Ebben a topikban kéne megbeszélni a húsevés körüli félreértéseket.
Ne trollkodjátok szét a topikot, ellenkező esetben moderátori segítséget fogok kérni, ha valaki szándékosan más témáról ír.
Mi nem vagyunk királyok, mi nem ítélünk embereket, mert az ítélet az Úré és nem az emberé.
Nincs igazad, mert van egy ismerősöm Rudolf. Ő a bíróságon bíró (igaz, nem király) és ő embereket ítél És az ítélet bizony a bíróé, Rudolfé, és nem az Úré.
Ha például egy válóperes tárgyaláson felmerül a kérdés, hogy kit illet meg a megvásárolt személygépkocsi, akkor azt Rudolf ítéli meg bíróként és nem az Úr.
Azt viszont le kell szögezni, hogy Rudolf az ítélet során kiválóan ismeri a törvénykönyvet, és a teljes Curpus Juris-t, de az ítéletében szubjektív elemek is szerepet játszanak.
Lemuel anyja a királynak adta azt a tanácsot, hogy amikor embereket ítél, akkor ne igyon.
Mi nem vagyunk királyok, mi nem ítélünk embereket, mert az ítélet az Úré és nem az emberé.
Nekünk emiatt a te bölcs tanácsod marad, mindenki a saját mértéke szerint igyon mértékkel, meg nem ittasodva. Mert a mértékletes ivás nem okoz ittasodást, ezért tanácsoltad te is azt, hogy mindenki a saját mértéke szerint ihat mértékletesen.
Köszönjük a bölcs tanácsodat, mi, akik nem vagyunk királyok, megfogadjuk!
Tettem a végére egy felkiáltójelet, hogy lásd, mennyire komolyan vesszük a bölcs tanácsodat!
Hopp, nosza még egy felkiáltójel, hogy lásd, mennyire örülök annak, hogy ennyire bölcs tanács származott tőled felénk, nem király emberek felé.
És a héberbe (jáin) mikor került az i.e. szó, és az arámiban miért az arabbal rokon szót találjuk?
Ez megint egy nagyon pontosan célzott kérdés, mert itt találkozik indoeurópai kölcsönzés, sémi belső fejlődés és areális nyelvcsere. Menjünk lépésről lépésre.
👉 A héber jáin egy nagyon korai (Kr. e. 2–3. évezredi) indoeurópai kölcsönszó, míg az arámi az ősi sémi ḥamr- gyökre támaszkodik, amely az arabban is megmaradt; a különbség nem időbeli, hanem nyelvi-strukturális választás eredménye.
Ha szeretnéd, a következő körben megnézhetjük:
hogyan hatott az yayin → oinos irány visszafelé a hellenisztikus korban,
vagy miért lett az arab ḫamr vallásilag tiltott fogalom, míg a héber jáin szent.
A bor örményül gini, grúzul gvini. Nagyon úgy néz ki hogy mindkettőnél valószínűsíthető az indoeurópai eredet, de vajon egymástól függetlenül vették át a valamely ik indoeurópai nyelvből vagy annak ősnyelvéből vagy pedig egymástól vették át. Persze az őrmény maga is indoeurópai nyelv tan így talán elképzelhető hogy a grúz-szó az örményből származik
Nagyon jó kérdés, és tényleg egy klasszikus etimológiai csomópontba nyúlsz bele. Röviden: a grúz gvini nagy valószínűséggel az örmény gini-ből származik, és nem párhuzamos, független indoeurópai átvételről van szó. Hosszabban:
1. Az örmény gini helyzete
Az örmény գինի (gini) ‘bor’ etimológiája viszonylag jól körvonalazott:
Az örmény indoeurópai nyelv, de nagyon korán levált az IE közösségről.
A gini szót általában a PIE *woi-no- / *wei-no- ‘bor’ tőhöz kötik.
Ugyanez a tő jelenik meg:
latin vinum
görög οἶνος (oinos)
szanszkrit véna
hettita wiyana-
germán wine stb.
Az örmény alak hangtanilag szabályos fejleményként magyarázható:
PIE w → örményben gyakran g / v-szerű reflex
oi > i típusú egyszerűsödés
👉 Tehát az örmény gini nem kölcsönszó, hanem örökölt indoeurópai elem.
2. A grúz gvini nem lehet örökölt indoeurópai
A grúz (kartvéli) nyelv:
nem indoeurópai
nincs bizonyított genetikai kapcsolata az IE nyelvekkel
Ezért a gvini:
nem lehet ősi, örökölt indoeurópai elem
kölcsönszónak kell lennie
A kérdés csak az: honnan?
3. Miért az örmény a legvalószínűbb forrás?
Több erős érv is van amellett, hogy grúz ← örmény irányú átvétel történt.
a) Hangtan
örmény: gini
grúz: gvini
A grúz gv- kezdet:
tipikus módja annak, ahogyan a grúz idegen szó eleji g + félhangzót kezel
más örmény → grúz kölcsönszavaknál is megfigyelhető
b) Történeti-kulturális érintkezés
Örmények és grúzok évezredeken át közvetlen szomszédok
Az örmény kultúra korábban urbanizált, erős közvetítő szereppel
Sok alapvető kulturális szó került át örményből grúzba (vallás, állam, gazdaság)
c) Az alternatív utak gyengék
Közvetlen PIE → grúz átvétel: nincs mechanizmusa
Görögből vagy latinból: hangtanilag és kronológiailag kevésbé passzol
Iráni nyelvekből: ott is vin típusú alakok vannak, de a grúz forma közelebb áll az örményhez
4. Mi a valószínű forgatókönyv?
A jelenlegi konszenzushoz legközelebb álló lánc:
PIE *woi-no- → örmény gini (örökölt) → grúz gvini (kölcsönszó)
Fontos:👉 nem az örmény „kitalálta”, hanem megőrizte,👉 a grúz pedig átvette.
5. Érdekes mellékszál: a Kaukázus mint „boros gócpont”
Nem véletlen, hogy ez pont itt történik:
A Kaukázus a világ egyik legkorábbi bortermelő régiója
A vinum típusú szócsalád valószínűleg nagyon korai kulturális terminus
Elképzelhető, hogy maga a szó már IE–nem IE érintkezési zónákban terjedt
Ezért különösen tanulságos, hogy:
az örmény megőrzött egy IE alakot
a grúz pedig nem IE nyelvként mégis ebbe a láncba kapcsolódott
Rövid válasz a kérdésedre
Igen: nagyon valószínű, hogy👉 a grúz gvini az örmény gini-ből származik,👉 nem pedig független indoeurópai forrásból.
Ha szeretnéd, szívesen megnézzük:
vannak-e más kaukázusi nyelvekben hasonló alakok,
vagy hogy pontosan milyen hangváltozásokkal ment végbe a kölcsönzés.
Nekem a 6446-ban leírt eme mondatod elegendő e témában, a királyok pedig majd megoldják a mások feletti ítélkezési gyakorlatukat anutájuk tanácsa alapján.
”a “kis mérték” fogalma minden ember esetében más és más
Ezért kell mindenkinek saját bölcs belátására bízni, (6446.)”
———-
Szerencsére nekünk nem kell ítélkeznünk mások felett, lévén nem vagyunk királyok, és az ítélet egyébként is az Úré, s nem emberé, emiatt nekünk marad a mérték “a saját bölcs belátásunkra bízva”, ahogyan ezt oly bölcsen és helyesen megfogalmaztad!
Olvashattad, hogy nem csak nekem, hanem még elteritonek is teccett…
És vajon a Lezlik, hígrafkó tafkó Bélák, Jingjangok, és Taxfree hozzászólók, ha egyszer csak azt tudják nyomni, amit valahogy, valamiképpen elhitettek velük?
Valami gond támadt a Bibliával, amit hisznek kritikátlanul???
Tudnak mást is mondani, mint ami le lett írva vagy 1600 éve?
Mind valami felkent specialista lenne, aki a saját meglátásait véli tutinak?
Miféle hívők ezek, akik egymást basztatják?
Csak nem pokolra való, megvezetett, gyarló gondolkozók???
Lett valaha látható "gyümölcse", az "ajándéknak" kapott (vélt) hitüknek, hogy egymást baszt*tják?
Vagy talán a tartalmatlan életük, felesleges idejét b*sszák itt el napszámban?
A kicsinyes egójuk révén élik ki tyúkszaros életüket, ahelyett, hogy létrehoznának bármit?
Egy sámlit, vagy új baráti kapcsolatot?
Helyette akár hajnalig írogatják a meddő gondolataikat, várva az értelmetlen választ?
Talán olyan válaszát, aki annyira "keresztény", hogy le sem állnának dumálni vele a Penny parkolójában?
Vajon mennyire vehetők komolyan az olyan "adventisták", "pünkösdisták", "baptisták" akik a mítosz keletkezése után több száz évre álltak elő a külön bejáratú süketelésükkel?
Hiszen több száz évig elvoltak nélkülük a keresztények:-)
Vagy most minden keresztény tódul oda, mert valami újat fedeztek fel?
Max. újabb hülyítést az arra hajlamos és fogékony ikulájtoknak:-O:-P
Ha ezt hazudják akkor az nagyon csunya dolog tőlük, de ne rájuk haragudj hanem Arisztotelészre, Collumella és Josephus korabeli irókra akik ezt állitják
Ezek a bölcs kádik is azt mondják,
hogy leggyakrabban kijelerjedt, alkoholos bort jelent, és csak
kisebb mértékben nem erjedt bort.
Az adventisták pedig hülyeember módjára fordítva mondják.
az ószövetségben nagyon gyakran mustot jelent, pedig nem
is hanem bort."
Ha ezt hazudják akkor az nagyon csunya dolog tőlük, de ne rájuk haragudj hanem Arisztotelészre, Collumella és Josephus korabeli irókra akik ezt állitják
"ezerszer elmondták már ezt .....és én is február óta különböző topikokban." Az ismételgetéstöl se válik valami igazzá, ugyanannyi bizonyitó értéke van a mint a fölkiáltójeleknek vagy a toppantgatásnak.
