"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
Pedig én csak a kedvedben akartam járni Ungváry gondolatainak idézésével, akivel úgy látszik, nagyon egy hullámhosszon vagy.
És igen, kiragadtam tőle a lényeget, viszont ezzel semmit nem hamisítottam meg. Ha mégis, nyugodtan szóljál és nevezd meg, hogy mit. Tudod, idézetekkel és a lényeges dolgok kiragadásával szinte mindenki élni szokott, hiszen hogyan is nézne ki, ha valaki a mondanivalóját belesüllyesztené az azzal nem kapcsolatos és felesleges dolgok mocsarába.
A szerbek is területeket akartak belőlünk szerezni és ehhez nagyon nem felelt meg számukra egy szlávbarát trónörökös. Felfűtött nacionalizmusukban mindenáron háborúzni akartak (ezt Ungváry Krisztián egyik YouTube-os videójában hallottam).
"Mi pedig ahelyett, hogy táncraperdültünk volna örömünkben titokban, kétbalkezes módon hadatüzentünk."
Mi biztosan nem, mert Magyarország sem független nem volt, sem a Monarchia domináns része. Tetszik érteni vagy megakadt a lemez?
"Jelenleg Ázsia (Kína ..stb) felöl áramlik be lassan a migráció, hasonlóan mint a török janicsárok Budára :)
A magyarság létszáma rohamosan csökken. Lehet, egy újabb népesség átalakulásnak vagyunk tanui manapság.
Nem hogy a néhai "nagy" Magyarország, de a mai "normál" is megváltozhat, eltünhet egyszer az egyedi magyar
nyelvével együtt"
Ezt (is) megelőzendő kellene helyreállítani hazánk régi nagyságát, erejét, gazdagságát, jelentőségét minél teljesebb mértékben, hogy ellen tudjon állni a külső negatív hatásoknak. Ehhez kell a konkrét nemzetegyesítés: a magyar ország- és nemzetrészeknek a magyar anyaország biztonságába helyezése.
Nem moralizálásra meg kesergésre van szükség, hanem cselekedni kell.
Csak ők vették fel a harcot a behatoló ellenséggel, senki más !
NEM kellett volna nekünk az a 133 nap Tanácsköztársaság, de így teljes a sztori. Nem írták alá Trianont !
Ahhoz Horthy Miklós kellett, aki ezért kapta meg jutalomból a kormányzói széket, miután vezetésével hátba támadták Kunékat. Mindenki gyilkolta egymást eszement módon .... Mészárlások, kivégzések.
-----------------------------------------
Átírtad a magyar történelmet (szép korúak hobbi-rögeszméi :)
Hosszabb távon nem voltunk képesek ekkora terület és ennyi nemzetiség megtartására.
Közvetlen az Első Világháború előtt még választásokat sem mert kiírni az akkori miniszterelnök,
tudván, hogy a magyarság amely lassan kisebbségbe került, azt elveszti. Ma hasonló helyzetben
a normális felek leülnek kerekasztal megbeszélésre a jövőt illetően. Mi hadat üzentünk, rá is faragtunk.
Ma már egész más problémáink vannak nekünk is, és a Földön máshol élő magyar származásúaknak is.
"lép a helyére Kun Béla, a magyar kommunisták a sztálini Szovletunióból.
Nem osztottak földet, terrorizálták a lakosságot, DE !
Csak ők vették fel a harcot a behatoló ellenséggel, senki más !"
Kun Béláék úgy hiányoztak az országnak, mint a dögvész.
Már Károlyinak fel kellett volna vennie a harcot a megszállókkal, nem pedig egy "nem akarok katonát látni" hozzáállású honvédelmi miniszterrel elszabotálni a honvédelmet, amilyen Linder Béla volt.
Kunék harcáról meg csak annyit, hogy feladták a visszafoglalt felvidéki területeinket, amivel megindult a bomlás a Magyar Vörös Hadseregben, amely során sokan öngyilkosok is lettek elkeseredésükben és a nagyszerű stratéga: Stromfeld Aurél is ekkor mondott le a vezérkari főnökségről. Pedig ő lehetett volna a magyar Kemál Atatürk, aki egybentartja az országot.
"Átírtad a magyar történelmet (szép korúak hobbi-rögeszméi :)"
Nem lehet átírni, mivel az mégiscsak tényekből áll.
"Hosszabb távon nem voltunk képesek ekkora terület és ennyi nemzetiség megtartására."
Nem kellett volna ennyi más nemzetiségűt beengedni az országba, bár tudom, ennek kezelése nem a mi, hanem a Habsburgok kezében volt.
Mindazonáltal Trianon előtt az asszimiláció, a kivándorlás, a demográfia nekünk kedvezett, tehát ha nincs Trianon, akkor mára a magyarság megnyugtató többségben lenne az egész Kárpát-medencei országterületen.
Aztán meg ha mégis lett volna Trianon, de a magyarság az első perctől ellenáll ahelyett, hogy a Károlyi-féle pacifizmusnak engedve tálcán kínálja az országot a területrablóknak, akkor a megszálló hadseregek kiverésével párhuzamban lehetőség lett volna arra, hogy a hazánkhoz hűtlen nemzetiségeket is kiüldözze, akárcsak akkoriban a törökök a görögöket, és így megintcsak biztosítva lett volna az etnikai jövőnk.
"normális felek leülnek kerekasztal megbeszélésre a jövőt illetően."
Nem pedig pánszláv eszmékkel mérgezik a népek közti kapcsolatot és küldenek terroristát egy ország jövendő vezetőjének megölésére. És nem utolsósorban nem barmolnak szét egy ezeréves országot annak lakói megkérdezése nélkül.
"Mi hadat üzentünk, rá is faragtunk."
Magyarország akkor nem volt független ország.
"Ma már egész más problémáink vannak nekünk is, és a Földön máshol élő magyar származásúaknak is."
Vannak mindenféle problémáink, de a trianoni probléma máig megoldatlan, és ebből fakad mai gazdasági-geopolitikai-demográfiai gondjaink legtöbbje is.
(alaposan kifacsartad döhödben a valós történelmünket)
Károlyi vállán lévő terhek, akkor mikor népszerű kztelnök volt:
Háborús vereség, országcsonkítás, spanyol nátha, gazdasági válság, kommunista hatalmi törekvések,
és ekkor betör az ellenség ("Vyx"). Erre már lemondott kormányostúl.
Ekkor lép a helyére Kun Béla, a magyar kommunisták a sztálini Szovletunióból.
Nem osztottak földet, terrorizálták a lakosságot, DE !
Csak ők vették fel a harcot a behatoló ellenséggel, senki más !
Nem kellett volna nekünk az a 133 nap Tanácsköztársaság, de így teljes a sztori.
Nem írták alá Trianont ! Ahhoz Horthy Miklós kellett, aki ezért kapta meg jutalomból a kormányzói széket, miután vezetésével hátba támadták Kunékat. Mindenki gyilkolta egymást eszement módon .... Mészárlások, kivégzések.
Volt más választásunk? Tudod, Ausztria félgyarmata voltunk. Nem egy szabadságharcot vívtunk ellenük, de senki sem támogatott és segített bennünket ebben. Szóval nem rajtunk múlott, hogy az 1. világháború a Központi-hatalmak oldalán talált minket. De azért utána Ausztria is kapott belőlünk egy darabka területet. Meg a szintén ide tartozó csehek.
"1941 -ben beálltunk a hitleri harmadikbirodalom uszályába, a másik háborúba is."
Az a szó mond neked valamit, hogy "kényszerpálya"? Mégis, hová állhattunk volna Németország közvetlen szomszédjaként? Ráadásul ők voltak az egyetlenek, akik voltak szívesek nekünk igazságot szolgáltatni a trianoni rablás után.
"Teljes mellszélességgel szolgáltuk ki a nácikat mindig, minden téren: holokauszt, Don-kanyar ..."
És miért kell ezt a trianoni témához keverni?
"A "trianon" seb fájhat, pláne hogy mi okoztuk magunknak. A gyógyulása után jöhet a tanulságok levonása."
Persze, hogy mi: amikor Károlyi és Kun tálcán kínálta az országot a ránk támadó területéhes szomszédainknak. Az akkori szervezett és egységes ellenállás hiánya történelmi léptékű károkat okozott a magyarságnak. Ezt jóvátenni csak a Bécsi Döntésekhez hasonló területvisszacsatolásokkal lehet, de azok sem fogják soha visszaadni a területrablók által legyilkolt magyar százezrek életét, az elrabolt közvagyont, a félresiklott történelmet, a kicsiségből származó gazdasági károkat.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére, Deák Ferenc gondolatait idézném, amelyeket sohasem szabad elfelejtenünk!
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
Az 1867-es kiegyezés utáni évek mindmáig a boldog békeidők korszakaként vannak ábrázolva a meghamisított magyar történelemkönyvekben. Valójában a liberális politikusok árulása révén Magyarország az akkori globális tőke kizsákmányoló, gyarmatosító törekvéseinek lett az áldozata.
Az évek folyamán a magyarság fokozatosan szorult ki a gazdasági pozíciókból, a korabeli politikai elit pedig jelentős mértékben járult hozzá a magyar kézben lévő földbirtokok elveszítéséhez.
Ezzel párhuzamosan az országunk területén élő nemzetiségek a pánszlávizmus hatására mind tudatosabban fogalmazták meg államellenes törekvéseiket, a liberális országvezetés pedig ezt is tétlenül nézte.
Ebben a légkörben érkezett hazánkba egy skót származású személy, aki később a brit kormány kémkedéssel foglalkozó szervezetének lett az ügynöke. Fő célja a Magyar Királyság fölbomlasztása volt, azért, hogy a brit külpolitika érdekei mentén egy szláv érdekszövetséget hozzon létre a Monarchián belül.
Seton-Watson az évek során a magyarok legkártékonyabb rágalmazójává vált, hazug propagandája egész Nyugat-Európa közvéleményét megfertőzte, személye később a trianoni határok megalkotásában is komoly szerepet játszott.
A Trianonhoz vezető út olyan részletei bontakoznak ki Raffay Ernő új (2023) könyvében, amelyeket még soha senki nem vizsgált.
"Rossz szomszédságot akarsz? Újabb ellenségképre van szükséged?"
Eddig úgy tudtam, hogy a hazugságok és a rágalmak szülnek rossz vért, rossz szomszédságot, meg ellenségképeket, stb., tehát nem gondolod, hogy ez ügyben inkább a szomszédainknál kéne reklamálnod?
Mindenesetre tény, hogy az igazság sem kellemes, és általában fájni szokott, de csak azoknak, akik magukra ismernek. És ugye, akármennyire is fáj az igazság, a magyarságnak – mindenekelőtt a fiataloknak – joguk van/lenne az igazság megismeréséhez, mert sajnos az oktatásban még mindig a Kádár-rendszer hazug ideológiája szerint oktatják a történelmünket...
Nem lehet bemutatni Jelenczki István "Trianon" filmjét...
"A letiltott Trianon film – Raffay Ernő nyílt levele a közmédia vezetőjéhez
(...) Sokak nevében is mondhatom, ezek után két tényezőre szeretnénk választ kapni:
1. Név szerint ki az a személy, aki megtiltotta az M5 közszolgálati csatorna igazgatójának a film bemutatását? A pesti verebek azt csiripelik, hogy talán egy olyan ember volt ez, akinek különleges gyűlölet van a fejében a szentkoronás magyar címerrel szemben, még az 1990-es évek elejétől kezdve. Legyen szíves, írja meg nekem ezen személy nevét, hadd hozzam nyilvánosságra. Ha nem teszi, Öné a felelősség. Tudja, Szophoklész szerint „Mindent feltár a hosszú, végtelen idő/s a napfényen levőket elfedi."
2. Mik azok az indokok, tartalmi elemek, amelyekre hivatkozva a film betiltása történt?
Kérdéseim indoklása:
Tény, hogy a Trianoni gyalázat 100. évfordulójára ez az egyetlen film, amely a magyar történelem évezredes-évszázados történeti folyamatában mutatja meg és elemzi a nemzetgyilkossági gyakorlatot, amely elvezetett Trianonig.
A filmben szereplő szakértők egyöntetű véleménye, hogy Jelenczki István filmje nemzettudat formáló alkotás." (...)
Ablonczy Balázs történész egy olyan elképesztő, durva hazugságot engedett meg magának Henri Pozziról a hvg-nek adott interjújában, amiből semmi sem igaz!
Ablonczy Balázs történész Henri Pozziról
(Részlet egy interjúból)
hvg.hu: Volt egy két világháború közötti szerző, Henri Pozzi is, akinek a művei nagyban hozzájárultak a tévhitek terjedéséhez. Róla is ír könyvében.
A.B. Pozzi magát diplomataként állította be, valójában egy névrokona, Jean Pozzi volt Prágában francia követségi munkatárs. Henri Pozzi finoman szólva is kalandor volt, és ugyan igyekezett magyarbarátként feltűnni, ám Franciaországban azzal kérkedett, hogy át tudja állítani a két világháború közötti vidéki magyar sajtó egyik legfontosabb orgánumát, a Magyarságot francia-barát irányvonalra. Pozzi értesülései megbízhatatlanok, és munkáiban óriási tévedések vannak. A magyar kiadásokból ez nem is tűnik ki, onnan értőbb kezek kigyomlálták például az egymással közvetlenül szomszédos Muraközre (ma Horvátország északnyugati, Szerbiától távoli része) és a Bánságra (ma a szerb-román határvidék) vonatkozó kitételeket, de az angol és a francia verziókban ezek az ordító hibák benne maradtak. Elképzelhető, hogy délszláv szakértőként indult egyébként pályafutása, talán a bolgárok érdekében próbálkozott kezdetben, aztán állt át a magyar vonalra, de később még a hazai Revíziós Liga is megszakította vele a kapcsolatokat.
(Forrás: Legendás Trianon – interjú Ablonczy Balázzsal. hvg, 2010. június 3.)
Ezzel szemben az angol wiki az alábbiakat írja róla:
"Henri Pozzi (1879–1946) was a French lawyer, politician, diplomat and author who worked for the French and British secret services in the Balkans and Eastern Europe."
Azaz, Henri pozzi (1879-1946) egy francia ügyvéd, politikus, diplomata és író volt, aki a brit- és a francia hírszerzésnek dolgozott a a Balkánon és Keleteurópában.
A továbbiakban röviden ír az 1933-ban elkészült, "A háború visszatér" c. munkáról, amiben ismerteti a Jugoszláv Királyságban létrejött szerb uralmat, és a nem szerb népesség elnyomását, valamint kiemelten a macedónok ellen elkövetett különös kegyetlenkedéseket. A könyvet a Kisantant államokban betiltották...
„A háború visszatér” c. könyvében az olvasható róla, hogy Henri Pozzi egy francia ügyvéd volt, majd diplomata lett, aki egyik előkészítője volt a számunkra nagyon tragikus trianoni diktátumnak.
Ugyanúgy megtévesztették, mint sok más nyugati politikust is, de elég gyorsan felismerte a helyzetet. Lelkiismeretessége és becsületessége arra késztették, hogy megírja könyveit, amelyekkel kapcsolatban megjegyzi: „Őszintén fájlalom, hogy - mindmáig kötve voltam – a most nyilvánosságra hozott adataimat és bizonyítékaimat nem mondhattam el már régebben. Mégjobban sajnálom azonban, hogy még ma sem mondhatom el a teljes igazságot!”
Könyvei megjelenése után, sohasem szállt le az Orient expresszről Szerbiában, ahol fejére vérdíjat tűztek ki. Rejtélyes halálával kapcsolatban erős a gyanú, hogy Pozzit valakik, akiknek érdekében állt, meggyilkolták. A fizikai elhalgattatást sajnos szellemi elhalgattatás is követte, mert Pozzi nevét hiába keressük a témával foglalkozó munkák között, csak itt-ott történik utalás a nevére...
Azt hiszem, ismerve Ablonczy Balázs történész hazugságait Pozziról, érthető könyvei agyonhallgatása...
Ebben igazuk volt a szerbeknek, mert ők legalább harcoltak, de a románok azonkívül, hogy egyszer orvul megtámadtak bennünket, és többször elárulták a szövetségeseiket, semmit sem csináltak. Mindenesetre a pofátlanságban nem ismertek határokat, mert a fegyverszünet megkötése után azonnal Párizsba siettek, és amikor Antonescu a szövetségi viszonyra hivatkozott, olyan rideg fogadtatásban volt része Clemenceaunál, aki nagyon neheztelt rájuk a gyávaságuk és szószegésük miatt, hogy sírva fakadt.
Ez Henri Pozzi: "Századunk bűnösei" c. politikai és trörténelmi témájú tényfeltáró könyvében olvaható. Hivatkozik Poincare: "Victoire et Armistice" c. munkájára, amiben az áll, hogy Clemenceau kitört, és a következőket kiabálta: "A románok vakmerőek! Gyáván cserbenhagytak bennünket, s most még törődjünk velők? Ez már mégiscsak sok!"
De mindennek ellenére, sajnos mégis ők részesültek a legnagyobb zsákmányban... :(
Tegnap néztem egy szerb filmet, arról hogy a szerb lakosság és hadsereg hogy megszenvedte a háborút, kétségtelenül feltartották a Monarchia erőt de aztán a bolgárok hátba támadták őket és mindenkinek menekülni kellett. De soha nem adják fel, így is tettek,
Aztán az osztozkodásnál megkérdezték a franciákat, hogy a románok mi a faszt keresnek itt ?
Ettől a primitív, sovén rablóállamtól tényleg nem lehet mást várni! Mióta a Kisantantnak nevezett területrablóknak - akiket egyébként Clemenceau "a mi győzelmünk sakáljai"-nak nevezett - ez a számukra hihetetlen szerencse az ölükbe hullt, Románia mindent megtesz az uralma alá került magyarság megalázására, és egyúttal a magyar állam provokálására is...
