Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
a gombáknak azért alapvetően a talaj felső 20 cm-e számít, meg a termőtestképzési idő alatti páratartalom. a télen 100%-ra feltöltődő talajból sem feltétlenül következik egy tavasz végi vargányahullám, ha május elején fúj egy hétig egy jó meleg főnszél, ropogósra szárad minden. a régi, klasszik medárdi esős időszak tökéletes lenne, de azóta már új világ van erre, egyelőre úgy fest, hogy attól alapvetően elköszönhetünk (kivétel mindig lehet).
de az biztos, hogy jó lenne, ha tél végére 100%-ra tudnának töltődni a talajok, és ez a legutóbbi két nagy eső úgy kellett, mint egy falat kenyér.
Talán ha az ismétlődő felhőszakadások és villámárvizek helyett (aminerk ideje nincs elnyelődni a talajban) áztató, „medárdos”, 40 napos eső lett volna, megfulladnak. Talán itt az eleve nedves talaj és a nem hideg, hirtelen, gyors lefolyású csapadék volt a döntő.
A magam kis egyszerű ismereteivel (és minimális gombászkodásommal) úgy foglalnám össze, hogy az ősztől tavaszig a talajt átáztató nedvesség (és ebben benne van az őszi meg a tavaszi eső, valamit a téli hó) adja meg a löketet a gombáknak, persze ha ezek után jön egy csapadékos nyár, még jobb az összkép.
NB: 1999 a nagy hegyi árvizek nyara volt (Kemencei kisvasút lepusztítása, homokzsákok az M3-as vadonatúj szakasza – Gyöngyös–Polgár – mentén), a bükki természetvédelmi táborban is egy hétig esett az eső egyfolytában. DE:
– soha annyi rókagomba nem volt egy rakáson (szinte csak a kezünket kellett a sátorból kinyújtani érte);
– szedtünk pl. királytinórut, ami se azelőtt, sem pedig azóta nem volt igazán jellemző a környékre;
– óriás csiperke is volt, szintén egyedi alkalomként;
– gyönyörű óriás pöfetegek nőttek a fennsíkon;
– stb. :-)
És ezt nemcsak a júliusi csapadékrekord hozta, hanem hogy egy eleve nedves talajra jött az özönvíz. Miközben a hegyek között egy hétig ömlött az eső, Egerben ragyogó napsütés volt, amikor lementünk.
Bükki források:
– az Imó-kői barlangból háromnegyed szelvényben dőlt a víz;
– a Vörös-kői embermagas szökőkutat produkált;
– vígan folyt a Fekete-len is, ahol általában csak a kék mérőhenger belsejében tudnak a szakértők vizet találni.
A rétegvízi forrásokat (Tamás-kút, Hárs-kút, Lénárt-forrás) nem is említem :-)
Sőt, a kucsmák tenyészteste a hidegebb, őszies időszakban a legaktívabb, azt olvastam egyszer. A megfelelő felmelegedésen kívül a megelőző őszön, télen is sok múlik. De amilyen általános talajvíz hiány van, tőlük függetlenül is bármikor jól jön néhány hét vízzel telített időszak. Talán még a gyökérkapcsoltak is fejlődnek ilyenkor.
nem kimondottan a csapadéktérképen éppen esőt alig kapó szűk részre gondoltam, nem írtam ilyet. sajnos nem csak a homokhátság sivatagosodik, illetve az ország legjobb termőföldje is el tud sivatagosodni, ha nem kap csapadékot.
Szó szerint homokdűnék. Inkább a Kunság, mintsem a Viharsarok az, ami sivatagos. Bár utóbbi is eléggé rosszul áll e szempontból. Pont egy éve voltam Kecskeméten, Helvéciánál szándékosan bolyongtam egy kicsit a tanyavilágban. Oké, hogy homoktalaj, meg minden, de még így is csak lestem, hogy milyen állapotok vannak ott.
2024 januárjában volt ilyen víz utoljára a közeli patakban.
Kellene valami tó itt fent, ami megfogja. Mert egyelőre csak a lentebbi házam pincéje fogja, abban áll a víz, míg ki nem seprem. Nem mértem, de a hóval együtt 100 körül lehet már szombat óta. Öröm és boldogság.
Ez kicsit olyan mint mikor 2022 után 2023 tavaszán mikor sok eső volt március környékén beírtam, hogy na ezt a vizet ilyenkor kellene megfogni. Ment a hőbörgés hogy miről beszélek, hülyeség, majd esik. Aztán mi lett belőle. Sokan nem fogják fel ezeket a dolgokat. Csak mikor már tényleg menthetetlen a dolog.
Én ezen a talajszelvényen nem vagyok amúgy meglepődve, itt mifelénk évek óta ez van. Pl. mikor volt szeptemberben az az esős időszak, még a hónap eleje fele vagy már nem is tudom mikor, mikor az első nagyobb felhőzet átment az országon, voltam egy olyan szegletében az országnak, ahova eső után másnap kimentem és porzott a talaj. Szó szerint. Tehát még a kiterjedt esőzés sem garancia sok helyen, kialakulhatnak vízszegény foltok.
