Ebben a topikban kéne megbeszélni a húsevés körüli félreértéseket.
Ne trollkodjátok szét a topikot, ellenkező esetben moderátori segítséget fogok kérni, ha valaki szándékosan más témáról ír.
Arról fogod fölismerni a fejeddel a neveket, hogy általában nagy betűvel írjuk kivéve akkor ha szándékosan kisbetűsítjük mint néha hitler nevét.
A nemneveket de főneveket általában kisbetűvel írjuk és hiába írjuk némelyiket hol kis hol nagy betűvel attól még nem lesznek nevek tehát az alábbi két szó NEM név
Úr, Isten.
Aki azt hiszi, hogy az a szó hogy Úr, vagy az a szó hogy Isten, név, az bizony sajnos hülye.
Beszélgettél már velem erről vagy fél éve, akkor is mondtam, hogy nálam ez a név téma nem jáccik, mert szerintem Istennél sem jáccik.
Remek fordítás Károlitól a Mózesnek a nevét kérdezésre adott isteni válaszként Isten neveként az “A Vagyok”, mert ez kifejezi Istennek azon lényegét, hogy Ő nem volt, és nem lesz, hanem a világmindenségben egyedüliként csak Ő rá jellemző az, hogy “Van”.
Aki így tekint Istenre, akkor az kezdi kapisgálni azt, hogy ki is Ő és mi fejezi ki az Ő lényegét.
Mondhatnék még sok jelzőt, ami csak Ő rá jellemző, csak Rá vonatkozik, vagy névszerűséget, de pont ez mutatja azt, hogy nem lehet Istent egy név mögé szorítani.
Én teljesen elvagyok az “Úr” megnevezéssel, igaz, emberek is használják ezt a megnevezést, de nem egy személyre vonatkozóan.
Apám vicce jut emiatt erről is az eszembe, ami arról szól, hogy “Fiam, ha kérdezik, hogy mi akarsz lenni, ha nagy leszel, akkor mondd azt, hogy vagy Úr, vagy Vendég!” 😀
Az “Úr“, mint “foglalkozás” és megnevezés már foglalt, emiatt marad a “Vendég”, mint kívánt foglalkozás. 😀
Ez két egymástol eltérő dolog, hogy Péter kifog egy halat természetes közegböl majd megsütik és megeszik...
Jelenleg állatok millioi születnek sötét betoncsarnokba ahol sose látnak napfényt, egész életüket stresszben és fájdalomban nagyipari körülmények között töltik-ez intézményesitett kegyetlenség, semmi köze a 2 ezer évvel ezelőtti életmódhoz. Bármit meg lehet venni a sarki boltba de van aki nem növényi ételt választ hanem megkinzott és leölt állattetemet vesz-nem tulélési szempontbol hanem csak kényelem, közöny, keményszivüség, tudatlanság...és hasonló okokbol.
Én megtehetem hogy olyan ételt választok amivel nem okozok szenvedést. Szerinted Isten szerint valo a nagyipari méretü kinzés amit hustermelésnek neveznek?
Érdekes, te mindent rühell'sz, csak a saját képmutatásodat nem. Ilangocskát egzecíroztatod gonosz mód' itt az álltok szenvedése miatt, mintha miatta szenvednének állatok s nem p.o. miattad. Rosszindulatú egy alak vagy...
" Jézusrol ugyebár nem mondtam hogy bünös lett volna, hanem egy romlott tökéletlen világba jött el."
Hát persze! Aztán ennek a romlott, tökéletlen világ szokásainak hódolt, csak bűntelenül?
Bezzeg a nem adventisták! Azok is ugyanazt csinálják, csak azokat bűnösnek kiáltják ki az adventisták.
Adventisták, akik megtartják Isten törvényeit.
Pardon... tehát adventisták, akik ugyan nem tartják be Isten törvényeit, de azt hazudják, hogy betartják.
Pardon... adventisták, akik nem jönnek ám csak úgy, Jézus Krisztus módjára erre a világra, hanem tökösen azt mondják, hogy bár Jézus romlott szokásokat vett fel, de ők semmiképpen ilyesmit meg nem tesznek.
Jelezz, ha valamit nem az igazságnak megfelelő módon fogalmaztam, kérlek!
Mi volt az az érzékeny dolog, amit nem neveztél nevén?
Nem kell feltétlenül konkrét választ adnod, de rühellem (gusztustalannak tartom) a sunnyogást.
Ismered (tényleg, valóban, tuttira) azokat a " nagyüzemi kínzásokat"?
Láttad? Ott voltál? Hamis tanúbizonyságot ne tégy (ismerve a mai embert: se tégy)
Leölhetek akár napi 1000 marhát, ha a leölésükig kaptak elég ételt? Legelőt, simogatást, éneklést esetleg. Szabad így szerinted, ha már újabban nem a Biblia szerint tilos a húsevés?
Kegyetlenség... Gyakran vagy annyira kegyes, hogy elmenj a kegyetlen állattartókhoz reklamálni, feljelentést tenni ellenük, imádkozni értük?
Igen, rühellem azokat a sallangokat amiket pl. az adventista felekezet hirdet magáról azt sugallva, hogy különb a többinél.
Amikor te csinálod, akkor is rühellem.
Persze, mondhatod, hogy te ilyesmit nem csinálsz, hogy te aztán nem tartod különbnek magad a többinél.
Ha eddig elolvastad, akkor talán felfogod, megérted, hogy miért mondtam.
Leslie is ugyanígy járt pár napja, valótlanságokat állított a korábbi írásai kapcsán, és csak akkor kezdett neki rémleni, amikor linkként is elé tettem az általa írtakat, amelyek egy részére nézve a jelenben is sunnyog a tanulságok levonásával.
Az, hogy feléd mennyire sunnyog leslie, az egy óriási nagy büdös nulla ahhoz képest amennyire én felém sunnyog. Legyél elégedett.
A neandervölgyi embert, kihalt unokatestvérünket, gyakran úgy képzeljük el, mint aki kizárólag húson élt – semmi gyümölcs, semmi gabona vagy zöldség. De vajon valóban csak húson tengődtek?
Bár bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a neandervölgyiek rendszeresen fogyasztottak húst, egyre több kutatás mutat rá, hogy több mint 30 000 évvel ezelőtt kihalt közeli rokonaink az állatok egyéb részeit is hasznosították – például a csontvelőből kinyert zsírt –, emellett pedig olyan ételeket is ettek, mint a pisztácia, a lencse vagy a vadborsó.
A tudósok az őskori emberek étrendjének összetételét az úgynevezett izotópok (eltérő neutronszámú atomok, például a szén-13 és a nitrogén-15) elemzésével becsülik meg. Az elfogyasztott táplálékból származó izotópok megőrződnek a fogakban és a csontokban, s mintegy kémiai ujjlenyomatként árulkodnak arról, mit ettek az emberek és az állatok évezredekkel ezelőtt. „Számos független izotópvizsgálat jutott ugyanarra a következtetésre” – írta Ludovic Slimak paleoantropológus, a Toulouse-i Egyetem munkatársa, a The Naked Neanderthal (2023) és a The Last Neanderthal (2025) szerzője. „A neandervölgyiek következetesen a csúcsragadozókra jellemző izotópos jegyeket mutatják.”
A spanyolországi Gabasa lelőhelyén végzett kalcium-, stroncium- és cinkizotóp-elemzések például azt igazolták, hogy a neandervölgyiek „hiperkarnivorok” voltak, akik elsősorban húson és csontvelőn éltek. Slimak szerint a neandervölgyiek a tápláléklánc tetején álló, természetes ellenség nélküli csúcsragadozók voltak, akárcsak a farkasok vagy a hiénák. Ezt az elméletet támasztják alá a korábbi nitrogénizotóp-vizsgálatok is – tette hozzá Hervé Bocherens, a tübingeni egyetem biogeológiai kutatócsoportjának vezetője. A nitrogén két stabil formában fordul elő: a nitrogén-14 és a ritkább nitrogén-15 izotópként. Amikor egy állat egy másikat elfogyaszt, a nehezebb nitrogén-15 fokozatosan felhalmozódik a szervezetében. Ez azt jelenti, hogy a húsevőkben magasabb a nitrogén-15 aránya, mint a növényevőkben. „A legtöbb vizsgált neandervölgyi leletben a nitrogén-15 szintje magasabb volt, mint amit a nagytestű ragadozóknál, például a barlangi oroszlánoknál, barlangi hiénáknál vagy farkasoknál mértek” – magyarázta Bocherens. „A következtetés tehát az volt, hogy a neandervölgyiek ’ragadozóbbak voltak a ragadozóknál’ (hiperkarnivorok).”
