Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
nagyon a bögyödben van az olajfa. :)) tuti lesz most egy kis szelekció, főleg a fügék között, mert abból van rengeteg mindenfelé. a selyemmirtuszomra kíváncsi leszek, ha a törzse túlélte, akkor azzal oké vagyok, mert a "korona" egyelőre két hajtásból áll, ha azok elfagytak, az nem nagy ügy, hoz majd újakat. inkább attól tartok, hogy a két éve szalmával mulcsolt fügecsemetéhez hasonlóan fog járni, ami alá beköltözött a pocok, és olyan 20 cm magasan elrágta hajtásokat, úgyhogy amint elmúlik fagyveszély, egyből lebontom a védelmet.
Nálunk -12 volt ma reggel, ez eddig a leghidegebb. Nem fogjuk megközeliteni 2017 januárja hidegét, akkor nálunk volt -20 is 1x, annak közelében pedig néhányszor. Emlékszem, akkor kifagyott sok délszaki ciprus, olajfa, rozmaring... De inkább a 2016-ban ültetettek. Azokban az években még nem volt elterjedt kiültetni a leandereket, selyemmirtusz is csak elvétve volt. Sok minden változott 9 év alatt.
a vastag hóréteg alatt kinti -15-nél kb. csak -7 van elméletileg. jó lesz ez. amúgy a szomszédom selyemakáca így néz ki most, takarással nem próbálkozik a tulaj. majd beszámolok, hogy hogy vészelte át a fagyot. https://imgur.com/a/NHc1ivD
Reggel leseprűztem amit elértem de biztos lesz megint ág ami letört. Pár éve egy nagy rozmaringot tört szét a jég súlya, több idősebb àga is leszakadt a törzsről.
Itt már van 20 centi és egyelőre maradt az erős fagy is péntekre az előrejelzésben. Úgyhogy nekiálltam. Végül 1 méternél meguntam. De lehet, hogy még építgetem majd. :)
Nekem a 6-7 méteres Leylandival van a bajom. Az ónos eső és a bejelentett hófúvás miatt az ágait durván lehúzza a jég súlya. Szerintetek ha még most a hàzból szobahőmérsékletű vízzel leolvasztom róla a jeget azzal nem ártok neki? Sajnos egy-két éve is volt ónos jeges réteg az ágakon és a leveleken és szerintem több helyen amiatt száradt el a lombozat tavasszal, talán fagyási sérülés, vagy inkább a jég és a hó súlya törhette le a vékony lombozatot ami elhalt tavaszra.
Jobban jár szerintem, ha csinál köré valamiből olyan védelmet, ami megfogja a talajhőt. Akár dupla kartonból. Ha nincs otthon, akkor szelektívből hoz. Nem olyan nagy ügy.
Egyébként hozzám magasabb minimumokat ír most, mint pár napja. -8 lenne a leghidegebb jelen állás szerint. Valószínűleg mégsem lesz hó ezen a környéken.
Földel, homokkal, komposztal felkupacolva csak a legfelső, oldalt külső pár centi fagy át. A többi nem. A föld hő feljön magától. Most se késő védeni. A hókupac se rossz.
Levél nekem is van alatta, hátha a bomlás hője ér valamit, de ahhoz kevés az anyag. A talaj hőjét már elég késő megmenteni, mert egy hete 0-5 fok körül van, nem sokkal van fagypont felett már most se.
Most azon gondolkozom, hogy az egészet körbeépítem egy hókúppal, holnapra talán esik elég hó ehhez.
a lényeg, hogy a fa alatti talaj hőjét kell megfogni, amíg még nem fagy át. a kukoricaszártól a kartonpapíron keresztül a hungarocell építményig minden jó, de teljesen be kell takarni a növényt, felülről is, hogy ne szökjön el a meleg. én egy selyemmirtuszt takartam le tegnap, de már tudom, hogy nem jól csináltam, mert hálót húztam köré, amit avarral töltöttem fel. az vele a probléma, hogy ezzel leszigeteltem a hőforrást. vitatkozom a chatgpt-vel, mert ő meg azt mondja, hogy jó a levéllel való feltöltés, mert véd a széltől és a levelek között megszoruló levegő elnyújtja a kihűlési időt. valami olyasmit írt, hogy mondjuk egy 10 órás erős fagyot le tud csökkenteni 2 órára. azt ő is "elismerte", hogy több napon keresztül tartó -15-nél nem sokat ér. de arra az esetre berakhatsz az építmény alá valami hőforrást, mondjuk egy vagy két izzót. nem olyan nehéz kivitelezni. egyik szomszédom háza előtt selyemakác van, nem néztem, hogy takargatja-e, de nem hinném, hogy igen, mert jó nagy már a fa.
Van egy másfél éves, 170 centi magas selyemakácunk és azt írják róla, hogy az első két évben fagyérzékeny. -18 fokot mond most péntekre az előrejelzés. Mit tudunk tenni amellett, hogy becsomagoljuk fátyolfóliába? Ilyen hőmérsékleteket már a füstölés és gyertyázás sem tud áthidalni.
A dolog működik, de szerintem nem árt naponta ránézni, főleg, mikor már nagyok a növények. Az öntözés időjárás- és növényméretfüggő, nem árt odafigyelni. Poloskaszezonban pedig célszerű naponta legalább egyszer végigvizslatni, hogy ne tudjanak elszaporodni.
A ginkó magja olyan, mint egy csonthéjas gyümölcs. De nyitvatermő lévén nem azonos azokkal. A külső, húsos rétege tényleg büdös. Ha sok van belőle, nem tudod nem szagolgatni. Viszont a belső része pirítva ehető.
Kevés fajta van, ami 7-8 foknál kevesebben szeret telelni, az lenne az ideális. Ilyenkor parásodnak a gyökerek, szinte semmi vizet nem kell kapniuk.
Legtöbb citrustartó ott hibázik, hogy azt hiszi a talajfelszínről, hogy öntözni kellene, közben a földlabda belül még nedves, arra ráöntöz, a gyökerek meg berohadnak, és vagy nem, vagy nagy melóval menthető a növény. Ilyenkor egyszerre megbarnul-sárgul az összes levél, és kopaszra hullik a fácska.
Mínuszt csak pár fajta visel el, szerintem a tieid nem. Ha megkapták, akkor azoknak annyi.
Talán alvórügyből, még újraindulnak, de kicsi az esélye.
Beoltani már félfásként, sőt.. nagyobb zöldhéjasként is lehet, de ahhoz az alanynak hajtásba, a nemesnek nyugalomba kell lenni.
Tápozni mindennel lehet, de a direkt citrusra kifejlesztettekkel jobb a kondíció. Több nitrogén zöldebb és nagyobb lombot eredményez, több foszfor több virágzatot, de az alanynál mindegy.
Kivi lombhullató. Az azért dobta a leveleit. Viszont az bírja a szőlőhöz hasonlóan a kint létet. Inkább nagy korában lesz vele gond a tavaszi kéregrepedés miatt. (szőrös, vagy kopasz?)
Mangóhoz nem értek. Tünetekből ítélve gyökérprobléma. Valószínű a hidegebb miatt kevesebb víz kellett volna, így feladta a gyökérzet.
Jól megtermett, több évtizedes ginkgo biloba fákat látni még felénk az aszályos Alföldön is, köztéren és magánkertekben is. Hogy a gyümölcse mennyire büdös, nem tudom, nem szagolgattam, de csúnya, és ha lehullik a fa alá, kellemetlen, cefrés trutyi lesz belőle.
Mi nem vállalkoztunk az ültetésére a mi mostoha körülményeink között, pedig nagyon tetszik. És hát a kezdeti években nagyon lassan nő.
Csatolok két képet szép ginkgókról, hozzátéve, hogy mindkettő Holt-Tisza mellett él. Nem tudom, ez a talajvíz magassága szempontjából fontos körülmény-e.
citrus félékkel és meditárrán növényekkel kapcsolatban van valakiek tapasztalata?
Magrol ultettem mandarint és citromot, kiwit és datolya pálmát.
tavaly összel ultettem el öket igy az első teleket még bent a szobába palántaként vészelték át telejsen jol és folyamatosan növekedve.
Tavasszal kiultettem öket nagyobb cserépbe és végig kint voltak a szabad ég alatt, kaptak rendszeres tápoldatot is igy elég szépen megerősodtek és növekedtek.
A mostani télen 1-2 nappal a téli helyre valo elrakás elött kaptak egy kisebb hideget lehet , hoyg volt benen kis minusz is.
Igy most amikor a téli helyukon vannak a mandarin és citrusok levelei eléggé nagy %ban lehullottak és a kiwi levelei is. a pálmák jol tartják magukat némelyiknek azért a levél hegye barnul.
A téli kert sem igeális ,de ablak mellett vannak tehát természetes fény amenyni van az bejön , viszont azért nem olyan kellemes a klima , de lagalább nincs fagy mivel zért helyen vannak és asztalon körülvéve meleg takaroval, hoyg a gyökérzet biztos ne fagyjon meg.
öntözést ritkábban 2-3 hetente teszem, hogy télen egy kcisit lelassuljon az anyagcsere, kevésbé legyen esélye elfagyni.
A kérdésem az lenne, hogy ezekkel a kondiciokkal azért tavasszal várható, hogy ujra létrejön mindegyik és uj hajtásokat leveleket hoznak ?
A citrusokat mikor és mennyire érdemes visszavágni metszeni főleg ha most nincs rajta levél.
Mikor érdemes beoltani öket ,hogy termő fát kapjak? most kb olyan közel 7mm a törzs átmérője a kis fáknak és olyan 50cm magasak 3-4 ággal. illettve mivel érdemes és kell tápoldatozni milyen sürün, hogy ne is égjen meg de mindenből kapjon eleget a gyors növekedéshez.
Egy utolso kérdés, hogy a mangót, ha magrol ulteti az ember akkor mi lehet a problémája, ha egy évig gyonyoruen növekedett és 3-4x hozott 3-4 levelet és már 40cm magas volt, majd egyik naprol a másikra elkezdett száradni a levél széle addig mig a teljes levél elbarnult majd lehullott , és teljesen elszáradt a szára is fokozatosan.
A talaj nem volt se száraz ,se tul nedves és tápoldatot is kapott ahogy addig. folyamtos ablakban volt kapta a napfényt .
megváltoztatod vele az ültetőgödörben a talaj szerkezetét, emiatt más lesz a vízáteresztőképessége, mint a körülötte lévő részen. neve is van a dolognak angol nyelvterületen: fürdőkád-effektus. persze ez inkább csak akkor okoz gondot, ha sok komposztot használsz, a talajod pedig agyagos, nehezen megy át rajta a víz. homokos talajon nem hiszem, hogy ez a hátulütő bármennyi komposztnál előjönne. a másik, hogy a tápanyagok többnyire föntről lefelé szivárognak, szóval jobban is jársz azzal, ha a felszínen teríted szét a komposztot, a trágyát vagy amit éppen használsz. azon kívül az a cél, hogy a gyökerek minél előbb induljanak "felfedezőútra", és ezt az eredeti talaj visszatöltésével lehet elérni.
