Hát? Biztosan van, de igen csak nagy figyelemmel kell olvasni. Egyelőre annyit ha megtudtam, azt se tankönyvből, hanem a gyakorlatból, életből, hogy ha az időegység alatt elektrodától elekttódáig mozgó, felület egységre eső töltés szám (mért áramerősség) emelkedik azzal a feszültség is növekedik de nem egyenesen arányosan. Talán a Nerstre hasonló logaritmikus tényezővel? Azt nem tudom, de az AI se tudott eddig mutatni erre valamit.
Értve amit írtál. Szerintem jót szóltam hozzá, mert az áramló töltés mennyiség is biztosan levezethető valahogyan a változó egyensúlyból, abban van a logaritmus tényező.
A Nernst egyenlet egyensúlyra vonatkozik, nem arra, amikor jelentős áram folyik. A töltésátlépés sebessége elvben exponenciálisan függ a potenciáltól (ld. Tafel, Butler-Volmer), de ott van még a diffúziós gátlás.
aha.... igen, a Helmholcz kettős réteg? ilyesmiről lehet szó? Tehát akár jogosan is állíthatom, hogy az egész rendszer fajlagos ellenállása változik az áramerősség függvényeként?
A feszültségnek csak egy része esik az elektroliton (ami lineáris ellenállás), a másik része az fém/elektrolit határfelületen, ez utóbbi erősen nemlineáris. Éppen ezért az oldatok vezetőképességét nagy fajlagos felületű (porózus) elektródokkal mérik, és váltóárammal. Ekkor u.i. a fém/elektrolit határfelületen fellépő kettősréteg kapacitás miatt elhanyagolható az itt fellépő váltófeszültség, marad az oldatellenállás.
Igen. De ez a magyarázat se tetszik. az volt az elmélet, hogy a nagyobb áramerősségre szabályzáshoz a laboratóriumi tápegység változatlan fajlagos ohm mellett emelnie kell a feszültséget de a nagyobb feszültség más ionokat is oldatba visz. De ha nincs más? Az előbb pl. kálium-hidroxid azt csinálta, hogy 1A hez rendelt 2.11 v-ot 5A -re emelve 3.22V.
Nagyon zavaros, amit írsz. A melegedésnek semmilyen szempontból nem akadálya a rövid idő. De az elektrolitokban az áram csak részben melegít, nagyobb részben pedig bontja az elektrolit anyagát. A kapcsoknál megkezdődik a kiválás. Elektrolit viszont nagyon sokféle lehet, amelyek különbözőképpen viselkednek.
Van valakinek tapasztalata, vagy tud valamit arról, hogy az elektrolitok folyadékok, nagyobb áramerősséget kisebb fajlagos ellenállással vezetik? Az AI szerint az tévedés mert emelkedik a hőmérséklet. de ez nem igaz, másodperc töredék alatt az nem lehetséges, se melegedés se visszahülés. A laboratóriumi tápegység csinálja, a szabályzott 1A hez tarozik 2V, de felcsavarva 10A -re nem 20V csak pl 3. Gondoltam, ha nagyobb az áram akkor ahoz ahogyan emeli a feszültséget esetleg oldódik más is, de nem, nincs ott más.
Arra volna valami ötletetek, hogy marokkói bazárban vásárolt helyben kalapált rézkannánál hogy lehetne megállapítani, hogy biztonságos-e vele teát készíteni? Van erre itthon valami teszető amit boltban meg tudok venni, vagy főzzem meg a teát és vigyem be laborba? Valahol még olvastam olyat, hogy hulladékgyűjtőkben fémleadáskor megszokták nézni az anyagokat ilyen kézi pisztoly alakú röntgennel vagy mivel. Ez idehaza lehet opció, hogy elviszem azt megkérem a telepen, hogy nézzük meg? Ezt ott készítették amúgy a bazárban, de ki tudja, hogy a lemez melyik gyárból van, meg miből öntötték. Neten amúgy van egy cikk Belgiumból, hogy az ottani Nébih vizsgálta ezeket és be is tiltotta nemrég. De mondjuk ott a vizsgált darabok helyi belga kereskedésekből voltak, ki tudja nem-e volt benne bóvli keleti import. Viszont neten azt olvasom ha tiszta rézből van akkor nem veszélyes. De ez ugye kérdéses. Belül amúgy nem bevont, csak vörösréz van kívül belül.
Egy ismerősömnek hagyatékként a nyakába szakadt egy demojellegű vegyszergyűjtemény. Mit tud ilyenekkel csinálni, mint leforrasztott üvegcsében uránoxid és hasonlók?
Múltkor megragasztottam az antenna csatlakozót. Az ember azt gondolná, hogy a műanyagok jó szigetelők. Megkötés után 72 órával még szinte rövidzárként viselkedett, az antennából érkező negyfrekvenciás jelet nagyon csillapította. Aztán pár nap múlva rendbejött. Szóval a mechanikai megszilárdulás után még mozgásképes töltéshordozók vannak benne.
Növénypermetezéshez kapcsolódóan érdekelne, hogy szerintetek ha kaolinra fújok kalcium-nitrátot, azok reagálhatnak egymással? Vagy a kettőt lehetne együtt használni gond nélkül?
Az a kérdésem volna, hogy a növénypermetezésre használt felszívódó szereknél, amik bekerülnek a növénybe, nem lemoshatóak, azoknál szokott feltűntetve lenni egy élelmezésegészségügyi várakozási idő. Olyankor ha a gyümöcsöt a várakozási idő előtt leszedem, és feldolgozom mondjuk lekvárnak vagy szörpnek, a feldolgozott termékben a növényvédőszer ugyanúgy lebomlik idővel, vagy abban már a várakozási időn túl is benne marad?
Repülős mondott valamit, hogy a plexi vagy üveg nem egyforma abból a szempontból, hogy melyik mogott éget jobban a nap. Keresgélem nincs e valami táblázat.
