Igen elállt. Tegnapelőtt èjjel volt még egy óriási zuhé,de azóta gyönyörű napsütés 32 fok és a víz is ennyi.
Csudajó itt lenni.tegnap ünnepeltük az óceánparton a szülinapomat. Homokba vájtak nekünk ülőpadot meg asztalkát. Ott ettünk. Nagyon hangulatos volt, és persze homár volt a vacsi. Ilyen szülinapom még nem volt. Még egy hét a nyárból.. aztán megyünk haza a télbe.. Sajnos🤣😂😍🤗🎂
A Cenzor jelezte, hogy Angagán nem 2013-ban, azaz nem tizenhárom éve jártunk korábban, először hanem 2009-ben, tizenhét (!!!) éve. Tehát így értendőek az idődimenziók az összehasonlításkor.
Elsőként ezeket az összehasonlításokat gondoltam ide tenni, mert kész lett és nem kell hozzá semmi további:)
Összehasonlítások
Filitheyo/Angaga
Érdekes gondolatkísérlet, amit Bandos felvetett, de miért ne…Hogy lássuk, hogy adott esetben melyik szigetet miért érdemes választani.
Időrendben először Angagán jártunk. Ez egy ultra kicsike sziget, teljesen mezítlábas, de a maldivon megszokott sztenderd szerint max. az étkezéseknél látod mennyien vagytok a szigeten, mert amúgy teljes a privátszféra érzésed. Szolgáltatásaiban a megszokott maldiv és nemzetközi sztenderdet hozza, teljesen kényelmes és jó érzés itt nyaralni. Külsőségeiben pedig egy aprócska koronagyémánt: nagyon szép partjai vannak, „csak” fürödni, vagy sznorizni egyaránt tudsz, talán olyan kristálytiszta vizet még seholsem láttam, mint itt és a növényzet, vagy a bungik kialakítása is vonzó.
Filitheyo egy teljesen más világ. Ez egy nagyobb sziget, ezt nem lehet 9:44 alatt körbejárni. Mezítlábas, csodálatos dzsungeles növényzettel, de ugyanakkor vannak olyan részei, amire nem feltétlenül lehetnek maradéktalanul büszkék. Itt inkább a sznori felé billen a mérleg, mert a csak pancsolós fürdés nem annyira lehetséges, kevés helyet lehet találni, ahol a koralltörmelék, vagy majdnem a partig érő korallzátony miatt megteheted. Amit írtam, hogy vannak kevésbé mutogatandó részei, attól sem kell megijedni, mert a sziget „látványosabbik” része, ahol egyébként is vagy, mert csak oda helyeznek el vendéget, olyan bőven túlragyogja a másik részt, hogy lényegében ez nem is számít.
De régen volt egy szempontrendszer is, megpróbálom aszerint is összeszedni a gondolataimat, de előre mondom, hogy alma és körte, vagy a régi vicc szerint az egyik így sárga, a másik meg úgy hosszú:
- Szállás: mindkettőnek vannak előnyei és hiányosságai is. Nagyjából egyébként egyforma alapterületű bungikról van szó. Talán úgy foglalnám össze, hogy ha Angagán lenne nyitott fürdőszoba, akkor ő nyerne. Mindkettő viszonylag egyszerűbb dizájnnal bír. Filitheyo bungijai egy kicsit elindultak a lejtőn (olyanokra gondolok, hogy például a tetőn fém tetőcserepek vannak és az eresznél látszik, hogy megindult a rozsdásodás, nem is kicsit – mondjuk, hogy azt a tervezőt, aki ilyet ajánlott az óceánpartra, miért is nem csapták el azonnal, azt nem is értem –, vagy például a teraszon a deszkapadlóra már évekkel ezelőtt ráfért volna egy újrafestés), de kényelemben és különösen a kinti fürdőszobával ezek nyernek. Angaga jobban áll a szoba ügyben ugyan, jobban egyben van a szoba, itt a kis gardrob volt az ütőkártya, de tényleg nagy kár azért a hagyományos fürdőért.
- Növényzet, beach szépsége: megint ha a rövidnél is rövidebben kéne jellemezni, akkor Angagáé szép, Filitheyoé pedig dús (és ezért szép😊). Angagán gyönyörű volt a növényzet, bár hogy mi számít gyönyörűnek, az nyilván szubjektív. Objektív szemmel a maldivon megszokott pálmafa/mangrove kombo, lényegében se több, se kevesebb. Egyetlen helyen, kb. 10 bunginyi távon ez kipusztult (vagy sosem volt). Mindenesetre ez a puzzle is illett a kis koronagyémánt jellemzésbe. Filitheyon viszont a sziget belsejében burjánzó, dús dzsungel volt, a parton pedig különlegesen szép, szinte megkomponált pálmafa dzsumbuj volt a rengeteg egzotikus, ferdén növő pálmával. Emellett Filin még a parton is volt pár kiszáradt mangrovebokor meghagyva, nekem ezek is pluszként jelennek meg, nagyon klassz fotókat lehet ezekről is lőni, ha otthagyják és nem tisztítják meg a partot mindenáron. Érdekes volt, hogy a dzsungel érzést csak növelte, hogy míg régen próbálták tisztítani az aljnövényzetet, most a lepotyogó leveleket, nagy pálmaleveleket csak behányják a fák alá, ahol aztán majd szép lassan komposztálódik. Növényzet ügyben a dússág érzésével orrhossznyival Filitheyo nyert.
- Élővilág:ebben a kérdésben egyik sem volt bivalyerős (és akkor most a szárazföldi élővilágra gondolok, a vízalattit a house reef fejezetnél tárgyalom). Egyébként mind a kettőnél megvolt minden, ami más maldiv szigeteken is jellemző: rákok, gyíkok, madarak, denevérek. Angaga specialitása a madárház volt, a megannyi kis papagállyal (bár bevallom nekem ez inkább volt művi, betelepített, mint természetes), bár az én szívemhez leginkább a koel madár áll, ahogy trillázik és abban nem volt szerencsére hiány. És bár voltak rákok, mégis hiányoltam a kis remeterákokat és szellemrákokat sokszor, míg pl. tarisznyarák egyáltalán nem volt és gyíkkal is csak mutatóban találkoztunk. Filin ezzel szemben a remeterák felhozatal volt a leggazdagabb, a lyukba ugró, szélsebes szellemrákból is sok volt, itt voltak a kikötő, vagy a bár előtti kis napernyősziget nagy kövein tarisznyarákok is, koel madát, vagy más madarak is bőven repkedtek, ahogy denevér is. Talán hajszállal (és mert ahogy írtam a papagályokat bár nagyon szerettem, de nem ide illőnek láttam) Filinek adnám a pontot.
- Szolgáltatás:egy nagyon kicsit Angagának adnék előnyt. Ebbe a kategóriába kétféle dolgot sorolnék, a szoba takarítását és az éttermi szolgáltatásokat. Volna még elvileg a búvárközpont és a kapcsolódó vizi csacskaságok, mint a jetski, meg a banán, de ezeket még soha nem vettük igénybe. Kezdjük a szobánál. Alapból mindkét szigeten gyönyörű, ultra tiszta szobát és fürdőszobát kaptunk. De talán valahogy Angagán volt jobb a rendszer, vagy nem is a rendszer, inkább a „takarítási frekvencia”. Arra gondolok itt, hogy Angagán napi kétszer takarítottak. Ebből délelőtt volt a fő takarítás, este pedig csak átfutottak a szobán, meg törölközőt cseréltek. Filitheyon viszont csak egyszer jött a szobafiú. Ez utóbbinak az lett a következménye, hogy állandóan vadászni kellett rá, ha strandtörülközőt akart az ember cserélni. Mert reggel még nem cserélte le, mikor mi már kifeküdtünk reggeli után, este meg egyáltalán nem jött, hogy cserélhesse. Egy apró ötlettel a behordott homokot is jobban kezelte Angaga. Az egyik bejárat mellett ugyanis volt egy kis (tyű hogy is nevezzem) lábzuhany, egy kis cső, a végén nyomós csappal, azaz le tudtad csapatni a lábad. Filin csak a terasz előtt volt egy mocskos nagy agyagváza, benne kókuszdióhéj merőkével, ami nagyon béna volt, éppencsak a lábadra nem tudtad rendesen rámerni vele a vizet. És így óhatatlanul több homokot hordtál be a szobába.
A másik fő szolgáltatás az étteremben, vagy bárban kapott ellátás volt. Filitheyon szebben, fancy-bben nyomták az étterem kialakítását és a tálalást, mégis nálam Angaga nyert a jobb választékával, egyedül a déli báros kajálásoknál volt nyerőbb Fili kínálata, viszont azon az áron, hogy legalább kétszeres áron kínáltak mindent. Ezzel szemben a pincérek munkájában Fili viszi a pálmát, akár a főétteremre, akár a parti romantic dinerre, akár a déli bárban elfogyasztott snack-es ebédre gondolok, kedvesebbek, vidámabbak voltak, és jobban lesték a gondolatodat is.
Még egy dolog, amiben Angaga nyert: nekik volt olyan bárjuk, ami a víz felett van, Filinek viszont nincs. Összehasonlíthatatlanul hangulatosabb este kiülni egy koktélra a lágy szellőben egy ilyen bárban, mint a parton.
Összességében itt Angagának adnék több pontot.
- House reef:Na itt húz el Filitheyo Angaga előtt, mint a Millenium Falcon a birodalmi csillagrombolók előtt😊 Angaga reefjétől az előzetes beharangozás előtt nagyon sokat vártam, de végül az elvárásokhoz képest csalódást keltő volt. Ahogy írtam előbb: jó reef lenne, van rajta élő korall, megkockáztatom, hogy bár van döglött is, mégis az élők simán ellensúlyozzák a pusztulást, szóval a reef nagyon is élő. Csak amikor mi ott voltunk, feltűnően kevés hal volt. Ezzel szemben Filitheyon a korallok is élők – bár természetesen itt is van elpusztult –, de olyan halfelhők jönnek-mennek időnként, hogy az páratlan. Egy kicsit Angaga ott törleszt, hogy egyszer sem találkoztam számottevő áramlattal, míg azért Fili-n néha nagyonis kell vigyázni. De ezt a meccset focinyelven szólva Fili kiütéssel nyerné meg.
- Beach: ez egy érdekes kérdés, mert bár Filitheyo összehasonlíthatatlanul nagyobb, azaz hosszabb a partszakasza, az értékelhető beach-ek viszont lehet, hogy összemérhetőek, mert Angagának viszont a teljes parthosszúsága „beszámítható”. Angaga partjai nekem nagyon tetszettek. Egyrészt nem egysíkúak, hanem változatosak, hiszen van nagy, széles fehérhomokos rész, van lagunás, növényzettel dúsan tömött rész, van homokpad (és egyébként azt hiszem a versenyben ez utóbbi billenti az ő javára az összehasonlítást). Filitheyon viszon inkább a hosszú, de igazából egysíkú part a jellemző. Hosszan terül el, széles, süpedős fehérhomokos és talán a pálmafái egy cseppel több fűszert adnak a látványhoz.
De összességében mellbedobással, a nagyobb változatosság és főként a csodálatos homokpad miatt ezt a döntőt Angaga nyeri 11-esekkel.
Filitheyo 2013/2026
Na ez egy nehezebb téma, mert a régmúltba vesző emlékeket odaállítani a frissek mellé, nem mindig szerencsés, vagy éppen fair. De mi baj lehet vele, ha megpróbáljuk.
Talán úgy foglalnám össze a lényeget röviden, hogy amije a szigetnek volt, az elmélyült, intenzívebb lett. Majd a nagy beszámolóban írom, hogy sajnos van lepukkanós rész is. Így például nekem fájó volt, hogy hanyagolják a fogadó pavilont, vélhetően nem véletlenül, láthatóan megtépázta az idő. Vagy a bungikat fedő fémlemez fedés is erősen rozsdásodik már és lehet, hogy a bungi teraszán a fapadló is megköszönne már egy újrafestést.
Emellett viszont az volt a fő megfigyelés, hogy nagyrészt minden nagyon állandó. Szinte azonnal megvolt, hogy igen, ilyen volt az étterem, igen ezen az ösvényen jártunk vacsizni, igen, akkor is ugyanilyenek voltak az útbaigazító táblák, vagy a medence. A part, ahol a bungink állt ugyanilyen ismerősen köszönt vissza (legfeljebb volt a régi bungink előtti parton egy kicsi, ferdén növő pálmafa, aminek a kinagyított fotója a nyaralónk falát díszíti, de ezt hiába kerestük, hogy nagyobb lett-e, mi lett vele, mert vélhetően nem maradt meg).
Ami nagyon-nagyon szembe tűnt, hogy a dzsungel feeling mennyivel „még dzsungelesebb” lett. Hogy a régen is tömött zöld dzsumbuj még áthatolhatatlanabb lett és egyes fái még szebbek lettek.
A reef, ami ennél a szigetnél perdöntő érv, viszont most is ugyanazt az arcát mutatta. Talán annyi volt a diffi, hogy az egykori bungink pont az 5-ös bejárat előtt állt és akkor ott úsztunk be mindig, most meg a 6-os volt a legközelebb (ráadásul a 7-esben nem nagyon bíztam), így erre cseréltük. Talán az 5-ösnél a letörés a partot alakító erők munkája miatt beljebb, messzebbre is került. Valamint anno, ha csak fürödni, pancsolni akartunk, akkor a medence előtti, a vízibungik és a stégjük által ölelt öbölbe jártunk, mert finom puha, korallmentes aljú volt. Most persze rögtön az első utunk ide vezetett, de lepattantunk, mert csupa kő az alja.
És majd megemlékezem benne a nagy beszámolóban is, de nekem az étkeztetésről kimagasló emlékeim voltak/vannak, ami mostanra eléggé redukálódott, mert nem voltam annyira elájulva. Választékában is, meg a néha érthetetlen spórolós adagolásában is nekem visszalépés volt.
Ami cseppet sem változott, az a személyzet kedvessége és szolgálatkészsége volt. Vagy ha változott, akkor pozitív irányba. Vagy ha még őszintébb akarok lenni, akkor ez már nem is volt annyira pozitív, mint inkább zavarba ejtő. Mivel mi másodszor voltunk, az ő kifejezésükkel „repeaterek”, annyira a kedvünkre akartak tenni, hogy az már-már néha túlzásba esett. De majd ezt is részletesebben meglátjátok a nagy beszámolóban.
Angaga 2013/2026
És valószínűleg ez lesz a leginkább „szösszenésnyi” téma, mert ahogy Bandos is írta, 13 éve egy 1,5 órás Island Hopping látogatáson voltunk itt, most meg egy teljes hétig, akkor éppencsak szippantottunk egyet a levegőjéből, most meg megízleltük, megrágtuk, lenyeltük és kiélveztük. Annyit rögtön hozzáteszek, hogy az a 13 évvel ezelőtti látogatás azonban jó mélyen benne volt a döntésben, hogy nekünk ide el kell jönni, az volt a magja mindennek, a bolhacsípés, ami nem hagy nyugodni.
13 éve tulajdonképpen a sziget egyik (mondjuk úgy, hogy a publikus, közösségibb felén) jártunk csak. Kitettek a fogadómólón, ahol besétáltunk a recepcióra, onnan tovább egyenesen az ajándékbolton át, ki a túloldali szolgálati stégre, majd onnan egy nagy körrel ki a homokpadra, végül vissza a mólón a hajóra. A bungik felé a lábunkat sem tettük be és eszünkbe sem jutott szigetkört tenni – pedig a mostani szintidők ismeretében teljesen indokolt lett volna😊 –. És elbűvölt, amit láttunk. Máig megvan a reci melletti kis tó a kishíddal, ahol a vizililiomok tenyésznek és megvan a szolgálati móló is, ahonnan már akkor is látszott, hogy „Fúúúú, micsoda reef lehet itt alant” (ez akkor, mivel Sun Islandről jöttünk, ahol a reef inkább csak legenda, ez elég kontrasztos volt). És a legtöbb időt a homokpadon töltöttük, a legtöbb fénykép is onnan van régről. Azt tudom, hogy ezekbe mind beleszerettünk, csak volt egy sokkal erősebb prekoncepciónk is: gyönyörű a sziget, de túl kicsi, itt mi biztosan megőrülnénk a méretétől. Mentségünkre legyen mondva, hogy az volt az első maldiv utunk és már legalább 3 napja tartózkodtunk Maldivon és akkor is az egyik legnagyobb szigeten, Sun-on. A közben eltelt évek alatt aztán szépen megértünk arra, hogy ne a méret döntsön😊.
Most semmi más nem történt, mint öregebben és bölcsebben beválalltuk (mi több, lassan kerestük), hogy kis természetes szigeten leszünk és ez be is jött maximálisan. Annyira gyöngyszem volt Angaga.
Hogy a rossz oldaláról is mondjak valamit. Majd a nagy beszámolóban is benne lesz, hogy a fogadómólón lebontották valamiért a fogadópavilont. Határozottabban szegényebb lett vele a sziget. És emlékszem mennyire lelkesek voltunk (elsősorban a lányok), hogy milyen klassz volt az ajándékbolt választéka, még a Sun-éval való összehasonlításban is. Most pedig...hát fogalmazzunk úgy, hogy a kínai gagyidömping átvette itt is az uralmat.
De hogy ne a rosszal fejeződjön be az írás. Valahol mélyen benne volt a zsigereinkben, motoszkált és nem hagyott nyugodni az az emlék, hogy ebben a szigetben van potenciál. Azt az a másfél óra is maximálisan megmutatta. És most ez a potenciál kiteljesedett teljesen, mint amikor egy étteremben az ígéretes étlapról kikéred a legszimpatikusabb ételt és kulináris gyönyörben lesz részed. Mert Angaga kvintesszenciája ez volt, a gyönyör. Hogy nem nagyon tudtál olyat mondani, amiben csalódtál, miközben az ami tetszett, az egyenesen elbűvölt rajta.
A Beach Bartól egy kicsit visszább, olyan 15-20 méterre volt az egyetlen olyan pont, ahol kb. egy bokornyi hosszan gyakorlatilag nem lehetett száraz lábbal átmenni, hanem csak a bokáig érő vízben gázolva, ez volt az egyetlen olyan szakasz, de mondom még egyszer, egy törölköőnyi hosszon, ahol azt mondtam, hogy na elmosódott a part.
Maga a Beach Bar előtt pedig semmi jele nem volt eróziónak.
Én a részletes beszámoló mellett, és az Angaga/Filitheyo összehasonlításon túl nagyon várom a Filitheyo (2013?) - Filitheyo (2026) összehasonlítást is.
Jól emlékszem, hogy Angagán is voltál korábban már kiránduláson?
Köszi szépen! Meglepő, te is láttad azokat a képeket, amiket megosztottam. Úgy látszik, hogy az áramlatok ennyit változnak évszakonként. Kíváncsi lennék, hogy ez minden évben így van-e. Ha igen, akkor, akkor érdemesebb februárra tervezni a következő utat :-). A Beach Bar-nál sem volt szinte semmi a partból ott is nagyobb volt a föveny?
Nekünk - annyira áldom is érte a szerencsénket - nem volt esőnk megint. Pontosabban egyik reggel arra keltünk Filitheyo-n, hogy szokatlanul vizes minden, valaki mondta is a társaságból, aki rosszabb alvó, mint a többiek, hogy éjszaka szakadt. Illetve amikor beszálltunk a hazafelé induló Qatar járatra Maléban, akkor láttuk, hogy eszméletlenül zuhog, de mire felszálltunk, már el is állt. Nekünk ennyi találkozásunk volt az esővel.
Tegnap este óta ömlik az eső. Még az ég is dörgött, remélem nem ismétlődik meg ami két éve volt.. akkor egy hétig esett,. Most csak holnap estig írnak esőt. Tegnap láttunk tigris szúnyogokat. Rondák nagyok és támadnak.na de mi kaptunk a főnöktől ellenűk való test permetet.így nem szálltak ránk..,
Hát ez is eljött…bezárom a helyszíni közvetítêst. Egy utolsót alszunk mêg, aztÁN holnap reppenünk haza.😞
Filitheyo is addig fodrozta és lebbentette a szoknyáját, hogy megint teljes lett a szerelem vele is. Annyira csodás volt minden itt is, hogy bátran ajánlgatom majd mindenkinek. A reef, a part, a zegzugok, minden csordultig töltött. Majd otthon megpróbálom szavakba önteni, hogy mivel is telt meg a kis kancsóm.
Azt hiszem minden eddigi választásunknál jobb volt ez a párosítâs. De most mégis haza kell mennünk, hogy majd megint lehessen válogatni rákok, halak, reefek, maldiv kaják, kagylónyakláncok és naplementék koktélozások a szigetek között.
Köszönöm az infót de biztos, hogy nem szeretnék tigris cápákkal úszni.nagyon parás vagyok, még a nagyon mély víz sem vonz. Mennyi időre jöttök? Tudom,hogy az utolsó napok telnek a legkeservesebben. Mi is 1 éve tudtuk,hogy jövünk aztán mégis otthon maradtak cuccok,mert az utolsó napokban össze jött egy csomó intézni való.
Jól bejáratott Tigris cápás merülőhely fuvahmulah ott van a közelben. Szeretnék én is egyszer annyira lemenni délre, talán egyszer egy hajós búvár szafarin. Addig is 15 öt kell aludni és nem annyira délen leszünk, irány Kuredu.
Szia! Nagyjából sikerült, de az éjszakai alvások még nemigen mennék. Hajnali 4- kor még nem tudunk aludni ugye otthon akkor van éjfél. Az a 30 óra azért nem teljesen valós, mert Sharjában egy repérhez közeli hotelben sikerült 6 órát aludni igen végig ebben a hotelbeñ leszünk, nem nagyon szeretünk költözködni ki be pakolgatni.3x módosítottuk a szállást és ez lett a befutó.sőt valószínűleg jövőre is ide jövünk.
Ma megyünk it egy kis sziget túrára+ sárkány gyümölcs farm. Jövő hêten nagy sziget túra Addu citi.
Szerettünk volna egy rájaetetést megnézni de ezen a szigeten betiltották. Egyenek az óceánban. Tervezünk még manta teknős ill. delfin túrát. Aztán majd meglátjuk mi valósul meg. A tulaj megszervezn mindent nagyon kedvező áron.sőt a motorját is odaadja ingyen .
Sajnos tudatlan vagyok ref témában nem tudom,hogy mi számít refnek. Olyan igazi mint Filin biztosan nincs. De vannak a vízben vas keretek. Több is és ezen csücsülnek a korall gyerekek. Kb.15-35cm nagyok. Na és itt úszkálnak mindenféle méretű halacskák. A lagúna nagyon meleg 29-32,5 fok hőmérőrvel mérve. Nagyon fincsi.
Csak reggeli az ellátásunk, vacdorázni eljárunk (10 perc séta) olcsó nagyon jó a kaja.
Köszi az infókat. Csinálnál pár képet az 50/51 villa előtti partról? Így lehet látni, mekkora a változás november óta. Elképzelhető, hogy ez minden évben így van az áramlatok miatt.
91-92-95-öst kaptuk. Ezt előre kértük e-mailben és mivel a levélbe beleírtam, hogy nem először leszünk a szigeten, azóta a seggünket is ki….ezt is majd otthon elmesélem, mert ez is annak a része.
De nagy szemekkel nézem, hogy mi baj van a 60 alattiakat, mert semmi az êgvilágon. Egykor mi a 45-őszben voltunk és nosztalgikusan könnybe lâbadt szemmel nézzük azt a tájêkot is és ott is teljesen rendben van a part.
Gyorsan elhadarom a mai élményemet. Ijesztő volt (de ne ijedten meg senki:)
Csak Maldivon még sosem volt ijesztő élményem.
Szóval…délelőtt sznorizni voltam a szokott helyen. Már éppen befejeztem és kifelé indultam, amikor egyszercsak egyre éktelenebb, égő fájdalmat éreztem a fülcimpámon. Rögtön tudtam, hogy valami megcsípett, talán medúza. Alig bírtam partra evickélni, brutálisan fájt a fülem. Aztán kinn a parton már a fülfájás mellé más tünetek kezdtek felsorakozni: kezdett égni belül a mellkasom, majd az alkarjaim és a tenyerem. El is kezdtem azon nyomban parázni, irány a doki. De ő meg nem volt a helyén. Gondoltam, hogy ha ez egy dobozmedúza volt, akkor nekem reszeltek…
De szerencsére azt is éreztem, hogy nem leszek rosszabbul és ami tünetem van, az is inkább csak furcsa, mintsem rossz. Aztán előkerült a doki is, aki legelőször is megnyugtatott, hogy látott már ilyet és valszeg ha komoly lenne, akkor már szarabbul lennék. Adott gyógyszert (gondolom antihisztamin) és elköszöntünk, hogy holnap azért nézzek vissza.
Mostanra szerencsére már csak a fülem salyog kicsit a csípés helyén. És begyűjtöttem egy tapasztalatot, hogy a végtelen szépség mellett Maldivnak ilyen arca is van…
Már két napja Filitheyon vagyunk és innen is látszik, hogy nem lehet unatkozni, mert nem értem rá eddig😀
Nagyon érdekes, ahogy szegletről-szegletre tolulnak az emlékek, megrohant a dzsungel-feeling, ahogy szinte ugyanaz a halraj fogad a sznorinál, amit 13 éve hagytál itt, és ahogy a tekinteted végigsiklik a parton, ahol a bungid van, szinte az egykori nyaralást folytathatnád. Szóval nagyon klassz, melengető érzés volt visszatérni.
Köszönöm kérdésed.az út nagyon hosszú és fáradtságos volt. Cak erős idegzetűeknek. 3 átszállás azért nem piskóta. Na de aki a Maldívra repül az ne siránkozzon. Bud- Dubaj között kifogtunk egy 10 fős 50. Szülinapot ünneplő társaságot. Én toleráns és béketűrő vagyok,egy darabig. Na de 6 órán keresztül hallgatni az egyre ittasabb emerek hülyeségét,az már sok. Az Air arabia kellemes csalódás volt. Nem figyeltünk az ülés vásárlásnál csak a 14. Sorig volt nagyobb lábtér. Na a mi jegyünk pont oda szólt. Előttünk a 13. Sor üres volt a sztuvi megengedte, hogy átüljünk. Lehetett meleg ételt választani ami rpülős kajához képest tűrhető volt. Sok rosszat olvastam róluk de nekünk nagyon pozitív a véleményünk.Dubajból sharjaba taxival mentünk át. Aztán jött a feketeleves maléban a belföldi járat becsekkolásánál kikapták a férjem hátizsákját és elvették a nagy power bankját. Mivel szerintük túl nagy volt a teljesítménye. Előtte 2 szekun is átmentünk sehol sem volt probléma.régebbi beszámolóban írta azt hiszem Pitta2(de lehet,hogy tévedek) hogy adtak fincsi szendvicset meg papírt hogy átlépted az egyenlítőt.Semmi ilyen nem történt, csak egy kis gyümi lé + egy ici pici rágcsika .végre megérkeztünk Gan-ra. Itt várt minket a szállás tulaja és innen még kb. 20 perc speed boottal a nagy maldív éjszakában.
Vègre kb. 30 oórás út után megérkeztünk a szállásra: Meedho Manta bech Retreat. Ez egy vadi új kicsi 10 szobás szálloda.nagyon szép tiszta és főleg, hogy 50 m-re van az óceán. A tulaj nagyon kedves segítőkész.a szállás előtt van egy lagúna ami bikkni beach ,szembe vele egy pici sziget ahova apályklr gyalog át lehet sétálni. Ma még nem sznoriztunk mivel a fél napot átaludtuk csak délután voltunk vízben kb 1 órat itt a skély részbennincsenek halak. Atulaj azt mondta hogy beljebb a mélyebb részen lesznek. Itt most 3:32 van de nem tudunk aludni.
A part és az óceán káprázatos. Azért csodálatos hogy az otthoni mínuszok után itt ühetünk a 30 fokban.hálásak is vagyunk. És igen 24 napra jöttünk úgyhogy lesznek még kalandok.
Üdvözlet mindenkinek innen már a déli féltekéről...
