru alatt kicsi a munkanelkuliseg. De a haboru "pozitiv hatasai" (tobbszor nem vagyok hajlando leirni ezt ebben a kontextusban) csak a negativ hatasokkal egyutt ervenyesulnek. Pl. azok a munkanelkuliek, vagy meghalnak a fronton, vagy hadianyagot termelnek, aminek az elfogyasztasatol senkinek nem lesz jobb, sot ;-) Es hogy a haboru megszuntet nehany hulyeseget ami a haboru elott volt? Ebben lehet valami. Politikai valtozasok, vagy akar olyan pici dolgok, hogy megszuntetnek egy buszjaratot amit mar senki nem hasznalt (Ertsd nem inditjak ujra). De talan eljutott mara az emberiseg (vagy a jobbik fele ha lehetunk ennyire nagykepuek), hogy ehhez nincs szukseg haborura, es az ujjaepitesbol megsporolt idot a problemak megoldasara fordithatjuk. A megsporolt szenvedest meg egyszeruen elkonyveljuk nyeresegkent ;-))
A Quake játszása közben nem jut eszébe a haverodnak, hogy milyen jó lehet ölni??? :-)
A háború pozitív hatással van az ipari termelésre, egy csomó embernek adhat munkát. De azok az emberek dolgozhatnak máshol is. Más érvet nem tudok mellette.
off
Mi van a vadászattal, Juiice? Nem marad el, remélem. A topic bedöglött, lassan újra kellene éleszteni. Esetleg új élmények nincsenek?
on
Persze biztos sok pozitív hatás van.
Kérrd meg talán azt a kb 100 Millió (vagy több) áldozatot akik ebben az évszázadban vesztették életüket valamely háborúban.
Amikor azért még eléldegéltek volna pár évig ezen a sártekén.
Ja és ajánlom figyelmedbe a Mein Kampf-ot.
Ott rengeteg "érvet" olvashatsz aháború melett.