Ennek a változásnak nincs esélye, minimum taktikai okokból, azaz a folyamatosan bővülő neoprotestáns felekezetek terjedésével szemben meghagyják a saját karizmatikus közösségeiket, hogy a Szent Szellem jelek által érzékelhető megnyilvánulásai kapcsán a katolikusok is feltudják ezáltal mutatni azt, hogy “lám-lám, ilyen nálunk is van!”
Erre Pál azt mondja, hogy neki mindegy, hogy színből, vagy szívből hirdettetik az evangélium, a lényeg az az, hogy hirdettessen.
Ó, hát én tisztában vagyok kezdettől azzal, hogy mind a katolikusok, mind a protestánsok közül sokan mondják azt, hogy akár a karizmatikus katolikusok, akár a karizmatikus neoprotestánsok nyelveken szólásáról is van szó, egyikük sincs szerintük Istentől.
De én arról beszélek, hogy a pápák is, és a karizmatikus neoprotestáns felekezetek vezetői helyesen csak legyintenek ezekre a véleményekre, mert ezekre csak legyinteni kell.
Mert ez az időtlen alap ezzel kapcsolatban:
Nem azt kell nézni tehát, hogy hosszú idő kimaradt Isten ezen jelei közül, hanem azt, hogy végre ismét vannak ezek a jelek.
Éliben volt még annyi Istenfélelem, hogy nem torkollta le a gyermek Sámuelt, hogy miért zargatja éjjel többször is, hanem magába szállt, és rájött arra, hogy Isten ismét felvette a kapcsolatot az emberekkel.
Ha Éliben nem lett volna az Istenfélelemnek ez a maradéka, akkor véglegesen visszazavarta volna Sámuelt aludni és megtiltotta volna neki, hogy ismét zargassa Őt álmában.
Észre kell vennie az embereknek azt, amikor Isten új vagy elfeledett módon cselekszik, és a pápák is kénytelenek voltak észrevenni ezt, és meg is tették, helyesen.
Ez nem így van a katolikusoknál, ott mindig az aktuális pápa határozza meg az aktuális irányt, lévén minden kor igényel egyedi válaszokat, és ez így volt a karizmatikus katolikusok elbírálása, mint új esemény esetében is.
Mondhattál volna a pápák, hogy ez nem Istentől van, de azt mondták, hogy Tőle van.
Ez a katolikus egyház hivatalos álláspontja, akkor is, ha ezt vitatják egyesek, akkor is.
Ez nem változott az elmúlt kb. 50 évben, emiatt ehhez kell igazodni és nem a pápai vélemény fog igazodni az ellenkezők véleményéhez.
Igen, de megy a küzdelem a kül. frakciók között: és ők választják a pópát. Tehát elvileg gyöhet még olyas pópa (sztem nem fog amúgy), am'ék nem támogatja ezt az egész nyelvöken hablatyolást és kivággya az egész karizmatikán cirkuszt az akolból, hogy a lábok nem éri a földet. Persze ezt most nagyon leegyszerűsítettem és különbenis csak elvi lehetőségét látnám egy ilyen 180°-os irányváltásnak...
De az a lényeg hogy egyes katolikusok szerint a karizmatikus katolikusok nyelveken szólása Istentől való dolog, míg más katolikusok szerint egyáltalán nem így van ez.
Figyelted hogy mit írtam?
Egyes katolikusok szerint nem csak a protestánsok nyelveken szólása nem jó dolog, hanem a katolikusok nyelveken szólása se jó dolog.
Pedig katolikusok ezek is azok is.
Te pedig tévesen és naívan azt hitted hogyha katolikusok körében is létezik nyelveken szólás akkor általában a katolikusok szerint ez jó dolog
Ha a pápáknak jó, akkor jó a katolikus egyháznak is az, akkor is, ha egyesek berzenkednek a felekezetükön belül, és akár kívül is…
”…a mozgalom tagjai világszerte kitörő lelkesedéssel fogadták VI. Pál döntését, aminek értelmében hivatalosan is elismerte a katolikus karizmatikus megújulást.[1]
Suenens, volt belga bíboros szerint „a karizmatikus megújulás nem is annyira mozgalom, mint inkább magának a Szentléleknek a mozgása, amely minden keresztényt megérinthet, legyen az világi vagy a klérus tagja."
II. János Pálpápa megítélése szerint „a mozgalomból sugárzó életerő és a jó gyümölcsök arról tanúskodnak, hogy valóban jelen van és működik a Szentlélek az egyházban."[2)
Ennek a hívek ezen hozzáállása az oka:
“A karizmatikusok hűségesen ragaszkodtak katolikus mivoltukhoz, új értelmet fedeztek fel a szentmiseáldozatban, a gyónás szentségében, az Eucharisztiában. Még csak nem is gondoltak az egyházi hierarchia létjogosultságának megkérdőjelezésére, sőt ragaszkodtak ahhoz, hogy imaösszejöveteleiken felszentelt pap is részt vegyen.”
Ígyhát berzenkedésed akkor jogos, ha chtgpt-s Józsikácska második vatikáni zsinatista, ám ha "tridentista", akkor okafogyott, hiszen aligha támogatják a "karizmatikán" nyelvöken szólást teszem azt a FSSPX. Ám chtgpt-s Józsikácska ezirányú nyilatkozata hiányában csak setétben tapogatódzhatunk e témakörben...
Fura olvasnom 1939-s katolikus álláspontot olvasnom a nyelveken szólásról, holott a jelenben már egészen más a felekezetetek hozzáállása ehhez a témához, lévén a 60-as évektől léteznek már katolikus karizmatikus közösségek szerte a világon, itthon is, tele nyelveken szóló katolikusokkal.
1939-ben ez még nem volt az e tanulmányt a nyelveken szólásról író Schütz Antal számára magától értetődő, ezért nem tudott mit csinálni, csak az addigi felgyűlt kevés információt igyekezett feldolgozni, az 1.500 évvel korábban élt Aranyszájú Szent János összegzése miatt, ami így szól:
”Ez az egész szakasz nagyon homályos.
S ez a homályosság onnan ered, hogy teljes tudatlanságban vagyunk az iránt, ami akkor történt, és napjainkban már nem történik.”
———
Ez egy őszinte beismerés volt az apostoli kor után 300 évvel arról, hogy akkorra már nem létezett a nyelveken szólás ajándéka, annak ellenére sem, hogy Jézus kifejezetten az Ő tanítványai egyek jeleként beszélt erről a Márk 16.17-ben, és az apostoli korban az újszövetség szerint ez intenzíven jelen is volt.
Schütz Antal és Aranyszájú sem tudta ennek a ti felekezetetekben való újbóli megjelenését megérni, lévén Schütz Antal is 73 évesen, 1953-ban meghalt, de neked ez megadatott, emiatt Te már abból indulj ki, hogy “ami akkor történt, az napjainkban immár ismét megtörténik!” 🙂
