Másik friss modellem 1:18-as, ez más kategória. A Laudoracing műgyantából alkotja a modellsorozatát, de kiváló minőségben. Gyönyörű fényezés és krómozás, hibátlan részletek.
Ehhez a modellhez nem kell hozzányúlni, csak gyönyörködni lehet a látványában.
Az 1:24 modell hasonlóan kiváló, az 1:43 azért már kissé játékautósabb.
A gyári kék nekem nem tetszett, muszáj volt lépni. Elég munkás volt az átalakítás, a teljes átfestéshez a fémrészeket kromofággal, a műanyagokat denaturált szesszel kellett megtisztítani.
A régiesebb építésmódja miatt elég sok illesztőcsap eltörött a bontásnál, ezeket fúrással, új csapolással kellett pótolni. A belsőn a műszerfal fotónyomtatást kapott, a kárpitelemek színeket.
VW spori segített a platók különböző verziói között az eligazodással, mert a modell egyik itthoni kivitelre sem hasonlított. Nálunk az oldalt kétbordás volt a legelterjedtebb, de ilyen egybordás is volt, én ezt választottam, így oldalt csak két-két függőleges tagot kellett pluszban elkészíteni, illetve a homlokfalán viszont a túl sűrű bordázásból kellett eltávolítani sorokat, meg a helytelenül odabiggyesztett rugós kitámasztó alsó szemét helyeztem kijjebb, hogy valóban a kinyiló oldalfalba legyen bekötve, ahogy az igaziakon is látható.
A dekorelemeket a kiváló Tonycars Művek szállította.
Az itthoni 415-ösök zömének oldalablakai gumiágyasak, nem ragasztottak (lekerekített a sarkuk, nem szögletes). A kerék körüli vastagabb sárvédő elem is hiányzik a Modimio-PCX kiadásról.
Mindenféle kommentár nélkül csináltam pár összehasonlító képet a Modimio és az általam gyártott 415-ösről:
Közben úgy látom végre megjelent a BKV színű is A Premium Classix kiadásában. A fényképeket nézve, nekem úgy tűnik, mintha egyazegyben a Modimio műanyag busza lenne ez is. oltári kevés az ülés benne, a fülke fal rossz helyen van, az első ajtó fele vezet csak az utastérbe, és a kijelző mérete, felirata is nagyon pici. Oldalról meg elegánsan le is felejtették. A fekete ajtók is rontják az összképet. Vagy lett volna szürke, vagy inkább zöld. Persze aki ügyes, az ãt tudja festeni az ajtó szélét.
A jugók relatív nagy számban vásároltak Rába-t annak ellenére, hogy a hazai FAP cég Mercedes licenc (vagy CKD) alapján gyártott teherautót illetve ott volt még a TAM is aki Magirus Deutz licenc alapján gyártott teherautót.
A jugók nemcsak vevők voltak, hanem alkatrészeket is gyártottak a Rába cégnek azaz beszállítók is voltak. (jó 20 éve Malwin fórumtárs írt erről egy hozzászólást talán a kamionosok fórumba ide az indexre, hogy pontosan milyen alkatrészek voltak ezek. Emlékeim szerint többek közt vízhűtő, generátor, dugattyú.)
Jó lett az L22-es Rába. Szépen megcsinálták a hosszú fülkét, klassz a kidolgozottság. Persze jobb lenne magyar festéssel, de ezt kaptuk, így is ott a helye a vitrinben. Gondolom a szerbekkel egyezett meg a kiadó.
Érdekes, hogy az újságban nem kerül szóba a jugó vonal, pedig a modell eredetijéről ugyanezzel a feliratozással és rendszámmal van kép a neten.
A következő számban - a listának megfelelően - az Ifa H6 lesz.
A hiánypótló matrica készleted, amit tényleg csak ajánlani tudok a yugo L22-vel egyetemben, elengedhetetlen, de sajnos édes kevés, ahhoz, hogy ebből, ami most napvilágot látott; és még így is jobb, mint random hungarocamionos Rába roncs, ami korábban kijött, hasonló váljon, mint a képeken láthatók. A matricaszettek mellé, pici VW-s/Tonycars manót, szerszámokat, öntvényeket, műhelyet, donorokat és tetemes mennyiségű munkanapot kellene a tasakba tenni, hogy megközelítőt ki lehessen hozni egy alap gyűjtőnek, aki nem profi makett építő.
Ha valaki esetleg szeretné magyarosítani, vasárnap (dec.14.) KMO modellbörzén már lesz nálam a most megjelent Rába L22 kamionhoz Hungarocamionos martricaszett,