A haszonnövények között szerintem se jó, ha sok gaz van. Némelyik egy határig bírja, de a gombabetegségek terjedése tényleg gond lehet, és egy idő után árnyékolnak. Mondjuk tavaly nem volt gond a gombákkal, egy kis pára még jól is jött volna, de ha nedvesebb az idő, az érzékeny növényeknek árthat.
A kert távolabbi részén viszont szerintem hasznos a dzsungel, ha a csigáktól eltekintünk. A kártevők nagy része elég válogatós, attól, hogy egy gaz megtetvesedik, a haszonnövény még nem lesz tetves, de a tetveket fogyasztó rovarok el tudnak rajtuk szaporodni. Minél változatosabb életközösséget tudunk fenntartani, annál könnyebben beáll egy elég jó egyensúly. Plusz terület tényleg kell, de érdekes megfigyelni az állatokat, az élőlények kapcsolatait, szerintem ez is hasznos és élvezetes, nem feltétlenül az élelmiszertermelés a legfontosabb.
A mulcsozás tényleg nagyon jó, a fűnyesedékben a csigák se szoktak megtelepedni (a szalmában viszont nagyon) és jó tápanyag utánpótlás is.
Gondolom, van bőven területed, hogy a haszonnövények rovására tarts fenn ilyen "meddő" területeket is. Én is szívesen megtenném, ha elég volna a terület, de ha megtenném, hiányozna az erre beáldozott...
A gyomosodásnak azért megvannak a hátrányai.
Táptalaja a különböző kártevőknek és betegségeknek. Ahol sűrűn benövi a vetemény közét, ott könnyebben terjednek a levélbetegségek, mert főleg csapadék, vagy öntözés után sokáig igen párás marad a környezet, csámcsog a peronoszpóra és egyebek...
Azt is megfigyeltem, hogy a fehér libatop és a kapor az ,amit elsőre elborít a levéltetű.
Én is próbálkoztam az utóbbi években azzal, hogy mondjuk a paradicsomágyásban nem gazoltam, hanem fűnyíró ollóval próbáltam kordában tartani a gyomokat a palánták között, hogy ne nőjenek a levélzóna fölé, de ez sziszifuszi munka, igen gyorsan utánanő, és kezdhetem elölről.
Ezért számomra a legelfogadhatóbb megoldás a mulcsolás, az megoldja a gyomosodás és a nedvesség megtartás problémáját is, plusz még a talajszerkezetet is javítja.
Igaz, hogy egy kert soha nem fog megtermelni annyi mulcsot, mint amennyire szükség van.
Én ez úgy hidalom át, hogy mikor az önkormányzat nyírja a környékbeli füves területeket, és bizony lenyúlom a közelebbi területeket, talicskával begyűjtöm a szénát, és a kertben tárolom, és az év során felhasználom.
Én sajnos rendmániás vagyok, nem szeretek rögtönözni véletlenszerűen, mert a káoszban nehéz tervezni, arányokat, mennyiségeket betartani. Régebben, ha nem terveztem, mindig úgy jártam, hogy valami elcsúszott, nem maradt hely valaminek, valami túl sok, vagy kevés lett.
Már vagy tíz éve telente megcsinálom a vetéstervet, ami annyit jelent, hogy a kert alaprajzán kijelölöm az ágyások pontos helyét, méretét térképszerűen, vigyázva, hogy ne kerüljenek a növények olyan helyekre, ahol az utóbbi években voltak, az öntözésigényes vetemény közel legyen a víztárolókhoz.
Egyeztetem a főnökasszonnyal is, ne utólag panaszkodjon, hogy valami kimaradt, túl sok, vagy túl kevés lett, szeretne-e valami új veteményt kipróbálni, komoly sakkozás nyomán alakul ki a végső elrendezés.
A kivitelezést már rám bízza, de utólagos reklamációnak helye nincs... Néha azért próbálkozik, hogy tegyünk még valamit, de visszakérdezek, hogy akkor mi ne legyen, ettől mindig visszakozik... :-)
Tavasszal az első munka az, hogy mérőszalagot húzgálunk, kitűzzük az ágyások helyét, kialakítom az ágyásokat, aztán mindent elveteményezünk egy nap alatt.
A szomszéd mindig rácsodálkozik, hogy tegnap itt még semmi nem volt, csak a felrotált föld, ma meg minden el van vetve.
A másod-harmadvetéseknél már nincs ilyen szigorú rend, ahol éppen felszabadul egy ágyás, oda kitalálom mi menjen.
A rögtönzésre ott marad még némi tér, ahol rosszul kelt valami, de nem annyira, hogy érdemes legyen újravetni, ott kipótlom az üresen maradt helyeket valamivel, benyomok egy-két palántát.
Így a támrendszereket is könnyebb kialakítani, a paradicsomágyás felett is nagy rácsszerkezet van amin tudom magasra felfuttatni, meg oldalra is elvezetni az ágakat.
A locsolás is úgy egyszerű, hogy nem kell egyesével locsolni a szétszórt töveket, hanem a palántákat egy előre kialakított vályú aljába ültetem, és lehet árasztani.
De tudom, sokan éppen a rögtönzést szeretik, a változatos dzsumbujt...
Az elkerülte a figyelmemet, hogy mini fóliáról van szó.
Ott adhat tartós szigetelést a hótakaró.
A magas, meredek oldalú fóliáknál meg hamar megszabadul tőle magától is, amint jön egy kis enyhülés, az oldalán megcsúszik a hó, aztán leolvasztja magát, csak a tövénél marad egy jókora hóhegy.
Most tesztelődik nálam, hogy fogják bírni a fólia alatt a vetemények ezt a hőingadozást, az utóbbi években elég jól átteleltek, de ilyen hideg már régen volt...
Viszont ahhoz, hogy ne engedd felmagzani az árvacsalánt, nagyon is oda kell figyelni, és pont időben kiszedni. Akit nem igazán érdekel a kertészkedés, annak ez egyáltalán nem olyan egyszerű, annak nehezére esik odafigyelni, mindent éppen akkor megcsinálni, mikor annak itt van az ideje. A díszkert ilyen szempontból sokkal egyszerűbb, nincs akkora jelentősége az időzítésnek.
Nálunk ma -18 fok volt, ez már sok növénynek túl hideg, hiába melegszik fel jobban nappal. Inkább legyen nappal hidegebb, de éjjel ne hűljön le annyira. Mikor nincs ennyire hideg, akkor már jó, ha nő az átlaghőmérséklet, most szerintem inkább az éjszakai hideget kellene mérsékelni.
Sokszor előfordult, hogy néhány kint hagyott káposztaféle szépen átvészelte a telet, aztán pont tél végén ment tönkre, mikor nappal sütötte a nap, éjjel meg visszafagyott.
Én nem zavartatom magam a gyomok miatt. Arra is szükség van. Élettér. Az ágyások tiszták, (igaz nem a katonaságnál megszokott rendszer szerint vannak 😁) de jó az úgy. Pl. paradicsom. Kacsok leültetése. Ahol van még hely. Karalábé. Itt is ott is. Pár káposzta. Itt is ott is. Nem kell ott katonás rendnek lenni.
Mi is virágzik legkorábban? Árvacsilán. Jön rá bogár-rovar, korai méhecske. Jönnek dolgozni. Annyi, hogy nem engedem felmagzani.
Az biztos, hogy a kertészkedés idő- és munkaigényes hobbi, ezt csak az csinálja, aki örömet talál benne.
Hozzáteszem, én csináltam aktív koromban is, de nagyon necces volt, sokszor keseregtem, hogy a szabadidőm nagyon kevés a munkahelyem, meg a családom után, rendszeres volt a tűzoltás, mikor a kert fele gaztengerben úszott, és úgy éreztem, egy versenyfutás, és soha nem érem utol magamat, pedig jobb volt a munkaidőm, mint a mai fiatalok nagy részének, akik sokszor csak este érnek haza.
Emellett öngyilkosság bevállalni a kertet, legfeljebb ha csak gyepet nevel, vagy gyümölcsfákat.
Viszont mióta nyugdíjas vagyok, óriási örömforrás, húz ki a kert, nyáron hajnal négykor kelek, és megyek ki.
A mostani téli bezártság nyomaszt, hiányzik a mozgás, a kerti ténykedés.
Azért ma is kimentem, végiglapátoltam a kerti utat, benéztem a fóliába, jó sötét volt a hó miatt, de a növények szépek az évszakhoz képest.
Nagyon jólesett a testmozgás, igaz a parkolóban már tartottam előedzést is lapátolásból...
A hóréteg egyértelműen csökkenti a fóliában a hőmérsékletet nappal, főleg napsütésben, mert árnyékol, és a fény nagy részét vissza is veri a hó.
Éjszaka már jobb lehet a helyzet, mert hőszigetelőként csökkenti a belső hő kisugárzódását, igaz ilyenkor nem sok lehet a belső hő, csak amit a talajból felvesz.
Viszont letakarított fólia esetén napsütésben hihetetlenül képes felmelegedni a belső tér, kellemesen lehet benne melegedni, hiába vannak kint kemény mínuszok.
Valószínű, hogy letakarított fólia esetén nagy a hőingás a nappal és éjszaka között, hóval borítva ez kisebb, de alacsonyabb az átlaghőmérséklet.
Én korábban csináltam, hogy a fólia környékén lévő havat belapátoltam a fóliába, had kapjon egy kis jó csapadékvizet a talaj, mert egész évben úgyis csak kútvizet kap, ami elég kemény.
De most nem teszem, mert van bent tépősaláta és spenót is, nem akarom agyonnyomni őket a hóval, egyenlőre szépen viselik a telet, igaz, csak stagnálnak.
De remélem február második felében nekilódulnak, és lehet korán szedni.
Van-e területed. Mennyi az időd, van-e tudásod, készséged. Mennyi a szükséged. Hány főre kell a megtermelt cucc. Szívesen adsz-e másnak, a terményből ingyen, önzetlenül, ha túltermelés van.
Milyen zöldségekre, gyümölcsökre van szükséged, mennyire. (az-az lekvárt, vagy pálinkát akarsz főzni 🤔😁)
A saját tapasztalatom alapján ez a kertészkedés jó szórakozás, időtöltés, valamint nem kell minden szirszrért a boltba szaladgálni. Mondom ezt, csak kiskert tulajdonosként. Van frissen olyan zöldség-gyümölcs, amit minimális kemikáliát kapott. (földben, levegőben úgyis benne van.)
Nem kell hagymát, ubit, paprikát stb. venni, de a mi fogyasztásunk (már ketten vagyunk, a lurkók kirepültek) sokszorosan alatta marad a megtermelt mennyiségnek. Na itt jön az osztogatás, annak akinek nincs, vagy nincs rá lehetősége. (paneles barátok)
Soha nem számoltam sem az időt, sem a ráfordított költségeket. Ezt csak élvezetből, szeretetből lehet csinálni.
Elnézést, de ezzel vitába szálnék, mert attól függ mennyire önjáró a kerted!
Ha már beálltál egy szintre, rendre, vagy nem is tudom minek nevezzem azt, hogy tudod mit, mennyit akarsz ültetni, a területed rendezett, és a vetőmagod is adott,
nem kell sokat venned, mert megtermelted, kivan építve esetleg egy öntözőrendszered, stb... akkor talán lehet csak a ráfordított munkáról beszélni (szerintem).
Egyébként nagyon sok összetevős a történet, mert ugye alapon az is játékos, hogy Te tudod a földet megművelni, illetve előkészíteni, vagy fizetned kell a terület megműveléséért.
Vagy milyen a talaj, a körülmények, milyen fekvésű, árnyékoltságú a kert. Vízviszonyok, van kutad? Nekem most itt nincs, és nyáron víz + csatorna díjban számolják a kerti öntözést is.
Akkor a kártevőkről, időjárásról már említést se tegyek.
Tehát nagyon egyén, és igényfüggő egy mai világban indított házi kertültetéses hobbi!
Kinek mire van igénye, illetve lehetősége, kivitelezési kapacitása, lett légyen pénztárca, vagy ráfordított saját energiáról szó.
És még egy példát kiragadva, nem mai csirke vagyok, és az elmúlt pár évben (hiába a sok évtizedes tapasztalat),
folyamatosan meggyűlt a bajom a cukkini, 2 éve meg már az uborka termesztéssel is, holott számtalan fajtát próbáltam, folyamatosan ültettem,
helyeket is változtattam, de valamiért nem sikerül normál mód cukkinit termesztenem, vagyis 2 bokor nem lát el egy családot, holott másnál még a szomszédságot is.
Sose számoltam ki, anyagilag megéri-e, a bolti árakat nem is nagyon figyeljük.
Szerintem akkor éri meg, ha az ember szívesen csinálja. Jó időtöltés és az eredmény sokszor finomabb, mint amit kapni lehet. Mindig frissen lehet szedni.
Ha valaki nem szeret foglalkozni vele, akkor viszont nem éri meg akkor se, ha valamennyit esetleg spórolna vele. Elég nagy lekötöttség, én biztos nem csinálnám, ha a növényekkel való foglalkozás nem lenne öröm.
Elnézem a sorstársaimat, a java a kocsmában mulatja az idöt, meg a parkban isznak.
Minden délelött csak gyümölcsöt eszem, a sajátom, meg a szomszédokét, simán ledobtam 10 kilót-diéta nélkül-és tartom is.
A mentális egészség megfizethetetlen. Ösi emberi reakció-a saját kétkezi munka öröme.
Nekem 5 km-oda vissza, gyalog, ha bicajjal tudok menni 15-mert elöször kitekerek Lillafüredre. Minden nap, télen is-madarat-cicát etetni.
Szeretek ott lenni, és egy egykori otthontalan cica éli ott boldogan, biztonságban a macskalétet.
Amugy ez olt a terv. Szüleim is beleestek a boldog nyugdijas tévhitbe, 1-2 év lett a nemtudom magam hova tenni vége.
És azért terem is. Számszerűen 65 e ft-ért adtam el a birsalmát. Közvetett, de a szomszédom autószerelő, ez véletlen-és nem is ide való-de ennek a hasznát nem kell ecsetelni.
Szerintem a "set and forget" az, amit el kell felejteni. Még a fokhagymára sem igaz; permetezni ugyan nem kell, de vízutánpótlás nélkül akkora fejek lesznek, mint egy mogyoró.
Nyugdíjasként csinálni fogom addig, amíg bírom, mert a ráfordított időt úgysem tudnám pénzre váltani. És amit úgy kell megvásárolni, az nem csupán egyre drágább, de sok esetben hitvány is. De folyamatosan figyelni kell, mi az, amit még mindig érdemes termeszteni az egyre sokasodó kártevők és betegségek közepette.
Megérni megéri szerintem is, de a cikkben lévő táblázat erősen túlzó.
Persze ha mindent összeadnánk, akkor az jönne ki, hogy sokkal többet költünk a kertre mint amennyi termés lejön, de vannak más szempontok is.
Eszméletlen pénzeket költünk el a kertre. Virágföld, trágya, esővízgyűjtő hordó, nagy cserepek, némi permetszer, pár kiló Volldünger, néha új szerszámok, karók és madzagok ...
Úgy döntöttem amíg ezeket a kemény mínuszokat írja, a mini félkörívesen rajtahagyom a havat, de van egy keltetőm, amit nyáron csináltam a petrezselyemnek,
4 deszkából egy keret, és azon van egy függöny, amit most még egy régi fóliával bevontam.
Karácsonyra levágtam a petrezselymet, majd a sor fölé raktam ezt a kis tákolmányt,
na őt le kell majd havaznom, mert csak felülről kap/na fényt, de most sok hó van rajta, és félek, hogy megsárgul a fényhiányban,
és pont emiatt raktam rá, hogy védjem a hótól, és minél hamarabb legyen alatta zöld, ne az elsárgult, tél által megtépázott levelekkel keljen küzdenem tavasszal.
